Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-26 / 174. szám

nrrt. Jttrtv? «r. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG a Hogyan tükröződött az üzem élete a párt vezetőségi ülés napirendjén Alapos és körültekintő véle­ménykutatás előzte meg a dom­bóvári MÁV talpfatelítő üzeme MSZMP-szervezetének kibővített vezetőségi ülését, amelyet az el­múlt hetekben tartottak. Évekre visszatekintve, először történt meg az, hogy az üzem pártszerve­zete, a szakvezetés és a tömeg­szervezetek vezetői ilyen formá­ban tanácskoztak a kölcsönös bi­zalom és együttműködés jegyében a dolgozók körében felmerülő problémákról. A PARTVEZETŐSÉG BESZÁMOLÓJA '~f"t?)llektív munkával készült és ismertette az eredményeket. Az üzém (amely az utóbbi években sokat fejlődött és új üzemrészek­kel bővült) rendszeresen teljesíti tervét. A dolgozók hetven száza­léka bekapcsolódott a kongresszus tiszteletére indított versenybe. A parkettgyártó üzemrész dolgozói június hónapban 102,2 százalékot értek el. Hasonló jó eredménnyel dolgozott Szabó Lajos csoportve­zető berakodó brigádja is, ahol a 102,9 százalékos teljesítmény mellett említésre méltó még az is, hogy igazolatlan mulasztás és baleset nem fordult elő, A többi üzemrészek is megtet­ték a magukét. A darusbrigádon belül nyolc fővel szocialista mun­kabrigád alakult s vállalásukban többek között az anyagtakarékos­ságra tettek Ígéretet. A MUNKÁSOK SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS ELLÁTÁSA Az üzemnek közel ötszáz dol­gozója van és. a véleménykutatás során igen sokan az önálló üzemi étkezde felállítását kérték, mi­vel a jelenlegi üzemi étkeztetés nem megfelelő. Többször elő­fordul, hogy késve kapják meg az ebédet és ha a párperces késést összeszámolják, két ember napi munkáját teszi ki. Foglalkoztak az egyes üzemrészeknél előforduló szerszám- és porelszívó berende­zések hiányosságával, valamint a fürdő- és vízellátással, amelyeket szintén meg kell javítani. Külön vitatták meg az üzemben folyó kulturális nevelőmunkát és a szak mai továbbképzés fontosságát. A dolgozók részéről többen meg­említették, hogy lakásépítést kezdtek, amelyhez segítséget sze­retnének kapni az üzemtől. Csé- nyi Pál elvtárs, az üzem igazga­tója — aki nemrég óta áll az üzem élén — arról beszélt, hogy ígéretet nem tehet, de a lehető­ségekhez mérten segítséget adnak a rászorulóknak a Tüzépen ke­resztül a faanyag beszerzésében. A TOVÁBBI TENNIVALÓKKAL KAPCSOLATOS HATÁROZATOK Azokat a feladatokat szabták meg, amelyek a munkafegyelem további megerősödését szolgálják. Megállapodtak abban, hogy a pártvezetőség tagjai a szakveze­tés, a művezetők és csoportveze­tők általában több időt töltenek a dolgozók között. A kibontakozó jó kapcsolat további fejlesztése érdekében a vállalatvezetőség az eddiginél nagyobb önállóságot biz tosít az üzemvezetőknek. Nagyobb gondot fordítanak a dolgozók ál­tal benyújtott újításokra, a po­litikai és szakmai képzésre. Ahogy a központ biztosította a költséget, a megnövekedett mun­káslétszámhoz viszonyítva meg­nagyobbítják a kultúrtermet és saját üzemi konyhát létesítenek. Ezek megvalósításához a dolgozók is hozzájárulnak társadalmi mun­kával. Az üzemben dolgozó asz- szonyok javaslatát figyelembevé- ve egy vegyesboltot terveznek s ezzel megkönnyítik az üzem dol­gozóinak áruellátását. A kölcsönös bizalom és a í° együttműködés jellemezte a dom­bóvári MÁV talpfatelítő üzem MSZMP-szervezetének kibővített vezetőségi ülését, melyet a dol­gozók körében végzett széleskörű véleménykutatás előzött meg. P.-né 16 kilométer távolságról is lehet fényképezni A francia szakemberek olyan újtípusú radarberendezést készí­tettek, amelynek segítségével em­ber 16 kilométer távolságról is regisztrálható. A radarkészülék leírásából az is kitűnik, hogy a műszer segítségével nagyobb ál­latok, például lovak, 24 kilométer távolságról is regisztrálhatók. Megyénk iparának féléves mérlege A Központi Statisztikai Hi­vatal Toína megyei Igazgató­sága tájékoztatta szerkesztősé­günket megyénk szocialista ipa rának fontosabb' adatairól. Az adatokból kitűnik, hogy a szo­cialista ipar 1,8 százalékkal tel­jesítette túl 1959 I. félévben teljes termelési tervét. Ezen belül a minisztériumi ipar 103,2 százalékos, az állami helyiipar 101,3 százalékos, a szövetkezeti ipar 95,5 százalékos tervtelje­sítést ért el. Egyes vállalatok, amelyek­nek termelési tervtúlteljesítése indokolt, egészen kimagasló eredményeket értek el 1959 I. felévében. így például a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés közel tíz százalékkal, a Paksi Konzervgyár 50 százalékkal teljesítette túl termelési tervét. Nemcsak a tervhez viszonyít va mutatkozik túlteljesítés me­gyénk szocialista iparában, ha­nem a tavalyi év azonos idő­szakához viszonyítva is jelen­tős fejlődés tapasztalható. A minisztériumi ipar több, miint 15 százalékkal, az állami helyi­ipar 8 százalékkal, a szövetke­zeti ipar több, mint kilenc szá­zalékkal termelt többet az idei év első félévében, mint az el­múlt év azonos időszakában. A Tolna megyei .Téglagyári Egye­sülés például majdnem 28 szá­zalékkal, a Mezőgazdasági Gép javító Vállalat 136 százalékkal, a Paksi Konzervgyár közel 75 százalékkal termelt többet az idén, mint tavaly, Emelkedett, bár nem kielégí­tő mértékben, a termelékeny­ség is. Az egy főre eső termelés a tervhez képest egy százalék­kal, a tavalyi év hasonló idő­szakához viszonyítva 1,3 száza­lékkal emelkedett. A termelés­nek az elmúlt évhez viszony!-, tott 15 százalékos emelkedése 13,5 százalékos munkáslétszám emelkedéssel járt együtt. Ez azt mutatja, hogy megyénk szó cialista iparában még sokat kell tenni a műszaki színvo­nal emeléséért, a technológia tökéletesítéséért és a termelési folyamatok ésszerűbb, gazdasá­gosabb megszervezéséért, A tér melékenység emelésének még tág terei és nagy lehetőségei vannak megyénk szocialista iparában. Arra kell törekedni, hogy a termelés emelkedése el­sősorban és nagyrészt a térme- lékenység emelkedésének le­gyen a következménye. A munkásom átlagos havi ke­resete megyénk szocialista ipa­rában a tervhez képest csaknem 2 %-kal. a tavalyi év hasonló időszakához képest több, mint két százalékkal emelkedett. A teljes béralap emelkedésén be­lül a munkások béralapja na­gyobb mértékben emelkedett* mint az alkalmazottaké. A közölt adatok általában azt mutatják, hogy megyénk szocialista ipara továbbfejlő­dik, hogy eredményesen járul­jon hozzá népgazdasági célki­tűzéseink megvalósításához. Miért nincs Szekszárdon élénk fotoélet? Híradás a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz-bol Egyidőben, pár évvel ezelőtt, úgy nézett ki, hogy mozgalmas, eredményeket szülő és színvo­nalas fotoélet alakul ki Szek­szárdon. A kezdeti biztató je­lek után aztán olyan hanyatlás következett be, hogy ma már fotoéletről, annak ellenére, Hogy egyes járási székhelyek jó példát mutatnak, nem beszél­hetünk. És annak ellenére is, hogy tehetséges, jóképességű fotosok vannak, akik közül nem egyre a fotóművész elne­vezés se lenne túlzás. Bonyhád, Tamási, Dombóvár, de különösen a legelőbb emlí­tett jó példát mutatnak. A klub tagjai rendkívül terméke nyék, s alkotásaik színvonala állandóan emelkedik. Ezt szá­mos kiállítás bizonyítja, s az, hogy a helybélieken kívül más pécsi, de budapesti kiállításo­kon is részt vesznek. Segíte­nek kulturális, művészeti esz­közökkel az agitációban, nagy gondot fordítanak a fiatal nem zedék nevelésére. Bizonyos fo­kig ezt el lehet mondani né­hány dombóvári és tamási fo­tósra. Ez mind jó és szép, csak az a baj, hogy Szekszárdon ugyan­akkor nincs semmi. Vagy ha al kotások vannay is, a munká­nak nincs semmi látszata. Kö­rülbelül egy évvel ezelőtt már írtunk a megyeszékhely fotö- életének helyzetéről. Akkor is voltai problémák, de sok jel mutatott arra, hogy fellendü­lés várható. A fellendülés nem következett be. hibáztatni kár lenne bárkit is, azzal semmit nem segíte­nénk a meglévő helyzeten. Ehelyett inkább biztatni szeret­nénk a kulturális élet vezetőit és városunk, egyébként igen jóképességű, a megyében nagy tekintélynek örvendő fotósait, dolgozzanak ki reális, előre­mutató terveket a munka meg javítására és mindenekelőtt kezdjenek munkához. Öt-hat fecske már tud nya­rat csinálni, öt-hat fotos már tud élénk fotóművészeti életet kialakítani. (—i. —y.) JÓBARÁTSÁGBAN VANNAK, KÖLCSÖNÖSEN SEGÍTIK EGY­MÁST A RÉGI ÉS ÜJ SZÖVETKEZETI PARASZTOK A Vörös Hajnal Termelőszövet­kezet ezen az őszön 99 új taggal gyarapodik. Az új belépők és a többéves termelőszövetkezeti ta­gok azonban már most ismerked­nek, barátkoznak, kölcsönösen se­gítik egymást. Jól példázza ezt ami két héttel ezelőtt zajlott le a faluban. Több ősszel belépő segít­séget kért a kisparcelláján meg­termelt őszi árpa behordásához, elcsépléséhez. Meg is kapták. A Vörös Hajnal összes lófogata és vontatója két napig takarodott a fogattal nem rendelkező őszi be­lépőknek. A közös szérűre össze­hordott őszi árpát a régi szövetke­zeti tagokból szervezett munka­csapat el is csépelte. Az árpa szal­májának túlnyomó részét az új be­lépők bent hagyták a közösben, a gabonából pedig minden egy-egy hold bevitt föld arányában tizen­két kilót vittek a szövetkezet rak­tárába, amit az ősszel elvetnek majd. Az új belépők viszonozzák a nagy család segítségét. Guld Fe­renc és Csat Péter például a ku­korica ekézésénél segített a szö­vetkezetnek. Ha befejeződik a ga- bonacséplés, akkor meg szervezet­ten mennek segíteni a szövetke­zetnek, a Vörös Hajnal leendő tagjai. A közelmúltban ugyanis úgy döntött a vezetőség, hogy 800 köbméter űrtartalmú silógödröket építenek. E döntéskor már képvi­seltették magukat az új belépők is és megígérték, hogy két 200 köb méteres silógödröt elkészítenek, CSEHSZLOVÁKIÁBA EXPOR­TÁL RÓZSABARACKOT A TSZ A jó gazdálkodásáról megye- szerte híres Vörös Hajnalban 1953 bán tíz hold rózsabarackost tele­pítettek. A gyümölcsfák ebben az évben kiváló termést adnak. A szüret most folyik, 51 mázsa gyü­mölcsöt már elküldött a szövetke­zet Csehszlovákiába, de még vagy háromszor ennyit exportálnak a közeli napokban. A termés össze­sen mintegy három és fél vagon­nal lesz, szemben a tervezett hat­van mázsával. A bevétel is termé­szetesen többszöröse lesz annak, amire számítottak a szövetkezet­beliek. HIZLALÁSRA HASZNÁLJÁK FEL AZ ÁRPA TÖBBLET­TERMÉSÉT A közösben termelt 63 hold őszi árpa termését már betakarí­tották. Mikor végeztek a cséplés- sel, megállapították, hogy közel 120 mázsa takarmánygabonával több van, mint amire számítottak, A tervezett 17 mázsával szemben ugyanis 18,48 mázsa termett hol­danként. A többlet árpa sorsát il­letően már döntött is a vezetőség. Nem osszák ki a tagoknak, hanem hízott állatokon keresztül értéke­sítik, mert így jobban jár a szö­vetkezet, ba ment szüleihez, itt töltött egy-két napot, majd kisétált a vá ros környékére, hogy tájékozód­jék. Az' ellenőrzés rendkívül szi­gorú volt. Ezért dolgavégezetlen kellett visszaindulnia, s külön­ben is letelt a határidő. Bécsben a Bankgasse 28-ban már várt rá egy amerikai ügy­nök, aki visszaadta eredeti, ame­rikai iratait. Kocsiba ültette és átvitte Nyugat-Németországba. Münchenben jelentkeztek az új amerikai főnöknél, dr. Pockomul. Megkezdték Wenczel beszámol­tatását... — No, mondja csak el — for­dította a tolmács —, hol járt Magyarországon? Wenczel elmondta. De iratok­kal, dokumentumokkal, kém­anyaggal nem tudott szolgálni. — Nagyon erős volt az ellen­őrzés... — Hazudsz, te piszok disznó, kommunista... Tudjujc mit csi­náltál annál a nyomorult nyilat­kozatnál is. Nem hoztál anyagot, tehát nem is jártál Magyaror­szágon... — De hát a maguk emberei kí­sértek el egészen a határig... — ellenkezett Wenczel. — Utána szöktél vissza, te rongy. No, de majd meglátjuk, hogy igazat mondtál-e... Wenczelt anyaszült meztelenre vetkőztették, ruháit kiforgatták, a bélését felvagdostók. Majd beül­tették az úgynevezett »igazmon­dó gépbe«. Ez a gép hasonlított egy fogorvosi székhez. Lábát, ke­zét odaszíj azták, fejére egy fém­sisakot húztak, aztán rendkívül erős áramot engedtek bele. Dr. Pocker és két orvosi köpenybe bújt amerikai egy táblát figyelt. A táblán egy tű hullámvonalakat rajzolt. A hullámvonal — érthe­tően Wenczel nagy idegességétől, s nem utolsó sorban félelmétől — feltűnően széles kilengésekkel rajzolódott a táblán keresztülfutó papírcsíkra. — Az igazmondó gép azt mu­tatja, hogy hazudsz, átkozott.... Nem is jártál Magyarországon, és most össze-vissza fecsegsz itt mindent... Ezért öltünk beléd annyi pénzt? Dr. Pocker lerántotta Wen­czel fejéről a fémsisakot és öle­iével a lekötözött ember arcába vágott. Délután két órától este nyolcig egyfolytában verték, rug­dosták, csépelték. Felváltva. Az amerikai arcán tükröződött az a belső érzés, hogy ez a szadizmus örömet okoz nekik. S mintha Wenczel László lett volna a ma­gyar népi demokratikus társada­lom megtestesítője, úgy ütötték, verték. Minden bosszújukat be­leadták. A késő esti órákban az­után felmutattak neki egy leve­let. Leültették, s elolvastatták ve­le a sorokat. A levélben az állt, hogy Wenczel megbízhatatlan ember, illetékteleneknek rend­szeresen elárulja kapcsolatait. — Szóval hiába vertük a fejed­be, hogy hallgass. Pofázol, fe­csegsz, mint azok, akik magukat árulják. Itt áll a levélben, hogy kiknek árultad el a kapcsolatai­dat... S Wenczel hiába próbálta bi­zonygatni, hogy a levél hamisí­tott. hogy ő senkinek sem fecse­gett, az amerikaiak egyre dühö­sebbek lettek. — Majd adunk neked hamisí­tott levelet... — fenyegették to­vább. Másnap reggel orvosi vizsgálat­ra vitték. — Mosakodj meg rendesen, mert orvosi vizsgálatra mégy — így ébresztették hajnalban. Egy másik, szomszédos épületben már várták őket. Ismét az igaz­mondó géphez hasonló székbe ültették. Kezét, lábát és a fejét leszíjazták, majd hozzálépett egy fehérköpenyes amerikai, aki ki­fordította Wenczel szemhéjait és sébtapasszal a homlokához ra­gasztotta. Ezután nagyfényű lám pávai a szemébe világítottak. — Wenczel úgy érezte, hogy pilla­natokon belül megvakul és el­veszti józan gondolkodását. Kér­déseket tettek fel neki. 'Mivel nem sikerült bebizonyí- taniok, hogy Wenczel »áruló«, új ból véresre verték. Az egyik ame rikai dühében a függönykarnist tépte le és azzal verte a szeren­csétlen embert. A hosszú tortúra után arra kényszerítették, hogy menjen ismét Magyarországra és szerezze meg a kívánt adatokat. Wenczel vissza is ment és ott ön­ként jelentkezett... De térjünk vissza Visnyey Sán dorhoz, akit Münchenben hagy­tunk el. Itt érte őt az 1956-os ok­tóberi ellenforradalom híre. En­nek előkészületeiről ő maga már jóval előbb tudott, hiszen maga is sok mindent tett ezért (Folytatjuk.) KIVÁLÓ A DOHÁNYTERMÉS Mivel viszonylag sok a mun­káskéz és kevés a föld a Vörös Hajnalban, belterjesen gazdálkod­nak, több munkaigényes növényt termelnek. Erre utal az is, hogy 11 hold dohánykertészete van a szö­vetkezetnek. Az elmúlt évek gya­korlatától eltérően az idén önálló dohánykertssz brigádot szervez­tek, amelynek most van a legna­gyobb munkája. Törik a dohányt, ami kiváló termést ad. A tervezett nyolc mázsával szemben itt tizen­két mázsa lesz a holdanként! át­lagtermés. A töréssel és a dohány fűzésével jól haladnak, már 5000 ötméteres zsinórral a pajtában szárad. De Gaulle-ból Greco Párizsban, egy Mazarine utcai képcsarnok kirakatában egy fu­turista rovarféleséget ábrázoló ha talmas kép volt kiállítva ezzel a felirattal: »De Gaulle tábornok«. A kép szerzőjét felkérték, hogy keresztelje át festményét. A ha­talmas vászon a következő nap ezzel a felirattal ékeskedett a ki­rakatban; »Juliette Greco«.

Next

/
Thumbnails
Contents