Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-19 / 220. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. szeptember 19. Hruscsov elvtárs a washingtoni sajtóklubban és a New York-i gazdasági klubban Milyen lesz a késő őszi és a téli áruellátás? (Folytatás az 1. oldalról.) népeknek különbözők a rendsze­rei. A társadalom fejlődésével vál­tozik a társadalmi rendszer is. Volt feudalizmus. Ezt felváltotta a kapitalizmus. A kapitalizmus haladóbb volt, mint a feudalizmus. A feudalizmushoz képest a kapi­talizmus jobb feltételeket terem­tett a termelőerők fejlődéséhez. A kapitalizmusban azonban kibékít­hetetlen ellentmondások szület­tek. Amikor egy rendszer túléli korát, ez megszüli örököseit; ahogy Engels és Lenin kimutatta, a kapitalizmust felváltja a kom­munizmus. Mi bízunk ebben, önök közül sokan nem hiszik ezt, de vannak önök között olyanok is, akik már hiszik. Az említett fogadáson én azl mondottam, hogy a történelmi fejlődésben és történelmi érte­lemben a kapitalizmust eltemet" jük. A kommunizmus felváltja a kapitalizmust. Önök azt mondják, hogy ez nem lehetséges, pedig a feudális urak elégették azokat az embereket, akik a feudalizmus c-llen harcoltak, és mégis győzött a kapitalizmus. A kapitalizmus harcol a kommunizmus ellen, meggyőződésem, hogy győz a kom­munizmus. Az a társadalmi rend, amely jobb feltételeket teremt az or­szág termelőerőinek fejlődé­séhez, lehetővé teszi, hogy mindenki kifejlessze a maga személyiségét, biztosítja a tár­sadalomnak, a társadalom minden egyes emberének teljes szabadságát. Önök esetleg nem értenek velem egyet, én nem értek egyet önök­kel. Mit tegyünk tehát? Egymás mellett kell élnünk. Éljenek önök kapitalizmusban, mi építjük a kommunizmust. Győz az új, a haladó, elhal a régi, az idejét múlt. Önök úgy gondolják, hogy a kapitalista rendszer termeléke­nyebb, hogy jobb feltételeket te­remt a társadalom fejlődésére, hogy győzni fog. Szovjet államunk fennállásának rövid története azonban nem a kapitalizmus javá­ra szól. Milyen volt Oroszország gazdasági fejlettsége a forradalom előtt? Oroszország elmgradott, írástudatlan ország volt, most pedig erős gazdaságunk, fejlett tudományos életünk, kultúránk van. Pontosan nem emlékszem, hány mérnökhallgató fejezi be nálunk évente tanulmányait... V. P. JELJUTYIN. A múlt év­ben 94 000. Az idén pedig 108 000, vagyis háromszor annyi, mint az Egyesült Államokban. N. SZ. HRUSCSOV: Önöknél egyesek azt mondják, hogy ha a Szovjetunióban több tudós lesz, elpusztulunk. Vállaljuk ezt a „pusztulást”. Megteremtjük a fel­tételeket ahhoz, hogy nálunk több tudós legyen, hogy minden ember képzett legyen, mert enélkül nem lehet építeni a kommunizmust. A kommunizmus: kommunizmus­tudomány. Köszönöm a figyelmet. (Viha­ros, hosszantartó taps.) Befejezésül W. Lawrence, az országos sajtóklub elnöke a klub tagjai nevében megköszönte N. Sz. Hruscsovnak, hogy beszédet mon­dott és válaszolt a kérdésekre. Hruscsov elvtárs beszéde a Mew York-i gazdasági klubban N. Sz. Hruscsov csütörtökön be­szédet mondott a New York-i gaz­dasági klubban. Örömét fejezte ki, hogy a klubban találkozhatott az üzleti körök képviselőivel, majd kijelentette: — Tudom, hogy az üzletembe­rek minden diplomácia nélkül, teljes őszinteséggel szeretnek be­szélni. Ezért bátorkodom a legtel­jesebb nyíltsággal megmondani azt is, ami esetleg valakinek nem tetszik, de önöknek mégis hasznos lesz. Vannak emberek, akiket a szo­cializmus és a kommunizmus el­leni gyűlöletük — enyhén szólva — elvakít. S ezek az emberek még álmukban is a szocialista fej­lődés útjára lépett országok pusz­tulását vélik látni. Az ember rendszerint arról álmodik, amire vágyik, s az ébredés gyakran csalódást okoz. Bizony, az ember felébred, s ugyanazok az arcok, ugyanazok a tények veszik körül amelyek közepette álomba — vágyálomba szenderült. Egyesek gyakran álmodoznak arról, hogy a szocialista Orosz­ország éppen olyan maradt, ami­lyen a forradalom előtt volt. De hasonlítsuk csak össze a Szovjet­unió fejlődésének ütemét a régi, elkorhadt rendszer megdöntése óta az Egyesült Államok fejlődé­sének ütemével ugyanezen idő­szakra vonatkozóan. A Szovjetunióban a termelés 1913-hoz képest 36-szorosára növekedett, az Egyesült Álla­mokban pedig csupán négy­szeresére. Miért tudjuk mi gyorsabban fej­leszteni gazdasági és kulturális életünket, mint önök? Nem aka­rom önökre kényszeríteni saját ideológiámat, bár azt sem titko­lom, hogy a kommunista> párt tag­ja vagyok. Nem titkolom politikai nézeteimet sem. De hiszen ez önök előtt ismeretes, viszont maguk a tények meggyőzően bizonyítják, hogy gyors fejlődésünk erőforrása a szocialista forradalom, amely lehetővé tette, hogy ha­zánk a fejlődés olyan vágá­nyára térjen át, amelyen a szovjet gazdaság mozdonya gyorsabban száguld. A régi Oroszország ilyen ütemű fejlődésről még csak nem is ál­modhatott. Lehet, hogy önök nem értenek velem egyet, de akkor magyaráz­zák meg, miféle csoda tette lehe­tővé ezeket az eredményeket. Hruscsov elvtárs ezután így folytatta: — Most kidolgoztuk a nagy hétéves népgazdaságfejlesztési ter­vet és hozzáfogtunk valóraválUr sához. Hogy képet adjak a terv méreteiről, csupán egy számra szeretnék utalni: e hét ív t '-"rü’brlül 750 milliárd ' " házásokra. Ha ezt a tervet végrehajtjuk, nagyjából el­érjük az Amerikai Egyesült Államok gazdaságának fejlett­ségi színvonalát. A szovjet Minisztertanács el­nöke ezután szólott az 1960-as terv javaslatáról, majd a nemzetközi kereskedelem problémáival fog­lalkozott. — Egyesek talán azt hitték, — mondotta — azért jövök az Egyesült Államokba, hogy kijár­jak valamit a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatok fejlesz­tése érdekében. Mert — ahogyan némelyek állítják —, enélkül nem lehet teljesíteni a hétéves tervet. Teljesen őszintén ki szeretném jelenteni: nem óhajtok kérelmező­ként beszélni. Mi mindig, amióta csak meg­született a szovjet állam, a nemzetközi kereskedelem fej­lesztéséért szálltunk síkra. Ma is egyáltalán nem azért vetjük fel ezt a kérdést, mintha enélkül nem lehetne végrehajtani a hét­éves tervet. Aki így gondolkozik, szörnyen téved. Mi nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a nemzetközi kereskedelem­nek s vezérelvünk, ami sok ame­rikai számára is törvény, ha hihe­tünk annak a jelszónak, amely az Amerikában nemrég kiadott pos­tabélyegen olvasható: „Világbékét a nemzetközi kereskedelem ré­vén”. Szeretném hangsúlyozni, foly­tatta Hruscsov, hogy a szovjet kormány mindig az egyenlő jogú, kölcsönösen előnyös, mindenféle megkü­lönböztetést mellőző nemzet­közi kereskedelem mellett, az olyan kereskedelem mellett foglal állást, amilyenről Franklin beszélt. Franklin szavai kőbe vésve ol­vashatók az amerikai kereskede­lemügyi minisztérium díszbejárata felett: „Az Egyesült Államok célja mindenkor az egyenjogú és igazságos alapon folytatandó ke­reskedelem legyen.” Harcolunk és harcolni fogunk mindenféle korlátozó kereskedel­mi árujegyzék ellen, mint célsze­rűtlen cselekedet ellen. Ha önök nem akarnak úgynevezett straté­giai vagy holmi más árukkal ke­reskedni, hát ne kereskedjenek, ez az önök dolga. De ne alkalmaz­zanak megkülönböztetéseket, amelyek bármely más állam vagy államcsoport ellen irányulnak. Az efféle gyakorlat zavarja a normális nemzetközi kereskedel­met és a politikai helyzet kiéle­ződéséhez vezet. N. Sz. Hruscsov ezután így foly­tatta beszédét: — Gondolják meg, milyen óriási sikereket arattunk gazdasági éle­tünkben e tíz esztendő alatt, ho­gyan fejlődött nálunk a technika, a tudomány! A hidrogén energia felhaszná­lásának titkát hamarabb fej­tettük meg, mint önök. Meg­alkottuk az interkontinentális ballisztikus rakétát, ilyen önök nek ez ideig gyakorlatilag nincs. Márpedig az interkon­tinentális ballisztikus rakéta a szó szoros értelmében az emberi alkotó szellem kon­centrációja. Ugyan mi értelme van az önök tilalmainak? Az, hogy az Ameri­kai Egyesült Államok tovább foly­tatja a diszkriminációs politikát a Szovjetunióval való kereskedel­mi kapcsolatok terén, egyszerűen érelmetlen makacsság. Hruscsov a következőkben a két ország közötti békés gazdasági verseny jelentőségéről beszélt, majd befejezésül hangsúlyozta: — A békés együttélés és ver­seny egyre nagyobb közeledést tételez fel a népek között gazda­sági és kulturális téren. Lemondani a békés együtt­élésről és versenyről annyi, mint megszakítani a népek közötti kapcsolatokat, tovább­szítani a hidegháborút. Aki nem akar szándékosan sze­met hunyni a valóság felett, el­ismeri, az egyetlen egyszerű mód, hogyha a nemzetközi kérdé­seket tárgyalások útján oldjuk mag. Az Egyesült Államokba ér­kezésünk és Eisenhower elnöknek a Szovjetunióban teendő látoga­tása remélhetőleg lehetővé teszi, hogy őszinte eszmecserét folytas­sunk a vitás kérdésekről és meg­könnyíti, hogy megegyezésre jus­sunk. Hruscsov kifejezte azt a remé­nyét, hogy az Egyesült Államok üzletemberei helyes irányban használják fel befolyásukat és sík- raszállnak békés együttélésünkért és versenünkért, miként gazdasá­gi életünk kiemelkedő képviselői közül már ma teszik is. A napokban meglátogattunk Szekszárdon hárem nagykereske­delmi vállalatot éá az iránt ér­deklődtünk, hogy milyen lesz a téli áruellátás, milyen új árukat vásárolhatnak, majd a dolgo:ók? j A körsétát Szilágyi Mihállyal, a I megyei tanács kereskedelmi osz­tályának előadójával tettük meg. Az első »-állomás« a CIPÖNAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT volt, ahol Fridrich elvtárs tájé­koztatott bennünket, j Bundacipőből tavaly hiány mu­tatkozott megyeszerte. Az idén nem lesz hiány, a kereskedelem ki tudja elégíteni az igényeket. A bundacipői,, öt színben kerülnek majd forgalomba — a nagykeres­kedelmi vállalat raktárában már láthatók. A mennyiség körülbe­lül 25 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál, ugyanígy nem lesz hiány a női száras cipőkből sem. örömmel tapasztaltuk, hogy női félcipő igen nagy választék­ban áll rendelkezésre, sokkal több mint tavaly. Mintegy tizenöt fazon között válogathatnak a ve­vők. Körömcipőből a hazai ipar nem tudja teljesen biztosítani a szükségletet, mert olyan nagy a kereslet. Az ellátást! azonban im­porttal is segítik. Csehszlovákiá­ból például mintegy 41)00 pár im­port cipő kerül Tolna megyébe. A gyermekcipő ellátásnál is ja­vulás mutatkozik több tekintet­ben. Növekszik a gyermek bun­dacipők mennyisége. Az iskola­cipőknél a keresletnek megícle- lően kevesebb lesz a gumi és több a bőrtalpú. A férfi cipőkből természetesen nincs olyan nagy választék, mini ! a nőiből. Ami a divatot illeti, a I könnyebb, úgynevezett kérésziül i varrott c'pűk a divatosak. Igen | meglepő, hogy az olasz fazonú ci­pő, amely Budapesten és az n- f szág más vidékein már régebb í óta divatos, Tolna megyében kc- j vésbé keresett. Amint mutatlak, igen szén példányok állnak sen- ! delkczcsre. A régebbi fazonúnk közül a csatos cipők keresettek. Gumiárukból a szakemberek véleménye szerint jó lesz az el­látás. Hócipőből már jelentős készlet áll most is rendelkezésre. de ez a késő őszi szezonig még növekszik. Gyermek és női gu­micsizmából körülbelül 20 száza­lékkal nagyobb mennyiség kerül forgalomba a tavalyinál. Forgalomba kerül egy újfazonú bordószínű férfi csizma — G1Ű fo­rintos árban. A RÖVIKÖT NAGYKERESKEDELMI Vállalatnál Landauer Sándor vezető tájé­koztatott bennünket. — Igen jelentősen javult az el­látás »ruschli« függönyökből. A tavalyi készletnek jelenleg a há­romszorosa áll rendelkezésre. Nagyon örvendetes, hogy meg­javult a guminadrág ellátás. Eb­ből időközönként hiány mutat­kozott, ami nagy gondot jelen­teit az anyáknak. A IV. negyedév ben mintegy 22 000 darab kerül forgalomba. Tetra pelenkából is több ezerrel nagyobb a készlet a tavalyinál. T#caly nem lehetett kapni sza­tén női ágykabátot— az idén bő­ségesen áll rendelkezésre. Gyap­jú holmikból 15—20 százalékkal lesz nagyobb a készlet a tavalyi­nál. A tapasztalat az, hogy az ér­tékesebb áru^ kelendőek. Ezért igen jelentős növekedés mutatko­zik több értékesebb árunál. Mintegy 20 százalékkal növeke­dett a gyermekmackó készlet, ami igen jelentős, mert ezt a ru­hát a szülőd igen csak keresik hasznossága miatt. • A vállalat összkészlete mintegy 10 százalékkal növekedett. A TEXTILNAGYKERES­KEDELMI ÉS FELSŐ­RUHÁZATI VÁLLALATNÁL Németh Lajos lerakatvezető tájé­koztatott bennünket; A tavasszal alig lehetett kapni ballont. Most bőséges mennyiség áll rendelkezésre — ki tudjak elégíteni az igényeket. Műbőr­kabátból is elegendő lesz a ren­delkezésre álló mennyiség, kivé­ve a gyermek műbőrkabátokat. Több újfajta női télikabátot láttunk, olyat, amilyen még ed­dig nem volt forgalomban. Új­donság a női műbőr kulikabát is. Igen nagy a választék a lányka ruhákból. Boda Utazás Szlovákiában... Ä Tátra Oly sok mindent leírtak már I Csehszlovákiáról, azt hinné az ember nincs is már több tárna, élmény. Úgy gondolom azonban van, hiszen az ottjártak nem egy­idősen látták a vidéket. És akik egyidőben voltak ott, ázok is ta­pasztalták, hogy szinte óránként változik a mesés táj. Más pél­dául a Lomnic csúcsa reggel, amikor a felkelő nap aranyozza be, más délelőtt a szikrázó nap­sütésben és ismét más délután, amikor legtöbbször felhősapkába burkolózik. Csak fényképen lehetne meg­örökíteni, amint a felhőbe bur­kolt csúcsot nem látni, de a fel­hő közt felfelé haladó drótkötél- pálya vezetékét és a kiránduló­kat szállító fülkét még igen. A gyönyörű táj természetesen sokakat vonz és nemcsak egysze­rű kirándulókat, hanem az alplnis tákat, a hegyek legbátrabb vándorait is. Annak ellenere. hogy néhányuk utolsó útja az. Egy-egy elszakadt kötél, eltört h jymászó bot és kész a tragé­dia. A száz, meg száz méteres, függőleges sziklafalakról a lezu­hanás, a búcsút jelenti a világtól. És mégis, a vállalkozók szama nem hogy csökkenne a veszély láttán, inkább nő. Van egy hely a Tátrában, nem messze a Poprádi tótól, ahol a ke­gyelet egy szimbolikus temetőt hozott létre a környéken szeren­csétlenül járt hegymászók emlé­kének megörökítésére. Az irdat­lan magas, függőleges hegyfal aljában a szanaszét heverő ha­talmas sziklákon a lezuhanlak emlékére vas, réztáblákat hc'yez- 1 tek el. S a táblákra nemcsak a neveket vésték rá, hanem elhe­lyezték emlékeztetőnek egy cisza­kadt kötél darabját vagy egy bakancstalpat. Először nem értettük a ba­kancstalp jelképet, csak aztán magyarázták meg, hogy néha a megerőltetéstől a talp is ketté­szakadhat s a megcsúszás a vég. Láttunk az egyik táblához szö­gezve egy törött repülőgép pro­pellert. A repülő viharba került és az egyik csúcsnak ütközött. Egy másik tábla sarkához törött hegy mászó botot szögeztek, jelezve, hogv emiatt történt a baj. Az óriási sziklák között e jel­képek láttán úgy éreztük: milyen kicsi is az Ember. De a statiszti­kát szemlélve, hogy évről évre mint növekszik mégis az alpinis­ták száma és alig van olyan csúcs, amelyet meg nem hódítottak világosan láttuk: milyen nagy is az Ember, hisz minden nehézsé­get legyőzve, biztosan tör célja felé itt is. No, de gyöngeség is akad ben­nünk éppen elég. Ilyen például az az érzés, hogy a sajátunkat nem sokra becsüljük, vagy leg­alábbis kevesebbre, mint a má­sét. Ebben aztán hasonlítunk csehszlovák barátainkra is. Be­szélgettem egy fiatal textil mun­kásnővel, amint a Lomnic csú­csára indultunk. Én rendkívül boldog voltam, hogy láthatom a felejthetetlennek ígérkező pano­rámát. Ö nem osztozott velem ilyen hevesen, de amikor a Bala­tonról volt szó, akkor megfor­dult a helyzet, ő kezdett áradoz­ni róla. Elmondta mennyivel na­gyobb örömmel jött volna hoz­zánk, a magyar tengerhez. (—i—e) Hruscsov látogatása Roosevelt asszonynál • I Hruscsov pénteki programjának ■ I középpontjában az ENSZ közgyű- l lésen elmondott beszéde állt. j A közgyűlés — megszakítva a I nemzetközi helyzet csütörtökön j elkezdett általános vitáját, pénte- I ken délelőtt nem tartott ülést és ' a délutáni — magyar idő szerint ”9.00 órakor kezdődött ülés egyet­len szónoka Hruscsov volt. New York (AFP): N. Sz. Hrus-1 csov szovjet miniszterelnök pénte-1 ken gépkocsin a New Yorktól 80 kilométerre levő Hyde-parkba J utazott és látogatást tett Roose-, veit asszonynál. A szovjet miniszterelnök rózsa-1 | ’-''.szőrűt helyezett el az Egyesüli 1 Államok volt elnökének sírjára.

Next

/
Thumbnails
Contents