Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-09 / 211. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1959. szeptember 9. Moszkva: (TASZSZ) Két érzés lett úrrá ma az emberiségen — írja keddi vezércikkében az Iz­vesztyija — az egyik a megköny- nyebbülés, a másik a reménység. Megkönnyebbülés azért, mert a nemzetközi látóhatár némileg ki­tisztult, s a keleti és nyugati ál­lamok viszonyában bizonyos íel- melegedés tapasztalható. A re­ménységet pedig az táplálja, hogy a kedvező kezdetet talán jó folytatás követi és határo: dulat bontakozik ki megszilárdulásának Az Izvesztyija hogy a szovjet héten az Egyes, zik- A világ ?öbb ha­talma kori 'találkozó­ját — írja : népek őszin­te jókíváns. ják kísérni. E jókívánságok^ a reményből fakadnak, hói a világ a két fennálló tömb politikájában tör­ténelmi fordulópont előtt áll, hogy az elkülönülést a fokozatos Apró Antal látogatása az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Apró Antal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács első elnökhelyettese, Kovács Imre élelmezésügyi mi­niszter, valamint Magyari And­rás és Keresztes Mihály földmű­velésügyi miniszterhelyettesek társaságában kedden meglátogat­ta a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és vásárt. A vendége­ket Kovács Mihály, a kiállítás igazgatója kalauzolta. Apró Antal főleg az új mező- gazdasági gépeket tanulmányoz­ta. Apró Antal a kiállításról a következőket mondta az MTI munkatársának: — Ezen a kiállításon az előző évekhez viszonyítva is nagy fej­lődés mutatkozik, jól tükröződ­nek a mezőgazdaságban elért je­lentős sikerek. A gyors ütemben növekvő és erősödő szocialista szektorban a belterjesebb gaz­dálkodás eredményeként a nö­vénytermesztés és az állattenyész tés egyaránt jelentős mértékű elő­rehaladást mutat. . A külföldi vendégjárás egyéb­ként tovább fokozódik- Csupán a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat ügyfelei közül százan kértek és kaptak eddig vízumot, hogy a kiállítást megtekintsék. A kiállításnak kedden ismét többtízezer látogatója volt. A Biztonsági Tanács albizottságot alakított Laosz kérdésének megvizsgálására New York (MTI): Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn helyi időszámítás szerint 18,29 órakor megszakította a laoszi helyzet megvitatására összehívott ülését, amelyet másfél órai szünet után folytatott. Szoboljev, a Szovjetunió képvi­selője bejelentette, hogy nem fo­gadja el az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország javasla­tát, amely különbizottság alakítá­sát kérte a laoszi kérdés megvizs­gálására. Ortona olasz küldött, mint a Biztonsági Tanács elnöke kijelen­tette, hogy a Szovjetunió nemleges szavazatát nem tekinti vétónak. A szovjet küldött tiltakozott az elnök eljárása ellen és megállapí­totta, hogy az az ENSZ alapok­mányának — bár nem írásban, de — tettekben foglalt módositása. A Biztonsági Tanács ezután ha­tározatot hozott, amellyel megala­kította a négytagú albizottságot. Az albizottság feladata tanulmá­nyozni a Laosz kérdésében a Biz­tonsági Tanács előtt elhangzott nyilatkozatokat, átvenni további nyilatkozatokat és okmányokat, elvégezni a szükségesnek tartott vizsgálatokat és végül a lehető legrövidebb időn belül jelentést lenni a Biztonsági Tanácsnak, Az albizottság tagja: Japán. Olaszország, Tunézia és Argentína képviselője. Hammarskjöld javasolta az ENSZ 82 tagú leszerelési bizottságának összehívását New York: (Reuter) Ham­marskjöld ENSZ-főtitkár hétfőn javasolta, hogy az ENSZ 82 tagú leszerelési bizottsága csütörtökön üljön össze. Az ülés összehívását Anglia, Franciaország, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kér­te, hogy előterjeszthesse megálla­podását az ENSZ-en kívül műkö­dő tíztagú leszerelési bizottság felállításáról. Hammarskjöld a négy nagyhatalom levelét és a le­szerelési tárgyalásokra vonatko­zó közleményét megküldte az ENSZ 82 tagjának, akik egy­szersmind a leszerelési bizottság tagjai is. Ha a főtitkár üzenetére ellenvetés nem érkezik, az ülést csütörtökön megtartják. A Francia Kommunista Fárt nyilatkozata az algériai kérdésről Párizs: (MTI) A Francia Kom- nunista Párt politikai irodája íyilatkozatot adott ki az algériai cérdésről de Gaulle tábornok izeptember közepére beharango- :ott nyilatkozatának előestéjén. A Francia Kommunista Párt lolitikai irodája megállapítja, íogy a franciák nagy többsége a láború befejezését kívánja. De Taulle tábornok éppen ezekre az írzésekre spekulált, amikor a lépszavazás előtt elhitette, hogy 5 az egyetlen, aki egyhamar meg- .eremtheti a békét. Tizenöt hó­nap óta egymást érték a dema­góg ígéretek. Semmilyen rur- Eang, semmilyen hangzatos jel­szó sem leplezheti el a drámai valóságot: a személyi hatalom rendszerében a háború hevessége megkettőződött és mind kegyet­lenebb jelleget ölt. A párt politikai irodája rámu­tat, hogy ilyen körülmények kö­zött a jelenlegi francia politika csődpolitika. Ahhoz, hogy Fran­ciaország tekintélye helyreálljon, hogy visszanyerje méltóságát a világban, véglegesen le kell küz­deni minden gyarmatosító törek­vést és a felszabadult országok­kal, különösen pedig Algériával olyan új kapcsolatokat kell létre­hozni, melyei* a függetlenség ószin te elismerésén, a jogok egyenlő­ségén, a kölcsönös előnyökön ala­pulnak. Magyar áruk sikere a lipcsei nemzetközi vásáron Lipcse: (MTI) Véget ért a lip­csei őszi nemzetközi vásár, amely szép eredményeket hozott Ma­gyarország számára. Ez mindenek előtt a létrejött üzletekben tük­röződik. A Német Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi vál lalataival 1959. és 1960. évi szál­lításra több mint 210 millió ru­bel értékű árura történtek köté­sek. A tőkés országok részéről is élénk érdeklődés nyilvánult meg a vásáron kiállított magyar ter­mékek iránt. A vásáron résztvevői magyar külkereskedelmi vállalat tok csaknem 130 000 dollár érté­kű árut adtak el nyugati cégek­nek, például textíliákat, kötött árut, gyógyszereket és könyveket. Ugyanakkor 125 000 dollár érté­kű árut vásároltak. Figyelemre­méltó, hogy a tőkés országok cé­gei touábbt, körülbelül 200 000 dollár értékű magyar áru iránt érdeklődtek. «» Ünnepség Bulgária felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából Magyar—osztrák kereskedelmi tárgyalások Becsben Becs: (MTI) Bécsben megkez­dődtek a magyar—osztrák keres­kedelmi tárgyalások, amelyeket magyar részről Nyerges János kereskedelmi főtanácsos, osztrák részről pedig dr. Erich Pihler követségi tanácsos vezet. A kereskedelmi tárgyalások napirendjén a három évre szóló hosszúlejáratú kereskedelmi szer­ződés megkötése szerepel. Á Belga Kommunista Párt nyilatkozata Brüsszel (Uj Kína): A Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt lapja keddi számában közli a párt­nak a belga kormány kongói poli­tikájával foglalkozó nyilatkoza­tát. A belga kormánynak egy­általán nem yáll szándékában de­mokratikus szabadságot biztosí­tani Kongónak — hangoztatja a nyilatkozat —, sőt újabb reakciós lépéseket szándékszik tenni, hogy új Algériává változtassa Kongót. A kormánynak az az elhatározása, hogy a gyarmati katonai támasz­pontok fejlesztése céljából fel­emeli a katonai költségvetést, iga­zolja a párt aggodalmát a kongói helyzetet illetően. Bulgária felszabadulásának ti­zenötödik évfordulója alkal­mából a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedden az Egyesült Izzó művelődési termé­ben ünnepséget rendezett, melyen megjelent Fehér Lajos és Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, az MSZMP Központi Bizottságának és a for- radalrnynunkás-paraszt kormány­nál? t^B^Ugja. Az ünnepségen e földművelésügyi mi- í mondott ünnepi beszédet, ajd Krasztyu Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete emelkedett szólásra. A bolgár nemzeti ünnep alkal­mából Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és dr. Münnlch Fe­renc, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke táviratban üdvözölte Dimitrev Ganevet, a Bolgár Népköztársaság nemzet- ■vűlcse elnökségének elnökét, Tó­dor Zsivkovot, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottságának első titkárát és Anton Jugovot, a Bolgár Népköztársaság miniszter- tanácsának elnökét. Ä felszabadult Bulgária Szeptember 9-én nemcsak a szocialista tábor országai, hanem az egész világ haladó népei sze­retettel köszöntik a bolgár népei, amely felszabadulásának 15-ik év fordulóját ünnepli ezen a napon. Nekünk, magyaroknak, különö­sen közeláll szívünkhöz ez az ün­nep, mert népeink hosszú törté­nelme folyamán baráti szálak fűz tek bennünket egymáshoz. A sok évszázados kapcsolat, a történel­milég kialakult barátság különö­sen a nehéz időkben mutatkozott meg, mint a magyar szabadság- harc bukása után is, amikor Kossuthnak és bujdosó társainak a bolgár nép adott hosszabb idő­re menedéket. A politikai kap­csolatok mellett mindig erősek voltak kulturális kapcsolataink is a bolgár néppel s ezen a téren elég arra utalni, hogy Jókai Mór egyik regényét, A janicsárok vég­napjait már 1849-ben lefordítot­ták bolgárra. A tudományos kap­csolatok kezdete a múlt század második felére esik, amikor ma­gyar és bolgár tudósok közös ku­tatásokat végeztek a két nép ős­történetének tisztázására. Uj, immár nemcsak történelmi hagyományokra épülő, s a ko­rábbinál sokkal szorosabb kap­csolat kezdődött a két nép törté­netében a felszabadulás után, amikor a Szovjetunió Bulgáriát is, Magyarországot is felszabadí­totta a fasiszta elnyomóktól, s mindkét nép szabad, független országgá vált, s ezzel egyidejűleg megkezdhette a szocializmus fel* épitesét. A két nép közötti kap­csolatok új szakaszba léptek és gyors fejlődésnek indultak. Az évente megújuló kulturális és gazdasági együttműködési szer­ződések még közelebb hozták egymáshoz a magyarokat és a bolgárokat. Ez a közeledés na­gyon szép kifejezést nyert az 1948-ban megkötött magyar—bol­gár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyez­ményben. A két ország tudományos aka­démiái 1958-ban tudományos együttműködési egyezményt Ír­tak alá, hogy »kiterjesszék, meg­javítsák és tevékenyen fejlesz- szék a tudományos és kúlturális együttműködést, megszilárdítsák a bolgár és a magyar nép ba­rátságát«. A két nép barátsága még job­ban elmélyült az 1956-os ellen- forradalmi lázadás idején, ami­kor a bolgár nép nemcsak mély­séges .együttérzéssel kísérte a ma­gyar nép legjobbjainak harcát-az eileníorradalmárok ellen, hanem anyagilag ás jelentős segítséget adott, hogy minél előbb begyó­gyíthassuk az ellenforradalom kártevéseit. A bolgár nép nagy nemzeti ün­nepén, felszabadulásának 15-ik évfordulóján megbecsüléssel és szeretettel fordul népünk a bol­gár nép felé, amely biztosan és győzelmesen halad előre a szo­cialista építés útján. A szövetkezeti rendszer — a szocializmus nagy győzelme Bulgáriában (Beszélgetés Iván Primovvah a Bolgár Népköztársaság földművelésügyi miniszterével) A Bolgár Kommunista Párt és népi kormány helyes mezőgazda- sági politikája, a szövetkezetek megerősítéséről való nagy és ál­landó gondoskodása eredménye­ként — a szocialista társadalmi rendszer teljes diadalt aratott a falun. A szovjet kolhozpar.asztok után másodízben a bolgár pa­rasztok leptek a teljes szocia­lista átalakulás útjára. Ebben a küzdelemben a párt meg­mutatta, hogyan kell alkotó mó­don alkalmazni a lenini szövet­kezeti térvet. A párt megtalálta azt a legmegfelelőbb szövetkezeti formát, amely a mi viszonyaink közepette lehetővé tette, hogy a kisgazdák milliói a föld egyéni megművelésének módszeréről át­térjenek a kollektív, szocialista módszerre. Ma a bolgár mezőgaz­daság a szó szoros értelmében gé­pesített szövetkezeti nagygazda­ság. 1944. szeptember 9-e előtt a kisparaszti gazdaságok száma meghaladta az 1 milliót, ma vi­szont körülbelül ezer nagy szövet­kezettel rendelkezünk, amelyek­nek mindegyike átlagban 4,5 ezer hektár termőföldet művel meg. Ma több mint 30 000 traktor, (15 lóerősekre átszámítva) áll a me­zőgazdaság szolgálatában, vagyis tízszer annyi, mint 1944-ben. Több mint 6,5 ezer kombájnnal és öt­ezer más korszerű géppel rendel­kezünk. A gyakorlatban széles­körűen alkalmazzuk a mezőgazda­sági tudomány vívmányait és az élenjáró munkamódszereket, gyor­san bővül a szövetkezetek terme­lési bázisa. 1944 előtt 500 gramm ásványi trágya jutott egy-egy hek­tárra, 1958-ban ez a mennyiség 70 kilogrammra, vagyis 140-szere- sére emelkedett, az idén pedig el­éri a 150 kilogrammot, vagyis 1944-hez képest 300-szorosára emelkedik. Ugyanezen idő alatt a szövetkezetek öntözött területei több mint 17-szeresére növeked­tek. Mindez rendkívül kedvező fel­tételeket teremtett a mezőgazda- sági termelés gyors fokozására és olcsóbbá tételére. Bulgáriában a parasztok most évente 500 ezer tonna búzával többet ta­karítanak be, mint az 1934- től 1939-ig terjedő háború előtti időszakban, holott a búza vetésterülete 55 000 hektárral csökkent. Kukoricából 570 000 tonnával, dohányból 40 000 tonnával stb. termelünk többet. Egyes növények terméshozama többszörösére emelkedett. Gyorsan növekszik az állattenyésztés hoza­ma is. Csupán ez év első hat hó­napjában a fejéseredmény 44 000 000 literrel több, mint a múlt év hasonló időszakában. A mezőgazdasági termelés nö­vekedése a szövetkezeti gazdálko­dás alapján gyorsan fellendítette a, közös gazdaságok jövedelmet, amely az 1952-től 1958-ig terjed i időszakban 100 hektárnyi megmű­velt földre számítva 85 százalék- kai emelkedett. A szövetkezeti tagok évi jö­vedelme több mint 80 száza­lékkal volt nagyobb. Mindez azt eredményezte, hogy a bolgár falvak arculata gyorsan megváltozott. A népi hatalom éveiben minden második-harma­dik parasztcsalád új házhoz jutott. A villamosság, a rádió ma már szorosan hozzátartozik a bolgár parasztok életéhez. A bolgár mezőgazdaságban végbement változások eleven megszemélyesítői maguk a falusi dolgozók. Falvainkban új, magas­fokú társadalmi öntudattal ren­delkező, széleslátókörű, a techni­kát ismerő, munkájuk igazi mes­tereinek számító új emberek ne­velkedtek, akik csúcseredményeket állítottak fel a mezőgazdasági termelés­ben. Sikereik az elkövetkező még na­gyobb győzelmek nagyszerű kiin­dulópontjai. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, figyelembe véve az összevont szövetkezeti gazdaságokban rejlő óriási tarta­lékokat, feladatul tűzte ki, hogy a harmadik ötéves tervet a mező­gazdaság területén határidő előtt kell teljesíteni, s 1965-re az orszá­got az egy lakosra jutó legfonto­sabb mezőgazdasági termékek ter­melése terén Európában tsz elsők közé kell emelni. B kit karmáiyfi találkozóját a lépek iákívánságai kísérik Az Izvesztyija vezércikke Hruscsov közelgő amerikai látogatásáról közeledés és a megoldatlan kér­dések rendezése váltja fel. Az Izvesztyija utal Eisenhowor elnök nyugat-európai útjára és hangsúlyozza, hogy a világ köz­véleménye aszerint fogja meg­ítélni Eisenhower nyugat-európai tárgyalásainak jelentőségét, elő­mozdítják-e azok a vitás kérdé­sek rendezése szükségességének felismerését vagy sem.' A lap ismét megállapítja, nogy -az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között nincsenek terülo- jrí viták és megoldatlan konflik­tusok, azo)r a kérdések pedig, amelyek kölcsönös gyanakvást és bizalmatlanságot keltenek, len- dezhetők, természetesen csak a felek érdekeinek figyelembevéte­lével. Másrészt semmi értelme nem lesz, ha valaki még olyan illúziókban ringatja magát, hogy a Szovjetunió saját állami pozí­cióinak, saját elveinek feladása árán is hozzájárul a megegyezés­hez.

Next

/
Thumbnails
Contents