Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-08 / 158. szám
UUUU<JU<JUUU<JUUUU SZERDA 1959. július 8. IV. évfolyam 158. szám ÁRA: 50 FILLÉR Äratnak, csépelnek a Scsddi határban A közel 10 000 holdas faddi Lenin Termelőszövetkezet egyik őszi árpa tábláján Pesti György kombájnvezető aratja, csépeli a gabonát. A kombájn után még tisztítani kell a magot. Ezt ott helyben elvégzi Benedek István munkacsapata AZ ARATAS HÍREI Aratási, cséplési versenyjelentés az állami gazdaságokból Tegnap jelent meg ismét a Tolna megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának a versenyhíradója. Az őszi árpa aratását az állami gazdaságokban már csaknem teljes egészében befejezték. Az árpaterületnek 70 százalékát kombájnnal aratták le. A híradó szerint a kombájnosok versenyében változatlanul Szabó György kombájnvezető tartja az első helyet: az aratási idényben 128 holdon 1881 mázsa árpát aratott le kombájnjával. Aratógéppel Walter György, az Alsópéli Állami Gazdaság dolgozója 61 holdat aratott le és ezzel élre tört az aratógéppel dolgozók versenyében. Ezen a héten megyeszerte kibontakozik a búza, a rozs és a tavaszi árpa aratás. Nagymértékben segíti az aratást az a körülmény, hogy az EMAG és a Csepel Autógyár állandó service ügyeletet tart — még vasárnap is — és soron kívül kielégíti a gazdaságok gép javítási, sőt alkatrész szükségleteit is, Befejezik az Őszi árpa aratását — Magasak a termésátlagok — Aratják a házát a paksi járás termelőszövetkezeteiben A paksi járás termelőszövetkezetei őszi árpa vetésterületük 85— 90 százalékát aratták le. Az eddigi cséplések és becslések arra engedtek következteni, hogy a járás termelőszövetkezeteinek átlagtermése őszi árpából 17—19 mázsa. Ez á termésátlag magasan felülmúlja a tavalyi és az idei évre betervezett átlagot. A bölcskei Petőfi Tsz 110 hold árpaterülete 20—22 mázsás termésátlagot adott. A szövetkezet már elcsépelte az őszi árpát, a tarlókon pedig folyik a tarlóhántás és a másodvetés. Befejezték az őszi árpa aratását és a csépiését a madocsai Igazság, a sárszentlőrinci Tán csics Termelőszövetkezetekben is. 16—20 mázsás itt is az őszi árpa termésátlaga. Jó termést várnak a járás termelőszövetkezetei búzából is. Az eddigi becslések szerint 14—16 mázsás termésre számítanak holdanként. Járásszerte megkezdték a termelőszövetkezetek már a búza aratását és az aratógépek nyomában hánlják a tarlót. A járási tanács mezőgazdasági osztályán kapott tájékoztatás szerint a járás területén a sok eső ellenére is jól megy az aratás. A termelőszövetkezetek a gépállomásokkal együtt minden kedvező idő.t kihasználnak, hogy minél előbb a magtárba kerüljön az idei gazdag termés. Az aratás hátráltatja megyénkben a növényápolási munkákat A kedvezőtlen nyáreleji időjárás megyénk szántóföldjein sok gabonát ledöntött s a termelő- szövetkezetekben körülbelül hatezerötszáz holdon kell gép helyett kézi erővel aratni. Ez a megye termelőszövetkezeteiben azt jelenti, hogy összesen több mint háromezer munkanapnak megfelelő többletmunkát kell elvégezni a kéziaratás miatt. A szekszárdi „csőgyár” Az overallos fiatalember leszáll a teherautóról. — Rakodhatunk? — Tessék hátramenni, ott majd kiadják a csövet — válaszolja a művezető. Megkérdezem a kocsi vezetőjét, hova viszik a csöveket. — A Lajta-Hansági Állami Gazdaságba. —Aztán beválnak ott ezek az öntözőcsövek? — Ha nem lennének jók, nem vinnénk. Mert ez már a tizedik fuvar. Az autót hamarosan megrakják, majd indulnak is a szál lítmánnyal. Sietniök kell, ha még ma haza akarnak érni, vagy háromszázötven kilomé ■ ternyi út van előttük. A Tolna megyei Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalatnál már régen esedékes lenne a cégtábla-csere. Gépjavítást már nem nagyon végeznek itt, a gépállomások már önállóan javítják gépeiket. Ellenben annal több új dolgot gyártanak. A gépműhely sorozatban készíti a Szállítóberendezések Gyára részére az export silókombájnhoz az alkatrészeket. Az üzemben készülnek a. vas-tetőszerkeze- tv.k és ami most már közel egy éve főterméke a »gyár«-nak, itt készülnek az egész ország termelőszövetkezetei és állami gazdaságai részére az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges csövek. A múlt év őszén kezdték meg a csövek gyártását, akkor egy negyedév alatt nyolcezer folyóméter készült a háromféle át- mérővel gyártott öntözőcsövekből. Ez év első negyedében 22 ezer, a második negyedévi terv már 36 ezer métert irányzott elő. Ezt közben felemelték 4.2 ezerre, de mire. lejárt a három hónap, a vállalat kongresszusi versenyben álló dolgozói még hatezer méterrel megtoldottéit a tervet, s így 48 ezer méter öntözőcső készült az üzemben. A terv teljesítéséhez, illetve túlteljesítéséhez a munka jobb megszervezése mellett a he- gesztökapacitást kellett növel- ni. A csövek ugyanis lemezből, húzással és hegesztéssel készülnek. Hegesztőket felvenni nem lehetett, nem volt jelentkező, ezért tanfolyamot indítottak he gesztők képzésére. A most zárult második tanfolyamon ti- zenketten vizsgáztak eredményesen, — köztük több traktor, szerelő, akiket eredeti szakmájukban nem tudnak foglalkoztatni, de van az új hegesztők között egykori borbély, szabó, cipész, asztalos, festő, sőt még artista is. Az üzem vezetőit és dolgozóit most a csőgyártás további fejlesztése foglalkoztatja. Már eddig is több újítást vezettek be. Ezek közé tartozik például Szamkó Kálmán hegesztő javaslata, a negatív csőfejeknek villannyal való hegesztésére. Dolgoznak a csőkapcsolóknak az üzemben történő előállításán, hogy ne kelljen az öntvényeket máshonnét beszerezni, a 130-as csöveknek a mos tani hengerlés helyett húzással való gyártásán. Még ebben az évben felépül az új csőüzem — mintegy kétmillió forintos költséggel —, ahol a tervek szerint korszerűbb gépek alkalmazásával megkétszerezik a jelenlegi termelést és a jelenleginél sokkal tartósabb, ónozott csöveket gyártanak majd. (J) Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol előre gondoltak a nagy nyári mezőgazdasági munkák megszervezésére, sem a növényápolás, sem az aratás nem okozott gondot. A báta- széki Búzakalász Tsz-ben, vagy a tengelici Petőfi Tsz- ben az aratást megelőző hetekben 6—800 tsz-tag is részt vett a növényápolásban, s itt végeztek is a kukorica második, sőt a napraforgó és a cukorrépa harmadik kapálásával is. A legtöbb helyen azonban a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradtak a növényápolással: termelőszövetkezetekben, és egyéni gazdaságokban még több mint negyvenezer holdon kell elvégezni a második kukoricakapálást, de nem mindenütt fejezték még be a burgonya második töltögetését sem. fi Megyei Tanács Építőipari Váliaiata tizenegy szarvasiMliaisiáüút épít az idén a tennelőszövetkezetekíien A termelőszövetkezeti mozgalom gyorsütemű fejlődése következtében szükségszerűvé vált, hogy a régi és új termelőszövetkezetekben minél gyorsabban építsenek nagyüzemi állattenyésztésre alkalmas istállókat. E tekintetben sokat vállalt a Megyei Tanács Építőipari Vállalata, Ebben az évben 11 szarvasmarha istállót épít fel a vállalat, ahova mintegy 820 szarvas jószágot lehet majd elhelyezni. Az építkezéseket mindenütt megkezdték. A sárpilisi Uj Március Termelőszövetkezetnek például a közelmúltban adott át a vállalat, egy 50 férőhelyes, modern tehénistállót. És a közeljövőben adják át a termelőszövetkezetnek Gyulajon azt a 100 férőhelyes istállót, amit szintén a vállalat épített. Vállalták az építők azt is, hogy a Bá- taszéken épülő 120 férőhelyes, magtárpadlásos szarvasmarhaistálló gabonatárolóját a közeli napokban átadják, hogy itt már tárolhasson gabonát a szövetkezet. A tanács építőipari vállalatának dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy a termelő- szövetkezetekben határidőre átadnak minden istállót. A munkák jelenlegi üteme azonban megköveteli, hogy a vállalás teljesítése érdekében gyorsítsák az építkezéseket. Hollós László nevét kmm viselni a Szekszáref-palánk! Mezőgazdasági Technikum A Szekszárd-palánki Mezőgazdasági Technikum Hollós László, a kiváló szekszárdi gombatudós születésének századik évfordulóján azzal a kéréssel fordult az iskola oktatásügyi főhatóságához, hogy a nagy tudós szobrának felállításával és az iskola névadásakor a tudós nevének adományozásával járuljon hozzá Hollós László emlékének megőrzéséhez. A jegyzőkönyv, amelyben kérésüket megszövegezték, hangsúlyozza: Hollós László szakmájában világszerte elismert tekintély lett. Működési területe Tolna megye és Szekszárd volt. Uj fajták felfedezésén kívül a magyar mezőgazdaság fejlesztését szolgálta a gombakártevok és az ellenük való védekezés tanulmányozásával. Főbb művei: „Magyarország Gasteromvcetái” és „Szekszárd vidékének gombái”. Tanári fizetését, egész életét, sőt szeme világát is a tudomány érdekében áldozta fel. A nagy materialista tudós példát mutatott a természettudományokkal foglalkozó haladó értelmiség és ifjúság számára. Á megye mezőgazdasági tudományokkal legmagasabb fokon foglalkozó szakoktatási intézménye hálával emlékezik meg a nagy tudós századik születésnapjáról és háláját azzal is kifejezi, hogy Hollós László nevét veszi fel,
