Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-30 / 177. szám

j __ CSÜTÖRTÖK 1959. július 30. IV. évfolyam 177. szám ÁRA: 50 FILLÉR 'ővítik az óvodát és a bölcsődét Bát a széken Bátaszék szövetkezeti község­ben a tanács a tsz-ben dolgozó asszonyok segítésére több mint 60 000 forintos állami költséggel óvodát épít. Az új óvoda létesíté­sét egy italbolt átalakításával oldják még: Bátaszéken eggyel kevesebb italbolt lesz, s ugyanak­kor 30 gyerekkel szaporodik azok nak a száma, akiket óvodai fel­ügyeletben részesíthetnek. Az új óvodában két nagy tan­terem lesz és a szükséges mellék helyiségeken kívül az óvónő ré­szére lakást is biztosítanak. Eddig 20 férőhellyel működő idénybölcsődéje volt a község­nek, amely a szövetkezeti köz­ség megnövekedett igényeit már nem elégítette ki. A tanács kez­deményezésével 15 000 forintos községi beruházásból 30 férő­hellyel bővítették a bölcsődét, a dolgozó édesanyák legnagyobb örömére. A községi tanács munkáját az asszonyok is támogatják. Az óvo­da udvarának rendezésére pél­dául 30 szülő tett vállalást. A patronálok ajándéka A pirosnyakkendős úttörőlá­nyok ott állnak a bejáratnál, az országutat figyelik, mikor tűnik fel az útkanyarban a vendégek gépkocsija. — Jönnek! — Egy személy- és egy te­hergépkocsi áll meg a duzsi ta­nácsháza előtt. A vendégeket beinvitálják a tanácsházba, az­alatt a teherautóról megkezdő­dik a rakodás. A tanácsházzal szemben levő házba hordják a teherautó rakományát. íróasz­tal, különböző nagyságú ládák, orvosi vizsgálóasztal, állóref­lektor kerül a félórával ez­előtt még teljesen üresen állá helyiségbe. Egy félóra telt el, a helyisé­get máris berendezték — ké­szen áll Duzs orvosi rendelője. A berendezés — a vizsgáló- asztaltól az injekciós fecsken­dőkig minden, ami csak egy fa 1*ísí orvosi rendelőbe kell — a budapesti Kútvölgyi úti Köz­ponti Állami Kórház ajándéka. A kórház igazgatója, dr. Fenyvesi József, kedves ün­nepség keretében adja át az ajándékot a duzsiaknak. Az ünnepség végén két asz- szony hívja dr. Fenyvesi Jó­zsefet vizsgáljon meg egy be­teget. — No lám — jegyzi meg va laki — a patronálás gyakorlati­lag is megnyilvánul. — Hogy meglepődik majd az orvosunk — mondja a községi párttitkár — most szabadsá­gon van, Kurdon lakik, onnan jár át rendszeresen. Meglepő­dik. hogy nem a tanácsházán kell rendelnie, hanem egy szé­pen felszerelt rendelőben. Két őszi vásár lesz a megyében Az idén az országban 12 ün­nepi vásárt és mintegy 28 őszi vásárt tartanak. Megyénkben csak őszi vásárok lesznek. A dombóvári őszi vásár október ne gyedikén kerül megrendezésre, míg Szekszárdon október 25-én rendezik meg a hagyományos őszi vásárt. A vásárokra általában 50 szá­zalékos vasúti kedvezményekkel lehet majd utazni. A Tolna me­gyéhez közel eső ünnepi és őszi vásárok rendje a következő: Pé­csett augusztus 19—20-án, Ka­posváron augusztus 20—21-én. Székesfehérvárott augusztus 22— 23-án. Az ünnepi vásárok helye és ideje már véglegesnek tekint­hető, az őszi vásároknál még le­hetséges változás — adja hírül a KISOSZ Értesítő. Ma reggel 150 gyerek ment üdülni A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának üdültetési programjá­ban, má reggel 150 gyerek uta­zott üdülni. A gyerekek reggel az 5 óra 30 perces vonattal, kísé­rőkkel utaztak Párádra, Tóal­másra ég a Szabadság-hegyre. A ma reggel elutazott üdülőcsoport valamennyi tagja szakszervezeti tag gyermeke. A csoporttal ki­lencven leány Tóalmásra és a Szabadsághegyre, hatvan fiú pe­dig Párádra utazott. A ma elutazott csoporttal ösz- szesen ezideig az idén 310 gyere­ket részesített kéthetes üdülte­tésben a szakszervezet. A növényvédő állomás megkezdte a burgonyabogénak idei második vegyszeres irtását A Megyei Növényvédő Állo­más munkája évről évre növek­szik. 1957-ben például alig 1000 holdon végzett az állomás vegy­szeres gyomirtást, ezzel szemben az idén már több mint 5000 hol­don ritkították meg vegyszerrel a gyomokat. Ez volt az állomás egyik legnagyobb teljesítménye •az idén. A másik pedig a bur­gonyabogarak elleni vegyszeres védekezés. A zsenge növények le veiéit pusztító kártevők első lár­váit alaposan megritkították a növényvédők. A megye tsz-eiben mintegy 3300 hold burgonya- földön végezték el a kártevők el­leni vegyszeres védekezést. — Amint az állomás szakemberei mondják, sikerült is elejét venni annak, hogy a burgonyabogarak kártételéből kifolyólag említésre méltó terméskieség lenne. Ezzel azonban nem fejeződött be erre az évre sem a burgonyabogarak elleni invázió. A második nem­zedék lárvái ugyanis most jelen­tek meg. Pusztításukat a növény védő állomás meg is kezdte. Nagy teljesítményű permetező és po­rozógépekkel irtják a rovarokat a termelőszövetkezetek burgo­nyatábláin. fl pár! és a koraány olyan politikái folytatott, amely az adott körülmények között legeredményesebben szolgálta a dolgozó nép ügyét Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Szerdán megkezdte munkáját az országgyűlés új ülésszaka. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, jelen volt az or­szággyűlés ülésén — szabadságát megszakítva — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára és dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke. Ott volt Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, dr. Antos István, Ben ke Valéria, dr. Doleschall Fri­gyes, Dögéi Imre, Kisházi Ödön Kossá István, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Ré­vész Géza, dr. Sík Endre, Traut- mann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos vezető­je. Az ülést Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel er^lékezett meg Knyazovits András és Kovács Béla országgyűlési képviselő^ el­hunytéról. Az elnök kegyeletes megemlé­kezését az országgyűlési képvi­selők állva hallgatták végig, majd Rónai Sándor javaslatára Knyazovits András és Kovács Béla emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezután Rónai Sándor elnök be­jelentette, hogy a megüresedett képviselői helyekre a Baranya megyei választókerületből Dobos József, a Komárom megyei vá­lasztókerületből Vass József pót­képviselőt hívta be. Az elnök ezután bejelentette, hogy a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke benyúj­totta a Magyar Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot, a külügymi­niszter a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pekingben 1959. május 6-án alá­írt barátsági és együttműködési szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot, a pénz­ügyminiszter a Magyar Népköz­társaság 1958. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló jelen­tés jóváhagyására vonatkozó tör­vényjavaslatot- Bejelentette to­vábbá, hogy az ülésszakra három képviselő — Szobek András, dr Sáró András és Péti János — nyújtott be interpellációt. Ezután Rónai Sándor javasla­tot. tett az ülésszak tárgysoroza­tára. Az Elnöki Tanács beszámolója Az elfogadott tárgysorozat alapján elsőnek a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának beszámo­lóját tárgyalta az országgyűlés. Kristóf István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának titkára beszámolt az Elnöki Tanács mun kajáról. Kristóf István beszámolt arról, hogy az országgyűlés legutóbbi ülése óta az Elnöki Tanács mi­lyen kitüntetéseket adományo­zott. Beszélt az állampolgársági ügyek intézéséről. Ezután elmondotta, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt időszak­ban igen fontos nemzetközi szer­ződéseket kötött a Szovjetunió­val és a szocializmust építő ál­lamokkal mind gazdasági, mind egyéb területeken Az Elnöki Tanács alkotmá­nyos hatáskörében átvette az új budapesti szovjet, mongol és ro­mán nagykövet, valamint az an­gol, az argentin, az izraeli és a norvég követ megbízólevelét. Az Elnöki Tanács felvette a diplo­máciai kapcsolatot a Guineái Köztársasággal, az ethiopiai csá­szársággal, Yemen királysággal, valamint Ceylonnal. Pártunk politikájának megfele lően — folytatta — az állami szerveink a legmesszebbmenően igyekeztek az egyházakkal ba­rátságos viszonyt kialakítani, anélkül, hogy bárminemű elvi engedményt tennének. Ennek megfelelően a különböző egyhá­zakkal való viszonyunkban ja­vulás tapasztalható. Az ellenfor­radalom óta kinevezett egyházi vezetők az elmúlt hónapokban mind az Elnöki Tanács, mind a megyei tanácsok végrehajtó bi­zottságai előtt maradéktalanul eleget tettek eskütételi kötelezett ségüknek. Az Elnöki Tanács — a kormány javaslatára — az egy házügyi hivatalt — az egyházi ügyek fontosságának kiemelésére, közvetlenül a Minisztertanács felügyelete alá helyezte és orszá­gos önálló hatósági jogkörrel ru­házta fel. Kristóf István ezután foglalko­zott az Elnöki Tanács néhány fon­tos törvényerejű rendeletével. Vé­gül kérte a beszámoló tudomásul­vételét. Az országgyűlés az Elnöki Ta­nács beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette, majd rátért a Magyar Népköztársaság és a Kí­nai Népköztársaság között Peking­ben aláirt barátsági és együttmű­ködési szerződés törvénybeiktatá­sáról szóló törvényjavaslat tár­gyalására. A törvényjavaslat elő­adója Kiss Károly, az országgyű­lés külügyi bizottságának elnöke 1 volt. Kiss Károly elvtárs felszólalása Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a javaslatot az országgyűlés kül­ügyi bizottsága megtárgyalta _ és elfogadta. Ezután így folytatta' — Népköztársaságunk külpoliti­kája mindig arra irányult, hogy baráti kapcsolatokat létesítsen va­lamennyi országgal, elsősorban az emberi haladás élenjáró országá­val, a Szovjetunióval és a népi de­mokratikus országokkal. Külpolitikánk szilárd, meg­dönthetetlen alapja, hogy a szocialista tábor tagjai va­gyunk és az imperialisták semmiféle mesterkedése sem tudja a szocialista országok­hoz fűződő kapcsolatainkat lazítani. A nemzetközi szerződések között már több mint 10 éve törvénybe I iktattuk a Szovjetunióval, Romá­niával, Csehszlovákiával, Len­gyelországgal és Bulgáriával kö­tött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződé­seket, ezeket kiegészítette a varsói szerződés. Ezekhez az egyezmé­nyekhez csatlakozik a Kínai Nép- köztársasággal kötött barátsági és együttműködési szerződés. Magyarország és Kína messze van egymástól, de összeköt ben­nünket a gazdasági, politikai és társadalmi célok azonossága. A magyar—kínai barátságot és általában a szocialista tábor né­peinek barátságát társadalmi és politikai rendszerünk azonosságán kívül a szocializmusért és a békéért vívott harcunk teszi szikla- szilárddá és ez a barátság ál­landóan fejlődik, erősödik né­peink és az egész szocialista tábor javára. Szerződéseink olyan baráti szö­vetkezet részeseivé tesznek ben­nünket, amely a Föld lakott részének közel egyharmadát fog­lalja magában, s ennek a hatal­mas területnek politikai bizton­ságát, rendjét és nyugalmát, gaz­dasági fejlődését és nem kis mér­tékben nagyszámú népeinek har­monikus egyetértését biztosítja. Kína nemcsak azért nagyhata­lom, mert nagy a lakosság lélek- száma, nagy a területe, hanem el­sősorban azért, mert fejlődése ütemével, a nép életszínvonala emelésével óri­ási tekintélyt élvez a világ népe előtt. A Kínai Népköztársaságot az USA ellenséges politikája ellenére is eddig 33 ország ismerte el. Azok az eredmények, amelyeket a kínai nép a Kínai Kommunista Párt vezetésével elért, az egész vi­lág számára cáfolhatatlan bizo­nyítékai a szocialista társadalom magasabbrendűségének, a két rendszer békés versenyében a szo­cializmus biztos győzelmének. A Kínában folytatott tárgyalá­sainkat a testvériség és a kölcsö­nös megértés, a nézetek teljes azonossága jellemezte. Országaink közös célkitűzése: harc a szocialista tábor egy­ségének és összefogásának to­vábbi megerősítéséért a külön bözö társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élése lenini elvének alkalma­zásáért. A kínai nép vezetői elismerés­sel beszéltek a magyar nép mun­kájának eredményeiről, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány helyes politikájáról és az 1956 novembere óta elért politi­kai és gazdasági konszolidációról; „Magyarország gépek, technika, ipari szakemberek tekintetében előbbre van Kínánál — mondotta egyik beszélgetés alkalmával Mao Ce-tung elvtárs —, de mi ezt az elmaradást rövid idő alatt behoz­zuk. Jöjjenek csak el hozzánk tíz év múlva ismét és meg fogják lát­ni, mire képes a kínai nép.” Semmi kétség, hogy így lesz, mert ahol csak megfordultunk, mindenütt azt láttuk: nagy nép, szilárd, céltudatos politikai veze­tés, folyton növekvő gazdasági és kulturális eredmények, gyorsan, az egész nép lelkes munkájával épülő szocializmus. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents