Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

4 TOiTCÄ WEGTta NEPtfJSÄG 1959. JtWns '51. Asszonyoknak — lányoknak ASSZONY.URALOM — Nem asszonynak való munka a kaszálás — mondták a szomszé­dos táblán dolgozó tsz-tagok, ami­kor látták Annus asszony erőlkö­dését. Annus pedig a tsz-beliek sajnál­kozását hallgatva, fáradtságát tit­kolva, olyanokat suhintott a ka­szával, hogy bármelyik férfinek is becsületére vált volna. Közben pedig tizenhárom éves fiát szidta, aki utána a markot szedte. — Olyan vagy, mint az apád, úgy látom, neked sem tetszik az aratás — zsörtölődött elkeseredve. Amikor pedig a szomszédok ar­ról beszéltek, hogy nemcsak saját magát teszi tönkre ezzel a nehéz munkával, hanem a fiatal gyer­meket is, így vágott vissza: — De nagyon felvágtok a gépe­sített aratásotokra. Úgy látszik, már elfelejtették azt, hogy 15—16 évvel ezelőtt ti is ezt csináltátok. — Az igaz, de akkor rá voltunk kényszerülve, mert a férfiakat el­vitték a háborúba, de most, ami­kor gépekkel is lehet dolgozni, igazán nincs szükség arra, hogy asszony arasson. így jár az, aki nem hallgat a jó szóra és a saját feje után megy — vágtak vissza a tsz-asszonyok. Annus asszonyéknál az elmúlt évben és a tavasz folyamán több­ször megfordultak a tsz-tagok. Szívesen látták volna maguk kö­zött a tsz-ben, hívták is a férjével együtt. János, a férj miután jó barátjai és ismerősei többségük­ben már a tsz-ben dolgoztak, ment volna. Náluk a családban az asz- szony volt ellene. Folyton azt hangoztatta: „Az enyém a 7 hold föld, nekem adták a földosztás során, s addig is megbírtam ve­le, amíg te fogságban voltál! János, a férj pedig egy darabig csak hallgatott, s végül gondolt egyet. — Hát jó, ha te így akarod, le­gyen így, de az idén te aratsz — fenyegetődzött és a komlói bányá­nál helyezkedett él külszíni rako­dómunkásnak. így történt, hogy az asszonyra magára maradt az aratás, a szőlő­permetezés és a többi, férfinek való nehéz munka. — Majd én megmutatom — mondogatta, s önfejűén dacolt fér­jével, a falu fejlődésével és saját magával. Dolgozott éjt nappallá téve, s közben gyötörte magát, családját, de különösen az alig 13 éves Jancsi gyereket, aki anyjával együtt dolgozott, markot szedett, permetlevet hordott, korát és véz­naságát meghaladó erején felüli munkát végzett. Annus és a fia három napon ke­resztül kora reggeltől késő estig dolgozott. Learatta az egy hold búzát és. amikor végzett, bement a tanácsházára. — Titkár elvtárs, végeztem az aratással — jelentette. — Igen? örülünk neki Annus, bár nem kellett volna ezért be­fáradnia, mert az utóbbi időben eltörölték a bejelentési kötelezett­séget. — Nem is csupán ezért jöttem — válaszol az asszony. — Nem? Hát miért? — Azért jöttem, mert megun­tam a „hadiasszonyokéhoz” ha­sonló helyzetet. Elhatároztam, hogy tsz-tag leszek. És most arra kérem a titkár elvtársat, beszél­jen az urammal. Én megtettem az ő kívánságát, de ő is tegye meg az enyémet. Jöjjön haza, s dolgoz­zunk együtt a tsz-ben. P.-né Mohamedán nők a felszabadulás ünnepén A szép fekete mohamedán lá­nyok, akik nemrég még lesütött szemmel, sűrűn elfátyolozott arc­cal suhantak végig Bagdad ut­cáin, most felszabadultak és egyenrangúak lettek a férfiakkal. Az iraki diadalmas forradalom első évfordulójára rendezett ün­nepségen Irak lányai már fátyol nélkül, színes európai ruhában táncoltak vidáman az utcákon. Kasszem tábornok az ünnepsé­gek során szívélyes kézfogással üdvözölte az első iraki nőket, akik az új földreform értelmé­ben földhöz jutottak. Ugyancsak az évfordulóra rendezett ünnep­ségek idején történt, hogy dr. Na- hiha Dulaimit, a nők jogainak védelmében alakult liga elnökét Irak első női miniszterévé ne­vezték ki. Háztartási tanácsok Ha öreg a tyúkocska és hosz- szabb főzés után sem akar meg­puhulni a levesben, adjunk hoz­zá pár csepp rumot... A konyhaasztal csúnya zsírfolt ját eltávolíthatjuk, ha vízzel kissé felpuhított agyagot kenünk rá... Néhány szó az őszi kalapdivatról Az őszi kalapdivat párizsi be­mutatóján kiderült, hogy a pá­rizsi kalapok ezúttal nem lesznek »bolondosak« és az eddigieknél inkább hasonlítanak józan és cél szerű fejfedőkhöz. Divatban van na^ a klasszikus vonalú tokkok, turbánok, dobozformájú kalapok, amelyek majdnem mind Sötét szí nekben fordulnak elő. Nagy di­vat a barna minden árnyalata, a gesztenyeszíntől egészen a kara- mellig és a drapp minden ár­nyalata. A kalapokat egyenesen viselik és nem húzzák annyira Angol kislány a Bolsoj balettiskolájában Első ízben fordult elő, hogy a világhírű szovjet Bolsoj színház balettegyüttese egy 14 éves an­gol kislányt vett fel a balettis­kola növendékei közé. Ann Sto- ne számára igen nagyjelentőségű, hogy a világ első balett iskolájá­ban nyerhet kiképzést, hiszen ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ki­váló táncosnő lesz belőle, aki mű vészeiével világszerte élvonalba kerül. Ann Stone öt évig foly­tatja tanulmányait a moszkvai balettiskolában. homlokba, mint eddig. Sok a két-három színárnyalatot kom­bináló modell. Számos bársony, szőrme és szőrmehatású gyapjú­anyag szerepel a kollekcióban, továbbá szatén és selyemsifon kombinálva. Nagy divat a fátyol, csipke és füll anyag, amely több rétegben elrendezve vonzó kere­tet ad az arcnak. A párizsi divatszalonok min­dent elkövetnek, hogy a nőket rávegyék a kötelező kalapviselet re. Számos új kalapmodell ké­szült a népszerű új frizurához, az ún. »egyiptomi konty«-hoz. Ez a konty magasan a fejtetőn helyez­kedik el és Balmain pl. olyan turbánokat és tokkokat készít hozzá, amelyek »három emelete­sek«, háromféle barna, vagy szürke árnyalatban készültek. Ki a legtisztább ? A francia iskolákban tiszta­sági versenyt bonyolítottak le. A 13 »legtisztábbnak« talált fran­cia gyermeket testsúlyuknak megfelelő mennyiségű szappan­nal ajándékozták meg. összesen 7020 darab szappant osztottak ki a nyertesek között. Lakáskiutalások — 1960-ra A Tolna megyei tanács legutób bi ülésén többek között lakás­kiutalási ügyekkel is foglalko­zott. Szekszárd város tanácsa jú­lius 21-én egy felterjesztést kül­dött a megyei tanács végrehajtó bizottságához, amelyben javasla­tot tett az 1960-ban állami erő­ből épülő és átadásra kerülő 57 lakás felosztására. Ebből 28 két- szoba-konyhás összkomfortos, 16 egyszoba-konyhás összkomfortos és 13 garzonlakás. A városi ta­nács a javaslatot a városi párt­bizottsággal egyetértésben tette meg. A lakáselosztási javaslatok megtételekor a városi tanács v. b. olyan személyek jogos igényét vette figyelembe, akiknek az igénye hosszabb idő óta kielégí­tetlen, vagy családi helyzete rend kívül indokolttá teszi, hogy la­káshoz juttassák. Amint az a la­káshoz juttatottak névsorából ki­derül, valamennyien nagycsalá­dosok és fiatal házasok. Ezenkí­vül néhány vállalat, közület ré­szére is biztosítottak 1-1 lakást. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága jóváhagyta a városi ta­nács v- b. javaslatát és utasította a városi tanács v. b. elnökét, hogy gondoskodjon a névsorban — javaslatban — feltüntetett személyek számára a lakás kiuta­lásáról. Séta borotvaszappan ügyben — Kérek egy rúd borotvaszap­pant! — Sajnos, kérem az előbb vit­ték el az utolsót. Az illető kénytelen elmenni a borbélyhoz, noha ott várakoznia kell s nincs ideje és különben is, mindig egyedül szokott borotvál­kozni. Néhány nap múlva ismét benyit a boltba: — Kérek egy rúd borotvaszap­pant! — Sajnos, kérem az előbb vit­ték el az utolsót. Ugyanaz a kérdés, ugyanaz a válasz, amiből a vevő mid járt sejtette, hogy rúd borotvaszap­pant napok óta nem lehet kapni, tehát hiánycikk. Csak a boltos ezt nem vallja be, hanem min­denkinek azt mondja, hogy az »előbb« vitték el az utolsót. — Ezért aztán, ami biztos, biztos, elment a következő üzletbe is, ahol rendes körülmények között kell borotvaszappannak lenni. Itt egy »kellemes« meglepetés érte: megmondták őszintén, hogy már korábban, több, mint egy hete kifogyott és nem is tudják, hogy mikor kapnak ismét. Egy harma­dig helyen végre talált, de nem olyan minőséget, mint szeretett volna. Egy lapos dobozba helye­zett borotvaszappant kínáltak neki, amit végül is kénytelen volt megvenni. Azért mondom, hogy »kénytelen«, mert ezt a minősé­get senki sem szereti, nem vált be a csomagolása és nem is vá­sárolják. Végül pedig csengett a telefon a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat szekszárdi lerakatánál — rúd borotvaszappan ügyben. Par- rag Ferenc árurevizor a követke­ző felvilágosítást adta: — Sajnos, nálunk is kifogyott a készlet és tudomásunk van ar­ról, hogy 2—3 hét óta bizonyos mértékű hiány mutatkozik ebből a cikkféleségből. Ennek úgy gon­dolom az az oka, hogy nagyon megnőtt a kereslet és bizonyára nem volt megfelelő a piacfelmé­rés sem, ezért nem volt elég bo­rotvaszappan. Amikor mi tudo­mást szereztünk a hiányról, in­tézkedtünk, hogy valamilyen fór mában meg tudjuk szüntetni a hiányt. Egyébként a megrendelést is leadtuk és napokon belül meg kell érkezni több mázsa borotva­szappannak. A szállítási szerző­dés kötbéres és így nem való­színű, hogy késlekedés lenne a szállításnál. így tehát azt mond­hatjuk, hogy napokon belül si­kerül megszüntetnünk ebből az áruból a hiányt. Reméljük, hogy ez így is lesz s a jövőben nem kell hosszú időn keresztül — eredménytelenül — kilincselni egy ilyen közhaszná­latú cikk miatt. B. F. A Scotland Yard tízparancsolata a nyaralók számára Tekintettel arra, hogy Angliá­ban a betörések és lopások egy­re szaporodnak, a Scotland Yard százezer röplapon különleges óva tosságra oktatta a nyaralni ké­szülő polgárokat. Felszólítja őket, okvetlenül szerezzenek be biztonsági zárakat, a tűz-létrákat tegyék hozzáférhetetlenné, az ér­téktárgyakat helyezzék el a safe­ben, a tejet és az újságokat ren­deljék le, mert ha ezt elmulaszt­ják, felhívják a figyelmet az el­hagyott lakásra. S mivel sok be­törő kihasználja a televízió esti adásait, hogy bemásszon a lakás­ba, a rendőrség azt tanácsolja, hogy erre az időre gondosan zár­ják be az ajtókat és ablakokat. legfontosabb közöttük az FBI (Federal Bureau of Investigation = Szövetségi Nyomozóiroda.) Ez a titkosrendőrség 1908-ban ala­kult, és formailag az Igazságügy minisztérium egyik osztálya, de tulajdonképpen a politikai nyo­mozás központi szerve. Az a tény, hogy az FBI-t az igazság­ügyi tárcához kapcsolták — ho­lott általában minden országban szervezetileg a belügyminiszté­riumhoz tartozik a politikai rendőrség — ugyancsak egy meg­határozott, leleményes elgendolás ból fakad. Az amerikai imperia­lizmus ugyanis azt a látszatot akarja .kelteni, mintha nem or­szágos titkosrendőrség létesítésé­ről, hanem a törvényességet vé delmező szervezet alapításáról lenne szó. Edgard Hoower, az FBI jelenlegi vezetője, ahol csak teheti, igyekszik bebeszélni má­soknak, hogy az FBI feladatköré be csupán a szövetségi törve nyék megsértésének esetei tartoz­nak. Megismertem egy néhány költ­ségvetési adatot, amely reális képet ad az FBI hallatlanul szé­les tevékenységi köréről, 1917- ben még csak mintegy hatszáz­ezer dollár volt az évi költségve­tése. 1920-ban két és félmillió, 1944-ben már negyvenötmillió, 1947-ben nyolcvannyolcmillió, napjainkban pedig jóval felül­múlja a százmillió dollárt. Az FBI szervezetét úgy ismertük meg az oktatásból, hogy műkö­dik náluk kémelhárító osztály, külföldi osztály, politikai nyo­mozó osztály, ipari osztály, nyíl vántartási osztály és operatív ősz tály. Az első négy osztályt tart­ják a legfontosabbnak, ezek irá­nyítják az úgynevezett »állam­biztonsági ügyek« nyomozását. Vezetése szigorúan központosí­tott. Az FBI élén két igazgató, két helyettes igazgató és hat fő­munkatárs áll. Az FBI vezetője közvetlenül az Egyesült Államok elnökének van alárendelve, s mindenről neki számol be. Ha beszámol... Az ügyészségeknek és egyéb szervezeteknek semmi kö­zük a Szövetségi Nyomozóirodá­hoz. Az FBI tagjai tehát csak fór málisan tartoznak az igazságügyi tárcához. A hírszerző rendszer az ame­rikai »szabadság« oltalma alatt széles körben kifejlődött. A hi­vatásos besúgók, az úgynevezett »hatósági tájékoztatók« megtisz­telő címet kapták. Ezek hálóza­ta az egész országban az FBI hatáskörébe tartozik. Az FBI egy-egy állami szolgálatban álló nyomozója, aki egy vagy több vállalattal, intézménnyel foglal­kozik, irányítja azoknak a besú­góknak a tevékenységét, akiket a vállalatoknál és intézményeknél az ott dolgozó^ soraiból toboroz­nak. Az FBI szintén nagy gondot fordít arra, hogy megerősítse és kiszélesítse titkos ügynökségét a munkásság között. A különböző állami szervek vezetői, a gyáro­sok, a tőkések igen hathatós se­gítséget nyújtana^ az FBI-nek abban, hogy titkos ügynökségeit beépítse az üzemekbe, a hivata­lokba. Egyébként a rendőri szer­vezetek alá vannak rendelve a Szövetségi Nyomozó Irodának, no ha formai különállásukat meg­tartották. »G Man«-neic hívják az .gye­sült Éllamokban az FBI -külön­leges« ügynökeit. Mint mesélik, a G. Man-ek feltűnése közvetlenül Edgard Hoower nevéhez fűző­dik, aki immár harminc egyné­hány éve tölti be az FBI igazga­tói tisztjét, s hírhedtté vált eb­beli minőségében. Amikor 1924- ben az FBI igazgatójává nevez­ték ki, első intézkedése az appa­rátus »megtisztítása« volt. Magá­hoz hasonló típusú emberekkel váltotta fel a »gárdát«. Van ugyanis Amerikában az emberek nek egy különleges kategóriája: játékbarlangok és éjszakai le­bújok tulajdonosai is alkalmaz­zák ezeket, hogy »üzemükben« őrizzék a rendet és a nyugalmat. Valamennyiüknek van néhány közös ismertetőjele: mindenre kaphatók, rendkívül izmos, fej­lett karokkal, hatalmas, gyilkos öklökkel rendelkeznek. Hoower ezek közül válogatta ki embereit. S rendkívül kitartóan, gondosan foglalkozott velük. Még azt is pontosan meghatározta, milyen méretekkel kell rendelkeznie az FBI nyomozójának. A követel­mények közé tartozik természe­tesen az is, hogy az illető hű ki­szolgálója legyen a tőkés rend­szernek. A cél: hogy az FBI-nek olyan apparátusa legyen, amely a leg­különbözőbb foglalkozási ágak­ban és legkülönbözőbb nemzeti­ségek között tudjon dolgozni. \z FBI különleges ügynökei pél­dául együttesen harminchat nyel ven beszélnek, százhuszonhat fog lalkozási ághoz tartoznak. Van­nak köztük volt biztosítási ügy­nökök, fényképészek, elárusítók, újságírók, zenészek, stb. A sztrájktörők közül válogatják ki azokat, akik ipari szakmában jártasak. Megkövetelik tőlük, hogy maradéktalanul hajtsák végre a kapott parancsot, szem­rebbenés nélkül kínozzanak és gyilkoljanak. Jól megnézik te­hát, kit vesznek fel. S miután va lakit felvettek, megkezdődik a «okirányú kiképzés időszaka. A G. Man-ek kiképzése különleges hosszú iskolázással történik. Megtanulják az embervadászat titkait, a nyomozás, a kémkedés, a kriminológia rejtelmeit, a kézitusa és a fegyverhasználat minden változatát. Egyeseknek el kell sajátítaniok a szónoklás mű vészeiét is, a pszichológiát és a szociológiát — ezeket a munkás- mozgalom elleni harcra képezik ki. Á nyomozás művészetének el­sajátítása terén igen nagy fi­gyelmet fordítanak a jelöltek emlékezőtehetségének gyors és pontos észlelőkészségének fej­lesztésére, kifinomítják azt a készségüket, hogy mindent, amit látnak, megjegyezzenek, s hogy emlékezetükbe véssék az embe­rek arcvonásait és külső ismer­tető jegyeit. E kiképzés igazi lényege, hogy jó kopóvá és gyil­koló géppé váljék a különleges képzettségű detektív. Jellemző egyébként, hogy az FBI munka­társaira nem vonatkoznak azok a törvények, amelyek az Egyesült Államok polgári közigazgatási személyzetének szolgálatát szabá­lyozzák, nem vonatkoznak rájuk az előlépésnek és a hierarchiá­nak szokásos szabályai sem. Az a fontos, hogy valaki megbíz­ható, semmitől vissza nem riadó kopó vagy hóhér legyen, s min­den bűnét megbocsátják, elője^ haladása biztosítva van. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents