Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-12 / 162. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! •juuyuuuuuuuuyw VASÁRNAP 1959. július 12. IV. évfolyam 192. szám. ÁRA: 50 FILLÉR U Megyeszerte befejeződött az őszi árpa aratása, vágják a búzát, megkezdődött a cséplós A megyei tanács mezőgazda- sági osztályán és az Áiiarni Gaz­daságok Megyei Igazgatóságán ar­ról tájékoztatták tegnap szerkesz­tőségünket, hogy az állami gazda­ságokban, a termelőszövetkezetek­ben és az egyéni gazdaságokban befejeződött az őszi árpa aratása. Az állatni gazdaságokban az elsőnek aratásra kerülő gabo­nának 94 százalékát géppel ta karították be. A termelőszö­vetkezetekben pedig mintegy 70 százalékát aratták le kom­bájnnal és kévekötő aratógép­pel az őszi árpának. Ez egyben azt is jelenti, hogy az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek ebben az évben csak ott aratnak kézikaszával, ahol a gép már semmi körülmé­nyek között sem. tudja levágni a gabonát. Az őszi árpa aratásának a befe­jezésével egyidejűleg szerte a me­gyében jól halad a búza és a ta­vaszi árpa aratása, Az állami gazdaságokban a tavaszi árpának már mintegy 90 százalékát learatták, a bú­za aratásának pedig már a 40 százalékánál tartanak. Az elmúlt napok kedvező időjárá­sát mindenütt kihasználták, kora reggeltől késő estig arattok a bú­zamezőkön. Ennek eredményeként több helyről jelenthették, hogy a zab kivételével minden gabonát learattak, A Dunamenti Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat táviratban értesítette tegnap délután szer kesztőségünket, hogy befejez­ték a 100 hold gabona aratá­sát. Ugyancsak végeztek az aratással a sárszentlőrlnci Egyetértés, a bonyhádi Petőfi, a zombai Jóbarátság és a ta- bódi Alkotmány Termelőszö­vetkezetben. Az elmúlt évek gyakorlatától eltérően az idén a búzaaratás megkezdésével egyidejűleg több helyen már az őszi árpa cséplésót is megkezdték. A gépállomások igazgatóságának tájékoztatása sze­rint szombaton reggelig 50 cséplő­gép állt munkába a közös szé­rűkön és a termelőszövetkeze­tekben. A két aparhanti közös gazdaság­ban például mór végeztek is az őszi árpa cséplésével, 1 tavalyinál is jobb szőlőtermés várható Lapunk munkatársa felkereste Csigi György elvtársat, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szőlészeti és borászati felügyelő­jét, aki a következő tájékozatást adta megyénk szőlőterületének ál­lapotáról és az eddigi becslések alapján várható szőlőtermésről: Az esőzések után bekövetkezett meleg idő kedvező feltételeket te­remtett a peronoszpóra és a liszt­harmat elterjedéséhez. Megyénk­ben mind a termelőszövetkeze­tek, mind az egyéni gazdák ered­ményesen védekeztek a veszély ellen, így a kártevők nem is okoz­tak jelentős kárt megyénk szö- lőskertjeiben. A szőlők 70—80 szá­zalékát már negyedszer, 30—45 százalékát már ötödször perme­tezték meg. Az előzetes szúrópróba becslé­sek szerint állami gazdaságaink­nál 21.3 mázsa, termelőszövetke­zeteinknél 20.2 mázsa, az egyéni gazdáknál 17.9 mázsa holdankénti átlagtermés várható szőlőből. Me­gyénk összes szőlőterületéről át­lagosan idén 18 mázsás átlagter­mést várnak. Ez — ha nem szól közbe még kedvezőtlen időjárás — négy mázsával meghaladja a tavalyi szőlőtermés átlagát, A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma — Todor Zsivkov beszámolója Szófia (MTI): A TASZSZ jelenti: Július 9-én tartották a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának plénumát, amelyen Todor Zsivkov, a párt központi bizottságának első titkára tájé­koztatta a plénumot az 1959-es év gazdasági feladatainak telje­sítéséről. Közölte, hogv az első negyedéves ipari ter­vet 101 százalékra teljesítet­ték és előzetes számítások szerint a félév 101.4 százalé­kos ipari tervteljesítéssel zá­rul. A termelékenység emelésének elő­irányzatát 2.9 százalékkal túltel­jesítették. Ennek eredményeként az ipar terven felül körülbe­lül 48 millió lévát takarított meg. Tiltakozás Manolisz Glezosz görög hazafi megmentésére elindult tiltako­zó mozgalom nagy visszhangra ta­lált megyénk üzemi, vállalati, hivatali és tsz dolgozói köré­ben. Munkahelyenként röpgyű- léseket tartanak, ahol felemelik tiltakozó szavukat a görög kor­mány intézkedései ellen. Az aláb­biakban a Paksi Konzervgyár dol­gozói tiltakozását ismertetjük:-Mi, a Paksi Konzervgyár dol­gozói az egész világ békeharco­saival együtt követeljük Manolisz Glezosz és társai szabadlábra he­lyezését, továbbá egységesen, egy- akarattal tiltakozunk az ellen, hogy a bátor Manolisz Glezosz hazafi ügyét katonai bíróság tár­gyalja és elítélje.« Legfrissebb sporthírünk A Szekszárdi Petőfi női csapata győzött! Szombaton délután a Szek­szárdi Petőfi nő; kosárlabda csa­pata 50:33 arányban legyőzte a Féceli-úti pályán a Bp. Kinizsi Keksz csapatát, s ezzel minden valószínűség szerint bekerült az NB. II-be, Legjobb dobók: Zádo- riné 14, Borcsáné 13, A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális helyzetéről 1959 I. félévben 1959 T. félévében a népgazda- sóg fejlődése minden területen meggyorsult. Különösen nagy volt a fejlődés a II. negyedévben, ami­kor a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának már­ciusi határozata nyomán kiszéle­sedett a versenymozgalom és nagy mértékben megnövekedtek az ipar, az építőipar, a közlekedés és a külkereskedelem teljesítményei. Már az év kezdetétől fogva jelen­tősen előrehaladt a mezőgazdaság szocialista átalakítása: a félév végén az ország szántóterületének több mint felt a szocialista (szö­vetkezeti és állami) szektorhoz tartozott. A félév folyamán — elsősorban a foglalkoztatottság növekedése, valamint a kormány bérügyi és más, a családi jövedelmeket nö­velő (családi pótlék, nyugdíj) in­tézkedései folytán — megnöve­kedtek a lakosság jövedelmei, * Részleteiben a népgazdaság 1959 I. félévi fejlődését, a lakosság anyagi és kulturális helyzetének alakulását a következő fontosabb adatok jellemzik: Ipa 1959 I. félévében az állami ipar — előzetes adatok szerint — kö­rülbelül 9 százalékkal termelt többet, mint 1958 első felében és ezzel mintegy 3 százalékkal túl­teljesítette I. félévi termelési ter­vét. Folytatódott az ipari termelés szerkezetének átalakulása. « . Az év első felében a nehéz­ipari vállalatok körülbelül 13 százalékkal, a könnyű és az élelmiszeripari vállalatok mintegy 3 százalékkal termel­tek többet, mint egy évvel ez­A nehéziparon belül az átlagos­nál nagyobb mértékben nőtt a gépgyártás, a villamosgépipar és az építőanyagipar termelése. Fel­lendült a mezőgazdasági gépgyár­tás is: 1959 első félévében a me­zőgazdasági gépgyártás termelése mintegy egyharmaddal volt több, mint tavaly ilyenkor. A könnyű­iparon belül a megnövekedett épületfa- és bútorigény kielégítése céljából legnagyobb mértékben a a faipar termelését növelték. A félév folyamán már valamennyi nagyobb bútorgyárban bevezették a második műszakot. Az egyes fontosabb iparcikkek termelése 1959 első félévében a előtt. következőképpen alakult: Iparcikkek Mennyi­Index: 1958 megnevezése ségben I. fé. 100*/« szén, millió tonna 12,5 104 villamosenergia, millió kwó 3366 109 kőolaj, ezer tonna 446 115 acél, ezer tonna 856 104 hengerelt acél, ezer tonna 573 108 alumínium, ezer tonna 21,7 118 autóbusz darab 722 103 tehergépkocsi, darab 1799 104 traktor, darab 1103 176 rádióműsorvevő, ezer darab 147 73 televíziósműsorvevő, 1000 db 34,7 214 nitrogénműtrágya, ezer tonna 109 227 szuperfoszfát műtrá. ezer t 117 119 égetett tégla, millió darab 668 131 cement, ezer tonna 673 112 pamutszövet, millió m! 107 96 gyapjúszövet, millió m* 11,4 91 cipő (bőrlábbeli, ezer pár) 8406 106 sör, ezer hektoliter 1631 109 cigaretta, millió darab 7135 90 1959. évi terv ég különösen a a szénbányászat feladatául a Központi Bizottság márciusi hatá­rozata az ipar számára azt a fel­adatot tűzte ki, hogy emelje a műszaki színvonalat és fokozza a termelés gazdaságosságát. E fel­adatok megvalósítását elősegítet­te, hogy a félév folyamán megkezdte a termelést az ország legna­gyobb erőmüvének, a tlsza- polkonyai hőerőműnek utolsó gépegysége. Az új erőmű már csaknem egyötödét adja az ország vUlamosenergia-terme- lésénck. A tiszapalkonyai erőmű teljes üzemeltetése és több más kisebb kapacitásbővülés következtében és egyes nem gazdaságosan működő erőművek leállítása folytán gaz­daságosabb lett a vjllamosenergia- termelés. A gazdaságos fűtőanyagcllátás biztosítására a tervek a kőolaj­termelés gyorsabb ütemű fejlesz­tését irányozták elő, ugyanakkori szonylag kisebb ütemű termelés növelése mellett, elsősorban a szén minőségének Javítását tűzték ki. A tervnek megfelelően az év első felében a feketeszén-termelés nagyobb arányban nőtt, mint az alacsonyabb fűtőértékű szénféle­ségeké, és a kőolaj-termelés emel­kedése is jóval meghaladta a szén­termelés növekedését. Javult a vaskohászat termelésé­nek műszaki színvonala és gazda­ságossága is. Ez nagymértékben abból adódott, hogy A Dunai Vasmű új érctömö­rítő-műve után üzembe he­lyezték a Lenin Kohászati Mű vek új érolömöFítő-művét Is. A tömörített ércek fokozottabb felhasználásával nőtt a nyergvas- kihozatai és csökkent a kokszfel­használás. Az év első felébon számos új vegyiterméket, jó minőségű íestékfnjtát, gyógyszerféleséget stb- kísérleteztek ki és kezdték meg ezek gyártását. Ugyancsak több vegyipari termék gyártási technológiáját is tökéletesítették* Műtrágyagyártásunk fokozása érdekében a II. negyedévben megkezdték a szolnoki tisza- menti vegyiművek szupertogz- fát gyárának építkezéseit. A papírellátás megjavítása ér­dekében májusban a csepeli pa­pírgyárban megkezdte termelését a mintegy hetvenmillió forint ér­tékű új papírgyártógép, amely mintegy ötödével növelte a papír- gyártás teljesítőképességét, Az ipar műszaki fejlesztésében elért eredmények ellenére több területen továbbra Is jelentős az elmaradás. Vontatottan halad a Diesel-program végrehajtása* Nem haladt kielégítő ütemben egyes új termékek típusainak be­vezetése* Az I. félévben az állami ipar- han egy munkásra jutó terme­lés három százalékkal haladta meg az 1958 I. félévben elért szintet. (A Központi Bizottság márciusi határozata az év egé­szére ötszázalékos termelé­kenységnövelést írt elő.) Mezőgazdaság 1959 első hónapjaiban jelentő­sen fellendült a termelőszövetke­zeti mozgalom, A tavaszi munkák megindulá­sakor, március végén, amikor a termelőszövetkezetek év eleji szervezése lényegében már befejeződött, 4517 terme­lőszövetkezet volt az ország­ban, 1010-zel több, mint az előző év végén. A termelőszövetkezeteknek ekkor már több mint félmillió tagja volt. A termelőszövetkezetek már­cius 31-i (közös és háztáji) szán­tóterülete 3 378 000 katasztrális hold volt, az ország összes szán­tóterületének 36,1 százaléka. Az egész szocialista szektor szántó- területe az összes szántóterület 50,3 százaléka volt. Sok esetben egy-egy község parasztsága csak­nem teljes egészében belépett a termelőszövetkezetekbe: 1959 március végén 1363 ter­melőszövetkezeti község volt az országban. A termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődésével összefüggésben jelentősen megnövekedett a mező- gazdasági munkák gépesítése. A gépállomások 1959 I. félévében közel 34 százalékkal több gépi munkát végeztek, mint az előző év azonos időszakában, ezenkívül 1959. évben a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek részére 26 szá­zalékkal több gépi aratásra kötöt­tek szerződést, mint amennyi a gépállomások 1958. évi teljesít­ménye volt. A megnövekedett gépigények kielégítése céljából — a mezőgaz­dasági gépgyártás fokozásán kívül — a múlt év első feléhez képest, jelentősen megnövelték számos mezőgazdasági gépfajta importját. A rendelkezésre álló gépállomány elosztása azonban nem elég egyen­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents