Tolna Megyei Népújság, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-20 / 195. szám

s TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. augusztus 20. Amerikai katonák lemészároltak 23 fiiüpszigeii lakost A fülöpszigeti igazságügyminisztérium nemzetközi bírósághoz akar fordulni Peking. (Uj Kína). Fülöpszigeti államférfiak felháborodásuknak adriai kifejezést a miatt a vér­fürdő miatt, amelyet a Clark- fieldi légitámaszpont amerikai katonái rendeztek a fülöpszigeti lakosság körében. Pampanga tartomány ügyésze 23 fülöpszigeti lakos szándékos meggyilkolásával vádolta a Clark fieldi amerikai katonákat és ma­gyarázatot követelt az amerikai nagykövettől. P. Gonzales szenátor követelte, hogy haladéktalanul oldják meg a Fülöp-szigeteken lévő ameri­kai katonák bírói illetékességé­nek kérdését, hogy vizsgálják fe­lül az amerikai katonai támasz­pontokról megkötött egyezményt és vessenek véget az. amerikai katonák és tisztek jogi sérthetet­lenségének. A fülöpszigeti .igazságügymi­nisztérium közölte, hogy nem­zetközi bírósághoz fordul, ha az amerikai külügyminisztérium kö­zönyös magatartást tanúsít a Clark-fieldi vérengzés ügyében. Humphrey szenátor élesen elítéli a nukleáris fegyverkísérletek folytatásának gondolatát Washington. (MTI) Minit a Reu­ter hírül adja Hubert Humphrey szenátor, a szenátus leszerelési albizottságának elnöke kedden kijelentette, ha az Egye­sült Államok a folyamatban levő genfi atomértekiazlet kimenetelé­ne),. ismertté válása előtt foly­tatná a nukleáris fegyverkísérle­teket, ez »a felháborodás és a bí­rálatok hullámát idézné elő más népeknél-. Mi több —- folytatta Humphrey — az amerikai nép is súlyos aggodalom,mai tekint a radioaktív csapadék káros hatá­saira. Humphrey a továbbiakban el­mondotta, az amerikai atomerő- bizottság és a hadügyminisztéri­um »olyannyira szeretné október 31-e, vagyis a jelenleg érvényben levő tilalmi idő lejárta után foly­tatni az atomfegyver kísérleteket, hogy olyan lap jelentése két su­galmaz, amelyek szerint a kísér­leteket folytatni nem fogják vagy a genfi atomértekezlet ki­menetelétől függetlenül, vagy pe­dig az értekezlet várható kudar­ca után«. Humphrey szenátor kijelentet­te, hogy a genfi atomtárgyalások már sok eredményt hoztak. Hum- phney szavai szerint az amerikai atomerőbizottság és a Pentagon állásfoglalása miatt az amerikai fél mesterségesen akadályozza a megoldást a termonukleáris kí­sérlete^ megszüntetésének ellen­őrzésében. A szenátor befejezésül hang­súlyozta, az Egyesült államok nem engedheti meg, hogy a je­lenlegi genfi tárgyalások ku­darcba fulladjanak)' Nehru és Hruscsov üzenetváltása Moszkva. (MTI) Nehru indiai miniszterelnök augusztus 8-án üzenetet küldött Hruscsovnak, s abban a szovjet és az amerikai kormányfők közeli cserelátoga­tásával foglalkozott. Mint a TASZSZ hírül adja, Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke augusztus 12-én válaszolt Nehru üzenetére. Meg vagyok győződve róla — írja Nehru Hruscsovnak —, hogy ez az esemény nagyon fontos a világbóke szempontjából és őszin­tén remélem, hogy a nemzetközi feszültség enyhüléséhez vezet, elősegíti a jövendő legmagasabb szintű tárgyalásokat és meg- megegyezést. Hruscsov válaszában többek között a következőkét írja: — Én is, mint ön, meg va­gyok győződve róla, hogy a cse­relátogatás Eisenhower elnökkel pozitív jelentőségű lesz, elősegíti a nemzetközi feszültség enyhülé­sét és a szükséges egyezmények létrejöttét. A szovjet kormány és egész népünk erre törekszik. Sokra értékeljük azt, hogy ön helyesen értelmezi politikánkat, mint ahogy nagyra becsüljük azokat az erőfeszítéseket, ame­lyeket ön tesz a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért és az ál­lamközi kapcsolatok megjavulá- sáért. Lehet-e űrállomást létesíteni? Sanfrancisco. (Reuter) A »la- pátkerék« elnevezésű mestersé­ges hold, olyan sugárzási adato­kat szolgáltatott, amelyek sze­rint megfelelő védő berendezés­sel ember is keresztülhatolhat a sugárzási övön ezután és nem esik semmi baja — mondotta dr. George Müller, az amerikai űr­kutatási laboratórium vezetője. A pályán haladó műholdon augusztus 7-én 200.Q00 elektron- volt energiát mértek. Ez a meny- nyiség ember számára ártalmas lenne. A műszerek szerint a vi­lágűr sugárzási övezetében szá­mos réteg van. Huszonkétezer mérföld magasságban a sugárzás igen csekély, s ezért semmi aka­dálya sem lenne annak, hogy qU űrállomást létesítsenek. Hírek Latin-Amerikából Fidel Castro kubai miniszter- elnök nyilatkozatát közli az Eu- ropeo című milánói hetilap. „A hatalom gyakorlásában nem fegyverekre támaszkodom” — mondotta, majd kifejtette, köny- nyen megcáfolhatja ellenségeinek vádjait, hiszen a kubai földre­form a Castro-családot is érinti. A kubai választásokat illetően Fidel Castro a következőket mondotta: „Meggyőződésem, hogy az azon­nal megtartott választások ered­ménye kedvezne nekem, de he­lyesebbnek tartom, ha népem döntése érettebb és átgondoltabb lesz. Ezért a választásokat csak néhány év múlva írjuk ki.” A kubai kormány reméli, hegy gazdasági hiteleket kap n;' mii erszágoklól, s bízik benne, hogy kiépítheti kereskedelmi kapcsola­tait a Szovjetunióval és a szocia­lista tömb országaival — hangoz­tatta a kubai miniszterelnök,- * A havanai bíróság kedden fel­kérte a marianaói internálótábor parancsnokságát, adja ki Arturo Hernandez Tellaeche volt kubai szenátort —, a bíróság ugyanak­kor foglalkozott Armando Cainas Milanes, az állattenyésztők orszá­gos szövetségének volt elnöke ügyével is. Mindkettőjüket azzal vádolják, hogy vezetői voltak a meghiúsult ellenforradalomnak. Pinar dél Rio kubai tartomány- ban a rendőrség kedden további 28 személyt tartóztatott le, akiket azzal gyanúsítanak, hogy részt vettek az ellenforradalomban. De Gaulle atombombájával akarja zsarolni Eisenhowert New York (MTI): A Reuter je­lentése szerint a Newsweek leg­újabb száma a tervezett francia atomrobbantással foglalkozik és párizsi híreszteléseket idéz, ame­lyek szerint lehetséges, hogy de Gaulle augusztus 27-i látogatása­kor robbantják fel az első francia atombombát. A lap ezután így folytatja: „ ... de Gaulle úgy érzi, hogy a „két nagy” (Eisenhower és Hrus­csov) találkozója potenciálisan fe­nyegeti a nyugati szolidaritást. Ezért azt tervezi, hogy a Szahara mélyén leghatalmasabb menny­dörgését hallatja, hogy Franciaor­szágot a világ negyedik nukleáris hatalmává teszi” — írja a New­sweek. A lap szerint de Gaulle „azt tervezi, hogy egész sor követelést terjeszt Eisenhower elé. Követe­li, hogy egyenrangú legyen az angol—amerikai globális politika kidolgozásában. Segítséget kér a korszerű fegyverek gyártásához, követeli, hogy a Nyugat teljesen támogassa az algériai felkelők harcának elfojtását, s járuljon hozzá, hogy a franciák kezében legyen az afrikai NATO parancs­nokság”. Magyar vendégek Romániában Bukarest (MTI): Románia fel- szabadulásának 15. évfordulójára a Közoktatás és Művelődésügyi Minisztérium meghívására kedden este Bukarestbe érkezett Ortutay Gyula. A román újságíró szövetség meghívására ugyancsak kedden este a magyar újságíró küldöttség érkezett Bukarestbe. A delegáció vezetője Révész Jenő, az Esti Hírlap főszerkesztője, tagjai dr. Bányász Rezső, Horváth József, Komlós János és Rappay Gyulá- né. A magyar újságírókat a ba- neasai repülőtéren Dinu, a román újságíró szövetség titkára, Emil Stefan, az Informatia főszerkesz­tője és Szilágyi Dezső, az Előre főszerkesztője fogadta. Dénes Já­nos, az MTI szegedi szerkesztősé­gének vezetője az Agerpres meg­hívására, Mátray Ferenc, a Nép­szava munkatársa pedig a román külföldi kulturális kapcsolatok in­tézetének vendégeként érkezett a román fővárosba. A román nép legnagyobb nem­zeti ünnepére egyébként több mint hatvan külföldi újságírót várnak Bukarestbe. BSIVÄN KIRÁLY Augusztus 20-a István király ünnepe is, az első magyar kirá­lyé, akire kegyelettel, történelmi szerepét, jelentőségét megilletően emlékezünk ezen a napon. A Hor- thy-korszak István királyt is, mint egész történelmünket, meghamisí­totta, s az egyház és a feudaliz­mus védelmezőjének állította be. Pedig István más volt, és sokkal több ennél. A nomád, honfoglaló magyarság idegen test volt az akkori Európá­ban, s léte: azon fordult meg, hogy be tud-e illeszkedni a feudalizmus európai rendjébe. Istvánt, ellen­tétben a pogány lázadókkal, épp ez a politikai felismerés vezette el a kereszténységhez: az akkori ka­tolikus Európa azt a feudalizmust jelentette, mely magában hordta a fejlődés csíráit. A Horthy-kor- szak ködösítő történetszemlélete valami isteni sugallatot tulajdoní­tott Istvánnak, holott mindössze arról volt szó, hogy a pogány lá­zadókkal szemben ő ismerte fel a történelmi fejlődést s volt ereje is ahhoz, hogy ezt következetesen keresztül vigye. A történelemnek megvannak a maga útjai. Engels írja az Anti- Dühringben, hogy hiába ismerte volna fel valaki. a szocializmus igazságait a feudalizmus, vagy a rabszolgaság korában, a marxi, té­telek nem születhettek volna meg előbb, mert felismerésükhöz szükséges volt a kapitalizmus ki­fejlődése. A történelem állandó fejlődés, de aki nem ismeri fel ezt a szükségszerű fejlődési fo­lyamatot, azt eltiporja a történe­lem. Ez történt István lázadó po­gányáival is, mint ahogy a törté­nelem mindig félre állította azo­kat, akik a fejlődés helyett a meg­rekedésnek, a stagnálásnak sze­gődtek szolgálatába. A társadalmi viszonyokat soha nem lehet kon­zerválni, ezt értette meg I. István s ezzel lett a magyar történelmi haladás előrevivője. Ennek a fej­lődésnek felismerése szükségsze­rűen előírta, hogy szembeszegül­jön mindazokkal, akik a régi rend megőrzését akarták. Koppány va­lószínűleg nem volt rosszabb ma­gyar, mint I. István, de a haza­szeretetnek is változó formái van­nak. A pogány, törzsi állapot kon­zerválását erőszakoló Koppány- nak el kellett buknia az állam­alkotó Istvánnal szemben, mert kettejük harcában a régi és az új mérte össze erejét, s ebbgn a harc­ban törvényszerűen az újnak kel­lett győznie. A párhuzam ma sem veszítette el jelentőségét. Aki ma Istvánban a feudális királyt ünnepli, vagy a keresztény hit bajnokát látja ben­ne, épp történeti szerepében ha­misítja meg. István, a feudális uralkodó, a Horthy-idők szentté avatott királya lehetett csak, ma azt a magyar uralkodót látjuk és tiszteljük benne, akinek számára kereszténység és feudalizmus csak eszköz volt ■ dz, hogy állammá szervezze a L. :r, nomád magyar­ságot. Ez pedig olyan történelmi érdeme, amit nem homályosítha- tott el a hivatalos történetírás, az egyházzal összefonódott állam- hatalom sem. (cs) Terrorhullám Görögországban Athén (MTI): Mint a TASZSZ jelenti, a napokban Athén, Szalo- niki és más görög városokban sok embert tartóztattak le és állítot­tak bíróság elé „a rendőrségi alá­írások megsértése” miatt. Mint az Avgi írja, egyre gyakrabban idéz­nek be dolgozókat az őrszobák- ra, ahol követelik, hogy tagadják meg demokrata nézeteiket és , ne támogassák az egységes demokra­tikus baloldali koalíciót. Az emberi jogok védelmére ala­kult szövetség erélyesen tiltako­zott az újabb terrorhullám ellen, követelve a 375. számú törvény hatálytalanítását. Több parlamen­ti,ké|?vj§el^r és volt miniszter is tiltakozott' az emberi jogok sp- rozalos megsértése miatt, Újabb részletek a montanai földrengésről Butte. (Montana) (Reuter) Újabb jelentések szerint a mon­tanai földrengés sújtotta terüle­ten éjfél óta nagy erővel folynak a mentőmunkálatok, amelyek­ben helikopterek, katonai és pol­gári repülőgépe^ vesznek részt. Eddig 19 holttestet találtak, de valószínű, hogy egy nagy hegy- omlás számos embert temetett el. A mentést nagyban megnehezí­tették a felhőszakadásszerű esőzS sek. A Hebgen völgyzárógát fő­fala végigrepedt és egy kisebb la­kótelepet fenyeget elöntéssel a mögötte felduzzadt víz. A völgy kiürítése folyik. A legnagyobb földlökést éjfél tájban észlelték. Ezt hosszas utó­rezgések követték és reggel újabb erősebb rengésekről ad­tak hírt. Pintér István—Szabó László TITKOS UTAKON (47) Soltész komolyan mondta: — Két t-vel, testvérem. Na­gyon helyes, ha ilyen gondosan folytatja tanulmányait, hiszen a feladat, a »Magyar nők tükre« cí­mű lapunk szerkesztése, amelyet magára bíztunk, nem lesz köny- nyű. No, lássuk, mit írt? Kemenes Erzsébet büszkén ol­vasta: — Felötlött' bennem a gondo­lat, hogy a Gellérthegy tetején lévő Szabadság-szobrot nem né­zem meg közvetlen közelről. Va­lahogy ránehezedett az egész vá­rosra ez a kőtömeg... — Kitűnő — mondta Hontvári Miklós, akinek a betűszolgálato­sok között a legnagyobb feladatot szánták. Öt bízták meg a Keresz­tény Front majdani politikai na­pilapjának szerkesztésével, s rá­adásul még a »Keresztény Front Országos Propaganda Központ­jának« vezetésével is. — Kitűnő bizony — mondta Soltész —, nemde, uraim? — né­zett kérdőn Mesikre és Geborára úgyis, mint majdani főszerkesz­tőre. — Mesik az »Uj Rend«, Ge- bora pedig a »Verőfény« című lap próbaszámait »főszerkesztette«. Mesik és Gebora Is bólintott: nagyszerű, micsoda hasonlat! — No jó, akkor nézzük csak egy kicsit aprólékosabban, A főszerkesztő testvérnő hány t-vel írta azt, hogy »ránehezedett«? — Kettővel. — Nagyszerű. És miért? — Azért, mert ha az »előtt«-et két t-vel kell írni, akkor azt is, hogy »ránehezedett« ... — És miről szándékozik leg­közelebb írni? — Egy nagyszerű ötletem van. Arról szeretnék írni, hogy van egy becsületes kiskereskedő is­merősöm, aki most a KÖZÉRT- nél dolgozik. Ez a derék magyar ember, ahol csak lehet, megkáro­sítja a KÖZÉRT-et. S teszi ezt a mi szent célunk érdekében ... — Hát ez is kitűnő — fejezte ki elégedettségét az Előkészülők Táborának vezére, Soltész. — A mi Erzsébetünk kitűnően halad a sajtótudományok elsajátításában. És páter Hontvári miről szándé­kozik írni gyakorlásképpen? — Én megírom lapunk majda­ni vezércikkét arra a napra, ami­kor a választásokon már győzött a Keresztény Front és sor kerül­het a népi demokrácia vezetői­nek felelősségre vonására, bíró­ság elé állítására, kemény meg­büntetésére. — Egyetértek. És van már a cikknek címe? — Van: »A nagy per margójá­ra«. — Kitűnő! önöknek is tetszik, uraim? Gebora és Mesik erre is bólin­tott. — Hát akkor befejeztük a mai összejövetelünket: Énekeljük el a Keresztény Front indulóját! Elénekelték. Az összejövetelek rendezése addig tartott, míg egy szép napon le nem fülelték; az egész társasá­got. 1956. nyarán valamennyien börtönbe kerültek, folyt a vizs­gálat az ügyükben. A börtönben hallották meg az októberi ellen- forradalom hírét. — Nemsokára szabadok leszünk — mondta Soltész cellatársának. — Eljött a mi időnk, nemsokára megvalósíthatjuk a Keresztény Front államát. Másnap valamennyien kisza­badultak, s még aznap találkoz­tak. Az 1956. november 2-i la­pok közölték a következő »wven-

Next

/
Thumbnails
Contents