Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-03 / 206. szám

6 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÁG 1959. szeptember 3. Mozgalom a község tisztaságáért Jó az együttműködés a tanács és a Népfront között A Hazafias Népfront és a ta­nácsok jo együttműködése igen gyümölcsöző lehet az egyes köz­ségekben adódó feladatok megol­dásához. Ezt jól példázza a gyönki helyzet. Nemcsak arról van szó, hogy például a községfejlesztési terveket közösen beszélik meg. hanem a Népfront év közben is figyelemmel kíséri a falu életét, s javaslataival, mozgósító tevé­kenységével is segíti a tanács mun ká.iát. Ez történt alig több mint két hónapja is. A Gyönki Járási Ha­zafias Népfront elnökségi ülést tartott, ahol számos, a falu életé­vel kapcsolatos kérdés vetődött fel. Ezt csokorba szedték és eljut­tatták a községi tanácshoz. Szó volt ebben arról többek között, hogy a község létesítményeit foko­zottabban védjék a rongálástól. A falu útjainak portalanítása is régóta általános panasza volt a lakosságnak. A Népfront tagjainak figyelmét az sem kerülte el, hogy nagyon sok ház tulajdonosa, bérlője el­hanyagolta az épületek tatarozá­sát és az utcai részek tisztogatá­sát. Az ilyen dolgok természetesen rontják a község általános képét, tisztaságát. — Indítson a tanács mozgalmat a község tisztaságáért — javasol­ták és mindjárt ígérték, ők lesz­nek az elsők a társadalmi össze­fogásban. Szintén ilyen összefo­gást ajánlottak a Diósvölgy egyik útszakaszának rendezésére is. Ezzel távolabbi célt lehetne el­érni. Az útjavítás után következ­hetne az árkolások elvégzése, va­lamint a leomlott partoldal he­lyén fásítani, s az ősszel padokat lehetne elhelyezni ott. így lehetne a falunak egy szép kiránduló he­lye. A tanácsnál örömmel fogadták a segítséget, s most két hónap múl tán tájékoztatták a Népfrontot, mit sikerült a javaslatokból közös erővel megvalósítani. A létesítmé­nyek fokozottabb védelme érdeké­ben szabályrendeletet dolgoznak ki, amely már folyamatban van, s az e havi tanácsülés elé terjesz­tik jóváhagyás végett. A falu út­jainak portalanítását a tanács egyelőre a locsolás megszervezé­sével biztosítja, míg más véglege­sebb megoldást nem találnak. A tisztasági mozgalommal kap­csolatban is jó eredményről szá­molhat be a tanács. A javaslat után a végrehajtó bizottság tag­jai, a községfejlesztési állandó bi­zottsággal közösen megszervezték a mozgalmat, amelyhez a lakosság (i szívesen csatlakozott. , Hasonló lelkes hozzáállás ta­pasztalható a lakosság részéről a diósvölgyi tervek iránt is. A ta­nácstagok körzetükben már szá­mos munkanapot jegyeztek fel kocsifuvarban és gyaiogmunká- ban választóiktól. A gyümölcsöző együttműködést j> végezetül talán egyetlen szám­adattal lehetne legjobban érzékel­tetni: az év elején tervbevett 30 ezer Ft értékű társadalmi munka év végére előreláthatólag meg­haladja a 80—90 ezer forintot. (i—e) JOGOS-E? S DunaíöSdvári Cipész (CISZ tagjainak panaszáréi A Dunaföldvári Cipész Ktsz tagjai panasszal fordultak a Tolna megyei Népújsághoz. A panasz lényege a következő: A ktsz dolgozói nem tartják helyesnek, hogy egy hónappal ezelőtt a munkaidejüket félórá­val meghosszabbították. Ugyanis a kifogásolt intézkedésig tény­legesen napi hét és fél órát dol­goztak, egy félórai munkaközi szünettel összesen nyolc órát voltak a munkahelyükön. Az intézkedés után le kellett dol­gozniuk a teljes nyolc órát. Ezt különösen azért sérelmezik*, mert az egyes üzemrészlegek­ben, így különösen a cwikkoló- ban, valamint a vulkanizálóban és a maróban egészségtelen munkakörülmények között dol­goznak. Arra hivatkoznak a ktsz dolgozói, hogy akkor emel­ték a munkaidejüket, amikor országszerte csökkentik az egészségre ártalmas munkakö­rökben a munkaidőt. A ktsz vezetősége ez év jú­lius 21-én a Kisipari Szövetke­zetek Tolna megyei Szövetségé­nek utasítása alapján rendelte el a napi nyolcórai munkaidő teljes ledolgozását. Kétségtelen az, hogy a fenn­álló rendelkezések szerint a ktsz-tagoknak a napi nyolc órát ténylegesen le keli dolgozni. Tehát amikor a KISZÖV Tolna megyei Szövetsége elrendelte a nyolcórai munkaidő teljes le­dolgozását, akkor a fennálló rendelkezéseknek megfelelően járt el. Azonban a Dunaföldvári Cinész Ktsz egyes üzemrészle­geiben fennálló, az egészségre ártalmas munkaköröket figyel­men kívül hagyta. A Tolna megyei Közegészség­ügyi-Járványügyi Állomás ez év március 20-án tartott vizsgálata során hozott határozatában le­rögzítette, hogy a »cwikkoló üzemrész levegője benzollal és benzingőzzel erősen szennye­zett, érzékszervileg megállapít­ható, sőt hozzászokás nélkül el­viselhetetlen. A benzol csak mint kísérő anyag szerepel a ragasztószerben, a levegő mégis 17,8 milligramm benzol telített­séget mutat köbméterenként. A cwikkolóban valamennyi dolgozót megvizsgálták, 54 dol­gozó között 11-nél csökkent vö- rösvérsejt számot, tíznél csök­kent fehérvérsejt számot észlel­tem, két dolgozónál pedig a kór­házi kivizsgálás idült benzol­mérgezést állapított meg.« Ilyen ártalmas munkakörök­ben nem indokolt a munkaidő felemelése. A helyes eljárás az lett volna, ha a Dunaföldvári Cipész Ktsz dolgozóinak a pa­naszát kivizsgálva, a munkaidő csökkentésére a Kisipari Szö­vetkezetek Országos Szövetségé­nek megtették volna a javaslatot. A Kisipari Szövetkezetek Tol­na megyei Szövetsége indokolt­nak tartja az egészségileg ár­talmas munkahelyeken dolgozó Dunaföldvári Cipész Ktsz tag­jainak a panaszát és ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben a KÖJÁLL-lai együtt a hely­színen vizsgálatot folytatnak le, és a Kisipari Szövetkezetek Or­szágos Szövetségének javasolni fogják a csökkentett munkaidő bevezetését az egészségre ártal­mas munkahelyeken. Erre egyébként az augusztus 19-én megjelent 6/1959. (VIII. 19.) Kip. M. számú rendelet is lehetőséget ad, amely az állami helyi iparban és a magánkis­iparban egyes, egészségre ártal­mas munkakörökben foglalkoz­tatott dolgozók munkaidejének csökkentésével foglalkozik. ^ -m. ^ . Két arckép Egyre többet kísért a gondo­lat, hogy — ha már egyszer író gatással keresem a tintára- valómat — illendő lenne meg­örökíteni azokat is, akik meg­tanítottak írni. Nem csóválhat­nák meg szemrehányóan a fe­jüket, hiszen legtöbbjük azóia elköltözött örökös útlevéllel csendországba, s onnan már nem szállnak vitába pernahaj- der tanítványukkal. Még akkor sem, ha látnák, mi szekundát szedtem össze azóta. Mindig is van, és marad is valami az életben, amiből nem készültem., pedig nem az iskolának, hanem az éleinek tanulunk... így taní­totta az az aranyember is, aki­ről az alábbi történet szól. * Még híre-hamva sem volt a hungarista mozgalomnak, ami­kor már egyik osztálytársunk apja — több ezer holdas föld- birtokos — táblát szögezteteti ki a kapujára a kövérdisznók és sovány poéták oláhgábori városában: »Kutyának és zsidónak be­lépni tilos«. Eljött az év vége, és ez a papa az egész tanári kart meghívta egy kis »-sze­rény« vacsorára. Tizenkét ta­nárunk a kollégiumból testü­letileg indult a vendéglátó ház­hoz. Az idősebbek komoly mél­tósággal, a fiatalabbak lázas várakozással. A ház kapuján azonban szemükbe ötlik a táb­la, s egy pillanatra való der­medt csend után megszólal ősz latin tanárunk: — Ahol a hűségnek és az észnek nem szabad bemenni, ott nekünk sincs keresni­valónk... DCOöGOüGOÖGOCXúCúüüOOOÜfc) És ahogy együtt jöttek, együtt is fordultak vissza és utánuk bólogattak a poros akácfák. • A. Karcsi volt az osztályunk­ban a legszegényebb. Csai, az a ragyogó esze kereste meg a tandíjat, meg az ösztöndíjakat — így tanulhatott évről évre tovább. Az egyik év elején magyar tanárunk már harmadszor szó­lította meg, hogy miért nem veszi elő az irodalom könyvét. — Nincs még könyvem, ta­nár úr kérem... — Miért nem vetted meg? Ném volt rá elég időd? — Pénzem nem volt, tanár úr kérem... Pisszenés nélkül ül az osz­tály. Elcsendesedik a tanár úr is, aztán odalép Karcsihoz: — Nekem úgyis kettő van... Ezt légy szíves, fogadd el tő­lem... — adja oda a saját köny­vét, aztán keményre köszörüli a hangját: — öt kitűnő felelet az ára. Ettől kezdve mindig könyv nélkül magyarázott. Nem mon­dott hát igazat a kis öreg, nem is volt neki másik könyve, és ö sem vehetett: négy gyereké­re, beteg feleségére keresett. Ne ki sem volt pénze, de volt szí­ve. Az volt a legnagyobb. (A. Karcsi ma főiskolán ta­nár. Azóta ezerszám van min­denféle könyve, de talán ma is ez a legkedvesebb. Nem is könyv, sokkal több annál: em­lék.) JANOSY ZOLTÁN A mexőgaxdasági kiállításon tekintse meg a Gerjeni Álla­mi Gazdaság által kiállított 2 db 8000 liter tejhátterű nö­vendékbikát és a 3 db 6500 literes any$t?>! származó üszőké (5) éOGOOGö00C^0üGX^QC:)OO0OG TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft HÍREK Bocsánatot kérek... I Városi utcán mentem egy hölggyel. Annak rendje és mód­ija szerint a járdán haladtunk s i meghitten csevegtünk. Át kellett i haladnunk az úttesten. Én a jár­ä da szélén lelassítottam és balra tekintettem, hogy szabad-e az út. Ám a hölgy se jobbra, se balra nem nézett és mire én észre vet­tem, már lelépett az úttestről s rohanni kezdett, hogy minél »előbb« átérjen. Szerencsére ész­revettem, hogy baloldalról köze­ledik egy gépkocsi és reflexsze- rüen a hölgy után kaptam. Meg­ragadtam a karját és teljes erő­vel visszarántottam, de a kocsi így is csak hajszállal tudta elke­rülni. Megmentettem a baleset­től. Láthatóan egy kicsit meghűlt benne a vér, amikor elsurrant mellette az autó és érezte, hogy ll hajszálon függött épsége. Ezért |i egyetlen dorgáló szóval sem illet­tem egészen addig, amíg látha­— A magyarkeszi földműves- szövetkezet is részt veti a íöld- művesszövetkezetek országos kong resszusi versenyében. Szép ered­ményt értek el és elnyerték a „Ki­váló földművesszövetkezet'’ cí­met. Ezzel kapcsolatban a közel­múltban ünnepséget tartottak, amelyen a legjobb dolgozók kö­zött 5000 forint jutalmat osztot­tak ki. — Helyre!gazítás. Lapunk 1959. szeptember 2-i számában a „Taka­rékoskodás a számok tükrében” című cikkben több sajnálatos számelírás történt. A 23 923-as, 49 023-as, 71436-os, 3350-es, 1863- as, 6637-es és 3017-es számok nem milliót, hanem ezret jelentenek. — A nőtanács szervezésében kedden koppányszántói nőküldött­ség látogatott el a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezetbe. A látogatásra érkezett koppányszán­tói asszonyok is szövetkezeti ta­gok már, de az ő szövetkezetük még csak az ősszel kezdi meg mű­ködését. A koppányszántóiak sok hasznos tapasztalattal tértek haza. — Kicsit használt koporsó — jutányos áron. Frankfurt környé­kén nemrég hathavi börtönbünte­tésre ítéltek egy sírásót, mert „ju­Apróhirdetések A BONYHÁDI Közgazda-ági Technikumban szeptember 1-ével a Gépíró- és Gyorsíró Iskolában a.> í. és II. osztályban kezdődik oktatás. Az iskola kétéves, havi tandíj 80,— Ft. Jelentkezni és beiratkozni szeptember 1-ig lehet, minden munkanapon 9—12 óra között a közgazdasági technikum igazgatói irodájában. (91) A TOLNA MEGYEI Népbolt Vállalat felvesz szakképzett ász­ár- (italost, festő és mázoló szakmun­kást. Jelentkezni lehet: Tolna megyei Népbolt, Szekszárd, Ga- ray tér 8. (io) tóan meg nem nyugodott. Akkor viszont kötelességemnek éreztem kicsit »kioktatni«. — Nem szabad ilyen felelőtle­nül rálépni az úttestre. A szabá­lyok szerint előbb balra kell te­kinteni, majd pedig jobbra s csak azután szabad keresztülmen ni, ha nem jön semmiféle jármit. Mert kérem... Itt észrevettem, hogy a hölgy igen sértődötten, neheztelően néz rám, unottan a háztetőket kezdi szemlélni és igen nyersen meg­szólalt: — Legyen szíves ne papoljon nekem... Nincs szükségem a ki­oktatására. Ha nem tudná, én ta­nítom az iskolában a gyalogos közlekedés szabályait az alsó ta­gozatban. Remélem, nem tételezi fel rólam, hogy azok ismeretlenek előttem? — Ááá, dehogy — szóltam —. Egyébként bocsánatot kérek, hogy az imént megmentettem... B. F. tányos áron” koporsót adott el, miután eltávolította annak jogos „birtokosát”. A sírásó már négy, évvel ezelőtt kiásta a koporsót és elégette a holttestet. A koporsót azonban nem merte forgalomba hozni, de így is rajta vesztett. — Dunaköm lödön 282 gyermek jár iskolába, jóval több, mint az előző évben. Probléma volt a fé­rőhellyel és a termelőszövetkezet adott ennek a megoldásához segít­séget. A szövetkezet bognára régi padokat alakított át. — írhat, radírozhat. Itt a radír­végű iron. Kérje minden papír­boltban, szövetkezeti üzletben. (x) — Simontornya községben az örSzágöS' állat-és kirakodóvásár szeptember hónapban a hivatalos közlönyben meghirdetett szep­tember 9. helyett 8-án lesz meg­tartva. — Szekszárdi kép díszíti a tíz­forintos olcsó zseb-fotoalbumokat. Kérje minden papírboltban és tío- hánytőzsdében, (x) • IDÖJARASJELENTÉS Várható időjárás csütörtök es­tig: túlnyomóan napos idő, ki­sebb felhőátvonulásokkal. Leg­feljebb néhány helyen kevés futó­esővel. Hideg éjszaka, egy-két helyen gyenge talajmenti fagy. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 18—21 fok között. Távolabbi kilátások: a hőmér­séklet kissé emelkedik. Fájdalommal közöljük, hogy drága édesapánk, LINBACHER SÁNDOR 85 éves korában elhunyt. Temetése szeptember 3-án délután 14 órakor lesz Sár- szentlőrincen. (11) A SZŐRAKOZOTT FÉRJ BEVÁSÁROL — Hm. Úgy látom, ez nem liúsbolt... Kárpitos , szakmunkásokat azonnali be I lépéssel alkalmaz a Szekszár- | di Kézműipari Vállalat. — I Szekszárd, Arany János utca I 11. szám. (01

Next

/
Thumbnails
Contents