Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-09 / 211. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1959. szeptember 9. Moszkva: (TASZSZ) Két érzés lett úrrá ma az emberiségen — írja keddi vezércikkében az Izvesztyija — az egyik a megköny- nyebbülés, a másik a reménység. Megkönnyebbülés azért, mert a nemzetközi látóhatár némileg kitisztult, s a keleti és nyugati államok viszonyában bizonyos íel- melegedés tapasztalható. A reménységet pedig az táplálja, hogy a kedvező kezdetet talán jó folytatás követi és határo: dulat bontakozik ki megszilárdulásának Az Izvesztyija hogy a szovjet héten az Egyes, zik- A világ ?öbb hatalma kori 'találkozóját — írja : népek őszinte jókíváns. ják kísérni. E jókívánságok^ a reményből fakadnak, hói a világ a két fennálló tömb politikájában történelmi fordulópont előtt áll, hogy az elkülönülést a fokozatos Apró Antal látogatása az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, valamint Magyari András és Keresztes Mihály földművelésügyi miniszterhelyettesek társaságában kedden meglátogatta a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és vásárt. A vendégeket Kovács Mihály, a kiállítás igazgatója kalauzolta. Apró Antal főleg az új mező- gazdasági gépeket tanulmányozta. Apró Antal a kiállításról a következőket mondta az MTI munkatársának: — Ezen a kiállításon az előző évekhez viszonyítva is nagy fejlődés mutatkozik, jól tükröződnek a mezőgazdaságban elért jelentős sikerek. A gyors ütemben növekvő és erősödő szocialista szektorban a belterjesebb gazdálkodás eredményeként a növénytermesztés és az állattenyész tés egyaránt jelentős mértékű előrehaladást mutat. . A külföldi vendégjárás egyébként tovább fokozódik- Csupán a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat ügyfelei közül százan kértek és kaptak eddig vízumot, hogy a kiállítást megtekintsék. A kiállításnak kedden ismét többtízezer látogatója volt. A Biztonsági Tanács albizottságot alakított Laosz kérdésének megvizsgálására New York (MTI): Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn helyi időszámítás szerint 18,29 órakor megszakította a laoszi helyzet megvitatására összehívott ülését, amelyet másfél órai szünet után folytatott. Szoboljev, a Szovjetunió képviselője bejelentette, hogy nem fogadja el az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország javaslatát, amely különbizottság alakítását kérte a laoszi kérdés megvizsgálására. Ortona olasz küldött, mint a Biztonsági Tanács elnöke kijelentette, hogy a Szovjetunió nemleges szavazatát nem tekinti vétónak. A szovjet küldött tiltakozott az elnök eljárása ellen és megállapította, hogy az az ENSZ alapokmányának — bár nem írásban, de — tettekben foglalt módositása. A Biztonsági Tanács ezután határozatot hozott, amellyel megalakította a négytagú albizottságot. Az albizottság feladata tanulmányozni a Laosz kérdésében a Biztonsági Tanács előtt elhangzott nyilatkozatokat, átvenni további nyilatkozatokat és okmányokat, elvégezni a szükségesnek tartott vizsgálatokat és végül a lehető legrövidebb időn belül jelentést lenni a Biztonsági Tanácsnak, Az albizottság tagja: Japán. Olaszország, Tunézia és Argentína képviselője. Hammarskjöld javasolta az ENSZ 82 tagú leszerelési bizottságának összehívását New York: (Reuter) Hammarskjöld ENSZ-főtitkár hétfőn javasolta, hogy az ENSZ 82 tagú leszerelési bizottsága csütörtökön üljön össze. Az ülés összehívását Anglia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kérte, hogy előterjeszthesse megállapodását az ENSZ-en kívül működő tíztagú leszerelési bizottság felállításáról. Hammarskjöld a négy nagyhatalom levelét és a leszerelési tárgyalásokra vonatkozó közleményét megküldte az ENSZ 82 tagjának, akik egyszersmind a leszerelési bizottság tagjai is. Ha a főtitkár üzenetére ellenvetés nem érkezik, az ülést csütörtökön megtartják. A Francia Kommunista Fárt nyilatkozata az algériai kérdésről Párizs: (MTI) A Francia Kom- nunista Párt politikai irodája íyilatkozatot adott ki az algériai cérdésről de Gaulle tábornok izeptember közepére beharango- :ott nyilatkozatának előestéjén. A Francia Kommunista Párt lolitikai irodája megállapítja, íogy a franciák nagy többsége a láború befejezését kívánja. De Taulle tábornok éppen ezekre az írzésekre spekulált, amikor a lépszavazás előtt elhitette, hogy 5 az egyetlen, aki egyhamar meg- .eremtheti a békét. Tizenöt hónap óta egymást érték a demagóg ígéretek. Semmilyen rur- Eang, semmilyen hangzatos jelszó sem leplezheti el a drámai valóságot: a személyi hatalom rendszerében a háború hevessége megkettőződött és mind kegyetlenebb jelleget ölt. A párt politikai irodája rámutat, hogy ilyen körülmények között a jelenlegi francia politika csődpolitika. Ahhoz, hogy Franciaország tekintélye helyreálljon, hogy visszanyerje méltóságát a világban, véglegesen le kell küzdeni minden gyarmatosító törekvést és a felszabadult országokkal, különösen pedig Algériával olyan új kapcsolatokat kell létrehozni, melyei* a függetlenség ószin te elismerésén, a jogok egyenlőségén, a kölcsönös előnyökön alapulnak. Magyar áruk sikere a lipcsei nemzetközi vásáron Lipcse: (MTI) Véget ért a lipcsei őszi nemzetközi vásár, amely szép eredményeket hozott Magyarország számára. Ez mindenek előtt a létrejött üzletekben tükröződik. A Német Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi vál lalataival 1959. és 1960. évi szállításra több mint 210 millió rubel értékű árura történtek kötések. A tőkés országok részéről is élénk érdeklődés nyilvánult meg a vásáron kiállított magyar termékek iránt. A vásáron résztvevői magyar külkereskedelmi vállalat tok csaknem 130 000 dollár értékű árut adtak el nyugati cégeknek, például textíliákat, kötött árut, gyógyszereket és könyveket. Ugyanakkor 125 000 dollár értékű árut vásároltak. Figyelemreméltó, hogy a tőkés országok cégei touábbt, körülbelül 200 000 dollár értékű magyar áru iránt érdeklődtek. «» Ünnepség Bulgária felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából Magyar—osztrák kereskedelmi tárgyalások Becsben Becs: (MTI) Bécsben megkezdődtek a magyar—osztrák kereskedelmi tárgyalások, amelyeket magyar részről Nyerges János kereskedelmi főtanácsos, osztrák részről pedig dr. Erich Pihler követségi tanácsos vezet. A kereskedelmi tárgyalások napirendjén a három évre szóló hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés megkötése szerepel. Á Belga Kommunista Párt nyilatkozata Brüsszel (Uj Kína): A Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt lapja keddi számában közli a pártnak a belga kormány kongói politikájával foglalkozó nyilatkozatát. A belga kormánynak egyáltalán nem yáll szándékában demokratikus szabadságot biztosítani Kongónak — hangoztatja a nyilatkozat —, sőt újabb reakciós lépéseket szándékszik tenni, hogy új Algériává változtassa Kongót. A kormánynak az az elhatározása, hogy a gyarmati katonai támaszpontok fejlesztése céljából felemeli a katonai költségvetést, igazolja a párt aggodalmát a kongói helyzetet illetően. Bulgária felszabadulásának tizenötödik évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedden az Egyesült Izzó művelődési termében ünnepséget rendezett, melyen megjelent Fehér Lajos és Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, az MSZMP Központi Bizottságának és a for- radalrnynunkás-paraszt kormánynál? t^B^Ugja. Az ünnepségen e földművelésügyi mi- í mondott ünnepi beszédet, ajd Krasztyu Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete emelkedett szólásra. A bolgár nemzeti ünnep alkalmából Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és dr. Münnlch Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban üdvözölte Dimitrev Ganevet, a Bolgár Népköztársaság nemzet- ■vűlcse elnökségének elnökét, Tódor Zsivkovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát és Anton Jugovot, a Bolgár Népköztársaság miniszter- tanácsának elnökét. Ä felszabadult Bulgária Szeptember 9-én nemcsak a szocialista tábor országai, hanem az egész világ haladó népei szeretettel köszöntik a bolgár népei, amely felszabadulásának 15-ik év fordulóját ünnepli ezen a napon. Nekünk, magyaroknak, különösen közeláll szívünkhöz ez az ünnep, mert népeink hosszú történelme folyamán baráti szálak fűz tek bennünket egymáshoz. A sok évszázados kapcsolat, a történelmilég kialakult barátság különösen a nehéz időkben mutatkozott meg, mint a magyar szabadság- harc bukása után is, amikor Kossuthnak és bujdosó társainak a bolgár nép adott hosszabb időre menedéket. A politikai kapcsolatok mellett mindig erősek voltak kulturális kapcsolataink is a bolgár néppel s ezen a téren elég arra utalni, hogy Jókai Mór egyik regényét, A janicsárok végnapjait már 1849-ben lefordították bolgárra. A tudományos kapcsolatok kezdete a múlt század második felére esik, amikor magyar és bolgár tudósok közös kutatásokat végeztek a két nép őstörténetének tisztázására. Uj, immár nemcsak történelmi hagyományokra épülő, s a korábbinál sokkal szorosabb kapcsolat kezdődött a két nép történetében a felszabadulás után, amikor a Szovjetunió Bulgáriát is, Magyarországot is felszabadította a fasiszta elnyomóktól, s mindkét nép szabad, független országgá vált, s ezzel egyidejűleg megkezdhette a szocializmus fel* épitesét. A két nép közötti kapcsolatok új szakaszba léptek és gyors fejlődésnek indultak. Az évente megújuló kulturális és gazdasági együttműködési szerződések még közelebb hozták egymáshoz a magyarokat és a bolgárokat. Ez a közeledés nagyon szép kifejezést nyert az 1948-ban megkötött magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményben. A két ország tudományos akadémiái 1958-ban tudományos együttműködési egyezményt Írtak alá, hogy »kiterjesszék, megjavítsák és tevékenyen fejlesz- szék a tudományos és kúlturális együttműködést, megszilárdítsák a bolgár és a magyar nép barátságát«. A két nép barátsága még jobban elmélyült az 1956-os ellen- forradalmi lázadás idején, amikor a bolgár nép nemcsak mélységes .együttérzéssel kísérte a magyar nép legjobbjainak harcát-az eileníorradalmárok ellen, hanem anyagilag ás jelentős segítséget adott, hogy minél előbb begyógyíthassuk az ellenforradalom kártevéseit. A bolgár nép nagy nemzeti ünnepén, felszabadulásának 15-ik évfordulóján megbecsüléssel és szeretettel fordul népünk a bolgár nép felé, amely biztosan és győzelmesen halad előre a szocialista építés útján. A szövetkezeti rendszer — a szocializmus nagy győzelme Bulgáriában (Beszélgetés Iván Primovvah a Bolgár Népköztársaság földművelésügyi miniszterével) A Bolgár Kommunista Párt és népi kormány helyes mezőgazda- sági politikája, a szövetkezetek megerősítéséről való nagy és állandó gondoskodása eredményeként — a szocialista társadalmi rendszer teljes diadalt aratott a falun. A szovjet kolhozpar.asztok után másodízben a bolgár parasztok leptek a teljes szocialista átalakulás útjára. Ebben a küzdelemben a párt megmutatta, hogyan kell alkotó módon alkalmazni a lenini szövetkezeti térvet. A párt megtalálta azt a legmegfelelőbb szövetkezeti formát, amely a mi viszonyaink közepette lehetővé tette, hogy a kisgazdák milliói a föld egyéni megművelésének módszeréről áttérjenek a kollektív, szocialista módszerre. Ma a bolgár mezőgazdaság a szó szoros értelmében gépesített szövetkezeti nagygazdaság. 1944. szeptember 9-e előtt a kisparaszti gazdaságok száma meghaladta az 1 milliót, ma viszont körülbelül ezer nagy szövetkezettel rendelkezünk, amelyeknek mindegyike átlagban 4,5 ezer hektár termőföldet művel meg. Ma több mint 30 000 traktor, (15 lóerősekre átszámítva) áll a mezőgazdaság szolgálatában, vagyis tízszer annyi, mint 1944-ben. Több mint 6,5 ezer kombájnnal és ötezer más korszerű géppel rendelkezünk. A gyakorlatban széleskörűen alkalmazzuk a mezőgazdasági tudomány vívmányait és az élenjáró munkamódszereket, gyorsan bővül a szövetkezetek termelési bázisa. 1944 előtt 500 gramm ásványi trágya jutott egy-egy hektárra, 1958-ban ez a mennyiség 70 kilogrammra, vagyis 140-szere- sére emelkedett, az idén pedig eléri a 150 kilogrammot, vagyis 1944-hez képest 300-szorosára emelkedik. Ugyanezen idő alatt a szövetkezetek öntözött területei több mint 17-szeresére növekedtek. Mindez rendkívül kedvező feltételeket teremtett a mezőgazda- sági termelés gyors fokozására és olcsóbbá tételére. Bulgáriában a parasztok most évente 500 ezer tonna búzával többet takarítanak be, mint az 1934- től 1939-ig terjedő háború előtti időszakban, holott a búza vetésterülete 55 000 hektárral csökkent. Kukoricából 570 000 tonnával, dohányból 40 000 tonnával stb. termelünk többet. Egyes növények terméshozama többszörösére emelkedett. Gyorsan növekszik az állattenyésztés hozama is. Csupán ez év első hat hónapjában a fejéseredmény 44 000 000 literrel több, mint a múlt év hasonló időszakában. A mezőgazdasági termelés növekedése a szövetkezeti gazdálkodás alapján gyorsan fellendítette a, közös gazdaságok jövedelmet, amely az 1952-től 1958-ig terjed i időszakban 100 hektárnyi megművelt földre számítva 85 százalék- kai emelkedett. A szövetkezeti tagok évi jövedelme több mint 80 százalékkal volt nagyobb. Mindez azt eredményezte, hogy a bolgár falvak arculata gyorsan megváltozott. A népi hatalom éveiben minden második-harmadik parasztcsalád új házhoz jutott. A villamosság, a rádió ma már szorosan hozzátartozik a bolgár parasztok életéhez. A bolgár mezőgazdaságban végbement változások eleven megszemélyesítői maguk a falusi dolgozók. Falvainkban új, magasfokú társadalmi öntudattal rendelkező, széleslátókörű, a technikát ismerő, munkájuk igazi mestereinek számító új emberek nevelkedtek, akik csúcseredményeket állítottak fel a mezőgazdasági termelésben. Sikereik az elkövetkező még nagyobb győzelmek nagyszerű kiindulópontjai. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, figyelembe véve az összevont szövetkezeti gazdaságokban rejlő óriási tartalékokat, feladatul tűzte ki, hogy a harmadik ötéves tervet a mezőgazdaság területén határidő előtt kell teljesíteni, s 1965-re az országot az egy lakosra jutó legfontosabb mezőgazdasági termékek termelése terén Európában tsz elsők közé kell emelni. B kit karmáiyfi találkozóját a lépek iákívánságai kísérik Az Izvesztyija vezércikke Hruscsov közelgő amerikai látogatásáról közeledés és a megoldatlan kérdések rendezése váltja fel. Az Izvesztyija utal Eisenhowor elnök nyugat-európai útjára és hangsúlyozza, hogy a világ közvéleménye aszerint fogja megítélni Eisenhower nyugat-európai tárgyalásainak jelentőségét, előmozdítják-e azok a vitás kérdések rendezése szükségességének felismerését vagy sem.' A lap ismét megállapítja, nogy -az Egyesült Államok és a Szovjetunió között nincsenek terülo- jrí viták és megoldatlan konfliktusok, azo)r a kérdések pedig, amelyek kölcsönös gyanakvást és bizalmatlanságot keltenek, len- dezhetők, természetesen csak a felek érdekeinek figyelembevételével. Másrészt semmi értelme nem lesz, ha valaki még olyan illúziókban ringatja magát, hogy a Szovjetunió saját állami pozícióinak, saját elveinek feladása árán is hozzájárul a megegyezéshez.
