Tolna Megyei Népújság, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-30 / 203. szám
1959. augusztus 30. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG s Bőrgyőri változások „Simontornyai Bőrgyár.” Már elkészült a „cégtábla” is, ott csillog az új üzemépület falán. Ebben a gyárban az utóbbi hónapokban ritkán múlik el úgy egy dolgos hétköznap, hogy valami jelentős esemény ne történne. Közel ezer ember dolgozik itt, külföldi és hazai nyersbőrökből készítik a szebbnél szebb cipő és retikül, sportlabda és bakancsbőröket. Talán nincs is olyan szín, melyhez hasonló bőr ne került volna ki a gyárból. A barna színnek például több mint harminc változatát dolgozták rá bőrökre, és a kereskedelmi utazók elé tálalják: tessék, lehet választani, milyen szín ben és minőségben kérik a megrendelést. És sokszor bizony még a mintakollekció sem elég, olyan különleges ízlésekkel jönnek, főleg a külföldi rendelők... És ebben a gyárban, a sok szorgos munkás között sok a fiatal is. Olyan, aki most lett szakmunkás, meg aki már régebben, és aki tavaly még az egyetemi padot koptatta. De ha a fiatalok tanulnak, akkor az idősek sem maradnak el..; 24 idős műszaki technikumba iratkozott Mikor e sorokat írom, talán e percben izgulnak legjobban a simontornyai elvtársak Budapesten. Tegnap ugyanis 24 idős műszaki dolgozó — olyan, kinek hosszú évek állnak már tapasztalatokban gazdagon a háta bőgött —, most határozta el, hogy technikumba iratkozik. A felvételi vizsga tegnap volt. Biztos, valamennyiüknek sikerült a felvételi vizsga, hisz oly szorgalmasan készültek erre. S ha hazajönnek és megkezdik a tanulást a levelező oktatásban, akkor is mellettük lesz az egész gyár, a mérnökök, egyetemet végzett szakemberek, hogy segítsék az idős embereket a technikum elvégzésében. 15 tímár tanul Pesten öt-hat évvel ezelőtt Simontor- nyán volt a tímár szakma iparitanuló oktatása is. Most Pestre küldik a bőrgyári dolgozók fiaikat, ott kiválóan felszerelt tanműhely várja őket, tanárokkal, intézettel, szórakozással. Jelenleg nyolc másodéves fiú — simontornyai tímár fia — tanulja apja mesterségét az újpesti bőrgyárban. Szeptemberben hét gyereket küldenek el ismét, hogy legyen szakmunkás akkor is, ha a mostaniak már nyugdíjba mennek. S a fiatalok nagyon szeretnek Pesten tanulni, még- inkább dolgozni: Évekkel ezelőtt minden Simontornyáról küldött tanuló fent maradt dolgozni, most a szerződésük így szól-. « a felszabadulás után egy évig Simontornyán kell dolgoznia, s utána választhat, melyik bőrgyárba megy. Mióta a szerződést így kötik meg, a tanulók mind Simontornyán maradnak... Gyerekek... ;.. mindenki úgy hívja ezeket a játszadozva dolgozgató 14—18 éves fiúkat. Kék munkaruhában EMLEKEZE $ Ülünk a gépműhely irodájában, és Zsunyi Antal műhelyvezető a Juhéi Állami Gazdaság 10 éves múltjáról oeszél. — Ezerkilencszáznegyvenkilenc májusában kerültem ide, s ez alatt a tíz esztendő alatt hihetetlen mértékben fejlődött gazdaságunk gépesítése. Zsunyi Antal beszéde nyomán megelevenedik az elmúlt tíz esztendő. 1949-ben a gazdaságnak csak két öreg, köhögős traktora veit és két kimustrált marokrakó aratógépe. Bivalyokkal, ökrökkel szántották a földet és gőzgép hajtotta a cséplőgépeket. A korszerűtlen vetőgépek elé is ökröket és lovakat fogtak. — Az ötvenes években aztán jöttek a gépek. Egyik a másik után. Soha nem felejtem el azt a napot, amikor 1951-ben megkaptuk az első G 35-ös traktort. Kö- rülálltuk, becéztük, simogattuk és egymásután próbáltuk ki. Aztán 1952-ben jött már a többi G 35-ös is. És még egy nagy élmény: 1952-ben megkaptuk az első kombájnt. Óriási szenzáció volt ez! Még arra is emlékszem, hogy Bra dek István ült rá először. Ma már a G 35-ös kiment a divatból. A szuper Zetor, a DT 413-as lánctalpas traktor és a Lanzbul- dog se jelentenek már szenzációt. Ezeket is megszoktuk. Sorolja Zsunyi Antal hány gépe van a gazdaságnak. Nem akarom leírni, mert hosszas lenne és talán unalmas is, a felsorolás. Csak annyit, hogy nyolcvan embert foglalkoztatnak ma a gépek a Juhéi Állami Gazdaságban és ezeket az embereket, ahogy ott nevezik: műszakiakat, kiváló szakember, Bajnok Sándor főmérnök irányítja. Érdemes szólni a gépműhelyről is. 1949-ben egy fél tetős fészerben javították a gépeket kezdetleges munkaeszközökkel. A fészer beázott, bokáig merültek az emberek a sárban. Amikor aztán szaporodtak a gépek, és nem fértek meg a fészerben, sátrakat vertek a gépészek, s ezek alatt javítottak. — A mostani modern műhely 1953-ban épült. Felszerelése minden igényt kielégít. És épültek még egyéb műhelyek is: kovács, bognár és asztalos műhelyek. Nem árt mostanában a visszaemlékezés. Jelenleg is vannak fejlődésünkből adódó gépi és gépesítési problémák, jóllehet, már nem olyanok, mint tíz évvel ezelőtt voltak. Ez a tíz éves mérföldlépő fejlődés biztos garancia arra, hogy jelenlegi problémáinkat is gyorsan és sikeresen megfogjuk oldani. GYENIS Szombatig 5500 mázsa kendert szállítottak, a kendergyárakba Megyénkben az idén több min. 5000 holdon termeltek kendert a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák. A nagyobb részét a Kapos mentén, a' kisebbik részét pedig a Sárközben. Kenderből jó termés volt az idén. Sárközben nem végleges adatok szerint 30 mázsát adott egy-egy hold. A Kapos mentén valamivel kevesebbet, de ott is jó közepes termést takarítottak be. így a megyében termelt kender mennyisége meghaladja a 100 000 mázsát. Az aratás szerte a megyében befejezés előtt áll és mind a négy kendergyárban megkezdték az idei termés átvételét. A négy megyei ken dergyár a szomszéd megyék ken- tíerlermésével együtt az idén körülbelül 200 000, mázsa rostnövényt dolgoz fel. A hét közepén kezdték meg a kender átvételét Tolna megye és Baranya, valamint Fejér megye egy részén. A megye négy kender gyárába vasúton, hajón és gépkocsikon szállítják az idei termést. A Tolnanémedi Kender- gyárba szombaton délutánig húsz vagon kender érkezett be, a szekszárdi gyárba ezer mázsa, a du- naföldvári gyárba kétezer mázsa kendert szállítottak be szombat délutánig. Jelentős mennyiségű kendert'vittek a termelők az első napokban a furkópusztai gyárba is. A jövő héten előreláthatólag naponta közel száz vagonnyi kender érkezik a megye négy gyárába. A dunaföldvári gyárba szeptember első dekádjában megkezdik a kender uszállyal történő beszállítását is. nagy szorgalommal állják körül a mestereket, ott segédkeznek, közreadni a munkadarabot. Kocsikat tologatnak, küldöncnek használják őket. Huszonöt munkás gyerekét vették fel hatórás munkaidőre. Úgy határoztak a gyár vezetői, tanuljanak itt a gyerekek, mire 18 évesek lesznek, már „szakmunkásokként” is dolgozhatnak, amellett megszokják a munkát, a gyári életet, a fegyelmet. Az egyik műhelyben például a gyerekek ugyanolyan munkát végeznek, mint a betanított munkások. A munka könnyű, de nagy figyelmet kíván, s a gyerekek csak egy-két darab bőrt készítenek el, de ezj kiváló minőségben, s így szokják meg a jó munkát. Az egyik idős tímár azt mondta: „Ezek a gyerekek, ha nagyok lesznek, rosszul nem is tudnak majd dolgozni.” Átadták a gőzgépet Tegnapelőtt szakemberek vizsgálták meg a Kazánjavító Vállalat által készített hatalmas gőzkazánt. Ünnepélyes műszaki átadás volt a gyárban. A kazán elkészültével a nagy rekonstrukciós munka egy részét fejezték be. Több tízmillió forintot költ államunk a gyár újjáépítésére. A kazánra is azért volt szükség, mert a régi a kis kapacitásával nem bírta volna ellátni a nagy gyár gőzszükségletét. Jellemző az új kazán erősségére, hogy amikor a próbafűtést, a próbanyomást megtartották, a régi kazán táplálta csövek nagy részét az új kazánból érkező gőz szinte szétnyomta. A gőzgépet majd követi a többi gép, üzemépület átadása és néhány év múltán az ország legkorszerűbb bőrgyára lesz majd Simontornyán, ______________________ PJ. M egemlékeznek Tolnán a II. világháború kitörésének évfordulójáról A Hazafias Népfront és az Építők Művelődési Otthonának rendezésében Tolnán szeptember 1-én este hét órakor a második világháború kitörésének huszadik évfordulója alkalmából emlékestet tartanak az Építők Művelődési Otthonában. Az ünnepségen dr. Tóth Károly gimnáziumi tanár mond beszédet, majd a Te és annyi más bajtársad című nagy dokumentfilmet vetítik. Ez alkalommal nyitják meg Tolnán 1 Budapesti Lengyel Olvasóterem Varsó pusztulása és újjáépítése és a lengyel városok című fotó- kiállítását. A kiállítás a hónap végéig tekinthető meg díjtalanul. Szeptember másodikén Komlón a Hídépítő Vállalat Építésvezetőségén rendezi meg ugyanezt az ünnepséget a Tolnai Építők Művelődési Otthona. Ezen az ünnepségen Szénigyörgyi Kálmán kultúrotthon igazgató mond beszédet. Halálos végű baleset Bölcsben Exportra küldi s részt vesz a mezőgazdasági kiáliításon a wigor-kukoricával a bölcskei Kossuth Tsz Negyven holdon termel a bölcs kei Kossuth Tsz úgyneveztt wi- gor-kukoricát. A termést a Mag- termeltető Vállalaton keresztül teljes egészében Lengyelországba exportálj ák. A wigor-kukorica rövid tenyészidejű, április első hetében vetették és már hétfőn elkezdik a törését. A csöveskukorica mázsájáért több mint 200 forint pénzértéket kapnak. Holdankénti 18— 20 mázsás termésátlag mellett — leszámítva a termelési költségeget — 3000 forint tiszta jövedelemhez jut a szövetkezet. A négy ven hold kukoricából eszerint 120 000 forint tiszta jövedelmet várnak. A bölcskei Kossuth Tsz a wigor-kukorica termésével részt vesz az Országos Mezőgazdasági kiállításon is. Már el is küldtek 12 szálat és 25 csövet Budapestre. Pénteken délután Csorba Károly budapesti lakos saját CB 20— 20 forgalmi rendszámú személy- gépkocsiján Pécs irányába haladt. Mikor a 6-os műút 99-es kilométerkövéhez ért, a menetirány szerinti jobboldali dűlőútról egy kerékpáros nő tért rá a műútra. Meggyesi Jánosné bölcskei lakos kerékpárral igyekezett, hazafelé. A 6-os útra rátért anélkül, hogy körülnézett, vagy megállt volna. Mikor az úttest felező vonaláig ért, akkor vissza akart fordulni, azonban már nem volt ideje, mert a gépkocsi útját teljesen elzárta és az összeütközés már elkerülhetetlenné vált. A gépkocsi a bal első sárvédőjével nekiment a kerékpáros első kerekének. Az öszszeütközéstől a kerékpáros messzire előre vágódott. A gépkocsi a fékezés következtében a menetirány szerinti jobb útpadkán átcsúszva, a körülbelül másfél méter magas töltésről háromszor a hossztengelye körül átbukva megállt. A kerékpáros Meggyesi Já- nosnét a helyszínre érkező mentőkocsival a szekszárdi kórházba akarták szállítani; azonban útközben Dunaszentgyörgy és Tolna között a mentőben meghalt. Fiaiéi át az elszenvedett koponyaalapi törés okozta. A helyszínre kiszállt rendőrség megállapította, hogy a halálos végű balesetet a kerékpáros figyelmetlensége okozta. Szükség van-e a hulladékvasra ? Szorgalmas emberek a hulladék- gyűjtők. Az ember az utcán nem tud elmenni ötven métert, hogy három plakáton ne figyelmeztetnék arra: Gyújtsd a hulladékot! A hulladék nem szemét, pénzt kapsz érte. A hulladék az ipar egyik nyersanyaga! És még ki tudja felsorolni azt a rengeteg felhívást, figyelmeztetést, különböző hulladékgyűjtő hónapok bejelentését? Sokan vagyunk, akik hívei a hulladékgyűjtésnek! De van olyan hulladékgyűjtő szerv is, amely talán csak nevében hulladékgyűjtő. Mert a Tolnanémedi Kendergyárban a következőket tapasztaltuk: A kora tavasszal a MÉH simontornyai telepének munkásai a gyárból ötven egynéhány mázsa hulladékvasat vittek el. A tavaszi gyártakarításkor ismét félszáz mázsa hulladékvasat gyűjtöttek össze, és értesítették a simontornyai MÉH-kirendeltséget, hogy jöjjenek ki és vigyék el. És még mindig nem vitték el a hulladékot. A gyár vezetői nem is tudják már hány esetben szóltak a hulladékgyűjtőknek, de csak ígéretet kapnak: majd elviszik a vasat. A gyönki telepről jönnének ki a vasért, mert a terv teljesítéshez kellene a két tehergépkocsira való hulladék, de idegen terület, nekik oda belépni nem szabad. Az illetékes pedig nem cselekszik. S a négyhónapos ígérgetés után a tolnanémedi elvtársakban jogosan vetődik fel a kérdés: Minek hirdetik, hogy kell a hulladék, arra szükség van, amikor a begyűjtés legilletékesebbjei a fülük botját sem mozgatják a nemes ügy érdekében?! Szüretei! s Mányi Eddig már —■ szaknyelven — 5000 zsinór dohánylevelet szedtek le ötholdas dohánytáblájukról a dunakömlődi Szabadság Tsz tagjai. Ez a mennyiség becslés sze- ' rint, 50 mázsa szárított dohánynak felel meg. A dohánytermést a szövetkezettől a Faddi Dohánybeváltó Vállalat veszi át. Még hátra van 2000 zsinór dohány szüretelése, amellyel együtt a szövetkezetiek 70 mázsa szárazdohány termésre számítanak. Héhány érdekesség az Heros cirkuszról A nagy sikert aratott zsonglőr Pénteken este és szombaton rendezett előadásokon nagy sikert arattak az Aeros cirkusz művészei. Erről a sikerről már beszámoltunk. Ezúttal néhány érdekes adatot közlünk a cirkuszról. A cirkusz állatkertjében csaknem 400 állat van, amelyek részére naponta 30 kocsi élelemre van ! szükség. Tizenöt kocsi széna és 6 mázsa hús, ezenkívül nagy 'mennyiségű zab, különböző gyümölcsfélék az állatállomány napi fogyasztása. A hét elefánt" mindegyike naponta 20 liter vizet, 30 kiló szénát, 15 kiló zabot és 30 kiló kenyeret fogyaszt. A sátorlap öt tonna súlyú és mintegy 50 ember kell ahhoz, hogÉ azt kifeszítse és lebontsa. A sátort több mint 300 vasrúddal feszítik ki. A cirkusz területén 26 km hosszú kábelt használnak, hogy kivilágíthassák a cirkusz egész területét,
