Tolna Megyei Népújság, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-14 / 190. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. augusztus 14. Hidd el, édes öcsém ... Talán senki sem ismeri any- nyira körülményeiket, életük folyását, mint az idős orvos, dr. Kelemen Géza. Őrá még csak azt sem mondhatja senki, hogy haszonból, vagy ér­dekből beszél, mert — negy­venöt évi szolgálat után — ma­holnap nyugalomba vonul. A hosszú pályafutás tapasztalata alapján nem nehéz neki meg­ítélnie, hogyan jobb az embe­rek élete; úgy, mint a »régi vi­lágban«, vagy pedig most. Negyvenöt éven keresztül láto­gatta betegeit, hóban, sárban, fagyban és a gyógyítás mellett meglátta a másik »betegséget«, a nincstelenséget is, és meglát­ja, hogy, mint van manapság. — Bizony, édes öcsém, sok­kal jobban élnek most az em­berek, mint akkor ... 1941-ben kerültem ide, Iregszemcsére. Akkor még Felsőiregnek hív­ták. Én láttam el akkor a be­tegeket Nagyszokolyon, Ma- gyarkeszin, Felsőnyéken, Szem­cséden, Tengődön, Kányán, Ér- tényben. Nyolc falu orvosa vol­tam, kövesút nem volt. 1918- ban, a nagy spanyoljárvány idején gyalog kutyagoltam • egyik helyről a másikra, né­hány műszerrel, gyógyszerrel, ami a táskába belefért. Ez volt akkor a betegellátás. Most öten látjuk el azt, amit akkor egye­dül ..: Pályafutásának első éveire emlékezik az idős orvos. És em­lékezik arra, hogy mi van ma. — Most, hogy Ujireg a ta­vasszal szocialista község lett, olyan orvosi rendelőt kapott a Korányi-intézettől, hogy csak na .. * Műszerektől kezdve a házi gyógyszertárig megvan benne minden. Valósággal luxus . ; : — Ismerem az itteni embe­reket régóta. A Nagyatádi-féle földreform telepítette le őket az akkori grófi birtokon, Muth- pusztán. Tudod, eleinte föld­kunyhóban laktak, kiki a maga földjén. Elesett emberek vol­tak, nem győztük istápolni őket. Megkapták a földet, ne­sze, itt van, gazdálkodj. (Ahogy tudsz.) Nézd, édes öcsém, ha valaki ismeri, én ismerem, mi­lyen körülmények között éltek. — Igaz — hogy is mondjam — bohém emberek voltak, jász­sági kubikosemberek. És itt megtanulták a gazdálkodást, a maguk bőrén, a maguk tapasz­talatain. A tavasszal egy elha­tározással mentek be a terme­lőszövetkezetbe. — És azóta? Nem vetek neki tíz évet, egész takaros falu lesz Ujireg. Jól gazdálkodnak, szép jószágállományuk van. Úgy hír­lik, rövidesen villanyt kapnak, utána meg kövesutat. Mert, tu­dod, öcsém, kövesút még nincs, és esős időben még nehéz ki­jutni. Ha a mentővel valakit kórházba kell vitetni, előbb ko­csival be kell hozni Iregszem- csére. Most, hogy Ujireg szo­cialista község lett, a szövet­kezeti tagok olyan juttatások­ban részesülnek — ingyenes beteg- és gyógyszerellátás —, amelyet eddig nem kaphattak meg. Ez is azt jelenti, hogy emelkedett az életszínvonaluk. i Meg is látszik a rendelés for­galmán. Eddig hetente egyszer volt, most hetenként kétszer, szerdán és szombaton van ren­delés. — Hidd el, öcsém, én nagyon jól tudom a negyvenöt éves ta­pasztalatból, a paraszt csak ak­kor ment orvoshoz, vagy akkor hívott orvost, ha már végképp nem tudott dolgozni, vagy — ha pénze volt rá. Most viszont? A legkisebb bajnál is jönnek, és az úgy is van rendjén, hogy jöjjenek, mert így lehet meg­előzni a nagyobb bajt. Emlék­szel, édes öcsém, a Szakadék­ra, a Darvas József színdarab­jára? — Hogyne, Géza bácsi, én játszottam benne az orvos sze­repét. — Valóban, ilyen volt a fa­lusi orvos helyzete. Nem csu­pán orvosnak kellett lennünk. Megint csak az újiregiekről be­szélek; hányszor mondtam: »Ne csüggedjetek, akármilyen nehéz helyzetben vagytok, lesz itt fejlődés«. És most bekövet­kezett. — Sokkal jobban . élnek, mint bármikor. Jól művelik a Egyelőre még helyet keres ma­gának. Szakértő szemmel néze­geti a kerítést, helyet keres, ahonnan jobban láthat. Jegyet nem vesz, az előadásra viszont kíváncsi. Persze közben ő már jóval előbbre is gondolkodik. Mint a jó sakkozó, aki most a c4-ről tolja eggyel előbbre gya­logját, de már azon töri fejét, hova ugorjon három lépés múl­va a huszárral. Szóval mást szemrevételezi a lerepet. Senki se mondaná róla, hogy félóra múlva ő lesz az Idétlen (a nagy­betűt nem a megtiszteltetés jele­ként használom, hanem azért, hogy jobban kihangsúlyoztam jellemét). Egyébként olyan tizennégy éves forma. Pénze belépődíjra nincs, vagy ha kapott is rá ma­májától, hát megspórolja. Mert nemcsak Idétlen, hanem előre­látó is. Ebben is. Ekkor még senki se sejti, hogy ő lesz az Idétlen. De megkezdődig az előadás. A közönség erre várt, mert pén­zéért látni és hallani akar vala­mit. Az Idétlen is erre várt, mert néhány perc múlva ő lesz a fő­szereplő. Nem tévedés, ö. Nem a zenekar és nem a néger népdal- énekes. Nem a dizőz és nem a jazz-zongorista. Nem. Ö. Mert alig várja, hogy egy csendesebb szám következzék. Különösen a drámai részeket kedveli. Amikor a legfeszültebb a figyelem, ami­kor az érzelmek megrázzák a lelkeket, akkor ő felnyerít. Han­gosan felnyerít. Mint egy igásló. A drámának egyszeriben vége, a színész a szívét kirakhatja a színpad poros deszkáira a figye­lem egyszerre az igazi főszereplő, földjeiket — éppen a minap kocsival vittek kifelé hajnalban, gyönyörködtem el, milyen szép a határuk —, olyan helyzetben vannak, hogy sok baromfit is tudnak tartani, szóval rövide­sen egy teljesen új élet alakul majd ki, sokkal jobb, mint ed­dig bármikor. — És a gyerekek! Sok a gye­rek, három pedagógus is ke­vésnek bizonyul. Valamikor elég volt egy is... És egészsé­gesek, valóságos vasgyúrók. Nem vetek neki sokat, hama­rosan takaros kis falu lesz a huszonöt év előtti földkunyhók­ból, ha továbbra is így gyara­podnak. mint néhány hónap óta... Én mondom ezt, édes öcsém, én, aki évtizedeken ke­resztül jártam gyalog, kocsin, esőben, hóban, sárban ezt a vi­déket és úgy ismerem az em­bereket, mint a tenyeremet. — Most sajnálom csak, hogy megöregedtem, hogy most kell nyugalomba vonulnom. A mai fiatalok el sem hiszik, hogyan volt akkor, amikor én a pálya­futásom kezdtem ... az Idétlen felé fordul. Öt keresi minden szem. Ő persze egy fa jótékony, min­dent eltakaró árnyékába húzódik, de lelkében ujjong, mert íme egy nyerítés hőst, sőt főhőst vará­zsolt belőle, az eleddig szürke senkiből. Mit bánja ö, mit tartunk felő­le? Ha szidják dicséretnek érzi azt, a lenézés felmagasztalja, a megvetés benne a hősiesség ér­zetét kelti. Lehet szőke, vagy barna. Mind­egy, hogy oldalt, vagy hátra fé­süli haját, szürke, vagy sötétkék ruhát hord. (Nyakkendőjét rend­szerint pálmafák és hiányos öl­tözetű nők díszítik.) ö az Idétlen. Legalább megváltotta volna a jegyét. Renitenskedni még úgy is undorító. De jegy nélkül, a kerí­tésen kívülről százszorosán az. Mit is várhatunk tőle. ö az Idétlen. (parásztai) IDÖJÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás péntek estig: fülledt, reggel párás, ködös idő. Változó felhőzet, több helyen még eső, zivatar. Gyenge légáram lás. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 15—18, leg­magasabb nappali hőmérséklet pénteken 23—28 fok között. A Cementáruipari Vállalat dombóvári telepe 20 férfi munkaerőt keres 18 évtől 50-ig. Kereseti lehetőség 1300 fo­rinttól 1800 forintig. Napi háromszori étkezést és mun­kásszállást biztosítunk. Ide­utazáshoz útiköltséget nem térítünk TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Siocialista Munkáspórt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra It Ft — Tolna megye 151 termelőszö­vetkezete a június végi adatok szerint több mint 135 000 hold szántóval rendelkezik. A termelő­szövetkezeti családok száma jóval meghaladja a 16 ezret. — Grábócon a községfejlesztési alapból az idei évben 20 000 fo­rintot fordítanak betonjárda épí­tésére. — Aranyérem a tonhal gyom­rában. Az Adriai-tengerből kifo­gott húszkilós tonhal gyomrában megtalálták azt az aranyérmet, amit az angliai Saville Cohen egy horgászversenyen nyert és évek­kel ezelőtt az Adriai-tenger part­ján elveszített. — Negyvenkilenc selyemgyári dolgozó jelentkezett Tolnán az ál­talános iskolai tanulmányainak befejezésére. A dolgozók iskolai oktatását az üzemen belül szerve­zik meg. — Ahol súlyra mérik a gyere­keket. A régi világban gyakran előfordult, hogy a kereskedelem­ben lemérték az áruért adott pénz súlyát és visszautasították, ha „könnyűnek találtatott”. Manilá­ban, a Fülöp-szigetek fővárosá­ban újabban a közlekedési válla­latok nemcsak a poggyász, hanem a gyermekek súlyát is lemérik utazás előtt. Nem kor szerint dön­tik el ugyanis, hanem kilók szá­ma alapján, hogy egy gyermeknek fél-, avagy egész árú menetje­gyet kell-e váltani. — Koppányszántón ősszel kezdi meg a közös munkát a termelő- szövetkezet. A szövetkezeti asszo­nyok, akik aláírták a belépési nyilatkozatot, kérték a nőtaná­csot, hogy szervezzen számukra tapasztalatcserét egy régebben működő tsz-ben. A nőtanács meg­kezdte a szervezést, hogy a kop- pányszántói szövetkezeti asszo­ELVESZETT Moszkvics kerek dísztárcsa Kálvin tér—Bartina ut ca sarkon. Megtaláló jutalomban részesül. Régi Kórház. NÉGYHENGERES üzembiztos személygépkocsi sürgősen eladó, vagy Pannóniára ráfizetés ellené­ben elcserélhető. Cím: Szekszárd, Mocfa-csárda. ELVESZETT egy darab fekete tornacipő. A becsületes megtalá­ló adja le a Városi Tanácsnál. nyok az őszei ellátogathassanak a tamási Vörös Szikra Tsz-be. — Tolna megyében 68 termelő­szövetkezetet patronál 57 üzem. Az üzemekből 24 megyei és 33 megyén kívüli. A patronáló üze­mek közül 37 ipari jellegű, a többi mezőgazdasági és egyéb. — Tízezer pfennig egy meny­asszonyi ruháért. A nyugatnémet Holzminden község textilüzletébe beállított egy ifjú menyasszony, hogy esküvői ruhára való anyagot válasszon. A menyasszony édes­apja húszkilós ládát cipelt magá­val, melyben 10 ezer darab pfen­nig érme, az esküvői ruha ára volt. A krajcárokból összegyűjtött összeg a fiatal vőlegény kitartását és hűségét dicséri, aki öt éven át gyűjtötte össze. A textilkereske­dés három alkalmazottja órákig számolta a krajcárokat, de a tu­lajdonos mégsem járt rosszul, mert a pfennigekből álló hegyet reklámcélokra a kirakatába öntöt­te, * — A Tamási Járási Pártbizott­ság a legközelebbi ülésen az őszi mezőgazdasági munkákra való fel készülésről tárgyal. — A nagykónyi nőtanács a tan­év kezdetén ünnepséget rendez az elsőosztályosok részére, — Néhány oxfordi diák elhatá­rozta, hogy közösen megvásárol egy húsz évvel ezelőtti,' régimódi emeletes autóbuszt és azzal elláto­gat Moszkvába. A 40 tagú diák­csoport egyik tagja kijelentette: „Ha mindazok az oxfordi diákok, akik jelentkeztek az útra, velünk jönnének, egész autóbuszflpttára volna szükségünk, mivel összesen vagy háromszázan írták alá a je­lentkezési > •íveket”, — A tamási járásban az idei év­ben ■■370 ezer forintot fordítanak könyvtári célokra. d e t é s e k FÉRFI-DOLGOZÓKAT kere­sünk hivatali munkára vidékre kijáró ellenőrnek. Fizetés 1200 fo­rinttól. „Biztos állás” jeligére a kiadóban. HÚSZEZER kilométert futott 4.45-ös Skoda személygépkocsi el­adó. Megtekinthető: Bátaszék, Ár­pád u. 11. sz. alatt. cDioaoioB<=>ioioa<=>ic3ac3ac3i<=>Rcz>i<=>ic=>t 0 ■ 0 5 ■ o ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 D 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 FIGYELEM! fi. Kapos menü napok alkalmával keresse lel Dombóváron, a Juhépusztai Állami Gazdaság pavilonját Eladásra kerülnek különböző fajta naposcsibék (sárga ma­gyar fajta, Rodizlandi stb.) és különböző baromfi törzs­növendékek. Bemutatja az országos hírű bonyhádi vöröstarka üszőjét. Kóstolgatni lehet a finom Veltelini, Leányka, Ezerjó, Olaszrizling és Zöldszil váni borokat. 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 B 0 ■ 0 ■ 0 B 0 B 0 janoDOioioaoBOioioioioioaoioua Bognár István Az idétlen Apróhir

Next

/
Thumbnails
Contents