Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-14 / 163. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. július 14. ningród Rfb/nszt Babuskin Moszkva-, Y/tpebsik iiertsinuk tipec* & AJimtov &Go/ne/ Csernyigov Hursik A @ Voronyezs Harkov ('’H *>' 1 a fefo/fara Ztowoprfy onyepropetrovszk ^ ' DnyeprgdferzsinszMh r^i KramatOTSZk ©Lü í~JJr!Voj Bog© u Ooriovka® MakaisvkB ä Zaporozsje© =3 &S!Cn SztóliriojSwvA^ Szarűtov a ) Sztálingrád :'f'i _ CSl *■' >. TurmansTk Xfiity/ngr-aiNpr J^p ^ic Colm wisernovci / ' \ ,.Q,,r,ny'Cö fetrozavodszk* f&pisZnijov/ f-Ptíessza ~j§u> ^dpHiyikoIajay loszkva Norilsik ■ Srimfercgol Krasznodar tgtttrropaí '^evjsitopof 500km fihicsktlai jí jf„\S Szverdlovszk SU'qN^ f^-ryuncn /í«>'&-^Cseliabinszk ® „A. fWurgan Y**t/U* . omszk MagnuitogorsaO B«' fimsi/t J 3 Petropav/o/szk ZQ . Novoszibirsikg) £ Aimo/tnszfr A Prckopjevszk^w Xaraoanöa Barnául-*® /S ® Pubccy£zk& Szemipj/atyinszK ^ ^ * </sz/y -kamancgorszk ^ ® ipgllMSS ^A^smangan r. i Andi is a a *• Komszamo/szk Y>7<? Amuna^y^ V Hafearovsík] l/sszupijszk igyivoszíők^^\'\VV'\vv\\\ IUUU í • ÍT1 vYayvxnSVv 1939 millión felül 'A 1/2-1 millió között a 19 59 1939 1959-jÜT 1/4-1/2rniiíió között o O O 100 000* 1/4 millió között * A U klügywiiisztereknek arra kell íireífiÉtik, hogy megtalálják a berlini kérdés megoldását Koslov New York-i sajtóértekezlete New York (TASZSZ): Frol Koz- lov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese vasárnap New Yorkban sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezleten tett bevezető nyilatkozatában Koz- lov elmondotta, hogy kíséretével járt New Yorkban, Washingtonban, San Franciscóban, Detroit- ban, Chicagóban és más amerikai városokban. Ellátogatott gyárakba, farmokra, tudományos intézményekbe. Találkozott hivatalos személyiségekkel, az értelmiség, az üzleti körök képviselőivel. Beszélgetett munkásokkal és farmerekkel. Utalt arra, hogy két kellemes és hasznos megbeszélése volt Eisenhower elnökkel. Találkozott Nixon alelnökkel, Herter külügyminiszterrel, a szenátorokkal, kormányzókkal és polgármesterekkel. A szovjet államférfi kiemelte, hogy az amerikai nép mindenütt szívélyes vendégszeretettel fogadta a szovjet nép képviselőjét. Az amerikai emberek lépten- nyoraon éreztették, hogy akárcsak a szovjet nép, ők is békét akarnak. Békében akarnak élni a szovjet, néppel. Kozlov megelégedéssel állapította meg, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok bővülése a jobb, kölcsönös megértéshez vezet. Nem feledkezhetünk meg arról, folytatta Kozlov, hogy a második világháborúban országaink vállvetve harcoltak a kqzös ellenség, a hitleri Németország ellen. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió, és az Egyesült Államok nézeteltéréseit békés úton, tárgyalások útján meg lehet oldani, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a békés együttélés elvei alapján. A német kérdésre áttérve Kozlov megállapította, hogy sajnos sok amerikainak helytelen, eltorzított elképzelése van a Szovjetunió német politikájának lényegéről. Egyesek azt állítják, hogy amikor a Szovjetunió a berlini kérdésben előterjesztette javaslatát, ultimátumot nyújtott be. Az ilyenféle véleményeknek semmi közük a szovjet állásponthoz.^ Németországban két önálló német állam alakult ki. A háború befejezése után létrehozott németországi megszállási rendszer Nyu- gat-Berlin kivételével egész Németországban megszűnt. N Javasoljuk, hogy Nyugat- Berlinben is szűnjék meg a túlságosan hosszúra nyúlt megszállási rendszer és legyen Nyugat-Berlin szabad város. Maguknak a nyugat-berlinieknek kell eldönteniük, hogy milyen rendszert akarnak a városban. Hajlandók vagyunk hozzájárulni, hogy Nyugat-Berlinben jelképes létszámban nyugati és szovjet csapatok, illetve semleges országok csapatai maradjanak. Minthogy a nyugati hatalmak, folytatta Kozlov, nem képesek megoldani Nyugat-Berlin szabad város jellegének kérdését, a Szovjetunió ideiglenes nyugat-berlini egyezményt javasol. Eszerint jelképes nagyságúra csökkentik a három hatalom nyugat-berlini megszálló csapatainak számát. Megszüntetik a Nyugat-Berlin- ből az NDK és a többi szocialista ország ellen irányuló aknamunkát s nem helyeznek el Nyugat- Benlinben atom- és rakétafegyvereket. Javasoltuk továbbá, hogy az NDK és az NSZK egyenlő számú képviselőiből alakított össz- nérr.et bizottság másfél éven át foglalkozzék a két német állam kapcsolatainak bővítésévé!, fejel, dolgozzon ki gyakor- kedéseket Németország ;ére, vizsgálja meg a náKc Jár 3ár;ess elviére mg kezdte szabadságát Kádár János elvtárs a Magyar Ezoual sla Munkáspárt Központi Bizctiságúnak e'ső titkára megkezdte rendes évi szabadságát. met békeszerződés előkészítésével és megkötésével összefüggő kérdéseket. Ha viszont ez az össznémet bizottság a megszabott időn belül nem hoz a megegyezésben döntést, az 1959-es genfi külűgyfniniszteri értekezleten képviselt államok viszatérhetnének a nyugat-berlini kérdés megtárgyalására. Hol van itt az ultimátum? — kérdezte Kozlov, majd így folytatta: A külügyminisztereknek Genf ben minden erőfeszítésükkel arra kell törekedniük, hogy megtalálják a berlini kérdés kölcsönösen elfogadható megoldását. Kozlov befejezésül a két társadalmi rendszer' közti gazdasági versengésről, valamint annak fontosságáról beszélt, hogy az amerikai és a szovjet nép kölcsönösen jobban megismerje egymást. KozSov elhagyta az Egyesült Államokat Frol Kozlov a Szovjetunió Mi- kor a New York-i repülőtérről a nisztertanácsának első elnökhe- TU 114-es szovjet repülőgépen el- lyettese hétfőn befejezte ameri- hagyta az Egyesült Államokat, kai látogatását. Gmt 8.25 óraHétfőn megkezdődtek a genfi külügyminiszteri értekezlet második szakaszának tárgyalásai Genf: (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az amerikai, az angol, a francia és a nyugatnémet külügyminiszter hétfőn délben a genfi amerikai küldöttség szállásán több mint egyórás megbeszélést tartott. Az AFP amerikai hírforrásra hivatkozva a2t írja, hogy a nyugati miniszterek megvitatták, milyen taktikát alkalmazzanak a hétfő délutáni teljes ülésen. Hétfőn délután háromhetes szil net után megkezdődött a genfi külügyminiszteri értekezlet második szakasza. A Nemzetek Palotája előtt nagyszámú újságíró és fotoriporter várta a külügyminiszterek érkezését. Elsőnek dr. Lothar Bolznak, az NDK külügyminiszterének gépkocsija állt meg. az épület előtt. Majd nemsokkal később megérkezett Gro miko szovjet, Couve de Murville francia, Herter amerikai külügyminiszter, továbbá Grewe nagykövet és végül két perccel félnégy előtt Selwyn Lloyd brit kül ügyminiszter. Az értekezlet 15 óra 30 perckor kezdődött. Az ülésen mint ismeretes, Herter amerikai külügy miniszter elnökölt. a felkelt francia nép ezen a napon ostromolta meg és rombolta le a hírhedt párizsi börtön, a Bastille falait. A francia nép a Bastille lerombolásának napját azóta is nemzeti ünnepének tekinti: a Bastille lerombolása a francia szabadság szimbóluma lett. 1789 óta azonban nem egyszer árulták el a francia szabadságot, számtalan esetben kerekedtek felül az elnyomás, a reakció erői. De a francia nép a rendőri terror, a kegyetlen elnyomás ellenére sem feledkezett meg a francia forradalom nagy napjáról. Ma, amikor Franciaországban egyre nagyobb tömegek áb rándulnak ki a személyi .diktatúrából, s amikor napról napra növekszik a kommunista párt tekintélye és befolyása, an nak ellenére, hogy a csalárd választási rendszer megfosztotta igazságos parlamenti képviseletétől, fokozott mértékben a szabadság, a nemzeti összefogás jegyében ünnepli a francia nép a Bastille lerombolásának évfordulóját. A Bastille a zsarnokság jelképe volt, s lerombolása azt ^példázta, hogy a lép, amelyet közös cél forraszt egybe, mindenre képes. Ma, 170 év után mindinkább kirajzolódik a közös francia cél körvonala, mindinkább egységbe tömörül a francia nép, amely egyöntetűen követeli az algériai gyilkos háború megszüntetését, a következetes békepolitikát, az életszínvonal emelését. A franciáknak ugyanakkor azt is meg kell tanulniok, hogy csak az egységbe tömörült nép érhet el eredményt a személyi diktatúrával szemben. Ezért Hangzik egyre erőteljesebben a kívánság, hogy valósuljék meg a népfrontba tömörült dolgozók közös akciója a szabadságért, a jobb életért. _____ H aile Szelass2ié Prágába érkezett Prága: (MTI) Haile Szelasszié, Etiópia császára hétfőn TU 104-es repülőgépen 5 napos hivatalos látogatásra Csehszlovákiába ér. kezeit jelenti az AP hírügynökség. Hruscsov hetiden érkezik Varsóba Varsó: (MTI) A szovjet párt és kormányküldöttség Hruscsov vezetésével kedden délelőtt érkezik Varsóba. A lengyel főváros zászló díszben várja a vendégeket. A Újabb geofizikai rakétát lőttek ki a Szovjetunióban Moszkva: (TASZSZ) Július 10-én magyar idő szerint 2 óra 12 perckor a Szovjetunióban sikerrel felbocsátottak egy geofizikai ballisztikai rakétát. A rakéta két kísérleti kutyát vitt magával. A két kutya és a rakéta műszerberendezése sértetlenül visz- szatért a földre. A rakéta hasznos terhe 2200 kilogramm. szovjet párt- és kormányküldöttség érkezésej alkalmából a városban ízlései és szép plakátok jelentek meg: fehér galamb a Szovjetunió vörös lobogójával, »Béke, barátság, szocializmus« aláírással. A hétfői Tribuna Ludu a szovjet küldöttség látogatásának jelentőségét méltatva megállapítja: a lengyel társadalomhoz igen közel áll a Szovjetunió békepolitikája, amelynek célja megakadályozni, hogy a német imperializmus mégegyszer lángba boríthassa Európát. A közelmúltban hozták nyilvánosságra a Szovjetunióban 1959. január 15-én megtartott népszám lálás eredményeit. A nép- számlálás megállapította, hogy a Szovjetunió lakosainak szánía 208 826 000 fő. Az 1939-es adatokhoz viszonyítva a lakosság 18,5 millió fővel gyarapodott. A Szovjetunió egész íe rületén a népesség növekedése 1939-cel szemben 9,5% volt. Egyes vidékeken azonban, például a Távol-Keleten 70, K.özép- Ázsiában és Kazahsztánban 38, Kelet-Szibériá- ban 34, az uráli területeken pedig 32 volt a lakosság növekedési százaléka. Míg a Szovjetuniónak az 1339-es adatok szerint két városa volt, amely több mint millió lakossal bírt: Moszkva és Leningrad, az év elejére Ukrajna fővárosa, Kijev is elérte az egymilliós szintet. E három milliós város lakossága (1900 főben): Moszkva 5032, Leningrad elővárosokkal 3300, Kijev 1192. Ezenkívül a következő 22 város lakossága a félmilliót meghaf Yologffi A ~r v m*o Jaroszlavi @ &Kosttroma _ ivanovo r '-«svszk •v SimoltnstM Kuncivor^ptroro & XÄO tfOlomin MugpYP. tJtjnany AHogiljov Túli® bsitő/moporsi* Bytnsik pigammk Kujbisev t&uiraby Penza ladta: Baku 968, Gorkij 942, Harkov 930, Taskent 911, Novaszifeirszk 837, Kujbisev 816, Szverd- lovszk 777, Tbiliszi 634, Csel;'.0.- binszk 68C, Odessza 667, Bnyepro- petrovszk 658, Kazán 643, Perm 628, Riga 605, Rosztov-na-Donu 5S7, Sztálingrád 5C1, Szarátov 581, Omszk 579, Ufa 546, Minszk 509, Jereván 509. A negyed- és félmillió lakossal bíró városok száma 32. a százezer. negyedmillióval bírók száma pedig 91 volt, úgyhogy a Szovjetuniónak összes 148 százezer lakoson feiüli nagyvárosa van, amelyeket térképünk közöl. í \
