Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-27 / 227. szám

1959. szeptember 37, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Á társadalmi bíróság előtt Erről i» beszélni kell Akik már túllépték iá kezdeti nehézségeket TÁRGYALÓTEREMMÉ alakult át pénteken délutánra a Bonyhádi Zománcgyár ebédlője. A padsorokat nők, fiatal mamák foglalták el. A férfiak hátul áll­dogáltak, de ők is mint érdekeltek vettek részt a tárgyaláson. Az ellenforradalom óta először ült össze a Bonyhádi Zománcgyár társadalmi bírósága az első mű­szak után, hogy a dolgozók bevo­násával megtárgyalja és ítéletet hozzon B. T.-né bölcsődei szakács­nő ügyében, akit lopáson fogtak. A szakácsnő visszaélve a bizalom­mal, a gyermekek részére naponta felvételezett élelmiszer, csak egy részét használta fel a főzésnél, a másik részét pedig eltulajdoní­totta. Azon a napon is, amikor meglepetésszerű ellenőrzéssel fel­fedték a lopást, a napi adagból eltulajdonított húst, zsírt, szárí­tott tésztát, teát és egyéb élelmi­szereket találtak meg kézi kosa­rában. — Bűnösnek érzi magát, elis­meri a vádat? — hangzik Papp Károly elvtárs, a társadalmi bí­róság elnökének kérdése, a lopás­ról készült jegyzőkönyv ismerte­tése utón. — Igen, bűnösnek érzem ma­gamat és tettemet meg is bántam — hangzik B.-né válasza. — Mit tud felhozni mentségül? —- kérdezi az elnök jóindulatúan. A TÖREDELMESNEK LÁTSZÓ megbánás után B.-né taktikát változtat, ,s vádolja férjét, aki, mint mondja, gépkocsivezető és szépen keres, de nemigen ad haza pénzt. Ezután vádolja munkatár­sait, akik áskálódtak ellene. Min­denki hibás, mindenki gonosz, Harmincnyolcmillió téglát ké­szítettek a Tolna megyei Tégla­gyárt Egyesülés gyáraiban — kö zölte tegnap szerkesztőségünkkel Várni Gyula igazgató. Pénteken fejezték be egyébként az éves tervet. A terv 36 500 000 tégla ké szításét írja elő, a harmincnyolc­milliós termelés az elemi kárral együtt értendő. * Mindig olcsóbban termelnek a Furkó-pusztai Kendergyárban. Az első félévben havonta tíz-tizenöt forinttal tudták átlagosan csök­kenteni egy mázsa kender előál­lítási költségét. Legutóbb az 1119,61 forintos tervvel szemben 1050,16 forintba került egy mázsa moll kender. « öt vagon cukorrépát szállítot­tak el a tolnanémedi vasútáHo­Nemcsak a munkáját végzi cl pontosan és lelkiismerete­sen Gerhát Pál, a Szekszárdi Fa­ipari Vállalat asztalosa — akit a közelmúltban „Kiváló dolgozó” oklevéllel tüntettek ki —, hanem szívesen adja át szakmai tudását, tapasztalatait fiatalabb munka­társainak is. Képünkön az Idős szakmunkás — negyvenkettedik éve dolgozik a szakmában — a szekrényeiül fazoncsiszo'r ' munkafogásait mutatja m: ; r-"- lermann Ferenc betanított graé.i- műnk ásnak. mert reá törtek és sorolja „érveit", handabandázik nagy s/rás-rívás közepette. És amikor. Papp elvtárs, az elnök felteszi a kérdést, van-e va­lakinek a jelenlevők közül észre­vétele. kérdezni valója B.-nétől, a mamák egymás után mondják el véleményüket. — Nekem feltűnt, hogy egy idő óta kislányom hazafelé menet ar­ról panaszkodott, hogy éhes. Ad­dig nyafogott, amíg nem vettem neki egy kiflit, s amikor azt meg­kapta, olyan éhesen vetette rá magát, mint hogyha jó néhány órával azelőtt evett volna utol­jára — mondja az egyik. — Nem volt kénytelen és nem volt rászorulva B.-né arra,* hogy lopjon — veszi át a szót a másik. Még akkor sem, ha igaz az, amit én nem hiszek el, hogy férje nem adja haza rendszeresen a fizeté­sét. Ö maga több mint 1000 forin­tot keres havonta és a saját koszt­jára havi 96 forintot, a két gyer­mek után pedig, akik szintén a bölcsődében étkeznek, havi 60 fo­rintot fizet. Másrészt pedig azok, akik nélkülöznek, mint ahogy ő mondja és el akarja velünk hitet­ni, nem ilyen jól öltözöttek és gondozottak. B.-nén újnak látszó, szép pepita kiskosztüm van, lábán piros szan­dál, arcán és ajkán rúzs, amelyet sírás közben elmázolt. Valóban igazuk volt az asszonyoknak, B-né nem úgy nézett ki, mint aki nél­külözni szokott. — És tegyük fel, anyagi gond­jai voltak, akkor se nyúljon senki a társadalmi tulajdonhoz és ne lopjon, hanem ha problémái van­nak, forduljon az üzemi bizottság­hoz, amelyen keresztül indokolt másról. A répaszállítási szezon idején háromszáz vagon répa to­vábbítását tervezik a tolnanéme­di vasutasok. * Bővítették a szárítófészert a Kö lesdi Téglagyárban. A bővítéssel több tízezer téglát tudnak fedél alatt tárolni a téli égetésre. Ászokhordókat is készítenek a bátaszéki kádárszövetkezetben. A MÜÁRT rendelésére több mint húsz ászokhordót készítenek az idén a szövetkezet tagjai. A hor­dók 13-tól 30 hektoliter űrtartal- múak. Tizennégyszázalékos menetidő rövidítést érnek el a dombóvári vasutasok a gyorsteher, a CD, a Rapid és az 59-es vonatoknál. Ezekkel a vonatokkal, főleg élel­miszert, élő- és rágott állatokat szállítanak a fővárosba, Egy-egy vonat 30—35 perccel ér előbb fel Budapestre a menetrendhez vi­szonyítva. esetben segélyben részesülhet. Erre már volt is számtalan példa — mondja a másik asszony. AHOGY HALLGATTUK, az volt az érzésünk, hogy B.-né megbánása és könnyei nem őszin­ték, hibáját sem látta be. könnyei­vel csak hatást akart elérni és az őszinte megbánás helyett má­sokat igyekezett vádolni alaptala­nul. A férfiak közül is többen el­mondták véleményüket. — A társadalmi tulajdon el- herdálói és az üzemi „szarkák” ellen határozottan fel kell lépni. Ez társadalmi ügy. Egyes embe­reknek van olyan mániájuk, hogy amit a szemük meglát, a kezük nem hagyhatja. És B.-né esetében azért is súlyos és-elítélendő cse­lekedet, mert gyermekek szájából lopta el a falatot. Az esetből ter­mészetesen mindannyiunknak le kell vonni a következtetést és az ilyen hibák előfordulását a jövő­ben meg kell előznünk a fokozott ellenőrzéssel, ami ugyancsak tár­sadalmi ügy — mondja Kerner Ferenc, az üzemi bizottság elnöke. A TÁRSADALMI BÍRÓSÁG ezután ítélethozatalra vonult visz- sza, majd kihirdette ítéletét. — B.-né a társadalmi tulajdon ellen vétett, visszaélt a bizalom­mal. Tettét súlyosbítja az, hogy kisgyermekeket lopott meg. Ezért a társadalmi bíróság javaslatot tesz a vállalat vezetőségének, hogy B.-nét azonnali hatállyal bo­csássák el a vállalattól. Amikor így döntöttünk, figyelembe vettük, B.-né családi életét, és hogy két gyermek anyja. Ezért álltunk el a súlyosabb büntetés kiszabásától — mondja az elnök. A társadalmi bíróság célja az, hogy a dolgozók széles tömegei előtt vitassa meg az egyes dolgo­zók által elkövetett kisebb bűn- cselekményeket. Tesszük ezt azért, hogy a dolgozók is részt vegye­nek ilyen formában is az állam- hatalom gyakorlásában, a bűncse­lekmények elbírálásában. Nem az a célunk, hogy a kisebb bűnözők fölött ítélkezzünk, hanem az, hogy a társadalom összefogásával ne­veljük és megóvjuk a hasonló ballépések elkövetésétől dolgo­zóinkat. Ezt a feladatát betöltötte a Bonyhádi Zománcgyár társadalmi bírósága. Pozsonyi Ignácné Értekezlet a községfejlesztésről Szombaton délelőtt Szekszár- don értekezletre ültek össze a já­rási tanácsok elnökei és a járási Hazafias Népfront titkárok. Az ülésen dr. Tuska Pál elvtárs, , a megyei tanács v. b. elnöke tar­tott beszámolót a községfejleszté­si munkáról, az e téren mutat­kozó problémákról és a feladatok ról. A beszámoló után vita kö­vetkezett. A múltkor a dombóvári járás egyik községében, ahol tavasszal kezdték a közös gazdálkodást, egy szövetkezeti lag úgy beszélt a felmerülő nehézségekről, mintha azok örök velejárói lennének a szövetkezeti gazdálkodásnak. Megkérdeztem tőle, hogy ami­kor megnősült és megalapozta a gazdaságot, voltak-e nehézségei? Elismerte, hogy voltak. Keserves kínlódások közepette tudta csak kialakítani középparaszti gazda­ságát. Senki nem támogatta. Tel­jesen magára volt maradva. Amikor legutóbb a dunaköm- lődi Szabadság Tsz-ben jártam, eszembe jutott ez a beszélgetés. A Szabadság Tsz fejlődésének 10 éves példája a napnál is ragyo­góbban mutatja, hogy miként vetkőzi le egy termelőszövetkezet a kezdeti nehézségeket. Tíz évvel ezelőtt a Szabadság Termelőszövetkezetnek alig érte el a tel nem osztható szövetkeze­ti alapja a 100 000 forintot. Ál­latállománya mindössze 40 lóból cs 20 szarvasmarhából állt. A szövetkezet jelenleg két és félmillió forintos fel nem oszt­ható szövetkezeti alappal ren­delkezik, 100 holdnyi területre 22 Sok községben megfordultam az elmúlt hetek alatt, de elsőként most legutóbb Gyönkön tapasz­taltam, hogy újra »divatba jött« az olyan tábla, amelyen iegész sor eredmény mellett, dicséretképpen az érte dolgozók nevei is ki van­nak írva. A többi helyeken ezek a táblák néhány év óta üresen állnak, vagy valamelyik kamrá­ban porosodnak. Lehet, hogy olyan meggondolá­sokból tették félre ezeket a táb­lákat sok helyen; nem érdemes vele törődni. Nos a gyönki pél­da egészen mást bizonyít. Az em­bereket igenis érdekli mi törté­nik a faluban, kik érdemelnek di cséretet és nem utolsó sorban a megdicsértek is jóleső érzéssel ve szik tudomásul az elismerést. Er­re példa a községfejlesztési ál­landó bizottság híradója Gyön­kön. A tanácsháza előszobájában áll a tábla, de minden ügyes­bajos dolgát intéző meg-megáll előtte. És jóleső érzéssel olvashatják róla közös munkájuk eredmé­nyeit. Még az idegen is megtud­hatja első látásra miként fejlő­dik, épül a község, mire költi a tanács a községfejlesztési hoSzá- járulásokat. Vegyük sorjába először az ered menyeket. A kultúrház felé az árkot kikövezték. 1200 négyzet- méter járda épült a községben. Megkezdődött az új autóbusz­váróterem építése. A sport támo­számosállat jut, s ma már ott tart, hogy ezt az állatlétszámot a tervek szerint viszonylag rövid idő alaLt másfélszeresére tudja emelni. A tagság jövedelme is növe­kedett a szövetkezet fejlődésével párhuzamosan. Tíz évvel ezelőtt csak 16 forintot, 1957-ben pedig, amikor bő termést értek el. már 60 forintot tudtak osztani munka­egységenként. Ez csak néhány adat. Lehetne többet is felsorolni. Nincs tehát oka az újonnan kezdők közül sen kinek sem arra, hogy a legelső nehézségtől, amely eléje tárul megrettenjen. A dunakömlődi Szabadság Termelőszövetkezet tagjainak sokkal keményebb problémákkal kellett tíz évvel ezelőtt megbirkózni, mint a most kezdő termelőszövetkezetek pa­rasztjainak. A lehetőségek ma mások. Nagyobb tapasztalatok­kal rendelkezünk és több a gaz­dálkodáshoz értő szakemberünk is. A most induló termelőszövet­kezeteknek megvan a lehetősé­gük arra, hogy viszonylag sok­kal gyorsabban nagyobb ered­ményeket mutathassanak fel. H. T. gatására 10 000 forintot juttatott a tanács. Négy fahidat alakítot­tak át betonhíddá. És mindezt ebben az esztendőben. Ha a tabla még nagyobb lenne a többi, eb­ben az évben létesített dolog is ráfért volna. Megtudható a tábláról az is, hogy a falu lakosai társadalmi munkájukkal is hozzájárultak mindezek megvalósításához. A munkák pénzértéke összesen 45 000 forint. Utána hosszan olvashatók a munkálatokban résztvevők ne­vei. Ilyenek a ktsz kőművesei, a Streitenberg-brigád Varga Ernő és brigádja. Utána következik a Petőfi Termelőszövetkezet és a ló fogatosok, mint Muth Konrád. Kincses Árpád, Győri János és Steitz Adóm. Végül a gyalogmunkások kö­vetkeznek: Gyimesi Henrik. Vin- cze György, Nádos Pál, Szemző Márton és még sokan mások. A kezdeményezésnek és a la­kosság jó munkájának mi is örü­lünk és további sikereket kívá­nunk hozzá. Korszerűsítik a nagydorogi földművesszövetkezet tartósító üzemét A nagydorogi földművesszövet­kezet tartósító üzemét a közel­múltban korszerűsítették. A meg­nagyobbodott üzem modern ká­posztaszelő gépet vásárolt. Elő­segíti a minőség javulását a nem­rég vásárolt torzsafúrógép is. Az üzem vízellátása szintén meg javult. A motorszivattyús vízel­látás megkönnyíti a tartósítás munkálatait. A földművesszövetkezet tartó­sító üzemében az idén 14 vagon káposztát, 7 vagon uborkát . és paprikát dolgoznak fel. A kiváló »►torzsamentes« készítményeket a megye földművesszövetkezeti üz­leteiben és népboltjaiban kap­hatják majd meg a vásárlók. Gyarapodik a nagyvejkei Május 1 Tsz állatállománya Tavaly a megalakuláskor a nagyvejkei termelőszövetkezet­nek mindössze két lova volt. Ez­zel az állatállománnyal nem di­csekedhetett a termelőszövetke­zet. Az eltelt egy év alatt szám­belileg erősen megszaporodott a tsz állatállománya. Jelenleg 65 szarvasmarhája van a szövet­kezetnek. Sertésállományuk is jelentősen nőtt, kilenc anyakocá­juk és 67 malacuk van. amit hiz- látódra szánnak. Műszaki fejlesztés — „házilag" "Évről évre nagyobb feladatokat kap a Tolnai Textilgyár. mert mind belföldön, mind a kül­földi országokban nő a kereslet a gyár termékei iránt. A növekvő igények egyre nagyobb köve­telményeket támasztanak a gyárral szemben, amit elsősorban a műszaki fejlesztéssel lehet ki­elégíteni. A tolnai üzemben az elmúlt években, műszak problémák egész sorát oldották meg. A TMK részleg egységesítette a gyár gépparkját. Koráb bán ugyanis közel harmincféle típusú szövőgép­pel dolgoztak, ami megnehezítette a gépek kar­bantartását, az alkatrész-utánpótlást. A műhely­ben tucatjával állították elő az új szövőgépeket. A műszaki fejlesztés feladatainak zömét ma is „házilag” oldják meg a gyárban. Az export-abroszok, törlőruhák gyártásához különleges nyüstös-gépekre van szükség. Az anyagok szövés-mintájának megfelelő nyüst- vezérlést a szövőgépre felszerelt nyüstös-gép végzi. Ilyen — Verdol-rendszerű — nyüstös gépe aznban kevés volt a gyárnak. Beszerezni sem le­hetett ilyen gépeket. A gyár TMK-dolgozói — Beke Árpád TMK-vezető irányításával — hozzá­láttak a Verdol-gépek „házi” előállításához. Köz­ben néhány módosítást is végeztek az eredeti gépen. A prototípus elkészülte után az új gép k'áUtp. a próbát. Azóta a TMK*műhely már „so­rozatban" készíti a VerdoTgepeket. gépen. A kongresszusi verseny hírei Egy örvendetes kezdeményezés

Next

/
Thumbnails
Contents