Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-22 / 222. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1059. szeptember 22. A szovjet kormány leszerelési nyilatkozata Lapunk vasárnapi számában közöltük a szovjet kormány le­szerelési nyilatkozatának első ré­szét. Most a nyilatkozat második részét ismertetjük. Az összes államok biztonsága úgy teremthető meg gyökeresen, ha kiküszöböljük a háború ki­robbantásának lehetőségét. Amíg vannak nagy hadseregek, légi és tengeri haderők, atom- és rakéta- íegyverek, amíg az életbe kilépő fiatalokat legelőször harcolni ta­nítják meg, a vezérkarok pedig a jövő hadműveletek terveit dol­gozzák ki, addig nincs és nem is lehet biztosított a béke. Az álla­mok megfosztása a hadviselés anyagi eszközeitől — ez a béke leghatékonyabb és legtartósabb biztosítéka. A leszerelés gyakor­lati megoldásának legjobb útja, az összes államok általános és teljes leszerelése. Összefogással a súlyos betegségek ellen Ez radikális program, de a je­len körülmények között éppen eb ben van megvalósításának biztosí­téka. Az egymással szembenálló hatalmi csoportok léte bátor, mész szemenő döntéseket kíván meg a béke biztosítására. A teljes és általános leszerelés megvalósítá­sa kizár mindennemű egyenlőt­lenséget, lehetetlenné teszi egyes államok bármilyen katonai fölé­nyének kialakulását. Ha a döntést vaióraváltják, a nemzetközi lég­kör gyökeresen megváltoznék, teljesen új alapra épülnének az államok kapcsolatai. Gyakorlati­lag megszűnnék az agresszió le­hetősége. A hatalmak jelentősé­gét és nemzetközi súlyát nem katonai erejük határozná meg, hanem, hogy milyen mértékben vesznek részt az emberiséget gazdagító anyagi és szellemi ér­tékek létrehozásában. Az általános leszerelési prog­ram végrehajtása után természe­tesen fennmaradnak az államok ellentétei, Be ezeket nem fegyve­res összetűzésekkel oldanák meg, hanem békés gazdasági versen­géssel, az eszmék harcával és más békés módszerekkel. Meg­szűnnek az ellenőrzéssel össze­függő nehézségek is, mert az ál­lamoknak nem lesz rejteni valójuk. Ha megvalósult már az általános és teljes leszerelés, sokkal ked­vezőbb légkör alakul ki sok, mindmáig rendezetlen, bonyolult politikai probléma megoldására. Az általános és teljes leszere­lés újabb távlatokat nyitna meg minden ország gazdasági fejlődése előtt. Soha nem látott lehetőségek tárulnának fel a népek életszín­vonalának ugrásszerű emelésére. A jelenleginél sokkal fokozottabb mértékben lehetővé tenné az ösz- szes országok anyagi és szellemi fejlődését. A háborús kiadások megszüntetésével megtakarított milliárdos összegek bőségesen táplálnák a békés gazdaságot. Ha az összes államok egyesítenék erőiket és biztosítanák a szüksé­ges eszközöket, hogy általános, frontális támadást szervezzenek az ember olyan ellenségei ellen, mint a rákbetegség, és még több más súlyos, ma még alig gyógyít­ható betegség, akkor ezeket ha­marosan le Is lehetne győzni. Az általános leszerelés megteremtene a szükséges feltételeket az ember egészségéért vívott harc erőinek ilyen összefogásához. Minden állam támogathatja a javaslatot A nemzetközi bizalom megszi­lárdulásának a többi között egyik következménye lenne a nemzetközi kereskedelem széles­körű fejlődése. Üj lehetőségek nyílnának a jelenleg még gyen­gén fejlett és segítségre szoruló államok megsegítésére is. A Szovjetunió, a Kínai Népköz társaság, az összes szocialista or­szágok egyértelműen elvetik a háborút és a háborús eszközök gyártását. Helytelen lenne azon­ban azt gondolni, hogy a más tár sadalmi rendszerű államoknak nincs alapjuk az általános és tel­jes leszerelés javaslatának őszin­te és feltétlen támogatására, A hadviselési eszközök megsemmisí­tése nem mondhat és nem is mond ellent egyetlen állam nem­zeti érdekeinek sem, egyetlen kormány sem helyezkedhet szem­be vele. A szovjet kormánynak meggyö ződése, hogy 'az ENSZ-alapok- mány békés elveinek jegyében tö mörült összes államok közös erő­feszítéseivel el lehet és el kell érni ezeket a nemes célokat, ez­ért megvitatására általános és tel­jes leszerelési javaslatot terjeszt az ENSZ elé. Az általános és teljes leszerelés programja Az általános és teljes leszere­lés programjának a következő in­tézkedéseket kell magában foglal nia: az összes fegyveres erők (szá­razföldi csapatok, haditengeré­szeti és légierők) feloszlatása és bármilyen ujjászerveaésük meg­tiltása; a fegyveres erőknél és a rak­tárakban levő összes fegyver­fajták megsemmisítése; az összes hadihajók, katonai repülőgépek, valamint az összes egyéb haditechnikai gé­pek és berendezések megsem­misítése; az atom- és hidrogénfegyverek betiltása után az összes ilyen­fajta fegyverek gyártásának megszüntetése, e fegyverek ki­vonása az államok fegyverze­téből, az atom- és hidrogén- fegyverkészletek megsemmisí­tése; az összes rakétafegyver-fajták gyártásának teljes megszünteté­se, a rakétafegyverek megsem­misítése hatósugaruktól füg­getlenül, beleértve a katonai rendeltetésű kozmikus rakétá­kat is; a vegyi és bakteriológiai had­viselési eszközök előállításá­nak, birtoklásának és tárolásá­nak meglátása, az ilyen fegy­verkészletek megsemmisítése: az idegen területen lévő ösz- szes szárazföldi, haditengeré­szeti, légi támaszpontok -’s az összes rakéta' ;’i!vö állomások megszüntetése; a haditermelés megszüntetése a hadiüzemekben, a hadiipari berendezések gyártásának meg­szüntetése az általános ipari üzemekben; mindenféle sorozás és katonai kiképzés megszüntetése mind a hadseregben, mind társadalmi szervezetekben, törvények kibo­csátása mindenfajta katonai szolgálat megszüntetéséről, be­leértve a kötelező, az önkéntes, a toborzásos és másfajta katonai szolgálatot; a hadügyminisztériumok, a ve* zérkarok, a katonaiskolák, vala­mint a különböző katonai és félkatonai intézmények és szer­vezetek megszüntetése; a katonai célokat szolgáló ki­utalások megszüntetése mind az állami költségvetésben, mind a társadalmi szervezeteknél és a magánszervezetekben; a háborús propagandának és az ifjúság katonai nevelésének törvényerejű megtiltása; olyan törvények kiadása, amelyek a legszigorúbb büntetést helyezik kilátásba a felsorolt intézkedé­sek bármelyikének megszegése esetére. Az államok kebelében csupán korlátozott és minden egyes or­szág számára együttesen megálla­pított rendőrségi kötelékek ma­radnának, amelyek könnyű lőfegy verrel rendelkeznek és kizárólag azt a célt szolgálják, hogy fenn­tartsák a belső rendet és meg­védjék az állampolgárok szemé­lyi biztonságát. Az általános és teljes leszerelést célzó intézkedések idejében tör­ténő végrehajtásának ellenőrzésé­re nemzetközi ellenőrző szerv ala­kul, amelynek tagja lesz minden állam. Az ellenőrző szerv személy­zetének összetétele nemzetközi, az igazságos földrajzi elosztás elvé­nek figyelembevételével, A nemzetközi ellenőrző szerv­nek a szigorú ellenőrzés elvégzé­séhez szükséges összes anyagi | feltételekkel rendelkeznie kell. E szerv feladatkörének és megha­talmazásának összhangban kell állnia a leszerelési intézkedések jellegével. A szovjet kormány azt java­solja, hogy az általános és teljes ieszerelési programot lehetőleg rövid idő. négy esztendő alatt valósítsák meg. Az első szakasz intézkedései Megfelelő ellenőrzés mellett a Szovjetunió, az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság fegyve­res erőinek létszámát külön-külön 1 708 000-re, N.agy-Britannia és Franciaország fegyveres erőinek létszámát külön-külön 650 000-rc csökkentik. A többi állam hadseregének létszámát arra a színvonalra szál­lítják le, amelyet az ENSZ-köz­gyüíés külön ülésszaka vagy az általános és teljes leszereléssel foglalkozó világkonferencia meg" állapít. Az államok fegyveres erőinek birtokában levő fegyverzetet és haditechnikát olyan mértékben csökkentik, hogy a megmaradó fegyverzetmennyiség megfeleljen a fegyveres erők megállapított színvonalának. A máeodik szakasz intézkedései Befejezik az államok megma­radt fegyveres erőinek felszámo­lását. Megszüntetik az összes idegen területeken levő katonai támasz­pontokat. A csapatokat és a ka­tonai személyzetet idegen terü­letekről a nemzeti határokon be­lülre vonják vissza és feloszlatják. A harmadik szakasz intézkedései Megsemmisítik a nukleáris és a rakétafegyverek összes fajtáit. Megsemmisítik a légierő anyagi részét. Hatályba lép a vegyi és bakte­riológiai hadviselési eszközök elő­állításának, birtoklásának és rak­tározásának tilalma. A vegyi- és baktériumfegy ver-készlctekkcl rendelkező államok ezeket a kész­leteket nemzetközi ellenőrzéssel megsemmisítik. Megtiltják a háborús célokat, a fegyverek megszerkesztését és a haditechnikát szolgáló tudomá­nyos kutatásokat. Megszüntetik a hadügyminisztériumokat, a vezér­karokat, az összes katonai és félig katonai intézményeket és szerve­zeteket. Megszüntetik a toborzásokat és a katonai kiképzést. Az államok kötelesek törvényes úton megtil­tani az ifjúság katonai kiképzését. Az államok saját alkotmány- jogi eljárásaiknak megfelelően olyan törvényeket hoznak, ame­lyek megszüntetik a katonai szolgálat minden formáját, a kö­telező, az önkéntes, a toborzásos és másfajta katonai szolgálatokat és megtiltják minden katonai és félig katonai intézmény és szer­vezet nyilvános vagy titkos újjá­szervezését. Megszüntetik a katonai rendel­tetésű kiadások minden fajtáját mind az állami költségvetésben, mind a társadalmi szervezeteknél. Az általános és teljes leszerelés következtében felszabaduló anyagi eszközöket a lakosságra kivetett adók csökkentésére vagy teljes megszüntetésére, a nemzetgazda­ság anyagi támogatására, vala­mint a gazdaságilag elmaradott országok széleskörű gazdasági és teeVi" — ’ megsegítésére kell fel­használni. Az általános és egyetemes Ie7 szerelési intézkedések végrehajtá­sának ellenőrzésére nemzetközi el­lenőrző szervet létesítenek. Az ellenőrzés és a felügyelet mértéke az államok szakaszos leszerelésé­nek fokától függ. Az általános és teljes leszerelés befejeztével — ami magában fog­lalja a fegyveres erők összes faj­táinak felszámolását, az összes fegyverfajták, közöttük a tömeg- pusztító (nukleáris, rakéta-, ve­gyi-, baktérium-) fegyverek meg­semmisítését — a nemzetközi el­lenőrző szerv sz.abad betekintést nyer minden leszerelési objek­tumba. Az ellenőrző szervezet légi fel­ügyeleti és légi fényképezési rendszert létesíthet az államok területe fölött. A részleges leszerelési intézkedések Az általános és teljes leszere­lési program megvalósításakor a fegyveres erők különböző fegyver­nemei között egészen az állam ösz- szes fegyveres erőinek feloszlatá­sáig megmarad az az arány, amely a leszerelési egyezmény hatályba­lépésének pillanatában fennállt. Az államok az általános és tel­jes leszerelési programot szigorú­an a szerződésben meghatározott időpontokban hajtják végre. Vég- | rehajíását nem lehet félbeszakí- , tani vagy függővé tenni olyan fel- : tételek teljesítésétől, amelyek a ' szerződésben nem szerepelnek. Arra az esetre, ha valamely állam megkísérli megkerülni vagy megszegni az általános és teljes leszerelésről szóló megállapodást, a szerződésbe fel kell venni egy olyan cikkelyt, amely előírja, hogy a szerződés megszegésének kérdését haladéktalanul meg kell vitatnia a Biztonsági Ta­nácsnak és az ENSZ közgyűlésé­nek, mégpedig meghatalmazásuk­nak megfelelően. Magától értetődik, hogy a szov" jet kormány reálisan akarja megítélni a jelenlegi helyzetet, ezért, ha a nyugati hatalmak most valamilyen oknál fogva nem haj­landók beleegyezni az általános és teljes leszerelésbe, a szovjet kormány, akárcsak korábban, haj­landó megállapodni a többi ál­lammal részleges leszerelési in­tézkedésekben, valamint a biz­tonság megszilárdítását célzó részleges intézkedésekben. A szov­jet kormány véleménye szerint a legfőbb ilyen intézkedések a kö­vetkezők: 1. Olyan ellenőrzési cs fel­ügyeleti övezet létrehozása bi­zonyos nyugat-európai országok területén, amelyben csökkente­nék a külföldi csapatokat; 2. atomf egy vérmentes övezet létrehozása közép-Európában; 3. Az összes idegen csapatok kivonása az európai államok területéről és az idegen terüle­teken levő katonai támaszpon­tok megszüntetése; 4. megnemtámadási egyez­mény megkötése a NATO tag­államai és a Varsói Szerződés tagállamai között; 5. megállapodás a váratlan támadások megelőzéséről. A szovjet kormány helyénvaló­nak tartja, hogy emlékeztessen az 1855. május 10-1 leszerelési javas­lataira, amelyek konkrét elképze­léseket tartalmaznak részleges leszerelési intézkedésekről. Meg­győződése, hogy ezek a javaslatok jó alapot szolgáltatnak a meg­egyezéshez e létfontosságú prob­lémában. Ami az atomfegyver-kísérletek megszüntetését illeti, a szovjet kormány e kísérletek haladékta­lan és örök időkre szóló megszün­tetése mellett foglalt és foglal állást. A szovjet kormánynak mélysé­ges meggyőződése, hogy a ’eszerc- lési probléma javasolt gyökeres megoldása alapvető változást hoz­na a nemzetközi kapcsolatok fej­lődésében, megteremtené a biza­lom légkörét az államok között és megteremtené a népek békés éle­tének feltételeit. A szovjet kor­mány felhívja a világ valameny- nyi országának kormányát, első­sorban a nagyhatalmak, ama országok kormányait, amelyek a leghatalmasabb hadseregekkel rendelkeznek, állandó tagjai a Eiztonsági Tanácsnak és ame­lyekre különös felelősség hárul a népek előtt az egyetemes bizton­ságért, hogy haladéktalanul és vállvetve lássanak hozzá az álta­lános és teljes leszerelés megva­lósításához. Nem észlelt mágneses terel a Hold közelében a rakéta Moszkva; (TASZSZ) Az 1950. szeptember 12-én fellőtt szovjet kozmikus rakéta szigorúan az előre megjelölt röppályán halad­va érte el a Holdat. A rakéta ösz- szes berendezései és alkatelemei repülés közben kifogástalanul működtek. A műszer tartálynak a Hold fel­színével való találkozása a szer­zett értesülése^ szerint, a 30. sze- lenográfiai szélességi fokon és a nulla szelenográfiai hosszúsági fokon történt. A műszertartály a Hold látható korongjának közép­pontjától mintegy 800 kilométerre érte el a Hold felszínét. A műszertartály sebessége a Holdhoz képest a találkozáskor 3,3 kilométer/mp volt. A nyert értesülések megerősí­tik azt a tényt, hogy a kozmikus rakéta utolsó lépcsője szintén el­érte a Hold felszínét. Az eddigi adato^ alapján meg­állapítható; — A mágneses mérőműszer ér­zékenységének határai között, amely 60 gammával egyenlő, mág neses teret a Hold közelében nem észlelt. — A .sugárzás intenzitásának vizsgálata a Hold közelében nem mutatott ki radioaktív övezetet. Ez a tény megegyezi^ a mágneses mérések eredményeivel. — A műszerek a holdrakéta út­ján általános méréseket végeztek a kozmikus sugárzás áramlásá­nak vizsgálatára. Vizsgálták a kozmikus sugárzást összetevő hé­lium atommagok, •alfa-részecskék, továbbá a szén, nitrogén, oxigén atommagok és más, nehéz atom­magok áramlását. A műszerek további adatokat szolgáltattak röntgensugarakról, a gamma-sugárzásról, a kis- és nagyenergiájú elektronokról és a nagyenergiájú részecskékről. A műszerek méréseket végeztek a Föld sugárzási övezetén belül. A műszerek vizsgálták az ioni­zált gázrészecskék által létreho­zott áramlásokat, amelyeket a műszertartályon létesített négy pozitív töltésű csapda segítségé­vel fogtak fel. Az észlelt áram­lási)]- nagysága a holdrakéta dí­ja során változott: az eddig szer­zett adatok azt mutatják, hogy a Föld és a Hold között vannak olyan területek, ahol az ionizált részecskék sűrűsége kisebb száz részecskénél köbcentiméteren- kint, a Holdhoz való közeledéskor mintegy tízezer kilométerre a Holdtól az áramlások növeksze­nek. Ez vagy azzal magyarázható, hegy a Holdnak ionizált gázok­ból álló burkolata — sajátságos holdi ioncszférája van, vagy pe­dig a Hold körül olyan térségek vannak, ahol a 10—100 voltos energiájú részecskék koncentrá­ciója igen nagy. A műszere], új adatokat szol» gáltattak a mikro-meteorokrói.

Next

/
Thumbnails
Contents