Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-29 / 228. szám
4 TÓTAT \ MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. szeptember 29. TOLNAI KÉPESLAP Erről i* heteséin i kell Két asszony, nyilván régen jártak ezen a környéken, érdeklődve nézegetnek ki az autóbusz ablakán. Beszélgetésükből az is kitűnt, hogy Budapestről Szekszárdra utaznak. Tolna községből kiérve a Tolna és Mözs között épül t házak láttán — úgy hogy a közelükben utazók is mosolyogva fe Ifigyeitek rá, — a fiatalabb elragadtatással kiált fel: »Nézze, milyen gyönyörű, olyan mint egy kertváros«. Az idősebb miután a lehetősé gekhez mérten (robogott az autóbusz) kigyönyörködte magát a szép új településen, beszélgetni kezd. — Ismerem jól a tolnaiakat, igen szorgalmasak és törekvőek és emellett igényesek is, szeretik a szépet. Ellesett beszélgetés, amelyne k nyomán megvan a riport-téma. Érdemes lesz megszakítani az utazást, és visszamenve szétnézni Tolnán. — Tolna községben munkaszerető, szorgalmas emberek laknak. Családonként legalább kettő, de sok esetben három-négy családtag dolgozik, pénzt keres. Igaz, van is munkalehetőség. Itt van a két nagy üzemünk, a selyem és a textilgyár, amelyele több mint 1200 személyt foglalkoztatnak. És szép számmal vannak szövetkezeteink, mármint a kisipari szövetkezetek és a tsz. És takarékosak is, mert nemcsak a mának élnek, hanem gondolnak a holnapra is. Ezt bizonyítja az OTP betétállománya: több mint 1800 főnek 3 millió forinton felüli összegben van betét- állománya, — mondja Sudár Géza, az OTP tolnai fiókjának vezetője. * — Épül, szépül a község — így szól Orosz György a községi tanács elnöke és sorolja a statisztikai adatokat. 1956. óta az árvizes házakon kívül 156 teljesen új családi ház épült, nem beszélve a lakásbővítésekről. 1958-ban 34 építési engedélyt adott ki a községi tanács házépítésre. Ennek 80 százaléka már befejezett lakható ház. Ebben az évben pedig eddig 17-en kezdtek házat építeni, s azt mondani sem kell, hogy kétszobás, mellékhelyiségekkel ellátott, modern házak épülnek. * De ne csak a házépítőkkel foglalkozzunk, hanem nézzük meg hány autó és motorkerékpár tulajdonos van Tolnán? — Erre egész pontos választ ad ni nem is tudnék hirtelen — mondja nevetve Győri István elvtárs a községi alapszervezet titkára. Egyik napról a másikra sza porodik a gépkocsi tulajdonosok száma. Az orvosok és állatorvosok már egy-két év óta saját autójukon járnak, három kisiparosnak is régebb óta van már. Nemrégen vásárolt gépkocsit egy pedagógus és egy ktsz dolgozó. A motorkerékpár tulajdonosok száma pedig annyira felszaporodott, hogy most már nem is tudjuk nyilvántartani. Ha jól emlékszem, a textilgyárban a motorkerékpár tulajdonosok száma megközelíti a hatvanat. Növekszik a kultúrigény, s ezt felismerve a földművesszövetkezetek szekszárdi járási központja könyvesboltot létesített Tolnán. Ideológiai, szépirodalmi, zene, színművészeti és a különböző szakirodalmaktól kezdve az olcsó könyvtárig minden megtalálható itt. — Van-e érdeklődés a könyvek iránt? — tesszük fel a kérdést Or bán Ferencnének, a könyvesbolt vezetőjének. — Mindössze egy hónap tapasztalatairól beszélhetek, de azt látom, hogy van érdeklődés a A télen is dolgoznak a legfontosabb építkezéseken A szeptember végi termelési mutatók szerint a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkahelyein a tervelőírásokat tartani tudják. Az építkezéseket ebben az évben határidőre átadták. Számos olyan építkezés van azonban, amelyek elkészítésének határideje az 1960-as év. Ezeken az építkezéseken a télen is dolgoznak a vállalat munkásai. A tervek szerint az összmunkás létszám mintegy hatvan százalékát — a törzsgárdát — a téli hónapokban is foglalkoztatni tudják. A legfontosabb munkahelyeken „téliesítenek”. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a hideg idő beálltával is tudnak az épületeken belső munkát végezni. A téli munkához szükséges valamennyi segédeszköz? — nádpadló, fűtőanyag, kályha, vízmelegítő apparátus stb. — már most a szükségleteknek megfelelően beszerezték, és a hideg idő beálltával azokat azonnal kiszállítják az épít kezesekre. A vállalat tervei szerint elsősorban a szekszárdi munkahelyeket alakítják át, úgy hogy télen is tudjanak dolgozni. A három bérház építkezésén befejezik a tető- szerkezet felszerelését még a tél beállta előtt. Ugyancsak téli munkahellyé alakítják át a kórház udvarán épülő rendelőintézetet is. Ezzel az építkezéssel egyébként annyira előrehaladtak, hogy október végén már a tetőzetet is felrakják, és a tél folyamán a belső munkálatokat tudják a szakiparosok végezni. A szekszárdi irodaház, a tolnaújtelepi iskola, a bogyiszlói, a fad" di és a pusztahencsei kultúrházak építkezésén is lehetővé teszik a téli munkát. Ezen kívül a megye különböző részein kisebb felújítási munkálatokat végeznek majd a téli hónapokban a vállalat munkásai. Megkezdik a Sötét-völgy erózió-védelmi kiépítését is, folytatják a hasonló munkát a szekszárdi hegyoldal több részén. A télre való felkészülés szerint a terv biztosítja a munkások téli foglalkoztatottságát. A tavaszi hónapokban a vállalat ismét megkezdi majd a megye különböző területein a termelőszövetkezeti és egyéb objektumok építését. Mint értesültünk, ezekben a napokban kapja meg a vállalat a jövő évi tervét — forintban kifejezve. A munkák kijelölése a későbbiek során történik majd. könyvek iránt. Hogy melyek a keresett könyvek? — Erre nehéz lenne összefoglaló választ adni, mert ki-ki érdeklődési körének megfelelően vásárol könyveket. Keresettebbek Petőfi összes költeményei, Szerb Antal Száz verse, Munkácsy élete és művei, az Angol líra kincses háza, Madách válogatott, stb. könyvek. A fiatalok körében az ifjúsági könyvek és az olcsó könyvtár kiadásai keresettek. * Állandóan látogatottak a mozik és a szórakozóhelyek. A textilgyár kultúrotthonában az első félévben közel tízezren nézték meg a filmelőadósokat. Szándékosan emeltük ki a textilgyárat, miután az kissé kiesik a központi forgalomból. A Béke eszpresszóban a napi bevétel legtöbbször jóval ezer forint fölött van. A halászcsárdában halételekből havi 30 000 forint volt a forgalom, a Duna Kisvendéglő pedig augusztus hónapban 67 000 forintot forgalmazott. * Érdemes megnézni egy-két üzletet is. A földművesszövetkezet kisáruházában a méter-, divatáru és lakberendezés, valamint a cipőosztályon 165 000 forint volt a havi forgalom. Szépítik a lakásokat is. Nyolctízféle függönyanyagból és többféle minőségű szőnyegből válogathatnak a tolnaiak, — mondja Petrits bácsi, a textilosztály vezetője. Harmati Jánosné az önkiszolgáló boltot vezeti. — Éppen leltározunk, így friss és pontos számadatokkal szolgálhatok. 106 000 forint volt a forgalmunk, különösen nagy volt a cukorfogyasztás, bár erre magyarázatot ad a jelenlegi befőzési időszak is. Tizenöt mázsa cukrot mértünk el, 5000 forintot pedig a cukorkákból és csokoládéféleségekből forgalmaztunk. ♦ Nem lenne teljes a kép, ha nem foglalkoznánk a tolnai nők jól öl- tözöttségével. Nem is olyan régen egy ismerősömtől a következőket hallottam: „Tolnán igen jól öltöznek a nők. Vasárnaponként olyan a tolnai korzó, mint a hajdani Váci utca Budapesten”. Felkerestük a tolnai ktsz női szabóságát, ahol Kellner Anna részleg- vezető a következőket mondta: — Ebben az évben eddig 1600 modellt készítettünk a rendelők által behozott anyagokból. Az egyszerűbb ruhákat a konfekciós üzletekben vásárolják meg, de rendezvényekre rendszerint estélyi és alkalmi ruhákban jelennek meg. A tolnai nők igényesek és nemcsak a szorgalmas munkából veszik ki a részüket, hanem élni is tudnak a megváltozott viszonyok adta lehetőségekkel — mondotta. * Néhány kép a takarékos, szorgalmas, kultúrigényes és a szépet kedvelő Tolna község lakosságának életéből, amelyhez nem kell külön kommentárt fűzni. Pozsonyi Ignácné A taimlás A régi Magyarország megbocsáthatatlan bűne, hogy minden erejével akadályozta, hogy az alsó néposztály gyermeke magasfokú oktatáshoz jusson. Ha egy szegény ember gyermeke a magasabb fokú iskola hiányában úgy akarta tudásszomját kielégíteni, hogy titokban félretett pénzén szülei tudta nélkül postán hozatott valamelyik könyvkereskedéstől egy tudományos könyvet, már a postán megszimatolták, hogy ennek a gyereknek nem szabad megengedni ilyesmit. Csaptak is nagy riadalmat belőle, a postamestertől az iskola- igazgatóig, főjegyzőtől, a plébánosig, mindenki hihetetlen gyorsasággal szerzett tudomást faluhelyen az ilyesmiről. Elkezdték jobbra-balra rángatni az apát és rémképet támasztani elé, hogy ezzé és azzá válik az ilyen gyerek. És az apa drákói rendszabályokkal vette el fia tudásszomját. Szégyellte magát az a falusi szülő, akinek gyermeke tizenkét évnél idősebb korban is könyvet forgatott a kezében. Valami meg- vetendőt, visszataszítót látott benne. Csak az olyan könyvek olvasásába egyezett bele az apa, melyek közkézen forogtak és amelyek ellen az iskolai igazgató, és a pap egy kukkot sem szólt. Az ilyen könyvekből azonban aligha bővült egy falusi gyermek látóköre. Ellenkezőleg; — hihetetlen sötétségbe vezették el a falusi gyermeklelkeket. Néhány — szerencsére mind kevesebb — falusi ember a múltból örökölt képzeletvilágánál fogva még ma is valamiféle haszon- talanságnak tartja a tanulást, mely az egyén szempontjából egy fagarast sem ér. »Elég ha írni, olvasni tud« — mondogatják. A múltkor Bonyhádon a buszra várakozva egy nagybajuszú parasztemberrel ketten ültünk egy pa dón, s mivel a többi pad telve volt egy kendős falusi asszony jobbján egy tizenöt éves fiúval, mellénk telepedett. — Hol voltak a fiúval? — szó- iítöttam meg az asszonyt. — A fiam itt tanul a gimnáziumban — mondta meglepő szerénységgel az asszony. Egyet már leérettségiztettünk sok küszködéssel, ő most ipari tanuló. Szeretnénk, ha a kisebbik is elvégezné a gimnáziumot. Alig mondta ki ezt a szót, köz-, beszólt az öreg parasztember: — Minek az az érettségi, meg az egyetem, hogy azután kapálni menjenek vele a fiai? Vannak analfabéták, akik elsőrendűen meg tudtak élni és ma is jól megélnek. — Milyen elsőrendű élet az? — mondta most már némi sértődöttséggel az asszony — amikor az ember tudás nélkül éli le ezt a rövid életet. Olyan a tudatlan ember élete, mint az állaté. A tudatlan ugyan megfér embertársai között, de sok mindent nem tud az élet szépségéről. Ha teheti a maga előnyére, hol az egyik, hol pedig másik embertársán lök könyökével egyet. Az uram is azt mondja, ha iparosok is lesznek gyerekeink, ahogy mi is azok voltunk világéletünkben, de műveltek legyenek. Örömmel üdvözölhetjük a falu' si asszony gondolkodását. Legyen az iparos, tsz-paraszt, vagy gyári munkás, de iskolázott, művelt ember legyen, hogy egy paraszt, iparos, vagy gyári munkás is hoz zá tudjon szólni, az ország ügyeihez is. Népi demokratikus rendszerünk keretei között minden mód és lehetőség megvan a műveltség megszerzésére, csak élni kell vele... Csizmók József 326 000 forint előleget fizettek ki —- Majdnem 52 forint lesz 1 munkaegység értéke a simonfornyai Kossuth Isz-ben A simontornyai Kossuth Termelőszövetkezet minden hónapban fennakadás nélkül előleget fizetett a tagok ledolgozott munkaegységei után. Ebben az esztendőben összesen 326 000 forint előleget osztottak ki. Egy munkaegységre eddig 28,90 forint értékű előleg jutott. A terv szerint — és az eddigi eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a tervből valóság is lesz — év végén egy munkaegység értéke 51,95 forint lesz. A tagok kívánságára a munkaegység érték döntő részét pénzben fizetik ki, s a terményeket közösen értékesítik. A termények értékesítése hozzájárul az árutermelési terv teljesítéséhez, amely után a szövetkezet 89 000 forint állami kedvezményben részesül a 3004/1-es rendelet alapján hiíelelengedés formájában. Gárdos Mária írónő előadása Dombóvárolt A dombóvári kultúrház nagyterme zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel. A Közalkalmazottak Szakszervezete és a községi Hazafias Népfront szervezésében hétfőn Dombóvárott élménybeszá mólót tartott Gárdos Mária írónő a munkásmozgalom egyik ismert alakja. Gárdos Mária előadása valósággal lenyűgözte a jelenlévőket és az előadás után igen találóan jegyezte meg egy középiskolás kislány: »Szívünkben maradandó élmény lesz az előadás és mi fiatalok arra törekszünk, hogy a harcos múlt tanulságait munkánk során hasznosítsuk«. Kimagasló eredmények a kongresszusi versenyben I Dunaföidvári Cipész KTSZ dolgozói Mveotáer SS-ra akarják teljesíteni ez évi terveket Össi idill ősz van, elvitathatatlanul, hi- ' vatalcsan, a Gergely naptár szerint is. Igaz, csak most érezzük először igazán, egy hét elteltével. Az első napok még derűs, őszi meleget árasztottak, a vasárnap már igazi őszi nap volt; komor, esős. A hét is igazi, őszies időjárással kezdődött. Hiába sütött a nap, a hideg szél megdidergette az embereket. Az első nap, amelyen csupa íázós embert láthattunk a szekszárdi utcákon. Bizony, előkerültek a ballonkabátok, a meleg pulóverek. Kiürült a kedves, barátságos sétakert is, ezen a hétfő délutánon úgy hiányzott a hintázó, hancurozó gyerekek zsivaja. Egy kis nyári napsugár... Szép fiatal lány ül az egyik pádon, egyedül az egész sétakertben. Belefeledkezik a kezében levő könyvbe. Magas fiú toppan a kis lány elé: »Pontos voltam?*»I gen«. Becsukja a könyvet, feláll a pádról, egymásba karolnak és elindulnak a múzeum felé. Gk még a forró nyárban járnak. A ktsz dolgozói az áprilisi termelési értekezleten 550 000 forint értékben felajánlásokat tettek a pártkongresszus tiszteletére. Az ed digi versenyeredmények alapján a ktsz versenybizottsága úgy látja, hogy a pártkongresszus tiszteletére az éves tervüket november 30-ig teljesíteni tudják. Ez körülbelül másfélmillió forintos tervtúlteljesítést fog jelenteni. A versenybizottság értékelése szerint a ktsz időarányos termelési terve aug. 31-ig 10 857 000 forint volt. Az eddigi teljesítés 11597 000 forint. Több mint egymü'ió forintos túlteljesítés mutatkozik augusztus 31-ig. A jó versenyszellemet mutatja az is, hogy míg az 1959. áprilisi értékelés során a 100 százalékon aluli teljesítők száma 18 volt, addig a júliusi értékelés szerint már csak hét dolgozó teljesített 100 százalékon alul. Ezeknek egy része újonnan belépett dolgozó, akik kellő gyakorlattal még nem rendelkeztek. A ktsz dolgozói közül tizenegyen 120 százalék felett teljesítik tervüket, húszán 110 százalék felett, a többi dolgozó teljesítménye pedig 100—110 százalék között van. A pártkongresszus tiszteletére a műszakiak kidolgozták a gumicsiz ma gyártási technológiáját. A ktsz cipészei pedig megszervezték az üzem gyorstalpaló részlegét. A legutóbbi dísz-közgyűlésen a ktsz elnöke 20 dolgozónak javasolta kitüntetésül a „Szövetkezeti Kiváló Dolgozó” címet. Ezek a dolgozók munkájukkal és a munkahelyükön tanúsított fegyelmezett magatartásukkal megérdemelték c kitüntető címet. A közgyűlés az előterjesztett dolgozókat egyhangúan elfogadta. A szövetkezet kiváló dolgozói e cím elnyerésével- együttjáró egyheti munkabért a III. negyedévi mérlegzáró közgyűlésen kapják meg,
