Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-08 / 158. szám

UUUU<JU<JUUU<JUUUU SZERDA 1959. július 8. IV. évfolyam 158. szám ÁRA: 50 FILLÉR Äratnak, csépelnek a Scsddi határban A közel 10 000 holdas faddi Lenin Termelőszövetkezet egyik őszi árpa tábláján Pesti György kombájnvezető aratja, csépeli a gabo­nát. A kombájn után még tisztítani kell a magot. Ezt ott helyben el­végzi Benedek István munkacsapata AZ ARATAS HÍREI Aratási, cséplési versenyjelentés az állami gazdaságokból Tegnap jelent meg ismét a Tol­na megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának a versenyhír­adója. Az őszi árpa aratását az állami gazdaságokban már csak­nem teljes egészében befejezték. Az árpaterületnek 70 százalékát kombájnnal aratták le. A híradó szerint a kombájnosok versenyé­ben változatlanul Szabó György kombájnvezető tartja az első he­lyet: az aratási idényben 128 hol­don 1881 mázsa árpát aratott le kombájnjával. Aratógéppel Walter György, az Alsópéli Állami Gazdaság dolgo­zója 61 holdat aratott le és ezzel élre tört az aratógéppel dol­gozók versenyében. Ezen a héten megyeszerte ki­bontakozik a búza, a rozs és a ta­vaszi árpa aratás. Nagymértékben segíti az aratást az a körülmény, hogy az EMAG és a Csepel Autó­gyár állandó service ügyeletet tart — még vasárnap is — és so­ron kívül kielégíti a gazdaságok gép javítási, sőt alkatrész szükség­leteit is, Befejezik az Őszi árpa aratását — Magasak a termésátlagok — Aratják a házát a paksi járás termelőszövetkezeteiben A paksi járás termelőszövetke­zetei őszi árpa vetésterületük 85— 90 százalékát aratták le. Az eddi­gi cséplések és becslések arra en­gedtek következteni, hogy a já­rás termelőszövetkezeteinek át­lagtermése őszi árpából 17—19 mázsa. Ez á termésátlag magasan felülmúlja a tavalyi és az idei év­re betervezett átlagot. A bölcskei Petőfi Tsz 110 hold árpaterülete 20—22 mázsás termésátlagot adott. A szövetkezet már elcsépelte az őszi árpát, a tarlókon pedig folyik a tarlóhántás és a másodvetés. Befejezték az őszi árpa aratá­sát és a csépiését a madocsai Igazság, a sárszentlőrinci Tán csics Termelőszövetkezetek­ben is. 16—20 mázsás itt is az őszi árpa termésátlaga. Jó termést várnak a járás ter­melőszövetkezetei búzából is. Az eddigi becslések szerint 14—16 mázsás termésre számítanak hol­danként. Járásszerte megkezdték a ter­melőszövetkezetek már a búza aratását és az aratógépek nyomában hánlják a tarlót. A járási tanács mezőgazdasági osztályán kapott tájékoztatás sze­rint a járás területén a sok eső ellenére is jól megy az aratás. A termelőszövetkezetek a gépállo­másokkal együtt minden kedvező idő.t kihasználnak, hogy minél előbb a magtárba kerüljön az idei gazdag termés. Az aratás hátráltatja megyénkben a növényápolási munkákat A kedvezőtlen nyáreleji időjá­rás megyénk szántóföldjein sok gabonát ledöntött s a termelő- szövetkezetekben körülbelül hat­ezerötszáz holdon kell gép helyett kézi erővel aratni. Ez a megye ter­melőszövetkezeteiben azt jelenti, hogy összesen több mint három­ezer munkanapnak megfelelő többletmunkát kell elvégezni a kéziaratás miatt. A szekszárdi „csőgyár” Az overallos fiatalember leszáll a teherautóról. — Rakodhatunk? — Tessék hátramenni, ott majd kiadják a csövet — vá­laszolja a művezető. Megkérdezem a kocsi veze­tőjét, hova viszik a csöveket. — A Lajta-Hansági Állami Gazdaságba. —Aztán beválnak ott ezek az öntözőcsövek? — Ha nem lennének jók, nem vinnénk. Mert ez már a tizedik fuvar. Az autót hamarosan meg­rakják, majd indulnak is a szál lítmánnyal. Sietniök kell, ha még ma haza akarnak érni, vagy háromszázötven kilomé ■ ternyi út van előttük. A Tolna megyei Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalatnál már régen esedékes lenne a cégtáb­la-csere. Gépjavítást már nem nagyon végeznek itt, a gépál­lomások már önállóan javít­ják gépeiket. Ellenben annal több új dolgot gyártanak. A gépműhely sorozatban készíti a Szállítóberendezések Gyára ré­szére az export silókombájnhoz az alkatrészeket. Az üzemben készülnek a. vas-tetőszerkeze- tv.k és ami most már közel egy éve főterméke a »gyár«-nak, itt készülnek az egész ország termelőszövetkezetei és állami gazdaságai részére az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges csö­vek. A múlt év őszén kezdték meg a csövek gyártását, akkor egy negyedév alatt nyolcezer folyó­méter készült a háromféle át- mérővel gyártott öntözőcsövek­ből. Ez év első negyedében 22 ezer, a második negyedévi terv már 36 ezer métert irányzott elő. Ezt közben felemelték 4.2 ezerre, de mire. lejárt a három hónap, a vállalat kongresszusi versenyben álló dolgozói még hatezer méterrel megtoldottéit a tervet, s így 48 ezer méter öntözőcső készült az üzemben. A terv teljesítéséhez, illetve túlteljesítéséhez a munka jobb megszervezése mellett a he- gesztökapacitást kellett növel- ni. A csövek ugyanis lemezből, húzással és hegesztéssel készül­nek. Hegesztőket felvenni nem lehetett, nem volt jelentkező, ezért tanfolyamot indítottak he gesztők képzésére. A most zá­rult második tanfolyamon ti- zenketten vizsgáztak eredmé­nyesen, — köztük több traktor, szerelő, akiket eredeti szakmá­jukban nem tudnak foglalkoz­tatni, de van az új hegesztők között egykori borbély, szabó, cipész, asztalos, festő, sőt még artista is. Az üzem vezetőit és dolgo­zóit most a csőgyártás további fejlesztése foglalkoztatja. Már eddig is több újítást vezettek be. Ezek közé tartozik pél­dául Szamkó Kálmán hegesztő javaslata, a negatív csőfejek­nek villannyal való hegesztésé­re. Dolgoznak a csőkapcsolók­nak az üzemben történő előál­lításán, hogy ne kelljen az öntvényeket máshonnét besze­rezni, a 130-as csöveknek a mos tani hengerlés helyett húzással való gyártásán. Még ebben az évben felépül az új csőüzem — mintegy kétmillió forintos költ­séggel —, ahol a tervek sze­rint korszerűbb gépek alkal­mazásával megkétszerezik a je­lenlegi termelést és a jelenlegi­nél sokkal tartósabb, ónozott csöveket gyártanak majd. (J) Azokban a termelőszövetkeze­tekben, ahol előre gondoltak a nagy nyári mezőgazdasági munkák megszervezésére, sem a növényápolás, sem az aratás nem okozott gondot. A báta- széki Búzakalász Tsz-ben, vagy a tengelici Petőfi Tsz- ben az aratást megelőző he­tekben 6—800 tsz-tag is részt vett a növényápolásban, s itt végeztek is a kukorica máso­dik, sőt a napraforgó és a cu­korrépa harmadik kapálásá­val is. A legtöbb helyen azonban a ked­vezőtlen időjárás miatt elmarad­tak a növényápolással: termelő­szövetkezetekben, és egyéni gazda­ságokban még több mint negy­venezer holdon kell elvégezni a második kukoricakapálást, de nem mindenütt fejezték még be a bur­gonya második töltögetését sem. fi Megyei Tanács Építőipari Váliaiata tizenegy szarvasiMliaisiáüút épít az idén a tennelőszövetkezetekíien A termelőszövetkezeti mozga­lom gyorsütemű fejlődése követ­keztében szükségszerűvé vált, hogy a régi és új termelőszövet­kezetekben minél gyorsabban építsenek nagyüzemi állatte­nyésztésre alkalmas istállókat. E tekintetben sokat vállalt a Me­gyei Tanács Építőipari Vállalata, Ebben az évben 11 szarvasmarha istállót épít fel a vállalat, ahova mintegy 820 szarvas jószágot le­het majd elhelyezni. Az építkezé­seket mindenütt megkezdték. A sárpilisi Uj Március Termelőszö­vetkezetnek például a közelmúlt­ban adott át a vállalat, egy 50 férőhelyes, modern tehénistállót. És a közeljövőben adják át a ter­melőszövetkezetnek Gyulajon azt a 100 férőhelyes istállót, amit szintén a vállalat épített. Vállal­ták az építők azt is, hogy a Bá- taszéken épülő 120 férőhelyes, magtárpadlásos szarvasmarhais­tálló gabonatárolóját a közeli na­pokban átadják, hogy itt már tá­rolhasson gabonát a szövetkezet. A tanács építőipari vállalatának dolgozói a pártkongresszus tiszte­letére vállalták, hogy a termelő- szövetkezetekben határidőre átad­nak minden istállót. A munkák jelenlegi üteme azonban megkö­veteli, hogy a vállalás teljesítése érdekében gyorsítsák az építke­zéseket. Hollós László nevét kmm viselni a Szekszáref-palánk! Mezőgazdasági Technikum A Szekszárd-palánki Mezőgaz­dasági Technikum Hollós László, a kiváló szekszárdi gombatudós születésének századik évforduló­ján azzal a kéréssel fordult az is­kola oktatásügyi főhatóságához, hogy a nagy tudós szobrának fel­állításával és az iskola névadása­kor a tudós nevének adományo­zásával járuljon hozzá Hollós László emlékének megőrzéséhez. A jegyzőkönyv, amelyben kéré­süket megszövegezték, hangsú­lyozza: Hollós László szakmájá­ban világszerte elismert tekin­tély lett. Működési területe Tolna megye és Szekszárd volt. Uj faj­ták felfedezésén kívül a magyar mezőgazdaság fejlesztését szolgál­ta a gombakártevok és az ellenük való védekezés tanulmányozásá­val. Főbb művei: „Magyarország Gasteromvcetái” és „Szekszárd vidékének gombái”. Tanári fizeté­sét, egész életét, sőt szeme világát is a tudomány érdekében áldozta fel. A nagy materialista tudós pél­dát mutatott a természettudomá­nyokkal foglalkozó haladó értel­miség és ifjúság számára. Á megye mezőgazdasági tudo­mányokkal legmagasabb fokon foglalkozó szakoktatási intézmé­nye hálával emlékezik meg a nagy tudós századik születésnap­járól és háláját azzal is kifejezi, hogy Hollós László nevét veszi fel,

Next

/
Thumbnails
Contents