Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-27 / 227. szám

1959. szeptember 37,

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

Á társadalmi bíróság előtt

Erről i» beszélni kell

Akik már túllépték iá kezdeti nehézségeket

TÁRGYALÓTEREMMÉ

alakult át pénteken délutánra a Bonyhádi Zománcgyár ebédlője. A padsorokat nők, fiatal mamák foglalták el. A férfiak hátul álldogáltak, de ők is mint érdekeltek vettek részt a tárgyaláson.

Az ellenforradalom óta először ült össze a Bonyhádi Zománcgyár társadalmi bírósága az első műszak után, hogy a dolgozók bevonásával megtárgyalja és ítéletet hozzon B. T.-né bölcsődei szakácsnő ügyében, akit lopáson fogtak. A szakácsnő visszaélve a bizalommal, a gyermekek részére naponta felvételezett élelmiszer, csak egy részét használta fel a főzésnél, a másik részét pedig eltulajdonította. Azon a napon is, amikor meglepetésszerű ellenőrzéssel felfedték a lopást, a napi adagból eltulajdonított húst, zsírt, szárított tésztát, teát és egyéb élelmiszereket találtak meg kézi kosarában.

— Bűnösnek érzi magát, elismeri a vádat? — hangzik Papp Károly elvtárs, a társadalmi bíróság elnökének kérdése, a lopásról készült jegyzőkönyv ismertetése utón.

— Igen, bűnösnek érzem magamat és tettemet meg is bántam — hangzik B.-né válasza.

— Mit tud felhozni mentségül? —- kérdezi az elnök jóindulatúan.

A TÖREDELMESNEK LÁTSZÓ

megbánás után B.-né taktikát változtat, ,s vádolja férjét, aki, mint mondja, gépkocsivezető és szépen keres, de nemigen ad haza pénzt. Ezután vádolja munkatársait, akik áskálódtak ellene. Mindenki hibás, mindenki gonosz,

Harmincnyolcmillió téglát készítettek a Tolna megyei Téglagyárt Egyesülés gyáraiban — kö zölte tegnap szerkesztőségünkkel Várni Gyula igazgató. Pénteken fejezték be egyébként az éves tervet. A terv 36 500 000 tégla ké szításét írja elő, a harmincnyolcmilliós termelés az elemi kárral együtt értendő.

*

Mindig olcsóbban termelnek a Furkó-pusztai Kendergyárban. Az első félévben havonta tíz-tizenöt forinttal tudták átlagosan csökkenteni egy mázsa kender előállítási költségét. Legutóbb az 1119,61 forintos tervvel szemben 1050,16 forintba került egy mázsa moll kender.

«

öt vagon cukorrépát szállítottak el a tolnanémedi vasútáHoNemcsak a munkáját

végzi cl pontosan és lelkiismeretesen Gerhát Pál, a Szekszárdi Faipari Vállalat asztalosa — akit a közelmúltban „Kiváló dolgozó” oklevéllel tüntettek ki —, hanem szívesen adja át szakmai tudását, tapasztalatait fiatalabb munkatársainak is. Képünkön az Idős szakmunkás — negyvenkettedik éve dolgozik a szakmában — a szekrényeiül fazoncsiszo'r ' munkafogásait mutatja m: ; r-"- lermann Ferenc betanított graé.i- műnk ásnak.

mert reá törtek és sorolja „érveit", handabandázik nagy s/rás-rívás közepette.

És amikor. Papp elvtárs, az elnök felteszi a kérdést, van-e valakinek a jelenlevők közül észrevétele. kérdezni valója B.-nétől, a mamák egymás után mondják el véleményüket.

— Nekem feltűnt, hogy egy idő óta kislányom hazafelé menet arról panaszkodott, hogy éhes. Addig nyafogott, amíg nem vettem neki egy kiflit, s amikor azt megkapta, olyan éhesen vetette rá magát, mint hogyha jó néhány órával azelőtt evett volna utoljára — mondja az egyik.

— Nem volt kénytelen és nem volt rászorulva B.-né arra,* hogy lopjon — veszi át a szót a másik. Még akkor sem, ha igaz az, amit én nem hiszek el, hogy férje nem adja haza rendszeresen a fizetését. Ö maga több mint 1000 forintot keres havonta és a saját kosztjára havi 96 forintot, a két gyermek után pedig, akik szintén a bölcsődében étkeznek, havi 60 forintot fizet. Másrészt pedig azok, akik nélkülöznek, mint ahogy ő mondja és el akarja velünk hitetni, nem ilyen jól öltözöttek és gondozottak.

B.-nén újnak látszó, szép pepita kiskosztüm van, lábán piros szandál, arcán és ajkán rúzs, amelyet sírás közben elmázolt. Valóban igazuk volt az asszonyoknak, B-né nem úgy nézett ki, mint aki nélkülözni szokott.

— És tegyük fel, anyagi gondjai voltak, akkor se nyúljon senki a társadalmi tulajdonhoz és ne lopjon, hanem ha problémái vannak, forduljon az üzemi bizottsághoz, amelyen keresztül indokolt

másról. A répaszállítási szezon idején háromszáz vagon répa továbbítását tervezik a tolnanémedi vasutasok.

*

Bővítették a szárítófészert a Kö lesdi Téglagyárban. A bővítéssel több tízezer téglát tudnak fedél alatt tárolni a téli égetésre.

Ászokhordókat is készítenek a bátaszéki kádárszövetkezetben. A MÜÁRT rendelésére több mint húsz ászokhordót készítenek az idén a szövetkezet tagjai. A hordók 13-tól 30 hektoliter űrtartal- múak.

Tizennégyszázalékos menetidő rövidítést érnek el a dombóvári vasutasok a gyorsteher, a CD, a Rapid és az 59-es vonatoknál. Ezekkel a vonatokkal, főleg élelmiszert, élő- és rágott állatokat szállítanak a fővárosba, Egy-egy vonat 30—35 perccel ér előbb fel Budapestre a menetrendhez viszonyítva.

esetben segélyben részesülhet. Erre már volt is számtalan példa

— mondja a másik asszony.

AHOGY HALLGATTUK,

az volt az érzésünk, hogy B.-né megbánása és könnyei nem őszinték, hibáját sem látta be. könnyeivel csak hatást akart elérni és az őszinte megbánás helyett másokat igyekezett vádolni alaptalanul.

A férfiak közül is többen elmondták véleményüket.

— A társadalmi tulajdon el- herdálói és az üzemi „szarkák” ellen határozottan fel kell lépni. Ez társadalmi ügy. Egyes embereknek van olyan mániájuk, hogy amit a szemük meglát, a kezük nem hagyhatja. És B.-né esetében azért is súlyos és-elítélendő cselekedet, mert gyermekek szájából lopta el a falatot. Az esetből természetesen mindannyiunknak le kell vonni a következtetést és az ilyen hibák előfordulását a jövőben meg kell előznünk a fokozott ellenőrzéssel, ami ugyancsak társadalmi ügy — mondja Kerner Ferenc, az üzemi bizottság elnöke.

A TÁRSADALMI BÍRÓSÁG

ezután ítélethozatalra vonult visz- sza, majd kihirdette ítéletét.

— B.-né a társadalmi tulajdon ellen vétett, visszaélt a bizalommal. Tettét súlyosbítja az, hogy kisgyermekeket lopott meg. Ezért a társadalmi bíróság javaslatot tesz a vállalat vezetőségének, hogy B.-nét azonnali hatállyal bocsássák el a vállalattól. Amikor így döntöttünk, figyelembe vettük, B.-né családi életét, és hogy két gyermek anyja. Ezért álltunk el a súlyosabb büntetés kiszabásától

— mondja az elnök.

A társadalmi bíróság célja az, hogy a dolgozók széles tömegei előtt vitassa meg az egyes dolgozók által elkövetett kisebb bűn- cselekményeket. Tesszük ezt azért, hogy a dolgozók is részt vegyenek ilyen formában is az állam- hatalom gyakorlásában, a bűncselekmények elbírálásában. Nem az a célunk, hogy a kisebb bűnözők fölött ítélkezzünk, hanem az, hogy a társadalom összefogásával neveljük és megóvjuk a hasonló ballépések elkövetésétől dolgozóinkat.

Ezt a feladatát betöltötte a Bonyhádi Zománcgyár társadalmi bírósága.

Pozsonyi Ignácné

Értekezlet

a községfejlesztésről

Szombaton délelőtt Szekszár- don értekezletre ültek össze a járási tanácsok elnökei és a járási Hazafias Népfront titkárok. Az ülésen dr. Tuska Pál elvtárs, , a megyei tanács v. b. elnöke tartott beszámolót a községfejlesztési munkáról, az e téren mutatkozó problémákról és a feladatok ról. A beszámoló után vita következett.

A múltkor a dombóvári járás egyik községében, ahol tavasszal kezdték a közös gazdálkodást, egy szövetkezeti lag úgy beszélt a felmerülő nehézségekről, mintha azok örök velejárói lennének a szövetkezeti gazdálkodásnak.

Megkérdeztem tőle, hogy amikor megnősült és megalapozta a gazdaságot, voltak-e nehézségei? Elismerte, hogy voltak. Keserves kínlódások közepette tudta csak kialakítani középparaszti gazdaságát. Senki nem támogatta. Teljesen magára volt maradva.

Amikor legutóbb a dunaköm- lődi Szabadság Tsz-ben jártam, eszembe jutott ez a beszélgetés. A Szabadság Tsz fejlődésének 10 éves példája a napnál is ragyogóbban mutatja, hogy miként vetkőzi le egy termelőszövetkezet a kezdeti nehézségeket.

Tíz évvel ezelőtt a Szabadság Termelőszövetkezetnek alig érte el a tel nem osztható szövetkezeti alapja a 100 000 forintot. Állatállománya mindössze 40 lóból cs 20 szarvasmarhából állt.

A szövetkezet jelenleg két és félmillió forintos fel nem osztható szövetkezeti alappal rendelkezik, 100 holdnyi területre 22

Sok községben megfordultam az elmúlt hetek alatt, de elsőként most legutóbb Gyönkön tapasztaltam, hogy újra »divatba jött« az olyan tábla, amelyen iegész sor eredmény mellett, dicséretképpen az érte dolgozók nevei is ki vannak írva. A többi helyeken ezek a táblák néhány év óta üresen állnak, vagy valamelyik kamrában porosodnak.

Lehet, hogy olyan meggondolásokból tették félre ezeket a táblákat sok helyen; nem érdemes vele törődni. Nos a gyönki példa egészen mást bizonyít. Az embereket igenis érdekli mi történik a faluban, kik érdemelnek di cséretet és nem utolsó sorban a megdicsértek is jóleső érzéssel ve szik tudomásul az elismerést. Erre példa a községfejlesztési állandó bizottság híradója Gyönkön. A tanácsháza előszobájában áll a tábla, de minden ügyesbajos dolgát intéző meg-megáll előtte.

És jóleső érzéssel olvashatják róla közös munkájuk eredményeit. Még az idegen is megtudhatja első látásra miként fejlődik, épül a község, mire költi a tanács a községfejlesztési hoSzá- járulásokat.

Vegyük sorjába először az ered menyeket. A kultúrház felé az árkot kikövezték. 1200 négyzet- méter járda épült a községben. Megkezdődött az új autóbuszváróterem építése. A sport támoszámosállat jut, s ma már ott tart, hogy ezt az állatlétszámot a tervek szerint viszonylag rövid idő alaLt másfélszeresére tudja emelni.

A tagság jövedelme is növekedett a szövetkezet fejlődésével párhuzamosan. Tíz évvel ezelőtt csak 16 forintot, 1957-ben pedig, amikor bő termést értek el. már 60 forintot tudtak osztani munkaegységenként.

Ez csak néhány adat. Lehetne többet is felsorolni. Nincs tehát oka az újonnan kezdők közül sen kinek sem arra, hogy a legelső nehézségtől, amely eléje tárul megrettenjen. A dunakömlődi Szabadság Termelőszövetkezet tagjainak sokkal keményebb problémákkal kellett tíz évvel ezelőtt megbirkózni, mint a most kezdő termelőszövetkezetek parasztjainak. A lehetőségek ma mások. Nagyobb tapasztalatokkal rendelkezünk és több a gazdálkodáshoz értő szakemberünk is. A most induló termelőszövetkezeteknek megvan a lehetőségük arra, hogy viszonylag sokkal gyorsabban nagyobb eredményeket mutathassanak fel.

H. T.

gatására 10 000 forintot juttatott a tanács. Négy fahidat alakítottak át betonhíddá. És mindezt ebben az esztendőben. Ha a tabla még nagyobb lenne a többi, ebben az évben létesített dolog is ráfért volna.

Megtudható a tábláról az is, hogy a falu lakosai társadalmi munkájukkal is hozzájárultak mindezek megvalósításához. A munkák pénzértéke összesen 45 000 forint.

Utána hosszan olvashatók a munkálatokban résztvevők nevei. Ilyenek a ktsz kőművesei, a Streitenberg-brigád Varga Ernő és brigádja. Utána következik a Petőfi Termelőszövetkezet és a ló fogatosok, mint Muth Konrád. Kincses Árpád, Győri János és Steitz Adóm.

Végül a gyalogmunkások következnek: Gyimesi Henrik. Vin- cze György, Nádos Pál, Szemző Márton és még sokan mások.

A kezdeményezésnek és a lakosság jó munkájának mi is örülünk és további sikereket kívánunk hozzá.

Korszerűsítik a nagydorogi földművesszövetkezet tartósító üzemét

A nagydorogi földművesszövetkezet tartósító üzemét a közelmúltban korszerűsítették. A megnagyobbodott üzem modern káposztaszelő gépet vásárolt. Elősegíti a minőség javulását a nemrég vásárolt torzsafúrógép is. Az üzem vízellátása szintén meg javult. A motorszivattyús vízellátás megkönnyíti a tartósítás munkálatait.

A földművesszövetkezet tartósító üzemében az idén 14 vagon káposztát, 7 vagon uborkát . és paprikát dolgoznak fel. A kiváló »►torzsamentes« készítményeket a megye földművesszövetkezeti üzleteiben és népboltjaiban kaphatják majd meg a vásárlók.

Gyarapodik a nagyvejkei Május 1 Tsz állatállománya

Tavaly a megalakuláskor a nagyvejkei termelőszövetkezetnek mindössze két lova volt. Ezzel az állatállománnyal nem dicsekedhetett a termelőszövetkezet. Az eltelt egy év alatt számbelileg erősen megszaporodott a tsz állatállománya. Jelenleg 65 szarvasmarhája van a szövetkezetnek. Sertésállományuk is jelentősen nőtt, kilenc anyakocájuk és 67 malacuk van. amit hiz- látódra szánnak.

Műszaki fejlesztés — „házilag"

"Évről évre nagyobb feladatokat kap a Tolnai Textilgyár. mert mind belföldön, mind a külföldi országokban nő a kereslet a gyár termékei iránt. A növekvő igények egyre nagyobb követelményeket támasztanak a gyárral szemben, amit elsősorban a műszaki fejlesztéssel lehet kielégíteni.

A tolnai üzemben az elmúlt években, műszak problémák egész sorát oldották meg. A TMK részleg egységesítette a gyár gépparkját. Koráb bán ugyanis közel harmincféle típusú szövőgéppel dolgoztak, ami megnehezítette a gépek karbantartását, az alkatrész-utánpótlást. A műhelyben tucatjával állították elő az új szövőgépeket. A műszaki fejlesztés feladatainak zömét ma is „házilag” oldják meg a gyárban.

Az export-abroszok, törlőruhák gyártásához különleges nyüstös-gépekre van szükség. Az anyagok szövés-mintájának megfelelő nyüst- vezérlést a szövőgépre felszerelt nyüstös-gép végzi. Ilyen — Verdol-rendszerű — nyüstös gépe aznban kevés volt a gyárnak. Beszerezni sem lehetett ilyen gépeket. A gyár TMK-dolgozói — Beke Árpád TMK-vezető irányításával — hozzáláttak a Verdol-gépek „házi” előállításához. Közben néhány módosítást is végeztek az eredeti gépen. A prototípus elkészülte után az új gép k'áUtp. a próbát. Azóta a TMK*műhely már „sorozatban" készíti a VerdoTgepeket.

gépen.

A kongresszusi verseny hírei

Egy örvendetes kezdeményezés