Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-10 / 212. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1959. szeptember 10. Tolna megyeiek a mezőgazdasági kiállításon A tenyészkocák nagydíját a Dunamenti Sertéstenyésztő Állami Gazdaság nyerte Három aranyérmes trófea az erdészeti pavilonban Mint ahogy már erről írtunk, megyénk állattenyésztői jól szerepeltek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. A kiállított szarvas- marhák, lovak, sertések, juhok és baromfiak szép helyezést értek el. A mezőgazdasági kiállítás sertésbemutatója mintegy 535 sertéssel mutatja be a különböző szektorok kiváló tenyészértékü törzseit, illetve a szülőpároktól to- vábbtenyésztésre felnevelt növendék sertéseket, egy-egy kiváló család, illetve vérvonal alapítóját és annak nemzedékét, a különböző hízott sertéseket. A sertéstenyésztés dokumentációja pedig hű képet ad a tenyésztési, tenyésztéstechnikai, takarmányozási eljárásokról, amelyek az eredmények elérését oktató módon szemléltetik. A bemutatott fajták, mangalica, Cornwall, Berkshire sertések között is az első helyet, illetve a tenyészkoca nagydíját a Dunamenti Sertéstenyésztő Állami Gazdaság apáti üzemegységében tenyésztett 1164 számú fehér anyakoca nyerte el, amely 1959. április 9-én 20 darab malacot ellett, s ezeket fel is nevelte. A kiállítás látogatói nagy érdeklődéssel nézik a gyönyörű állatokat, amelyek valóban a nagyüzemi gazdaság fölényét igazolják. A baromfitenyésztés bemutatója jelentőségének megfelelően jóval nagyobb méretű idén, mint a múlt esztendőben. Ez a gyarapodás a baromfitenyésztés erőteljes fejlődését szemlélteti. A kiállításon naposcsirkékkel és pecsenye- baromfival együtt 3290 darab baromfit mutatnak be. A mintegy 52 méteres nagy- frontú pavilonban 23 baromfi- tenyésztő nagyüzemi gazdaság mintegy 700 darab tízhetes korú pecsenye-baromfit mutat be, nevelésének módszerével együtt. A baromfitenyésztés pavilonja ismerteti a tojástermelés fejlesztő, sét a különböző baromfifajták tyúk, gyöngytyúk, pulyka és víziszárnyasok nevelését, módszereit. Bemutatják a baromfitenyésztés fejlődésének és jövedelmezőségének egyik legfontosabb feltételét, a helyes takarmányozást. A Juliéi Állami Gazdaság csernyédi baromfitelepének nagy tojáshozamtí és húshozamú baromfiainak legszebb példányait is láthatjuk a kiállításon, amelyeket második, illetve harmadik helyezéssel díjaztak. • Az erdészet, a mezőgazdasági kiállítás anyagában, évről évre jelentősebb helyet foglal el. Ebben az évben az erdőgazdasági, faipari, erdőgazdasági gépesítési részekre tagozódik. A kiállítás anyagát részben a két pavilonban, részben szabadtéren szemlélhetik a látogatók. Az erdőgazdasági részben a fő helyet a nyárfatelepítés foglalja el, mely napjainkban a szocialista átszervezés miatt különös fontossággal bír. A pavilonban a fő helyet az or- szág fával való ellátása foglalja Kiszállítási csúcsteljesítmények a Paksi Konzervgyárban Még javában folyik az ->elte- vési szezon« a Paksi Konzervgyárban, de máris nagymértékben megindult az értékesítés és a kiszállítás. Kedvező jelenség ez, mert nemcsak a gyár raktárai szabadulnak így fel újabb es újabb termékek elhelyezésére, nemcsak a hosszas raktározással együttjáró különféle költségeket, veszteségeket csökkenti, de külkereskedelmi szempontból is előnyösen hat a népgazdaság helyzetére, kedvezően befolyásolja az ország deviza-mérlegét. Néhány adat a kiszállítás ütemére: Ez év augusztusában szállítottunk különböző konzerveket a Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Angliába, Csehszlovákiába, Nyugat-Német- országba, sőt még Egyiptomba is. A gyár eddig, harmadik negyedévi exporttervét már 150 százalékra teljesítette. Ez igen jelentős árumennyiség, mind nagyértékű üveges steriláru, zöldborsó, csemegeuborka, zsírnélküli lecsó 6nJ. A nagymértékű export-szállítások mellett a belföldi szállításokat sem hanyagoljuk el, e téren is jelentős — a múlt esztendő azonos időszakához képest — a túlteljesítés. A belföldi szállítmányok között is megtaláljuk ugyanazokat a készítményeket, amiket exportálunk, de ezen túlmenően nagy mennyiségben szállítunk a lakosság ellátására Különböző befőtteket, dzsemeicet, vegyesízt, gyümölcsborokat, szőlő mustot, ecetes paprikát, meggy- es málnaszörpöt. A konzervkészítmények minőségénél is nagy a fejlődés. Az idén gyártott zöldborsó-konzerv- ből 45 százalékkal több az első osztályú áru, mint tavaly volt. Mind az exportra kerülő, mind a meggyszorp alapanyagául szolgáló meggylevet jóval kevesebb konzerváló szerrel tartósítjuk, mint az előző években. A tartósító szerek; helyett hűtést, fejlettebb technikai eljárást alkalmazunk. Nagy gondot fordítunk a gyümölcsborok minőségére is. Minek köszönhetők e jelentős eredmények? Elsősorban a dolgozók jobb munkájának, a technika fejlesztésének, a minőség javulásának. A kongresszusi versenynek, amely a termelés minden területén érezteti hatását. En nek tulajdoníthatók a csomagoló és szállító brigádok kiváló teljesítményei. Az előbbiek átlagosan 120 százalékos teljesítményt érnek el, közülük is kiemelkedik a Heiszler-brigád, amelynek teljesítményé állandóan 120—130 százalék között van. A szállítóbrigádok közül a legjobb eredményt az Eiler-brigád éri el. Pándi László Paksi Konzervgyár el, s ennek legfontosabb tényezője a nyárfásítás. Láthatók itt különféle erdőgazdasági termékek, fagyártmányok, magok, erdei melléktermékek, maid ezt követően a vadászatról találunk felvilágosítást, amelyet vadászati trófeák és fegyverek tesznek változatossá. A trófeák között az első helyet foglalja el a Tolna megyei géménél vadgazdaságban 1958-ban kilőtt két szarvas trófeája, amelyeket aranyéremmel jutalmaztak. Igen szép a tamási vadgazdaság gyulaji erdejében ez évben ejtett dámbika lapátos agancsa is, amely ugyancsak aranyérmet nyert és szintén sok nézője van. Megjelent a Belpolitikai Szemle szeptemberi száma A Belpolitikai Szemle már eddig is sok érdekes cikket, tanulmányt, levelet közölt, de minden bizonnyal a szeptemberi szám a legsikerültebb példányok egyike, amelyben az időszerű belpolitikai kérdése^ mellett több nemzetközi vonatkozású cikk is megjelent. Pesti Ferenc a csúcstalálkozó kérdéseivel, míg Vajda Sándor—Nemes Iván cikke a Német Demokratikus Köztársaság jelentőségével, eredményeivel foglalkozik. Sokak érdeklődésére tarthat igényt Perjés Sándornak a Tények és adatok rovatban megjelent Külkereskedelmünk és az elmaradt országok című írása. A légiforgalomról, a tanításról, a Hangyáról és a SZÖVOSZ-ról, a mezőgazdasági kiállításról, a mezőgazdasági építkezések kérdéseiről szóló írások mellett minden bizonnyal sokakat érintő lémát dolgozott fel a lakásépítkezések anyagellátásáról szóló cikk. A lap Fórum rovata érdekes kérdést vet fel. A sokat vitatott, de még mindig kevesek előtt tisztázott kérdésről, a huligánizmusról szól a cikk. A levelezési rovatban is több figyelmet érdemlő írás jelent meg: legyen-e központi szerv a közérdekű javaslatok megvalósítására, a fiatal értelmiség és a falu problémáját, a falu művelődésének kérdéseit vetik fel. Az említetteken kívül a 75 esztendős Operaházunkról jelent meg méltató írás, a Hazánk tája rovatban pedig egy új falu krónikájával foglalkozik a Belpolitikai Szemle. A traktoros lánya Zümmög a traktor az Erdős- hegy-dűlő lejtős oldalán. Majd a íéloldalára dől, lassan halad, vonszolja a hatos ekét az öreg kormos. Az ülésen Csontos Bálint ül, mereven fogja a kormánykereket, előre néz, mereng a dombos völgységi tájon, a lassan biztosan aranysárgára érő színeken. Az ősz lehelete érzik már reggelenként, pirosabban kél a nap, s foga van a hőmérsékletnek. Harminchat éve szántja ezt a tájat Csontos Bálint, tíz éve traktorral, s mindig újra és újra új élmény neki a föld húsának tüdőt bizsergető jó szaga. Maholnap fél évszázadot lép át a kora, alacsony, akaratos, mo- kány ember. Cseléd volt itt régen, béres, itt szántotta akkor is négy ökörrel az uraság sum- másverejték és könny öntözte földjét. Fordul a dűlő végén, leereszkedik a traktor a dombon, s Bálint látja Piroskát, legkisebb lányát előbukkanni Panni robogójával a szemközti dombtetőn. Elmosolyodik. Csuda egy lány ez a Piros. Akaratos, mint az apja, s lám saját keresetéből megvette ezt a kis haszontalan masinát. Más lánya öltözik — olyanok ezek a lányok, mintha Párizsból szakadtak volna ide —, ez meg a gépeken morfondírozik. Csóválja a fejét és viszszagondol saját fiatalságára, vágyak ízét érzi a múltból és emléket: hányszor állt táguló szemmel a köhögős, sipolós gőzmasina mellett irigyelve az öreg Berta Pált, az olajos ruhás masinisztát! Egyszer még — jól emlékszik — meg Is simogatta a masina fényes, sima testét. A Csontosok vérében van, úgy látszik, a gépszeretet. Piros a fa alá ér, leállítja robogóját, meglibben a fején a baboskendő, s kiszereli az árnyékon a gőzölgő ebédet. Bálint is leáll barázdaközépen, üresre fogja a traktort, nyeregből száll és megindul zsibbadó, reumás lábait ropogtatva a tárcsa hántotta tarlón. — Hadd fordulok a traktorral egyet, apu — így a lány, de Csontos leinti megsemmisítő tekintetével. Bozontos szemöldöke alatt keményen villan sötét, rendre utasító szeme... — Fordulj a kultúrban a csárdásra, taknyos, tizenhat éves koromban legény gyerek létemre még ekét sem fogtam, nem ám, hogy traktor — mordul rá a lányra, ki felhúzza ültében térdet, s szoknyát igazít, rákönyököl, öklére szorítva az állát. Csontos Bálint meg kanalat merít, bicskát csattant, nyelvet csettint, bort húz a csatosból, Két egyeztető bizottsági tárgyalás Nehéz lenne megmondani, hogy hány ember kapott már igazságot a megyei tanács harmadik emeletén székelő egyeztető bizottságtól. Pontosabban, hány vitás ügynek a végére tettek pontot azzal, hogy eldöntötték: a munkáltatónak, vagy a dolgozónak van-e igaza. A minap két ilyen tárgyalást hallgattam végig. Az egyeztető bizottság Lőrincz János vezetésével tárgyalt. * — Itt van a vállalat képviselője, megjeleni a panaszos, a tárgyalást megkezdjük. A vállalat elbocsátotta V. I.-t, az elbocsátás ellen a dolgozó fellebbezett. A munkaviszony 1959 márciusában kezdődött. Klőször csak meghatározott időre alkalmazták, de később véglegesítették, mivel megfelelőnek találták a munkakör betöltésére. A felmondás indokolásaképpen ezt írta a vállalat: „Az ellenforradalom alatt tanúsított magatartása miatt...” Azt tudják, hogy a felmon dúst félreérthetetlenül kell megindokolni. Ebből viszont nem sok derül ki. Kérem, hogy a vállalat képviselője mondja el, hogy tulajdonképpen mi volt az indok. A vállalati képviselő papírokat szed elő s különféle „felsőbb” utasításokra hivatkozik: — A főigazgatóság szóbelileg közölt velünk egy utasítást. Annak alapján csináltuk. Elsorolja a munkavállaló állítólagos ellenforradalmi cselekedeteit is. Lényegében olyan dolgok, a munkakörbe, ahonnét elbocsátották. Az ügy egyik fontos tanulsága: nem lehet egy ember sorsával úgy foglalkozni, hogy végül érvek helyett másra igyekszünk „átpasszolni” a felelősséget. A másik pedig: a mechanikus elbocsátás helyett inkább az emberek becsületes útra való térítése érdekében kell tevékenykedni. A másik ügyben a vállalatnak lett igaza. Ez földművesszövetkezeti ügy volt. A férjet a nagy hiány miatt elbocsátották állásából s vele együtt az ott dolgozó feleséget is. A feleség fordult panasszal az egyeztető bizottsághoz és kérte visszaállítását munkakörébe. Azzal érvelt, hogy ő nem is tudott a hiányról, sem arról, hogy azt a jó néhány ezer forintot férje visszafizette. Egyéb szabálytalanságokat is követett el a feleség a közvagyon kárára. Az egyeztető bizottság az elutasításnál abból indult ki, hogy a társadalmi tulajdon ellen vétőkkel szemben nem lehet elnézőnek lenni, a panaszos indokolása pedig különben sem fogadható el. Az eljárás során követett el hibát a földművesszövetkezet is. Ez azonban nem mentheti fel a dolgozót a felelősség alól. Az is tény, hogy a férj követte el a nagyobb vétséget, de mivel együtt dolgoztak, nem lehet teljesen kettéválasztani az ügyüket sem. B. F. jól esik neki; jó itt a levegő, szép élet ez a parasztélet, így gépesítve, traktorosán. S lármára figyel, finomabb zümmögésre, onnét a szemközti dombról. Az Aranykalász silókukoricaföldjén, a dombnak szemközti másikon, előlép a Varga Pista, kék Belorusz traktorával. Sapkát köröz a levegőben Csontoséknak, s beáll a silótáblába. — Feszül a vonóhorog, hasít az eke, s szemközt az ő körmösével új szántás kezdődik. Odanéz Piros is, alig észrevehetően mosolyra rándul kerekalma ábrázatja. A gondolatot homlok védi, eltakarja, palástolja. A lány testén megelégedés jóízű bizsergése szánt végig, s alig várja, csomagolhasson és indulhasson végre. Nem mondta, de múltkortájt az úton megállította ő ezt a Varga Pistát a traktorával, s magyarázatra. kérte,, milyen is ez, hogy működik, ml fortélya van a Belorusz masinának. Mert ez a masina nagyon megtetszett neki. Robogóját adta volna — nagy szó! —, ha ő ezzel roboghatna napkeltétől napnyugtáig; No, végre csomagol, indul a lány a robogóval, Csontos meg a kormost biztatja neki a barázdának. Dűlővégén fordul a kormos, s így háttal kerül a Belorusznak. Hanem mikor újra fordul, amikoris szembefordul, csodát lát az öreg Csontos! A kék robogó ott gubbaszt a táblaszélen, s az ő lánya meg ott feszeng a Belorusz nyergében. Traktort állít Csontos Bálint, kezével ernyőt formál, s úgy nézi a csudák csudáját. Varga Pista lepkét hajszol a tarlón s egeret dob kemény hanttal. Piros meg a kormányt szorítja, s vezeti a 16 éves csikószilaj Csontos-leány az 50 lóerős gumikerekűt. — Megáll az ész! — mordul nagyot Csontos Bálint. — No, nézd a taknyost, a Pistát is, meg ezt a lányt is! Két gyerek! Hát játék vajon a masina? Varga Pista ügyet sem vet, játszadozik, a traktor meg távolodik tőle, de hogy fog az új menet befordulni? Csontos Bálint szíve még verni is alig tud a feszültségtől. Még felborul ezen a dombon a kölyükleány. Nem borul, de fordul, méghozzá frappánsan, éppenúgy, ahogy Pista is fordulna, meg ahogy ő is fordulna, már mint Csontos Bálint, mert hisz a Pistát is ő, igen ő tanította. Hiába, az én leányom! Da Piros se rest, kendőt old a balkezével, s odainti apjának üdvözlésül baboskendőjét. Az élet- barázdákkal szántott arc, ötven nyár égette, cserzette bőre kisimul és mosolyra gömbölyűi. Csontos Bálint fejcsóválva mosolyog. S gázt ad a traktornak, jókedvűen elindul újra ... Gyenis János amelyeket nem lehet bizonyítani és szinte mindenkire rá lehetne fogni. Ezért inkább személyeskodű jellege van a dolognak és különben is... — Ha bűnt követett volna el, minden bizonnyal eljárnak vele szemben. Ha valami akadálya van annak, hogy alkalmazzák, miért véglegesítették? — A munkáját elvégezte rendesen? — Nem volt ellene semmi kifogás. • — Mennyi volt a havi fizetése? — 850 forint. — Tehát ezek szerint egész egyszerű beosztása volt, tehát nem bizalmi munkakört látott el. Nos, ha követett volna is el hibát, amiről egyébként én nem vagyok meggyőződve, mi akadálya lenne annak, hogy ha megvan benne a jószándék, becsületes fizikai munkával keresse a megélhetését. Ezt egyébként az alkotmány is biztosítja. A panaszos elmondja, hogy közvetlenül az ellenforradalom után az akkori munkáltatójától 2000 forint jutalmat kapott munkájáért. Egyéb adatok is előkerülnek, amelyek azt mutatják, hogy a vállalat helytelenül járt el. A vállalat képviselője pedig minduntalan másra, a felsőbb szervekre igyekszik hárítani a felelősséget egyéb bizonyítékok híján. Az egyeztető bizottság tanácskozik, majd kihirdeti a határozatot: visszaállítja a panaszost abba
