Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-04 / 207. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 1959. szeptember ?. Miért húzódik el a kakaséi villamosítás? G. J. honvéd levelet irt szer­kesztőségünknek. — »Szüleim Kakasdon laknak, én jelenleg tényleges katonai szolgálatot teljesítek — írj a levelében. De sajnos, alig tűrhető dolgok tör­ténnek Kakasdon, amiben talán jó magam is érdekéit vagyok. 1959. február iában megkezdték a még nem villamosított terüle­ten a villanyhálózat kiépítését. Kezdtem örvendezni, hogy mi­re leszerelek, meg,eleid világí­tás lesz lakásunkban, de most, hogy otthon vo'tum, panaszokat hallottam. Több lakosnak az a panasza, hogy miért nem ég a villany. Mert a hálózat már három hónapja kész, a 1 első munkák pedig két hónapja és hogy még nem ég, annak egy­szerű a magyarázata, mert a villanyszerelő vállalat nem megy a munkája után...« Ennyi a levélből. A kakasdi tanácsnál megkérdeztük, mi az oka a huza-vonának, miért nem kapcsolják be a villanyt. Bó.' G. J. levelének többi részét, amiben arról ír, hogy maszek­szerelőhöz is fordultak, aki elő­leget vett fel és nem végzi a munkát, a pénzt sem p.djavisz- sza, meg hogy drágállják a bel­ső szerelés költségeit, — még nem tudtuk kivizsgálni. De az első kérdésre a tanácstól meg­kaptuk a felvilágosítást. Ezek szerint Kakasdon tény­leg már februárban megindul­tak a hálózatépítési munkák, mégpedig a község két, még nem villamosított részén, Béla- con és a régi Kakasdon. A be- laci részen már kész a hálózat, de a másik részen leállt a munka. A vállalatot nem tud­ják sürgetni, egyszerűen azért, mert a tanácsnap. nincs pénze kifizetni a munkadíjat. Pénze pedig azért nincs, mert a ka­kasát gazdik eQV része nem fi­zet adót. Vannak olyanok, akik veif öt-hat esztendő alatt gyűlt össze tizenöt-húszezer forintnyi hátralékuk. Még a levélírónak a szülei is tartoznafc 210 fo­rinttal. Ingyen pedig a vállalat sem dolgozhat, hiszen az is pénzzel fizeti munkásait. A vil­lamosításhoz az állam SO ezer forinttal járult hozzá, kétszáz­ezret a községnek kellene biz­tosítani. Üres kasszából — ezt minden ki tudhatja — nem lehet fizet­ni. Bár a hálózatépítési költ­ségejc egy részét már kifizette a tqnács, a munkák befejezése, a villany bekötése, tehát az is, hogy G. F.-ék lakásában ki- gyúljon a fény, azon múlik, hogy a kakasdi hátralékos gaz­dák hogyan teljesítik állampol­gári kötelezettségeiket. (J) Szóvá tesszük: „Sör! adjanak iiabbal, ne habat slrrsS“ Egy sörivó aláírással levelet ho­zott a postakézbesítő szerkesztő­ségünkbe. Helyet adunk az írás­nak, mert hasonló problémát töb­ben is felvetnek. Csekélységnek tűnik, mégis megkérdezem, hogy miért számol egy pohár sörért a »Kulacs« fel­szolgálója 10 fillérrel többet, mint a szálloda éttermének pincére. Gondolkodtam a dolgon márcsak azért is, mert mindkét helyen fel­tűnő tábla közli a vendéggel, hogy másodosztályú az üzem. A teljes­ség kedvéért persze azon is gon­dolkodhat a vendég, hogy miért számolják zenével a „Kulacs” fel­szolgálói a sört, ha zene nincs. p4ches ember vagyok, ugyanis a Kulacs zenészei kedden szabad­naposak voltak. Úgy látszik, ná­luk megbecsülik az embert, főleg a zenészeket, mert szabad' napju­kon is gondolnak rájuk. A vendé­get már kevésbé, mert sokáig meg sem kérdezik tőle, hogy mit óhajt. Azt szeretnénk, mi vendégek, hogy a felszolgálók sört adjanak hab­bal, ne pedig habot sörrel (a Ku­lacsban úgy adják), és lehetőleg egyforma áron. Nem szeretem a habot, különösen akkor, ■ ha drá­gább, mint a sör. Egy sörivó bécsi Hotel Kaiserhofban való­ságos főhadiszállást rendeztek be Idézünk a hazatért, a Nyugatot igencsak Ismerő Szabó Miklós nyilatkozatából: »Engem egy alkalommal Bo­lya Tibor .mérnök rejtélyes üze­nettel keresett fel. Bolya és kö­zöttem meglehetősen jó kapcso­lat volt. Az üzenet így szólt: »Bandi bácsi nagyon szeretne ve led beszélni«. £n természetesen ilyen misztikus hívásnak nem akartam eleget tenni, ő viszont adott szavára hivatkozva nem mondta meg, hogy ki az a Bandi bácsi. Végül barátságunkra való utalással rávett arra, hegy men­jek el arra a találkozásra. A do­log annyira gyanús volt, hogy közvetlen munkatársaim, Vető György, Rákóczi János és még néhányan egy másik kocsin kö­vettek bennünket. A kocsi a Ho­tel Kaiserhofhoz vitt, ahol be­vezettek a földszint egyik helyi­ségébe. Feltűnt nekem, hogy a folyosókon nagy nyüzsgést okoz­va, bilgeris és tiszti csizmás fér­fiak jönnek-mennek. A szoba, amelyikbe bevittek, az első benyomásra kísértetiesen em lékeztetett az 1944-es különítmé­nyek irodáira. Többen elém jöt­tek és katonásan bemutatkoztak. A személyek közül egyre emlék­szem: az illető Zakó tábornok se­gédtiszt je: Adonyi-Naródy Fe­renc, egykori vezérkari tiszt volt. Ö mendotla el nekem azt, hogy Zákó tábornok úr kéretett oda és szeretne velem megbeszélést foly látni. Néhány perccel később Zá­kó András is megérkezett. Elég­gé rövid beszélgetés közben el­mondotta, hogy ők szabadcsapa­tot szervez tov a forradalom tá­mogatására, s úgy véli, hogy bár politikai céljaik nem egyeznek az enyémmel, most a kommuniz­mus elleni harc érdekében jó lenne összefogni. Ezt az összefo­gást azonban nem is annyira ve­lem, mint inkább Nagy Ferenccel kívánja létesíteni, arra kérve en­gem, hogy legyek ebben segítsé­gére. Szervezetük terrorista be­nyomást keltett bennem, de man katársaimban is, akiknek fogal­muk sem volt, hogy ez Zákóék főhadiszállása. Jellemző, hogy amikor három bilgeri csizmás — míg én bent megbeszélést foly­tattam — eltávozott a szállodából közrefogva egy negyedik férfit, akinek arcát munkatársaim fél­homályban nem látták jj>l, azt gondolták, hogy engem viszneit el. Ezért a gépkocsi után men­tek és fel akarták azt tartóztat­ni. Terrorista mivoltukra az is jellemző, hogy ezek az emberek nyíltan hangoztatták az emig­ránsok előtt, miszerint szükséges­nek tartják a kommunisták el­pusztítását, sőt voltak olyan meg nyilatkozásaik is, amelyekben ezek családjának és gyermekei­nek, valamint a kommunistákat támogató személyeknek is ezt a sorsot szánták. Én — mint em­ber — ezek ellen a megnyilvánu­lások ellen mindig tiltakoztam és az akkoriban eléggé felizgatott menekülteknek mindenkor hang­súlyoztam e felfogás helytelensé­gét, magyarázva, hogy mi, pol­gári gondolkodású, tisztességes emberek az ilyen eszközöket nem helyeselhetjük. Egyébként töb­bektől, így magától Bolya Tibor mérnöktől hallottam azokban a napokban, hogy Zákóék szabad­csapatokat küldenek Magyar- országra«. Zákóék ezt nem is tagadták, sőt dicsekedtek vele. Semmiféle kom ^sszoiiyokgsak — lányoknak Milyen szociális előnyökkel jár, ha a feleség is tagként dolgozik a tsz-ben Kórházi ápolás tagnak Az SZTK-val kötött megálla­podás alapján díjtalanul járó kórházi ápolás tartama általában legfeljebb egy év, gümőkóros be­tegség, valamint járványos gyer­mekbénulás, illetőleg Little-kór esetében legfeljebb két év. Ha a termelőszövetkezet tagja az ápolásbavételt közvetlenül megelőző egy éven belül már ré­szesült kórházi ápolásban, ennek időtartamát levonják az újabb megbetegedés alapján járó kórhá­zi ápolás idejéből, kivéve az üze­mi baleset (foglalkozási betegség) és a szülés következtében igény­be vett kórházi ápolást, továbbá azt az időt, amit a tag beteg gyermekének ápolása, szoptatása vagy gondozása miatt kórházban töltött. Ha a biztosított a naptári évre szóló kórházi ápolási keretet már kimerítette, de betegségébe visz- szaesik, s újból kórházi ápolásra szorul, igényelheti az ingyenes kórházi ápolást, de ennek időtar­99 Mata Hari“ a divatszalonban Párizsban kémkedés vádjá­val letartóztattak egy osztrák riporternőt. Maria Kastner-Sruba az egyik osztrák képeslap munkatársa­ként hét évvel ezelőtt érkezeit Párizsba s riporter lévén, részt vehetett minden divatbemuta­tón. Az újságírónő a divatszalo­nokban »szabályoz« lémteve- i-enységet folytnál' i bemuta­tók után gyorsan leskiccelte a párizsi modelleket és Pécsen keresztül az Egyesült Államok­ba küldte a rajzokat, ahol tö­megesen legyártották a telteti titokként őrzőit modelleket. Több ízben előfordult, hogy az Egyesült A'.'amokban gyor­sabban dobtálc piacra a francia modellek kon foki tóban készí­tett másolita.it, mint ahogy az eredeti modeiiek odaérkeztek. mentár nem szükséges azokhoz az idézetekéhez, amelyek a Ha­dak Utján novemberi számából valók: »A magyarországi események híre úgyszólván órák alatt talpra állította az égész magyar emig­rációt. A korábbi politilyn ellen­téteket félretéve, szinte a világ minden magyarját egyetlen szent akarat töltötte be: ha lehet, fegy­verrel megsegíteni a magyar sza­badsághősöket. Az MHBK köz­ponti törzse önmagát kibővítette és Zákó András vezérőrnagy ve­zetése alatt rendkívüli vezetési szervet hívott életre, mely a leg­sürgősebb feladatok megvitatása után riadótörzset alakított. ...' A hírekre számosán, a lel­kesedéstől fűtve azonnal megin­dultak Ausztria felé, sokan fenn­akadtak az országhatárokon, vagy közbeeső nagyobb városokban re­kedtek. Október 28-tól kezdve sok-sok száz egyéni és csoportos jelentkezőről jöttek hírek nem­csak Európából, hanem a tenge­rentúlról is... _ ... Eisenhower elnök már a sza­badságharc kitörésének első órá­jában fogadta az Amerikai Ma­gyar Szövetség képviselőit és azoknak teljes támogatását ígérte meg.« A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége csak egy a számos emigráns szervezet közül, amely szoros kapcsolatban áll a nyu­gati hírszerző szervekkel, s ké­meket, diverzánsokst toboroz azok számára. A legnagyobb kém felhajtó iroda, a Szabad Európa Rádió, amely nemcsak uszító hangjával tűnik ki, de tömöríti a kémkedéssel foglalkozó emigráns urakat is. (Foly latjuk) tnma nem lehet több, mint amennyit ugyanezzel a beteg­séggel korábban kórházban töl­tött. Kórházi ápolás családtagnak A 10. pontban említett család­tag naptári évenként általában 90 napon át jogosult díjtalan kór­házi ápolásra. Járványos gyer­mekbénulás, illetőleg Little-kór miatt a családtag is két éven át lehet kórházban. Gümőkóros betegség címén a tizennyolc évesnél fiatalabb csa­ládtag naptári évenként 270. a tizennyolc évesnél idősebb pedig 180 napon át jogosult kórházi ápolásra. Ugyancsak évenként 180 napi ápolásra jogosult n reumás szívbetegségben szenvedő tizen­nyolc éven aluli családtag is. A koraszülött osztályon (ott­honban) elhelyezett gyermek időbeli korlátozás nélkül jogosult kórházi ápolásra. A családtagnak járó 90 napi kórházi ápolás időtartamába nem lehet beszámítani: a szülés, a gü- mőkóros betegség, a reumás szív­betegség, a járványos gyermek- bénulás, a Little-kór, valamint a koraszülött osztáívon (otthonban) eltöltött kórházi ápolás idejét. Felvétel a kórházba A betegnek a kórházba való felvételéhez a körzeti, vagy a ren­delőintézet orvosának javaslata szükséges. Az orvos javaslata alapján egyébként az SZTK al­központ (kirendeltség) kórházi utalványt ad ki. amelyet azután az ágynyilvántartóhoz kell eljut­tatni. Ez a szerv a beteget Írás­ban értesíti arról, hogy felvétel végett melyik kórházban, milyen időpontban kell jelentkeznie. Sürgős szükség esetében a be­teget közvetlenül, illetőleg ma­gánorvosi javaslatra is felveszik a kórházba. Ebben az esetben az utalványt utólag kell megszerezni és megküldeni a kórháznak. Részegség miatti kórházi ápolás költsége Az SZTK-val kötött megállapo­dás alapján járó kórházi ápolás teljesen ingyenes. Azért a tagnak (családtagnak) semmi sem kell fizetnie. Kivéve azt az esetet, ha a kórházi ápolás a tag (családtag) részegsége miatt vált szükséges­sé. Ebben az esetben ugyanis az első háfomnapi ápolás díja ma­gát az ápoltat terheli. A részeget mentőkocsin vitték kórhá bn, úgy ennek a szállításnak a költségeit is megfizettetik vele. A jogosultság tartama A szolgáltatások a megállapo­dás idejére és ezen belül a ter­melőszövetkezeti tagság tartamá­ra járnak. Bármilyen okból s?ún- jék meg a tagság, azzal egyide­jűleg az illető elveszti szolgálta­tásra jogosultságát is. KOZMETIKA Ráncos arcbőr A kor előrehaladtával a bőr vérellátásában zavarok állnak b ', az arcbőr szárazabbá válik, a bőr rugalmas rostjai sorvadásnak in­dulnak. Általában a száraz bőr hamarabb ráncosodik. Egészségtelen életmód, éjszaká­zás, betegségek, szeszes italok és mértéktelen dohányzás elősegítik a ráncok korai megjelenését, lel­ki behatások, bánat, gond ugyan­csak nyomot hagynak az arc­bőrön. Idejekorán elkezdett ésszerű kozmetikai kezelés évek­kel késleltetheti a ráncosodást. A legfontosabb a vérkeringés élénkítése és a megfelelő zsírozás. Az arcbőr vérkeringését a szak­szerűen végzett masszázs javítja meg, de mi is élénkíthetjük be­zsírozott arcbőrünk enyhe ütö- getésével. Jó eredményt érhetünk el váltakozó hőmérsékleti beha­tásokkal. Az alaposan bezsírozott arcbőrt jó meleg vízbe mártott törülközőkkel fél percig gondosan borogatjuk, majd vékony kendő­be burkolt jégdarabkával hirte­len átsirm.juk. Ezt egymás után háromszor-négyszer ismételjük. A zsíros krémek jobb beivó- dását a bőrbe masszázssal, ütö- getéssel, enyhe melegítéssel segít­jük elő. Az utóbbi években sokat hal­lunk a méhpempö és a placenta tartalmú kenőcsök kedvező ha­tásáról. A méhpempö a méhki- rálynővé kifejlődő álca vitamin­dús tápláléka, a placenta-kivonat hormontartalmú anyag. Kétség­telen, hogy mind a vitaminok, mind a hormonok kedvezően hat­nak a bőrre, de erősen kétséges, hogy a kenőcsök útján a bő’be juttatott anyagok tartós javulást okoznak-e. A ráncok eltüntetésében a plasztikai sebészet meglepő ered­ményeket ért el. Az arcbőr fel­varrása, a könnyzacskók kimet­szése valóban fiatalossá teszik az arcbőrt, de a hatás nem mara­dandó, mert a rugalmasságát vesztett bőr idővel újra meg­nyúlik. Ne fogyasszunk állott ételeket Az ételmérgezés tulajdonkép­pen a bélfertőzésnek az a külön­leges formája, amit nem az élet­képes kórokozók, hanem az étel­ben jelenlévő, esetleg már nem is élő — a főzés, forralás során el­pusztult — baktériumok mérge okoz a bélrendszerben, illetve a szervezetben. A húsnemúek, tej­termékek, fagylaltok, cukrászsü­temények, főtt tészta gondatlan kezelése esetén könnyen fertő­ződhetnek, szennyeződhetnek. A piszkos kézről, a mosatlan, szeny- nyes edényről fertőzőképes bak­tériumok kerülhetnek az élelmi­szerbe és ott elszaporodva külön­féle mérgeket termelnek. Az ilyen ételt ezután hiába forral­ják, hiába melegítik, a baktériu­mot megölhetik ugyan, de a mér­get, a toxint nem tudják meg­semmisíteni. ó$ ha valaki ebből az ételből eszik, súlyosan meg­betegszik, hányás, hasmenés, has­fájás, láz és görcsök tünetei kö­zött. Különösen nyáron, amikor a melegben a baktériumok gyor­sabban szaporodnak, fertőződhet ily módon a sok kézen átmenő, gyakran fogdosott étel, és nem egyszer okoz tömeges megbete­gedést. Ezért tiltják az egészség- ügyi rendelkezések az ételek fog- dosását, ezért ajánlatos a kifőtt tésztára csak közvetlenül a fo­gyasztás előtt rászórni az ízesítőt; Az ízesítőben ugyanis — ha a tésztán sokáig áll — gyorsabban szaporodnak a kórokozók, mint a kifőtt tészta belsejében, ahol a főzés már tönkretette őket. Nem ajánlatos a maradék ételek ké­sőbbi időre, esetleg másnapra va­ló elrakása,

Next

/
Thumbnails
Contents