Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-20 / 221. szám

IRODALOM * MŰVÉSZET « NÉPMŰVELÉS Vasárnapi jegyzet Előadásra készül a Gemif gimnásmm irodalmi színpada Az első ember készítette földi tárgy, a rakéta elérte a Holdat, magával vitt egy zászlót, a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetségének zászlaját, amit sértetlenül juttatott a Hold fel­színére... Mindez rövid, távirati stílusban megfogalmazott közle­mény, amely tényeket közöl, olyan tényeket, amelyeknek ha!- latára felujjongott másfélmilli árd ember —- mert örömmel töl" tötte el a hír nemcsak a szocia­lista országok népét, hanem a kapitalista országok munkásait is, akik ebb^n a nagy jelentő­ségű eseményben meglátták a világbéke megőrzésének jelentős tényezőjét. Ezzel a világjelentőségű ese­ménnyel kapcsolatban sok min­denről lehetne beszélni, arról is — s kiváló alkalom lenne a két társadalmi rend életrevalóságá­nak, tudományos fejlettségének összehasonlítására —, hogy mi­ért a Szovjetunió volt az első, amely a világon először juttatta el rakétáját a Holdra. Amikor a rádió bejelentette a világszenzációt, s amikor a Nép- szabadság különkiadása megje­lent, érdekes megfigyelésre volt alkalma annak, aki szándékosan kereste ezekben a pillanatokban az emberek véleményének meg­nyilvánulását... A város köz­pontjában egy fiatalember, ami­kor kezébe vette az újságot és elolvasott belőle néhány sort. elfeledkezve magáról — talán azt hitte, hogy szokott társasá­gában van — könyökével oldalba vágott vidáman egy középkorú hölgyet, aki éppen mellette ha­ladt el, és még mielőtt a szemé­be nézett volna, az orra elé tar­totta az újságot. Csak akkor le­pődött meg. amikor a hölgy rö­vidlátó szemeivel rápislogott és méltatlankodva megállt. A fia­talember zavartan topogott és Erre az évre. bezárta kapuit a szekszárdi szabadtéri színpad. A Városi Művelődési Ház az új színházi évad előadásait már nem a szabadtéri színpadon, ha­nem a művelődési ház nagy­termében rendezi meg. Október hónapban előreláthatólag .négy előadást tekinthetnek itt meg a szekszárdi színházkedvelők. A hó nap elején, október harmadikán a Kaposvári Csíky Gergely Szín­ház művészei látogatnak el Szek- szárdra, majd október 10-én, hosszú szünet után a Kecskemé­ti Katona József Színház vendég­játékát láthatjuk az Elveszem a feleségem című darabbal. Október 19-én az Országos Ren dező Iroda szervezésében Balas­sa Tamás és tánczenekara ad mű sort a művelődési házban. A mű­sorban többek között fellép Rá- tonyi Róbert is. BORBÉLY TIBOR: Tanulólány Tizenhat éves Szőke. Kék szemű. Szőrös férfiakat pamacsol. S hajat mos, hogyha kell. Esténként — mikor a fodrászbolt bezár, — a bolt előtt megáll, s hiába vár. Még udvarlója sincs. hogy valamivel megmagyarázza tettét, még egyszer a hölgy elé tartotta az újságot, s amikor az elolvasta a nagybetűs címet, el­mosolyodott és jóságos tekintet­tel köszönt el a fiatalembertől. Alig néhány méterre az esettől egy idősebb bácsi sétált, szeme elé tartva az újságot falta a be­tűket, s elgondolkozva nekiment a központban levő vasoszlopok közé kifeszítet# láncnak, majd szórakozottan bocsánatot kért... A rakéta eljutott a Holdra, de egyelőre ennek tudományos je­lentőségéről csak annyit tu­dunk, ami a tudósok nyilatkoza­taiból kiderül, s ezek a nyilat­kozatok azt ígérik, hogy e tör­ténelmi pillanat beláthatatlan távlatokat nyitott meg az em­beriség előtt. Egyes nyilatkoza­tok már csak néhány évre becsü­lik azt az időt, amikor lehető­ség nyílik arra, hogy az ember is eljusson a Holdra, majd nap­rendszerünk más bolygóira. Egy amerikai újságíró feltette a kérdést, hogy vajon az oroszok ezzel birtokukba vették-e á Hol­dat, s azt jelenti-e ez az ered­mény, hogy rendelkezni is akar­nak fölötte? Hruscsov elvtárs nyilatkozata erre kielégítő válasz voltj ami­kor azt mondta, hogy biztos ab­ban, hogy az amerikai tudósok, mérnökök is el fogják juttatni saját rakétájukat a Holdra, az amerikai zászlót üdvözli majd a szovjet lobogó... S önkéntelenül is arra gondol az ember, hogy ha a Holdon békésen meg lehet egymás mellett a két nagyhata­lom zászlaja — akkor ez a ra­kéta bizonyos mértékig biztosí­ték arra is, hogy a földön, ős­anyánkon is megvannak a lehe­tőségei annak, hogy békében él­jenek egymás mellett a nemze­tek... Atádi Géza A hónap utolsó napján, 31-én ismét a Kaposvári Csíky Gergely Színház művészei vendégszere­peinek Szekszárdon az Üveg­figurák című színművel. Az itt következő történet ere­detije egy középkori krónikában található, melyet a Nyulak szige­tének apácái másoltak le a XVI. század elején. Nyilvánvaló, hogy a kegyes történetet ők is olvas­ták valahol s megörökítésével az volt a céljuk, hogy az antig ese­ménnyel magyar nyelven is pél-' dázzák az isteni irgalmat és jó­ságot, valamint az égi elrendelé­sek kiszámíthatalan voltát. így a XX. századi másolónak nem ma­rad hátra más, mint gyönyörköd­jön az újrafogalmazás munkájá­ban, de ne hallgassa el saját meg jegyzéseit sem. Hozzátehetjük, az újkori másoló, bár hiányzik be­lőle a középkori apácák gyanút­lan áhítata, növekvő aggodalom­mal kezd ebbe a történetbe, melv ben az isteni irgalom mellett va­lami csufondárosságot is kényte­len érezni. Történetünket ugyan­is, mely az eredetiben a »Három keresztényi leányzó« címet vi­seli, valami fájdalmas irónia szö­vi át, bizonyos mennyéi játékos­ság. s a jelenkori szerző hajla­mos arra, hogy a tiszta szívű leányzók életének irányítóit in­kább a kedélyes görög istenek­ben, mint a középkor komor ke­resztény istenségében keresse. Az imént »kegyesnek« nevez­tük történetünket s már most, az elbeszélés elején úgy érezzük, ez a jelző nagyon keveset fejez ki A Szekszárdi Garay János Gimnázium tanulói az elmúlt tanévben megyeszerte nagy kö­zönségsikernek örvendő irodalmi estek sorozatát indították be. Ka­szás Imre és Szalai Tibor rende­zésében igen színvonalas műsorú irodalmi este^ gyönyörköd tették a megye több helységének lakos­ságát. Az elmúlt évi gyakorlatot tovább folytatva a gimnázium irodalmi színpada ebben az évben is rendez hasonló előadásokat. Az első ilyen előadásra előrelátható­lag október közepén kerül sor, amikor Virágom-virágcm címen, nagy költők szerelmes verseit hallhatja az irodalom iránt ér­deklődő közönség, a gimnázium tanulóinak tolmácsolásában. Későbbi terveikben szerepel egy Ember az embertelenségben címmel rendezendő irodalmi est, amelyben azoknak a költőknek a verseit szólaltatják meg, akik a háború ellen fogtak tollat. Ugyan­Müvészeti botrány Svédországban Stockholmban a Szépművészeti Királyi Akadémia képkiállításán Fahlstroln ismert svéd festő döb­benten állt meg a neki tulajdoní­tott kép előtt: „Hiszen ez nem kép, ezen a kartonon szoktam megtörölni az ecsetemet!” A ki­állítás rendezője, Aastroen szép- művészeti doktor azt állítja, hogy a festő maga felelős ezért a téve­désért. Mint mondotta: „Azt hit­tük, hogy á művész új stílust kez­deményez.” GYERMEKBÉNULÁS ELLENI OLTÁS — ORVOSI PISZTOLY­ÉVAL Az ameriai Rhode Island-ón a tengerészeket új módszerrel olt ják be gyermekbénulás ellen. A haditengerészet orvosai az oltás­hoz injekcióstű helyett orvosi pisztolyt alkalmaznak. Ennek se­gítségével a bőrön át hajszalvé- kon’y sugárban lővelik a szérumot a beoltott ember testébe. Az el­járás az orvosok szerint fájda­lommentes és igen gyors. Állító­lag egy óra alatt ezer embert tudnak oltásban részesíteni. abból a zordonan nevetséges sors ból, ami e három keresztényi leányzónak osztályrészül jutott. Mert lehet-e kegyességről beszél­ni ott, ahol a jóság, a tiszta ön­zetlenség a legnagyobb fertelmes- séggel kénytelen elegyedni, sőt épp e fertelmesség hordja magá­ban az üdvösséget jelentő jósá­got? A Nyulak szigetének klastro mában lcörmölgető apácá^ szent és kissé felületes ájtatosságukban nem is gondoltak a történetben rejlő visszásságra, melyben hova­tovább több a démoni erők csel­vetése, mint az isteni irgalom. Voltaképpen próbatételről van itt szó, olyan próbáról, mely nem szívós kitartással nyeri el jutalmát, hanem alávalósággal és iszonytató bűnnel. Az a gyanúnk, a jószándékú olvasónak nemcsak türelmét vesszük igénybe, hanem ítélőképességét is, mintegy társul híván, hogy döntsön ebben a fel­tétlenül figyelemreméltó ügy­ben, melyben szerelem és férfi- erőszak, angyali ártatlanság és közönséges cédaság, isteni szere­tet és ördögi ármány keveredik. Mert ami egykor a Nyulak szi­getén hitet sugárzó és teljesen egyértelmű lehetett, felettébb bo­csak előadást tervezne^ a Világ­irodalom humora címmel is, majd Goldoni Két úr szolgája című mű vét mutatják be. Az irodalmi színpad rendezői további szereplésre kérték fel a gimnáziumnak azokat a tanulóit, akik szereplői voltai,- az irodalmi színpadnak, s az elmúlt tanév vé ­gén leérettségiztek. További sze­replésüket bizonyára szívesen fo­gadja az irodalmi színpad közön - sége. A viharban megsérült Axei Munthe háza A harmincas években világsi­kert aratott Axel Munthe »San Michele regénye« című könyve. Kevesen,, tudják, hogy a ház, melyről a svéd író .könyvét írta. valóban létezik és Capfi környé­kén áll. Hosszú évekkel ezelőtt múzeumot rendeztek be a regé­nyes kis házban. Nemrégiben egy nagy vihar következtében megsé­rült a sanmichelei ház teteje és számos kiállítási tárgy megrongá lódott. nyolult korunkban éppen áhítatot és meghatódást keltő hatását ve­szítette el s a három keresztényi leányzóban inkább afféle ma­kacs, konokul, sőt majdnem meg- átalkodottan »célra törő nőszemó- lyeket tudunk csak látni, ha ugyan nem akarunk kételkedni az isteni irgalomban. Ä jelenkori szerző a döntést természetesen a remélt olvasóra bízza s legfeljebb né­hány megjegyzést enged meg magának. Persze azt is meg kell mondania, hogy a szent apácái: áhítata helyett kétely és gyanak­vás lakozik benne, ami nyilván kitetszik majd az elbeszélés fo­lyamán, azonban végeredmény­ben ez is mellékes, mert feladata alig egyéb, mint a hajdani törté­net újrafogalmazása. Arról teljesen felesleges lenne vitatkozni, hogy elbeszélésünk­nek mennyi a történeti alapja. Az a feltételezés, hogy megtö"- ténhetett, s az a tény, hogy a középkor valóságként hitt benne, bizonyítja hitelességét s ezzel be is kell érnünk. Egyébként a csá­szári Rómánai, ama korszakában játszódik elbeszélésünk, amikor az államhatalom egyre gyengüli, a határokon új népek álltak ug­Anna Seghers uj regenye Anna Seghers ismert német írónő új regényének címe: A dön tés. A regény 1947 és 1951 között játszódik, színhelye a Német De­mokratikus Köztársaság, Nyugat- Németország, Franciaország, Me­xikó és az Amerikai Egyesült Ál­lamok. Két hír Bonyhádról Szeptember 12-én délután Bony hádon, este pedig Cikón ismeret- terjesztő előadás keretében ötven év táncai címmel dr. Kaposi Edit tartott előadást. Az előadás keretében a táncokat a televízió­ból is jól ismert Benkő táncmű­vész pár mutatta be. Ugyanezt az előadást 13-án Nagymányokon, es te pedig Bonyhádon megismétel­ték a felnőtt nézőközönség részé­re. Az előadásnak valamennyi he lyen nagy közönségsikere volt. A Bonyhádi Járási Művelődést Ház és a községi KISZ-szervezet énekkart szervezett. Az énekkar vezetésével Fetzer Ferenc ka- kasdi tanárt bízták meg. Az ének kar iránt nagy érdeklődés nyil­vánul meg a községben, s tagjai­nak száma a jelenlegi 31-ről elő­reláthatólag tovább gyarapszik. rásra készen, a határokon belül pedig ellenpártól szították ai egyenetlenkedést. Ez a bizonyta­lan és kétes kor nem tudott cso­dák nélkül élni s mindenki a ki­választottság bűvös ereje után áhítozott. Nemcsak a kereszté­nyek kérkedtek természetfeletti tulajdonságokkal, hanem a hi­tetlen pogányok is; az idősebb Plinius például egy Tuccia nevű Vesta-szűzről beszél, • aki tiszta­ságának bizonyítására szitában vitt vizet s abban sem kételke­dik, hogy a Jupiter templománál: oromzatára szánt szobor az ege- tőkemencében nagyobbra nőtt. A csoda az élet szerves részévé vált s az emberek hova-tovább azon csodálkoztak, ha nem történt sem mi rendkívüli, bárki tudja, hogy nem épp ennek volt sajátlagos jelentősége? így érthető, ha hőseink, a há- rom keresztényi leányzó is min­denben égi jelet vélt felfedezni. Azt is így tekintették, amikor a két nagyobbik gyenge teste vad oroszlánok tápláléka lett s azt is, ami a kisebbikkel, névszerint Hi- rénával történt, s ami mai szem­mel nézve is iszonytatóbb, mim oroszlánok elé vettetni. Bar ki tudja? De íme, a történet. (Folytatjuk.) CSÁNYI LÁSZLÓ Hárem színmű, egy lánczeneest a Városi MüvelMési Ház októberi műsorán GYENES ISTVÁN: Elveszett emlék Hogy is volt, édes? Verset olvastunk a borpecsétes Asztalon. Mámoros fejünk felett Sok csillag és egy sárga körte égett. Táskádban volt a vékony kis kötet & ahogy a púdert szektád, a festéket: Elővetted — szépíteni magad És engem is ... A kopott filmszalag Itt hangját veszti — éles és színes kép. De lemaradtak róla a szavak,.. A legszebb vers volt! Ú, ha emlékeznék: Most az olvasnám, s mást írnék, nem ezt. Ö, fájónál is rosszabb: semmi — emlék — Csak forgatom az elnémult lemezt A költőt kerestem s a legszebb verset, Melytől oly bús és lelkes voltam ott. Lapozom Szabó Lőrincet és Wildet, Puskint, Valéryt, Tu Fu-t. Babitsot... Hiába, Azt a verset nem találom És mind mélyebbre hull deres fejem És a halál már rég testvér-barátom És tőled, tőled sem kérdezhetem ... Bevezetés és tájékoztató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents