Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-30 / 177. szám

I 4 TOLNA '"'éT’ŰJSAO 1059. július 30. Lemondhofunk-e a «Paksi Konzervgyárban a nők továbbképzéséről ? Nemcsak a „gyengébb nemhez” tartozók, de a férfiak közül is többen összemosolyogtak az érte­kezleten, megyénk egyetlen és je­lentős konzervgyára megjelent képviselőjének felszólalását hall­ván. A hozzászóló a beszámolóban is érintett üzemi társadalmi ösz­töndíjról a következőket mon­dotta: — Elvtársak! Mi, konzervgyá­runkban inkább üzemen kívüli fiúgyermeket akarunk egyetemi társadalmi ösztöndíjban részesí­teni, üzemi leánygyermeket nem Tesszük ezt azért is, mert a női munkaerő vagy férjhez megy, vagy egyébként sem lehet úgy a nőkre számítani. Hallani, amint félhangosan mondja egyik férfi a szomszédjá­nak: „VITA VAN AZ EGYENJOGÜ- SÄG KÖRÜL”. Engedje meg N. elvtárs, hogy a sajtó hasábjain kissé vitatkozzak ünnel. Talán ez az adott eset nem is érdemelte volna meg eme hosz- szas fejtegetést, de az egyenjogú­sággal kapcsolatos hibás nézőpont miatt szükségesnek látszik az el­lenérvek ismertetése. Mi lesz a fiatal lányokkal, hogy tudja államunk biztosítani az is­kolákból kikerült gyermekek el­helyezését, munkába állítását? Ez a probléma sokat foglalkoztatja az illetékes szerveket, vezetőket. És felmerül a kérdés, mennyiben se­gítenek ebben üzemi gazdasági ve­zetőink és üzemi mozgalmi szer­veink? Segítenek, nem mondhat­juk, hogy nem, csak nem minde­nütt. Nem akarunk vádaskodni (az nem használ az ügynek), de az effajta itt-ott tapasztalható elzár­kózás miatt a háztartásban mara­dó fiatal lányok bizony neheztel­nek. Valószínűleg — a felszólalás­ból sejthetjük — van olyan kon­zervgyári dolgozó is, akinek leány- gyermeke számításba jöhetne. NEM KÉSZÍTETTEK ILYEN STATISZTIKÁT, így nem ismerhetjük a pontos ada tokát, de kevés, nagyon kevés dip­lomás vagy szakmunkás vizsgát tett háziasszonyunk van. Sokan vannak olyanok, akik szeretnének „kivonulni” a szűkkörű háztartás­ból, letenni a főzőkanalat (a lá­nyok nem is akarják felvenni, hogy „csak” háziasszonyok legye­nek), de mert nincs szakmájuk, kénytelenek maradni, háziasszo­nyok lenni, pedig keresetük nagy segítséget jelentene a családnak. Kétségtelen igaz, hogy a legtöbb leány egy idő múlva férjhez megy, gyereket is szül, hisz ez a világ rendje. No, de ezt nemcsak a mi társadalmunknak kell vállalni, bár nekünk különösen, és segítjük is ezt. Az élet azt bizonyítja, hogy a nők zöme szorgalmas, lelkiisme­retes munkájával, helytállásával rá is szolgált a bizalomra. így van ez az egészségügy, a kereskedelem, a textilipar területén, ahol külö­nösen sok nő dolgozik. Ahogy a konzerviparban is helytállnak a nehéz fizikai munkát végző lá­nyok, asszonyok, úgy jól dolgoz­nak az irányítást végző magasabb képzettséggel rendelkező nők is. Legtöbb helyen — mondhatjuk — nagyjában, egészében törődnek to­vábbképzésükkel is. így a Tolnai Selyemgyárban mintaszerűen fog­lalkoznak a női szakmunkáskép­zéssel. Az csak természetes, hogy ha nincs a konzervgyárban to­vábbtanulásra számításba jöhető fiúgyermek, nézzék meg bátran és küldjenek el leányt az egyetem­re. Bízzanak bennük. NEM MONDHATUNK LE SEHOL és ne is mondjunk le a nők ma- gasabbszintű továbbképzéséről. A mi társadalmunkban mind a fér­fiaknak, mind a nőknek dolgos ke­zére, tudására szükség van min­denütt, számítsunk is rájuk. Somi Benjáminná Pét«! át Tehetnek az új íei#meIoszövetkezetek a gyulaji Új Barázda Tsz ötletes beruházásairól Az Erősmező dűlő elején, a völgyben árnyas fák alatt van a gyulaji Uj Barázda Tsz sertés­farmja. Ennek a farmnak nagy részét a szövetkezet tagjai saját erejükből építették fel. Nemrég fejezték be annak az 50 férőhelyes sertésfiaztatónak építését, amely mintául szolgálhat minden terme­lőszövetkezetnek: így kell olcsón, ötletesen jó sertésfiaztatót építeni. Az épület teljes egészében fából készült. A fát a szövetkezet tag­jai termelték ki legelőn, meg a községi erdőben, és a szövetkezeti ácsok ebből a fából építették fel a fiaztatót. Az épület tetejét nád­dal fedték, így a legmelegebb idő- be'n is kellemes hűs van a fiazta- tóban. Ennek a sertésfiaztatónak a min tájára építkeznek már a naki, a kocsolai és a várongi termelőszö­vetkezetek. Most készült el ugyancsak saját erőből és teljesen fából egy 150 férőhelyes sertéshizlalda és 400 férőhelyes juhhodály is a sertés­farm mellett. Tervezik a meglevő, régebben épült sertésszállások öt­letes átalakítását. A gyulaji Uj Barázda Tsz-ről példát vehetnek elsősorban a most induló és a nagyüzemi gazdálko­dás alapjait megteremtő termelő- szövetkezetek: lehet olcsón, egy­szerűen, saját erőből építkezni, f csak jó ötlet és leleményesség; kell hozzá. Export ruhaanyagok — csökkentett áron Nagyarányú leárazás történt megyénkben a közelmúltban. Egy leárazás! bizottság alakult és az végezte el az árcsökkentést. A le­árazás mintegy 200 fajta női nyári ruhaanyagra vonatkozik. Ezek az aruk mind exportra készültek, de a gyártáskor kisebb-nagyobb mennyiségű biztonsági készletről is gondoskodnak. Ez nem mindig kerül külföldre, mert a megren­delő rendszerint csak a megren­delt mennyiséget veszi át. Ezért ez a megmaradt mennyiség a he­lyi boltokban kerül árusításra. A leárazott anyagok nagy része kar­ton, szatén, selyem, alperi. Az ár- csökkentés mintegy 30—50 száza­lékos. Már megyeszerte megkez­dődött az árusításuk a leértékelt áruk boltjaiban. Rádióadó a pingvintojásban Gyorsfénykép a tolnai művelődési otthon-könyvtár-vendéglő problémáról Mióta rájöttek, hogy a pingvi­nek a déli-sarkvidéki tél kellős közepén, 60 fokos fagyban keltik ki fiókáikat, a zoológusokat állan­dóan foglalkoztatja a kérdés, mi­lyen hőmennyiséget kell fejlesz­tenie a pingvinszülőnek ahhoz, hogy a puszta jégre rakott tojás­ból kikeltse fiókáit? A feladat nagyon nehéz volt, hiszen a pingvinnek nincs állandó fészke, „nomád” életmódot foly­tat. A költés idején a hím és a nőstény egymást váltva ül a tojá­son, de sokszor változtatja tartóz­kodási helyét. A tojást közben ügyesen továbbgörgetik a jégen. Charles Eclund doktor, az ameri­kai dél-sarki expedíció tagja elha­Megállapítoífák egy meteor sebességét A csillagászat történetében elő­ször sikerült megállapítani egy lezuhanó meteor sebességét. A kérdéses meteor Csehszlovákiában esett le. Szerencsés véletlen foly­tán két különböző csehszlovákiai megfigyelő állomáson ugyanabban származik, az »különleges díj* és ha nem fogadja el az ajánla­tukat, leleplezik, mint besúgót. — Bizonyítékul az a csekk szolgált, amelyen ismerősöm aláírása sze­repelt. A magánnyomozó irodák ügy­nökei általában két csoportba so­rolhatók. Az első csoportba tar­toznak azok, akik kívülről figye­lik meg a vállalatokat, szakszer­vezeteket; a második csoportba tartozók pedig az adott szerve­zet vagy intézmény belső hely­zetéről nyújtanak tájékoztatást, illetve végeznek propaganda­bomlasztó munkát a kormány ér­dekében. A magánnyomozók »ka dereinek« legfőbb felhajtója az alvilág, amelyet millió és millió szál fűz a nyomozó irodákhoz. A munkásmozgalom elleni kém kedés szervezői semmiféle mód­szertől sem riadnak vissza: sztráj kokat provokálnak olyankor, ami kor a munkások még nem ké­szültek fel kellőképpen a sztrájk sikeres megvívására, s ilymódon biztosítják a vállalkozók győzel­mét: ellentéteket szítanak a mun kasok között, felbújtják az asz- szonyokat a sztrájkolok ellen, stb. Ezeknek a magándetektív ügynökségeknek, tulajdonképpen a munkásmozgalomba beépített tározta, hogy megfejti a „termé­szetes keltetőgép” titkát. A tudós egy pingvintojást hossz- tengely mentén óvatosan kettévá­gott. Tartalmát kiöntötte, s helyé­be apró rádióadót helyezett. Ez­után a tojáshéjat összeragasztotta. Egy különleges műszer 15 percen­ként rögzítette a rádió által kö­zölt adatokat a tojás belső hőmér­sékletéről. Az érdekes kísérlet során sike­rült megállapítani, hogy a pingvin testének átlagos hőmérséklete 39,5 fok Celsius. Emellett a madárhő „hatásfoka” igen magas: annak ellenére, hogy a szülők a fagyban váltják egymást a tojáson, a tojás hőmérséklete nem süllyed 28,3 Celsius hőmérséklet alá. az időpontban fényképezték le a nagy fényerejű meteort és a két felvétel alapján sikerült kiszámí­tani a sebességet: a meteor má­sodpercenként 20,9 kilométeres se­bességgel száguldott a Pöld felé. kémszervezeteknek fő, tevékeny­sége az adatgyűjtés és a széles­körű propaganda. Az ügynök igyekszik felderíteni a mozgalom vezetőit és agitációt fejt ki el­lenük. Titokban összeállítja a fe­ketelistákat, tagsági könyveket, szakszervezeti iratokat, pénzügyi elszámolásokat lop, jelentést tesz a kihallgatott beszélgetésekről, s jelentést készít mindarról, ami ött történik. Gyakran fordult elő kintlétem alatt az is, hogy a vállalkozók puszta haszonlesésből sztrájkot provokáltak. Egyszer ilyen kí­sérlet során igen különös eset történt. Egy konfekció üzem megbízott egy detektív ügynök­séget, hogy provokáljon sztrájkot munkásai között. A cég ugyanis arra számított, hogy a »Sztrájk ellen biztosító társaságtól« jelen­tős összegű kártérítést kap. Kide­rült azonban, hogy a biztosító tár saságnak szintén voltak besúgói az üzemben, akik a »Biztosító- tudomására hozták, hogy tulaj­donképpen az üzem vezetőinek érdeke a sztrájk. így tehát a tol­vaj lopta meg a tolvajt. Számos bányaszerencsétlenség, vasúti ősz szeütközés, robbanás és egyéb olyan bűncselekmény, amelyet sztrájkok időszakában hajtanak A Duna vendéglő mellett ka­pott helyet a tolnai népkönyvtár is. Szándékosan írom, hogy Duna vendéglő és nem azt, hogy mű­velődési otthon, mert az épület nagyobb részét a vendéglő foglal­ja el, a kultúra, a művelődési intézmények csak ügy *ott van­nak«, mintegy hatodrendű sze­repre kárhoztatva. Nem akarom vitatni, hogy helyes e, ha a mű­velődési otthon épületében ven­déglő is van. Vannak, akik igen­nel, vannak akik nemmel vála­szolnak. Magam sem tartom vég­zetes hibának, hiszen egy ven­déglő, ha kultúrált, úgy beletar­tozhat a kultúra fogalomkörébe szórakoztató, vendéglátó tevé­kenységével. Azt azonban nem tartom helyesnek, ha egy épü­leten belül van a művelődési ott hon és a vendéglő, de az épület, az intézmény működésére ez utóbbi nyomja rá a bélyegét, ha az épület jellegét a vendéglő ad­ja meg, nem pedig a művelődési otthon, vagy a könyvtár. Márpe­dig Tolnán azt hiszem így van, hiszen ha azt kérdi az ember a végre, s amelyeknek a tetteseit a hatóságoknak »nem sikerül« meg találniok — nem egyéb, mint ilyen detektív ügynökségek által szervezett provokáció. De az amerikai monopóliumok elég óvatosak ahhoz, hogy ne bíz zanak meg teljes egészében az említett ügynökségek művészeté­ben, tevékenységében, hanem más oldalról is »biztosítják« ma­gukat. A különböző monopóliu­mok magánrendőrséget szervez­nek, amelyeknek »különleges szolgálatát« hosszú időn keresz­tül fejlesztették ki. A kémiskolán különböző tan tárgyak között erről is kioktat­tak bennünket. Megtudtuk, hogv ez az úgynevezett »belső bizton­sági« szervezet a Ford-konszern- nél és az acéliparnál a legszerve­zettebb. Ford igen költséges és könyörtelen kémrendszer segít­ségével terrorizálja a munkáso­kat. Az ő kémszolgálata messze túlhaladta az üzemen belüli te vékenység kereteit és az egész Egyesült Államokra kiterjedő tit kos szervezetté alakult, amely­nek feladata: harc a munkásmoz galom és minden demokratikus mozgalom ellen. A Ford-féle tit­kosrendőrségnek több ezer állan­dó belső tagja van; ezek a titkos helybéliekül, hol van a községi művelődési otthon, jó ha fele tudja, de ha azt, hogy hol van a Duna vendéglő, óvodástól az ag­gastyánig mindenki pontos vá­laszt tud adni. Ennyi bevezető kikivánkozott belőlem, ha már az ugyanebben az épületben működő népkönyv­tárról akarok néhány szót szólni. A könyvtár szerény keretek kö zött működik, mindössze egyetlen szobában — és az sem valami nagy. Olvasóterem nincs, raktár gondok viszont vannak. Emiejt el lenére az olvasólétszám 370, az év első negyedében 4071, a má­sodik negyedben 3163 kötetet köl csönöztek az olvasók. A könyv- állomány 3200 kötet, a könyvtá­ros szerint elég jó összetételű. — Tolnán is jót tett az. hogy a könyvtár a községi tanács kezelé­sébe és irányítása alá került. A félműszakos könyvtárost a Me­gyei Könyvtár fizeti, de a közsé­gi tanács ebben az évben már hatezer forintot adott a könyvtár fejlesztésére és még kétezret fog ügynökök sok ezer főből álló hadseregével dolgoznak. Különö­sen nagyszabású tevékenységet fejtett ki ez a »különleges szol­gálat« a második világháború ki­törése előtt és alatt. A kémszer­vezet akkori vezetője, Harrv Bennett a legszorosabb kapcso­dban állt az Egyesült Államok­ban működő hitlerista ügynöksé­gekkel. Ugyanakkor Bennett és segédei üldözték azokat a mun­kásokat, akiket azzal gyanúsítot­tak, hogy szakszervezeti tagok. A Ford-féle kémkedés technikája magas fokot ért el. Azt úgy em legették előttünk, mint iskolapél­dát. E szolgálat ügynökei semmi­től sem riadtak vissza: 1 egészen odáig mentek, hogy átkutatták a munkások uzsonnatáskáját es zsebét. A tulaj, Henry Ford is élénk érdeklődést tanúsított »biz­tonsági szolgálatának« működé­sé iránt: minden nap meghall­gatta a szolgálat főnökének je' lentését, minden apró ügyben konkrét utasítást adott. Henry Ford örökösei átvették apjuk stí­lusát. S ma még apjuknál is job- bán törekednek arra, hogy e ké' nyes kérdést illetően minden nyíl vánosságot elkerüljenek. (Folytatjuk.) adni. Szép összeg, bár lehetne n(t gyobb is, s bízva a helyi vezetők kullúra-szeretetében, biztosra le­het venni, hogy növelni fogják a tervbe vett összeget. A könyvtár látogatóinak, a könyvtárosnak nincs is panasza — csak egy. Mégpedig az, hogy a könyvtár nem elég központi he lyen van. Szeretnének valahol a község közepén kapni helyet, amely jobb is legyen, nagyobb is mint a jelenlegi. Ha arra nem lenne mód, az is megoldást je­lentene, ha a könyvtár mellett lévő szobát, amelyet úgyis klub­teremnek szánnak, hozzácsatol­nák o, könyvtárhoz. Ezt kérik a tanács vezetőitől. Tolnán a községi szervek ve­zetői rendkívül sokat foglalkoz­nak kulturális kérdésekkel, szí-, vükön viselik, a művelődés ügyét_ mint kevés más Tolna megyei községben. Éppen ezért lehet bi­zalommal fordulni hozzájuk. Ed­dig bármit kértek tőlük, nem tagadták meg, csak a lehetetlen­re mondtak »nem«-et, remél­hetőleg a könyvtár helyiség­gondja is megoldódik majd. A közel négyszáz olvasó megérde­melne egy központibb, nagyobb helyiséget. S a könyvtár gondja mellett a kultúrotthon gondján is lehet enyhíteni. A megfelelő, hozzá­értő, lelkes igazgató már adva van — úgy tudom nagy elképze­lései is vannak a népművelési munka fellendítésére — most már csak az hiányzik, hogy a köz ségi művelődési otthon munkája fellendüljön és akkor már nem a vendéglő adja meg majd az épület jellegét, hanem a kultúra háza, amelyben egyébként véle­ményem szerint a vendéglő is el­fér. így látta a riporter egy rövid látogatás alatt a művelődési ott­hon — könyvtár — vendéglő — problémát Tolnán. S hiszi, hogy a tanács vezetői — annak ellené­re, hogy velük a végrehajtó bi­zottsági ülés miatt nem tudott beszélni — egyetértenek vele. S továbbra is úgy szívükön vise­lik a művelődés ügyét, mint ed­dig. LETENYEI GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents