Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-01 / 152. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG SSSÖ. fé*K* L AZ ÉLET i. — Szeretném tudni, hogy mi mondanivalód lehet számomra — húzta maga alá lábait Éva, félig ülve, félig fekve az öblös fotelben, melynek mélyéről el­lenséges pillantásokat lövellt Vili felé. Vili idegesen dobolt ujjaival az asztalon, bizonytalan, eset­len lépéseket tett Éva felé, majd kétségbeesett arckifeje- zéssel hirtelen leült maga is az egyik székre. Éva gonosz kárörömmel néz­te a férfi megaláztatását. Hagy­ta elnyúlni a csendet, mert tud­ta, hogy Vilinek annál nehe­zebb lesz elkezdeni. — Éva, én tudom, hogy már nem szeretsz. Nem kellek ne­ked. Ne keressük, hogy ki a hibás. Csak a Vilike miatt jöt­tem. Apja vagyok mégis. Gon­dolj az ő jövőjére. Kérlek, gye­re vissza hozzám! Az asszony unottan vont egyet a vállán. |f — Erről tárgyalni sem va­gyok hajlandó. — Éva, könyörgöm — kezd­te újra a férfi —, anya vagy. — Vilike velem marad — szakította félbe az asszony in­gerülten —, ne fújd a régi nó­tát. Legjobb, ha békén hagysz és máskor megkímélsz látoga­tásaidtól is. — Te csak hiszed, hogy olyan egyszerű az egész. — Veled együtt élni kibírha­tatlanul nehéz! Megint rájuk zuhant a csend. Tekintetük csapott össze néha csupán. Az asszony elszánt szi­lárdsága a férfi kétségbeesésé­vel. — Mit vétettem ellened? — próbálkozott az újra. —1 Sze­rettelek, s egy szóval sem bán­tottalak meg soha. Te meg hányszor csaltál meg hűtlenül. Utólag, Éva, mindig minden kiderül. De nem akarok én ne­ked szemrehányást tenni. Meg­bocsátanék most is a gyerekért. — Űúgy — húzta el a szót gúnyosan az asszony —, meg­bocsátanál? Hát azt hiszed, hogy törődöm az érzéseiddel? A nagylelkűségeddel? Mit gon­dolsz, egy ilyen nő, amilyen én vagyok, igen nézz csak rám, aki után tolonganak a férfiak, az igazi férfiak, szerethet egy­általán olyan aktakukacot, mint te vagy?! Az a rongyos ezer­négyszáz, amit havonta össze­szedtél, a ruházatomra is ke­vés! Nem, öregem, elegem volt belőle! — Nagyon jól tudod, hogy miattad nem kerülhettem jobb állásba. A származásodért. — Hát most megszabadítalak magamtól — csattant fel az asszony. Most már sietni kel­lett, mert randevúja volt. — Légy nyugodt, lesz olyan, aki­nek kellek így is a havi négy­ezer je mellé! A férfit elöntötte az indulat. — Szóval eladod magad pén­zért, mint egy ringyó! — Micsoda?! — ugrott fel az asszony. — Ringyó?! Te pa­raszt, te! Mars innen, takarodj! Ezerkilenszázötvenhat őszén Vili nyugatra szökött, s magá­val vitte a kis Vilikét. II. — Bandi? — szólalt meg az asszony váratlanul. — Hm? — Tényleg elmész üdülni? A nagy darab férfi egy piL lanatra felemelkedett a csoma­golásból és úgy csodálkozott rá a feleségére, mintha annak elment volna az' esze. — Hogy lehet ilyet kérdezni, Éva? — Csak — hallgatott el az asszony, s kezeivel szórakozot­tan matatott a ruhák között. _ Egy idő után megint megszó­lalt bátortalanul: — Bandi? — Mi bajod? — kérdezte vissza a férfi most már kellet­lenül. — Nem lehetett volna úgy csinálni, hogy mi is menjünk veled? Bandika meg én. — Mondtam már. hogy nem adtak családos beutalót. Az asszony ezután kiment a konyhába kakaót melegíteni Bandikénak. Amikor bejött, összeharapta ajkait, mint a gyermek, ha sírással küszködik. Végül mégis úrrá lett magán. s csak úgy vetette oda félvállról, könnyedén, mintha jelentékte­len dologról lenne szó: — Elmehettünk volna a sa­ját pénzünkön. A férfi felkapta a fejét, mint a vadászkutya, amikor szagot szimatol. Farkasszemet néztek, az asszonyéban égett a fájda­lom. Sejt valamit, cikázott- át hirtelen a férfi agyán a sejte­lem, s egyszerre elöntötte a forróság. Igyekezett közömbös maradni. — Sok pénzbe kerülne. — Kibírnánk — makacsko- dott tovább az asszony. — Fáradt vagyok, jobb, ha most egyedül pihenek. — Nem pihenni mész! — rob­bant ki az asszonyból az elke­seredés. — Hanem? — húzta ki ma­gát vésztjósló nyugalommal a férj. — Szeretkezni a titkárnőd­del, ölelgetni, csókolózni, meg az ágyában henteregni! Azt hi­szed, nem tudom régóta? Csak vártam, csak reméltem min­dig, hogy majd megjön az eszed! De mit törődsz te a gyer­mekeddel, meg velem?! 1960-ban megszólal „Ghana Hangja“ Nemsokára új hang jelenik meg az éterben, amely — az egy- re szaporodó afrikai adóállomá­sokkal együtt, — felkelti a feke­te földrész 200 millió lakosának érdeklődését. A fiatal afrikai köz társaságban több mint hárorri- millió dollár költséggel épül a ghanai adóállomás, amely 1960 őszén kezdi meg működését »Ghana Hangja« elnevezéssel. A tervek szerint a program an­gol és francia nyelvű adásokkal indul, majd arab és portugál nyelvű adásokkal bővül. Végül haussza nyelvű és szuahéli nyel­vű adásokat is programba iktat­nak. A haussza nyelv Nyugaf- Afrika legelterjedtebb kereske­delmi és közhasználatú nyelve, Kelet-Afrikában pedig ugyanezt a szerepet a szuahéli nyelv tölti be. Későbbi időpontban angol, arab nyelvű különszolgálatot is terveznek, amely a közel-keleti országok felé sugározna. Távo­labbi terv, hogy külön adások len nének Nagy-Britannia és az Egye sült Államok részére. A rádióállomás afrikai és kö­zel-keleti programja évente majd nem félmillió dollárba kerül az országnak. A ghanai adóhálózat négy 10Ó kw-os adóval fog mű­ködni. Jelenleg csupán egy kis 20 kw-os adó működik, belföldi használatra. Sokáig kételkedtek abban, vajon a fekete földrész lakosai egyáltalán hallgatják-e a nekik szóló rádióadásokat. Ez a kétely most megszűnt. Ghánában például 1947—50-ig évente csak 1000 rá­diókészüléket adtak el az ötmil­liós országban. Ez a szám azóta évi 20 000-re emelkedett. Becslé­sek szerint jelenleg 60 000 rádió. készülék működik Ghánában, amihez még körülbelül 40 000 relé-készüléket kell számítani. A ghanai rádiótársaság közvéle­ménykutatást rendezett, amely­ből kiderült, hogy körülbelül! 700 000-en hallgatják rendszere­sen a rádiót. »Ghana Hangja« a tervek sze­rint eleinte napi 7—8 órán át ad műsort, mégpedig késő délutántól éjszakáig. Az új adóállomás sa­ját tudósítókkal rendelkezik, majd Afrika különböző részei­ben. Az adóállomás terveit a kormány kívánságára a kanadai rádiótársaság készítette. — Én nem törődöm veletek? — bődült el a férfi. — Nem lát­lak el pénzzel, mint egy ki­rálynőt? — Pénz, pénz, mindig csak a pénz! Nekem szív is kell! Miat­tad hagytam el első férjemet, s most kit kaptam benned?! Úr­isten, kicsodát?! Vedd tudomá­sul, hogy én ezt nem bírom to­vább! Nem tűröm tovább! — Nem?! — Nyíltak tágra a haragtól a férfi szemei. — És ha úgy volna, mit tudnál tenni, te liba, te tyúk?! — Strici, csibész! — sikolto­zott az asszony. — Igen, hiába is jössz így felém! Strici, csi­bész! Jaj, istenem! Vasmarok szorította a nya­kát. Levegő után kaokodott, aztán elhomályosult előtte a világ, s félig elvesztette az esz­méletét. Időnként tompa fáj­dalom szaggatta a fejét, s ha kinyitotta a szemét, a fal pi­ros mintás rózsái jártak vad táncol; előtte. Majd a hajába túrt a vasmarok, halálra sápadt arcát beállította ütésre, s le­sújtott a bal ököl. A csapás nyo­mán kibuggyant a vér. Bandi kellemesen üdült. Amikor hazatért, a csupasz fa­lak fogadták. S a falba vert szögek, melyeken mozdulatla­nul lógtak a ruhák. Bakács Tibor Nyulak, vagy emberek? Az Egyesült Államok atom­energia bizottsága néhány nappal ezelőtt adatokat hozott nyilvános ságra a tavalyi rendkívüli nagy magasságokban végzett nukleá­ris robbantások kihatásairól. Közli, hogy ezeknek a robbantá­soknak következményeképpen 300 mérföldcs körzetben a nyu­lak mind megvakultak. A Times washingtoni tudósító­ja, miután szűkszavúan közli a megállapítást, magyarázatul va­lamiféle értekezést fűz hozzá ár­pái, hogy az ember viszonylag mennyivel hamarabb képes pis­logással megvédeni a szemét, mint a nyúl\ Úgy látszik, őt. vi­gasztalja az a tény, hogy az em­ber a másodperc töredékével gyor sabban képes erre a műveletre. Lehet, hogy az amerikai szakértő két is megnyugtatja az ilyesmi, hiszen nem óhajtanak megegyez- ni a kísérletek beszüntetéséről. Macmillan legutóbbi amerikai látogatása során kijelentette, hogy* amennyiben a vitás kérdé­sek háborúra vezetnének, Anglia kénytelen lenne az összes gyer­mekeket a nemzetközösség távo» li vidékeire evakuálni. A Daily Workerben Gordon Schaffer, az angol Béketaná^s el­nöke kijelenti: »Nem tudom, mi borzasztóbb: az a kilátás, hogy tömegesen megvakulhatunk, avagy az, hogy mindannyiunk gyermekeit elviszik valami tá­voli helyre, mi pedig itt mara­dunk és várjuk a pusztulásun­kat«. Hogyan számolnak a gyerekek Cape Canaveralban ? A napokban nyolcadszor ful­ladt kudarcba a kísérlet, hogy Vanguard rakétával amerikai műholdat lőjjenek ki a világűrbe. A sorozatos kudarcok adtak okot arra a keserű amerikai viccre, hogy a Cape Canaveral-i iskolá­sok manapság a következőkép­pen tanulnak meg számolni: »öt, négy,, három, kettő, egy — a fene egye meg, már megint nem ment!« Súlyos aggodalmat fejez ki a nyugatnémet zsidóság központi tanácsának határozata Düsseldorfban kétnapos konfe­renciát tartott a nyugatnémet zsidóság központi tanácsa. A kon­ferencián hozott határozatban sú­lyos aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy Nyugat-Németor- szágban egyre sűrűbben fordul­nak elő antiszemita incidensek és egyre több volt náci kerül vezető állásokba. Tudomány és technika: KÉSZÜL EURÓPA TEKTONIKUS TÉRKÉPE A moszkvai egyetemen a napokban összeült Európa tektonikus térképének nemzetközi szerkesztő bizottsága. Ez a térkép természe­tesen egy része lesz annak a tektonikus világtérképnek, amelynek összeállítását a Szovjetunió kezdeményezte. Alekszej Bogdanov pro­fesszor, a tektonikus világtérkép összeállításával foglalkozó nem­zetközi bizottság tudományos titkára elmondotta, hogy a szer­kesztő kollektíva munkája a külföldi tudósok gyümölcsöző együtt­működésének ragyogó példája. A résztvevők megvitatták azokat az új megfigyeléseket, amelyeket Svájc, Norvégia, Finnország, a Szov­jetunió, az NDK, Franciaország. Spanyolország és az NSZK geoló­gusai végeztek. A térkép összeállításában Marokkó és Észak-Afrika más országainak tudósai is részt vesznek. Az európai térképet 1960 őszére, vagyis a Nemzetközi Geológiai Kongresszus XXI. koppenhágai ülésszakára készítik el. A térkép makettjét európai és az észak-afrikai országokból kapott anyagok alapján szovjet geológusok már összeállították. Ez a tudományos munka — mondotta Bogdanov professzor — kü­lönösen nagyjelentőségű az európai geológiai fejlődés törvényszerű­ségeinek megállapítása szempontjából. AZ ÜSZÓ KUTATÓÁLLOMÁS ÜTJA Az „Északi-sark 8” elnevezésű szovjet kutatóállomás teljes kört ír le az Északi Jegestengeren. A szovjet sarkkutatók kiszámítot­ták, hogy néhány év - múlva az úszó jégtábla, amelyen az állo­más felépült, visszatér arra a helyre, ahonnan idén áprilisban elindult. A továbbiakban elérke­zik majd az úgynevezett anticik­lon-cirkuláció területére, amelyet eddig a tudomány alig ismert. A kutatók felkészültek arra, hogy az állomás útját kihasználva, ritka és érdekes megfigyeléseket tegye­nek. AZ ESZKIMÓK HALLJÁK AZ ÉSZAKI FÉNYT Az eszkimók nemcsak látják, de hallják is az északi fényt, és alig tudják elhinni, hogy a sarki expedíciók tagjai csak az érdekes fényjelenséget látják, de fülük nem képes felfogni a kísérő hang- jelenségeket. SZÍNTELEN VÉRÜ HALAK Ismeretes, hogy a halak vére a nagymennyiségű vörös vérsejt ha­tására élénkvörös színű. A tudo­mány azonban ismer olyan an­tarktiszi halakat, amelyek vére színtelen és átlátszó, mint a víz. Az „Ob” szovjet kutatóhajó nem­régiben 3 fehérvérű halfajtát ho­zott felszínre. Ezek kopoltyúja nem vörös, hanem világos krém­színű, a vérük színtelen folyadék, alig lehet megkülönböztetni a nyálkától és a víztől. Alekszandr Andrijasev, a biológiai tudomá­nyok doktora nemrégiben beszá­molt arról, hogy a második és a harmadik szovjet antarktiszi ex­pedíció újabb fehér vérű halfaj­tákra bukkant, köztük olyanokra is, amelyeket eddig a tudomány még nem ismert, HANGSZIGETELŐ FALFESTÉK A New York-i Acustio Chemi­cal új falfestéket gyárt, amely 10 decibellel csökkenti a szobába be­szűrődő hangokat. Az új falfes­ték hangszigetelő tulajdonságát egy látexen alapuló apró szem­csés anyagnak köszönheti. CSEHSZLOVÁK ORVOSOK A GUINEÁI EGÉSZSÉGÜGY FEJLESZTÉSÉÉRT Két csehszlovák orvos, dr. Pa­vel Macuch és dr. Frantisek Bra- dec egy hónapra Guineába uta­zott, hogy az ottani egészségügyi minisztériumnak javaslatokat te­gyen az ország egészségügyi hely­zetének megjavítására. A két csehszlovák orvos egy hónapig tartózkodik Guineában. TAPASZTALATOK AZ ÉLŐ VÍRUSBÓL KÉSZÜLT GYER- MEKPARALÍZIS ELLENI VAK­CINÁVAL Dr. Albert Sabin, a cincinnati egyetem tanára az élő vírusból készült gyermekbénulás elleni vakcina feltalálója a napokban beszámolt azokról a tapasztalatok­ról, amelyeket a vakcina alkal­mazásával szereztek. Elmondotta, hogy ezzel a vakcinával eddig négy és félmillió embernek nyúj­tottak védettséget a Szovjetunió­ban, Mexikóban, Hollandiában, Csehszlovákiában, Malájföldön és még néhány más országban. A Sabin-vakcina legyöngített élő vírusokból készült oldat, amely szájon át adható. Szakértők véleménye szerint a vakcina elő­állítási költsége körülbelül egy- tizede a Salk-vakcinának. Egye­lőre még nem dőlt el véglegesen, hogy a két oltási eljárás közül melyik nyújt nagyobb és tartó- sabb védelmet a betegség ellen. IJESZTŐEN ROMLANAK A GYERMEKEK FOGAI NYUGATON Számos nyugati országban ijesztő beszámolókat közölnek ar­ról, hogy milyen mértékben rom­lanak a gyermekek, fogai. Angliá­ban az iskolai tanulók közel 98 százaléka fogszuvasodásban szen­ved és fogaik kétszer olyan gyor­san mennek tönkre, mint ahogyan kezelni tudják őket. Skandináviában is egyre gyak­rabban fordul elő, hogy öt éven aluli gyermekeknek összes tejfo­gait ki kell húzni. Számos vidé­ken a fogászati vizsgálatok azt mutatták, hogy egyetlen gyermek­nek sem egészséges a fogazata. ÉLETRE KEL AZ ŐSI KÍNAI PORCELÁN VÁROS Csanghszi tartományban van a híres Kingtecsen város, amely már 1500 évvel ezelőtt is mint »porcelánváros« volt ismeretes. Az ősi kínai porcelánipar székhelyét most új életre keltették. Az elmúlt évekberl 40-nél több különleges színű porcelánfestéket ké­szítettek a régi hagyományos receptek szerint és vagy húsz csodá­latos szépségű új mázzal is bővítették a porcelánfestés választé­kát. A felhasznált színek között ott van a régi iín. »áldozati bíbor«, amelyet régen csak a császári áldozati ceremóniáknál használt edényekhez volt szabad alkalmazni. A tavalyi évben kínai kerami kus művészek ezernél több új porcelántárgyat terveztek. A kísérleti kerámiai intézetben sike­rült előállítani olyan fehér por.ee tánmázat, amelynek vakító színe felülmúlja a régi porcelánok fehérségét. A felszabadulás óta Kiná. bán újra feléledt a porcelánszobrászat is. A porcelánvárosban háromszáz új alkotás született, melyeknek témája részben törté­nelmi, részben a modern életből származik, vagy a természet mo­tívumait dolgozza fel. Az ősi kézműves módszereket a korszerű gépesítés modern módszereivel egészítik ki. A tervek szerint a következő négy év alatt a porcelánváros összes üzemeiben min­den gyártási folyamatot — az agyagkitermeléstől egészen a kész­termékek csomagolásáig, — feltéve, hogy kézi munkát nem igé­nyelnek, gépek fogják elvégezni.

Next

/
Thumbnails
Contents