Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-22 / 222. szám
TortiTdi nrrmm tvbtüjsäG 1959. szeptember 22. Társulati ülést tartott a szekszárdi irodalmi színpad Vége a nyárnak, kaput nyitnak a kőszínházak és — örömmel jelentjük —, kapunyitásra készül a szekszárdi gimnázium irodalmi színpada is. A második évad indu* lása előtt megtartották első társulati ülésüket. A társulati ülés számba vette az elmúlt évad eredményeit. Az irodalmi színpad már az első évadban túlnőtte önmagát, tartalmilag és íormailag egyaránt. Könnyű dolog ezt így utólag megállapítani, de elérni annál nehezebb volt. A közönség csak az eredményt látja — a nehézségek a függöny mögött maradnak. Nyilván a hivatástudat — ennek kialakulása, majd betöltése — volt az egyik oka annak, hogy az irodalmi színpad híre-neve túljutott a város határán. Előadásról előadásra többet nyújtottak, s minél magasabbra értek, annál többre kötelezett a rang. Közismert dolog, hogy könnyebb egy várat meghódítani, mint azt megtartani. A közönségre ez ugyanígy igaz. Az irodalmi színpad az elsőt már megtette, de mit kíván tenni a második érdekében? Megkérdeztük Kaszás Imre és Szalai Tibor tanárokat, a színpad vezetőit, milyen tervekkel és miiyen elhatározásokkal indul az új évad? — Hat előadást tervezett a társulati ülés erre az évre. Az elsővel már október hónap folyamán jelentkezni kívánunk. Témája a szerelem, címe: „Virágom, virágom...” A műsoranyag kész, a szerepe- zés és a betanulás most kezdődik. Ez azonban nem minden, mert tartalmilag és formailag is újítani kívánunk. — Milyen változást fog ez jelenteni az eddigi gyakorlathoz képest? — Tartalmilag nagyobb teret engedünk tehetséges szólistáinknál; és az énekkart és a szavalókórust is jobban fel fogjuk használni, mint eddig. A formát illetően szintén változtatunk és ez a változtatás a szcenirozás fontosságának felismeréséből következik. Az irodalmi színpad — színpad, s mert valóban az is, a pódium eszközei már nem kielégítőéi; a számára. Az első kísérlet eredményét mi is nehezen várjuk, bár hisszük, hogy nem lesz kudarcos ez a próbálkozásunk. — Kialakult már az egész évi műsorterv? — Nagy egészében már igen, bár lehetnek még változások. Az első előadáson kívül biztosra lehet venni egy egész estét betöltő színdarab bemutatását — Gol- doni-, vagy Moliere-darab lesz —, és mi rendezzük április 4-én a felszabadulási ünnepség műsoros részét. A fennmaradó három előadás közül egy a világirodalom humorával foglalkozik... — Felötlik a kérdés, nem je- lent-e a terv megvalósítása túlságosan nagy terhet az amúgy is meglehetősen megterhelt diákszereplőknek? — Nincs aggodalomra okunk, — veszi át a szót Szalai Tibor — sőt... Először is maguk a szereplők diktálják ezt a tempót, másodszor pedig mostantól a KISZ nemcsak névleg, hanem gyakorlatilag is mozgató ereje lesz ennek a színháznak, — harmadszor pedig... Talán ez a „harmadszor” az, amivel kezdenem kellett volna. Elhatározta a társulati ülés, hogy az irodalmi színpad „kilép” az életbe, azaz elmegy azokhoz, akik különben nem nagyon jönnek el hozzá. Például a Felsővárosban rendez brigád-előadást, vagy az Újvárosban, vagy egy távol eső faluban stb. Figyelembe véve a szekszárdi gimnázium irodalmi színpadának eddigi tiszteletre méltó eredményeit és ismerve a társulat minden egyes tagjának lelkesedését, egy pillanatig sem maradhat kétség senkiben — a tervek valósággá válnak. Jánosy Zoltán lavult a munkavédelem - de van még teendő a Fatelítő Vállalatnál Ezelőtt egy éve, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa megvizsgálta a Dombóvári Fatelítő Vállalatnál a munkavédelmi helyzetet. A vizsgálatkor jelen volt lapunk munkatársa, s így akkor is írtunk a vizsgálat eredményéről. Csaknem katasztrofális helyzetet talált akkor Dombóvárott a bizottság. Elhanyagolt munkavédelmi berendezések, hiányzó védőkorlátok és figyelmeztető táblák, az óvórendszabályok nem ismerete jellemezte akkor a helyzetet. Most egy év után ismét ellátogattunk a Fatelítőbe, hogy megtudjuk, történt-e változás, megszűnt-e az akkori állapot. Ezzel kapcsolatban a fűrész- üzemrészben Czimber Lajos csoportvezetőt kérdeztük meg elsőnek. (Szelőit egy éve a legtöbb baleset ebben az üzemrészben volt.) — A tavasz óta vagyok ebben az üzemrészben, csak egy baleset volt az eltelt időszak alatt. Sajnos, ma éppen volt egy — teszi hozzá. — Rendszeresen oktatjuk a dolgozókat, a gépeket szabvány védőberendezésekkel láttuk el, és így sikerült bizonyos fokig csökkenteni a baleseteket. Tehát a fűrészüzemben változott a helyzet, a csoportvezető véleménye szerint. Kérdezzünk meg egy munkást, aki gépen dolgozik. Kottán Istvánná, körfűrészes: — Hál’isten, még megvan minden ujjam — mondja —, csak figyelni kell a munkára, és akkor biztonságosan lehet dolgozni. (Kotiánnc arra céloz, hogy a balesetet szenvedettek többségének a jobb kéz mutató- és nagyujját vitte cl körfűrész.) — Néhány hónap óta nem sok baleset van, a múlt évben sokkal több volt. Mi ennek az oka? Talán figyelmesebbek az emberek, megfogadják a tanácsokat, ezért csökkent a balesetek száma. Az is lehet, hogy már gyakorlottabbak a munkások a gépek kezelésében. Velner József véleménye is az, hogy a munkára oda kell figyelni, és ahol lehet, javítani a védőberendezésen, akkor még ennyi baleset sem lesz, mint amennyi most van. A fűrészüzemben a tavasz óta kevés baleset volt. Az említésre méltók is a dolgozók figyelmetlenségéből erednek. Példa erre Horváth István — Czimber csoportvezető erre utalt — könnyelműségéből, figyelmetlenségéből következett be a baj: rönkgurítás közben lábába vágta a kapicskát (hegyes, csákányszerű szerszám). Az ilyen esetekben csak a baj bekövetkezése után használ a jó oktató szó. Mert hiába írta alá a jelenléti lapot Horváth a legutóbbi balesetvédelmi oktatáson, ha az ott elhangzottakat nem tartotta be. És sajnos, az ilyen könnyelmű emberek még a balesetekből sem okulnak. Az említett baleset megtörténte után, néhány perccel, olyan játszi könnyelműséggel hin- tázgatott egy dolgozó a gatter előtti rönkön, hogy várni lehetett, mikor csúszik lábára. Csak a csoportvezető megjelenésére hagyta abba a játékot. Egy másik dolgozó meg a vállán levő deszkakö- teggel úgy fordult, hogy a gyanútlanul mellette dolgozó társát majdnem fellökte. Baleseti veszély ez is és az előbbi is. Köztudomású, hogy munka közben a baleseti veszély fennáll, de azt lehet csökkenteni, sőt a minimálisra redukálni, a figyelmesebb, megelőző munkával, az oktatásokon elhangzottak alkalmazásával, a védőberendezések használatával. Éppen a védőberendezések juttatják az újságíró eszébe, hogy a körfűrészeken — ahol a legtöbb baleset fordul elő — nem megfelelő a védőberendezés. Még akkor sem, ha az a szabványt betartja. Az apró betéttuskók fűrészeléséhez biztonságosabb eszközt lehet és kell is szerkeszteni a fa befogására. Persze fel kellene hívni a dolgozók figyelmét arra, hogy az ilyen irányú észrevételeiket közöljék a művezetővel és újítsanak a védőberendezésen, ha jó ötletük van, mert a tökéletesebb védőberendezés még csak biztonságosabbá teszi a munkát, még ha költségesebb is előállítása, mint a jelenleg üzemben levőnek. Egy év alatt kétségkívül jelentősét léptek előre a Fatelítő Vállalatnál a munkavédelem terén. Eredmény az, hogy kevesebb most a baleset, jelentős az is, hogy a dolgozók többsége betartja a szabályokat. De az eredmények mellett az apró balesetek -— ujjhegy levágása, deszkaszilánk hasítása stb. — még inkább juttassák eszükbe a Fatelítő vezetőinek, hogy a jelenlegi út csak a kezdet, ezen tovább kell haladni, hogy a munkát még biztonságosabbá tegyék. pj. M$9kezdfék cs Dalmcmdi HüimdkiikoriGa-gyár pffébmizesneltefését Amint azt korábbi híradásainkban már közöltük, Dalmandon 20 millió -forintos költséggel hibrid- kukorica feldolgozó üzem építését kezdték meg ez év tavaszán. A gyár határidő előtt elkészült, a műszaki és építészeti átadások már több mint egy hete folynak. A gyár munkavédelmi berendezését tegnap vizsgálták felül és ugyancsak tegnap befűtötték a kazánokat, megkezdték a gyár próba-üzemeltetését. A hibridkukorica feldolgozót üzemeltető Alsóleperdi Állami Gazdaság október 1-én veszi át a gyárat, ami- koris a megye valamennyi állami gazdasági vezetőjének bemutatják a Tolna megyei állami gazdaságok e legújabb és egyben az elmúlt tíz év legnagyobb létesítményét. A gyárban még ebben az évben megkezdik a 3000 holdon termelt hibridkukorica feldolgozását, amiből a jövő esztendőben már ellátják egész Tolna " ;'m!r"scgű hibridkukorica vetőmaggal. Ma ülést tart a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, amelyen többek között megvitatják a Gyönki Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának a beszámolóját a járás területén működő termelőszövetkezetek termelési helyzetéről és feladatai ról, továbbá az ősszel induló termelőszövetkezetek megsegítése ér dekében végze'1 munkáról. A napirendi pont tárgyalására igen sok mezőgazdasági szakembert is meghívtak. Ezen kívül beszámolót terjesztenek a v.b. elé a kereskedelem megyénk területén végzett nyári műnk;' 'áról és őszi felkészüléséről. Jelentés hangzik el a kongresszusi munkaverseny helyzetéről, Húszezer néző az őcsényi honvédelmi napon Kisebbfajta népvándorlásnak is beillett volna, ahogyan vasárnap a tömeg a környékből öcsénybe özönlött. Autóbuszok, gépkocsik, motorkerékpárok, kerékpárok, lovaskocsik kavarták a port, vitték, az embereket a honvédelmi napra. Már kora reggel megkezdődött a műsor a terep-motorversennye\ de az igazi csemegét a légiparádé jelentette. Mintegy húszezer néző helyezkedett el a repülőtér szélén, amikor 11 órakor felcsendültek a himnusz hangjai és feltűntek a nemzeti színű és a béke kék zászlaját vivő gépek. A nézők között ott foglalt helyet Daradics Ferenc, a megyei pártbizottság másodtitkára és dr. Vigh Dezső, a megyei tanács elnök- helyettese is. Azután levegőbe szökkent egy kis motorosgép, a Tréner. Pilótája Karsay Endre, aki már számtalan repülőnap közönségét kápráztatta el mutatványaival. Bukfenc, dugóhúzó, orsó, szegletes orsó, dobott orsó — mindmegany- nyi lélegzetelállító pilótabravur. Alig ér földet, máris három Szuper-Futár vitorlázógép érkezik a légtérbe, kötelékben mutatnak be műrepüíést. Utánuk ismét karcsú vitorlázó gép mutatványai következnek, Ki szely Ernő aranykoszorús repülő, magyar bajnok ül a kék-fehér kockásra festett szárnyú gépben. Hol háton repül, hol közvetlenül a nézők feje felett száll el, amerikai orsó, íélorsó, zuhanó bukfenc — nehéz és nehezebb műrepülő mutatványok, amelyeket méltán jutalmaz nagy taps. Három Jak-18-as motorosgép — mintha mindhármat egy kéz kormányozná — együttes produkciói következnek. A pilóták, Szászi Béla, Nagy János és Tarr Lajos nem egyszer alig néhány méternyire a közönség feje felett húznak el, hogy a következő pillanatokban ismét fent a magasban végezzék bravúrjaikat. Ugyanezeket megismétli három Jak 11. — jóval nagyobb sebességű gépek, mint az előbbiek. Majd két Jak 18. emelkedik a levegőbe, a ballonvadászat következik. Egymás után engedik levegőbe a 60—70 centiméter átmérőjű léggömböket, ezeket kell a pilótáknál;, Szászi Bélának és Nagy Jánosnak eltalálni. A nézősereg ujjongva fogadja, ahogyan a két gép egymásután »vadássza le« a léggömböket, azon viszont derülnek, amikor a gép célt téveszt és a ballon a légcsavarszél hatására eszeveszett pörgésbe kezd. A gépek mutatványai után az ejtőernyősök következnek. Először egy háton repülő Jak-lá.-ból ugrik ki egy ejtőernyős, majd egy érdekes produkció következik. A két »szekszárdi« Gyulai György és Rajcsányi Mária összekapaszkodva ugranak ki. Néhány pillanatig zuhannak, majd elválnak egymástól, úgy nyitják ki kék- piros-sárga szeletekből Összeállított ernyőjüket. Ezután csoportos ugrás következik négy LI-2-es gépből. Mintegy hatvan, fehér, sárga, piros, zöld, kék, lila színű ejtőernyő libeg egyszerre a levegőben. A nagyszabású parádé véget ér, következnek a MALÉV-gépek, sétarepülésre viszik a közönséget. De sokan szurkolnak a lovaspálya körül is, ahol az MHS bajai lovasklubjának tagjai tartanak bemutatót. És ellepik a vendéglátó sátrait is, az izgalmakat nem árt lehűteni egy pohár sörrel. A MALÉV-gépek még délután öt óra után is vitték a sétarepülőket. Kitűnően sikerült az MHS honvédelmi napja. í ÍREK Mit kell tudni az „eszményi nőnek?“ Az olaszországi Riccione-ban szeptember 4-én kezdődött meg az 1950. évi »Eszményi Nő« választása. Ezen a választáson, melyet évek óta minden évben megrendeznél:, csak csekély mértékben esik latba a női szépség. A jelölteknek különféle vizsgákon kell átesniük, amelyeknek során tanúbizonyságát adják általános műveltségüknek, fózéstudomá- nyuknak, sportteljesítményeiknek, stb. Az általános műt>eUség megállapítására a jelölteknek, akiknek többsége főiskolai végzettségű, kü lönjéle kérdésekre kellett megfelelniük. így például: »Mit oí— Hetven brigád vesz részt a dombóvári vasútállomáson a kongresszusi versenyben. — A megye szocialista iparának termelése júniusban 103, júliusban pedig 102,4 százalék volt. — Megváltozott Szekszárdon az iparcikkboltok nyitva tartási ideje. Eddig délután általában nem tartottak nyitva, kivéve a keddi és pénteki meghosszabbított nyitva tartást. Hétfőtől, szeptember 21-től kezdve a következők szerint tartanak nyitva az iparcikk-boltok: hétfőn, kedden, csütörtökön és pétiteken délelőtt 8 órától 12 óráig és délután 13 órától 16 óráig, szerdán 8-tól 16 óráig és szombaton 8-tól 17 óráig tartanak nyitva. Erre az intézkedésre a lakosság érdekeinek szélesebb- körű figyelembevételével került sor. — Füves János, a Nagydorogi Vegyes KTSZ részlegvezetője jó munkaszervező. Mint termelő tag maga is jól végzi munkáját, nagy. része van abban, hogy a szövetkezet teljesítette kongresszusi felajánlását. Most újabb felajánlást tesznek a következő három hónapra, vas?«, »Milyen erőket képvisel de Gaulle Franciaországban?«, »Soroljon fel négy Verdi operái«, stb. A politikai kérdésre egyetlen jelölt sem tudott kielégítő választ adni. A Verdi operára vonatkozólag legtöbben kettőnek a nevét tudtáp csak kinyögni. Ami olvasmányaikra vonatkozik, túlnyomó többségük kizárólag magazinokat és detektívregényeket olvas, egyetlen egyszer merült csak fel Dosztojevszkij, egyszer Hemingway és ugyancsak egy ízben Cro- nin neve. A hölgyek között volt olyan zeneakadémiai növendék, aki egyetlen XVIII. századi zeneszerző nevét sem tudta megmondani. • —■ A jövendő ruházata alumíniumból készül. Egy manchesteri fizikus kísérletképpen olyan alumíniumszálat készített, amely télen melegen tartja a testet, nyáron pedig hűvösen. A szálból készült szövetnek igen nagy jövője van a textiliparban. Egyelőre csak nyolc méter létezik az igen fényes anyagból, amelynek vastagsága egy centiméternek nem egészen ötszázad része csupán. Az alumíniumszövetek a feltaláló szerint igen olcsók lesznek és normális gyapjúból, pamutból stb. készült anyagok fonákjába is be lehet őket szőni. Ezáltal télen kizárják a hideget, nyáron pedig — ha kívül viselik — visszaverik a hőséget. — A bölcskei gépállomás most megválasztott új pártvezetősége tervbe vette, hogy a tél folyamán új traktorosokat képeznek ki a gépállomáson. — 2249 úttörő vett részt a nyár folyamán táborozáson. A táborozás költségeit nagyrészt az úttörők maguk fedezték a tanév folyamán rendezett bevételekből, s hozzájárultak a költségek fedezőidéhez a szülők is.
