Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-23 / 223. szám
3 IW». SBíVt«.i7&rt- £3. TOLVA MEGVET NÉPÚJSÁG a gyünk! Járás temieiöszoweü&ezeti prouéüiáíról tárgyalt a megyei tanács v.b. Kedden délelőtt ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága dr. Tuska Pál elvtárs, v. b.-elnök elnökletével. Az első napirendi pontban Tuska elvtárs jelentést tett a két v. b.-ülés közt feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű v. b.-ha- tározatok végrehajtásáról. Ezután került sor a Gyönki Járási Tanács V. B. beszámolójának megvitatására, amely a járás területén működő tsz-ek termelési helyzetéről és feladatairól, továbbá az ősszel induló tsz-ek megsegítése érdekében végzett munkáról szólt. A napirendi pont előadója Márton András elvtárs, a Gyönki Járási Tanács V. B. elnöke volt. A beszámoló számadatokkal mu tatta be a járás termelőszövetkezeteinek a fejlődését a tagságot és a földterületet illetően, majd a gazdasági eredmények alakulását elemezte. Általános javulás tapasztalható, de ugyanakkor több területen komoly hiányosságok mutatkoztak. Egyik-másik termelőszövetkezetben például még az idén is lemaradás mutatkozott a növényápolási munkálatokban. Je lenleg lemaradás mutatkozik a silózás terén, ami igen komoly probléma, mivel közvetlen kihatással lesz az állattenyésztésre. Az állattenyésztésre, amint az a beszámoló adataiból is kiderült, a minőség javítása mellett a számszerű fejlesztésre is nagy gondot kell fordítani. A termelőszövetkezetek földterületének a növekedéséhez viszonyítva ugyanis lemaradás mutatkozik az állatállomány számszerű fejlődésénél. Behatóan foglalkozott a beszámoló azoknak a termelőszövetkezeteknek a sajátos problémáival, amelyek csak az ősszel kezdik meg működésüket. E napirenddel kapcsolatban rendkívül élénk vita bontakozott ki. Feltűnően sok kérdést intéztek a napirendi pont • előadójához, ezenkívül sokan felszólaltak. Töb ben bírálták a Gyönki Járási Tanács Végrehajtó Bizottságát egyes munkamódszerei miatt, és mert nem elég széleskörűen, nem elég eredményesen irányítja a járás területén a szövetkezeti mozgalom fejlesztésének az ügyét. Vigh Dezső elvtárs, v. b. elnök- helyettes azért bírálta a járási tanács v. b.-t, mert eltűrte, hogy egyik-másik termelőszövetkezet feltűnően alacsony munkaegység-részesedést tervezett és a hiányosságok kijavítására nem tett hatásos intézkedéseket. Dr. Polgár Ferenc elvtárs, v. b.- titkár többek között azt hangsúlyozta, hogy mennyire szükséges a községi tanácsok fokozottabb bekapcsolása a szövetkezetekkel kapcsolatos munka irányításába. Walter János elvtárs, a járás termelőszövetkezeteinek sajátos gazdasági problémáival foglalkozott, ezen kívül az irányítás, a szövetkezeti vezetők kérdésével és a járási apparátus munkamódszereivel. Helytelenítette többek között a termelőszövetkezeti standoknál tapasztalható visszaéléseket. Báli Zoltán elvtárs ártól beszélt többek között, hogy milyen következményei vannak annak, ha nem . elemzik időben a végzett munkát és nem teszik meg a hibák elkövetésének kezdetén a szükséges intézkedéseket. Sári elvtárs példákkal bizonyította, hogy a gyönki járásban is megvannak a lehetőségek ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek jó eredményeket érjenek el. Gyugyi János elvtárs v. b. elnökhelyettes részletesen elemezte a járási apparátus munkamódszereit. Dr. Kurnik Ernő elvtárs, az Iregszemcsei Kutató Intézet vezetője, a megyei mezőgazdasági állandó bizottság elnöke is felszólalt az ülésen. A járás eredményeinek a hangsúlyozása után bírálta a járás vezetőit, szakembereit a silózási lemaradásért, és több javaslatot tett. Horváth elvtárs, a gépállomások megyei igazgatója a gépállomásokon a két műszak szükségességével foglalkozott, ezen kívül az őszi betakarítás és vetés problémáival. Gonda Béla elvtárs is felszólalt a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében. Több hasznos tanáccsal segítette a problémák megoldását. Dr. Tuska Pál elvtárs a vita tanulságainak összefoglalásában többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben még kevésbé szabad elvi engedményt tenni az intézkedéseknél, a munkában, mert a gyönki járás példája éppen erre tanít meg bennünket; Értékelte a végrehajtó bizottság a kereskedelmi apparátus tevékenységét is. A napirendi pont előadója Korsós István osztályvezetőhelyettes volt. Ezután a kongresszusi munkaversennyel foglalkoztak, amelyről Berta Kálmán tervosztály-vezető terjesztett a végrehajtó bizottság elé jelentést. A téglagyártási szezon befejezéséig még kétmillió tégla készítését vállalták a gyárak munkásai Március közepén kezdődött az idén a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés üzemeiben a téglagyártási szezon. Az egyesülés gyáraiban jól felkészültek az idei munkára és ma jelenthetik felettes hatóságuknak, hogy teljesítették az 1959. évi feladatot. A téglagyártási szezon idején a sok évi átlagnál rosszabb időjárás volt. A csapadékos nyár megnehezítette a gyárakban folyó munkát. Az idén az eső mintegy más- félmillió téglát mosott szét, illetve ennyi kár keletkezett a fedett szárítóhelyek hiánya miatt. A másfélmilliós elemi kárt leszámítva is a mai napig harminchat- millió-ötszázezer téglát készítettek az egyesülés gyáraiban. Különösen a szekszárdi és a dombóvári hármas számú gyárban értek cl kimagasló termelési eredményeket. Ugyancsak ebben a két gyárban értek el legjobb eredményt a mun kások a kongresszusi versenyben. Az egyesülés a szezon idején és most a terv befejezésével mintegy harmincezer forintot fizetett ki a munkásoknak jutalomként. A gyárakban az év elején vállalást tettek, hogy a kongresszus tiszteletére túlteljesítik tervüket. Az újabb vállalás értelmében november 1-ig — a téglagyártási szezon befejezéséig — előreláthatólag kétmillió téglát készítenek még. Ha az időjárás a téglakészítésre kedvező lesz, akkor e vállalást is túlteljesítik. A szekszárdi és dombóvári hármas gyár pártszervezetének újjá- választásakor a kommunisták arra tettek ígéretet — a párton kívüli dolgozók véleményének figyelembevételével —, hogy négy- százezer, illetve százezer téglával készítenek többet a tervezettnél. Szeptemberben országos rekordnak számító termelési eredményeket értek el az egyesülés egyes üzemeiben. A szekszárdi gyárban például a kemencében hétszázezer téglát égettek ki — a hasonló típusú kemencék az országban még ennyi téglát nem égettek ki egy hónap alatt. A dombóvári hármas gyárban a kiskemencék rekordját állították fel: szeptemberben ötszázezer téglát égetnek. Az egyesülés kétségkívül kiváló termelési eredményeket ért el. A harminchatmillió-ötszázezer tégla — melyet az egyesülés üzemeiben ez ideig gyártottak — 1217 kétszobás családi ház felépítéséhez elegendő. Az egyesülés gyáraiban termelt téglából tehát egy kis falut lehetne felépíteni. Az egyesülés hat üzemében a kongresszusi munkaverseny segítette elő a terv határidő előtt egy hónappal való teljesítését. Ebben a munkában különösen Till István, Marton Józsefné, Schiffer Vince, Horváth Lajos, Szatnyik Lajos, Pászti Lajos, Baumeiszter Mihály, Varga Lajos, Farkas Eszter, Fábián Vince és László József ért el kimagasló eredményeket. Lapzártakor jelentették, hogy tegnap az egyesülés üzemeiben 240 000 téglát készítettek, ez a mennyiség az éves terv teljesítését jelenti. Á munkavédelmi és szociális helyzetről, a kongresszusi verseny állásáról tárgyalt a MEDOSZ megyei elnöksége Tegnap a MEDOSZ megyei elnöksége egésznapos tanácskozást tartott. Az elnökség meghallgatta a Fornádi és a Nagytormási Állami Gazdaság munkavédelmi és szociális helyzetéről szóló jelentést. A jelentés többek között megállapítja: Fornádon nem tartják meg rendszeresen a havi biztonsági szemléket. Elhanyagoltak a munkavédelmi berendezések, esz közök s így érthető, hogy az idén emelkedő tendenciát mutat a baleseteid statisztikája. Megállapítja a jelentés azt is, hogy a fiatalkorúak munkába állítása, foglalkoztatása jó úton halad, és még az idén a gazdasági lakások felújítására mintegy háromszáz- nyolcvanezer forintot költenek. A Nagytormási Állami Gazdaságról szóló jelentés megállapítja, hogy a dolgozókat rendszeresen oktatják a baleset elkerülése érdekében, betartják a fiatalkorúak és nők foglalkoztatására vonatkozó rendeleteket. A két jelentés elhangzása után a Tolna megyei Állami Erdőgazdaság munkavédelmi helyzetét vi tatták meg az elnökség tagjai. Ezután Géczi Károly, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának főagronómusa tett jelentést, majd Aranyi István, a gépállomási igazgatóság főmezőgazdásza ismertette a két igazgatóság hoz tartozó őszi feladatokat, azok megoldásának módját, lehetőségeit a jobb munkának. A MEDOSZ megyei elnöke Tri- ber Dezső tájékoztatta az elnökséget a megye mezőgazdasági üze meiben folyó kongresszusi munkaverseny állásáról. Elmondotta, hogy a mezőgazdasági üzemek összesen több mint huszonhétmillió forint értékű vállalást tettek. E vállalások teljesítése — néhány gazdaságtól eltekintve — jó, látszik, hogy a dolgozók annak idején alapos megfontolás után vállaltak kötelezettséget. A tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák gyors elvégzését segítette elő a munkaverseny. A tájékoztató részletesen kitért az egyes gazdaságokban folyó versenyre, majd végül a feladatokat állapította meg. A tájékoztatót vita követte. Képek az őcsényi honvédelmi napról Az ejtőernyővel néha meg kell birkózni a földön—‘ amikor belekap a szél A közönség lélegzetvisszafojtva figyeli a bravúros repülőmutatványokat Egy izgalmas pillanat: a lovas az utolsó akadály felett Súlyos közlekedési balesetek A múlt hét végén több súlyos baleset történt a megye országútjain. Az ittasan hajtó szabálytalanul közlekedő járművezetők súlyos baleseteket idéztek elő. Bencsik László kalocsai lakos 125 köbcentis Csepel motorral ittasan hajtott és árokba futott, agyrázkódással szállították kórházba. Bencsik halvacsorán vett részt és hazafelé hajtott motor- kerékpárjával, amikor Fadd község keleti részén a híd előtti kanyart nem tudta bevenni és árokba szaladt. A helyszínre érkező mentők, súlyos agyrázkódással, egyéb sérülésekkel vitték kórházba. Fenesik kórházba szállítása után néhány órával csak a következő értelmes szavakat tudta mondani: »Kár volt ennyire jóllakni borral«. Ezután ismét elvesztette eszméletét. —■ Bencsik ellen a hatóságok az eljárást megindították. Tamásiban szeptember 18-án történt súlyos baleset: Gőgös János tamási lakos lovaskocsijával este kivilágítatlanul haladt. Szem be jött vele egy zetor és a mögötte jövő motoros nem vette észre a kivilágítatlan lovaskocsit és abba beleszaladt. A motoros (Szíjártó János döbröközi lakos) lábát törte. A baleset okozója ellen a rendőrség az eljárást megindította.
