Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-25 / 173. szám
1959. július 25. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG Ismerkedjünk a labdarúgó szabályokkal Egy lelkes sportemberről MEDOSZ-sportünnepély. A szivárvány legtündöklőbb színei , a földön, vidáman lebegő zöld-sárga zászló a levegőben, habzó sör a büfében, díszes oklevelek és szépkivitelű érmek a melleken, mi kell még az ünnepélyességhez? A hangszóró — Szekszárdon egészen szokatlanul — lépést tart1 a zsibongó eseményekkel, mindent közöl, mindenre felhívja a figyelmet, percenként közli a »pontverseny alakulását. De várjunk csak! Itt valami hiba van. Az érdeklődőnek előbb-utóbb okvetlenül eszébe villan az eredményhirdetés paradox volta: »Első az Ujbereki Állami Gazdaság — közli a megafon második harmadik stb. egészen kilencig a 8 MEDOS£ sportkör. Mennyire nincs igaza a közmondásnak: »Sok lúd disznót győz«. Dehogy: »Egy állami gazdaság sok MEDOSZ sppjrtkört győz«, (Bocsa nat helyesírás!) Csupa izgalom, csupa érdekesség az 1500 méteres futás. Egy zömök barna fiú, aki 10Q0 méterig fölényesen vezetett, 150 méterrel a cél előtt valahol hátul küzd az orra előtt táncoló tüzes karikákkal. Ö már kiesett a versenyből. A futók befordulnak a célegyenesbe. Az első helyen egy piros mezes újbereki fiú' halad, mellette . a; gyepen egy barna kabátos téli torokkal kiáltozó veA kurdi termelőszövetkezeti sportkör női versenyzői nemcsak a szpartakiád járási, hanem a megyei versenyen is szép eredményeket értek el. Balázs Anna 400 méteren, Sárközi Erzsébet pedig gránátdobásban harmadik helyezést ért el,,míg a szpartakiád váltóban a dombóvári járás színeit képviselő kurdi esapat lett az első. Felvételünk a négy kurdi sportoló lányt mutatja be. Balról jobbra: Boda Anna, Tóth Anna, Teillinger Veronika, Balázs Anna. Valamennyien a kurdi termelőszövetkezetben dolgoznak. Iregszemcsei A sportkör vezetősége újból hozzáfogott a tagdíjak szervezéséhez, rendezéséhez. Az idén a tagdíjból beszedett összeg meghaladja az 5000 forintot. • Az atlétikai élet fellendítésére, valamint népszerűsítésére a vezetőség augusztus 20-án atlétikai versenyt rendez. Bár ez a verseny házi bajnokság jellegű, több vidéki egyesületet is meghívnak. • A községi tanács, Fata László tanácselnökkel az élen, támogatja a sportkört. A közelmúlt hetekben 5000 forint értékű felszerelést kapott a sportkör a tanácstól. * A Tolna megyei Labdarúgó Szövetség felszólította a sportkört, hogy a nézőteret kerítsék el a pályától. Ennek a felhívásnak eleget téve, az ülőhely és a község felé vezető részt már elkerítette a sportkör. A munka elvégzéséhez a gépállomás és a kísérleti gazdaság adott nagy segítséget, de a szurkolók is kivették a részüket a munkából. sporthírek Pl. Csicsi, Bangó és Móró sporttársak két-két napot dolgoztak társadalmi munkában. A paksi szurkolótábor nagy része bízott a csapat bajnokságában, hiszen az, 1957/58. évi bajnokságban csak gólaránnyal szorultak a 2. helyre a paksiak. Az őszi mérkőzéseken jobban szerepelt a csapat, , mint tavasszal. Egy hazai vereség (Bátaszék) és két döntetlen mellett a többi tíz mérkőzést megnyerve második helyen állt az együttes, A jó ‘szereplést befolyásolta, hogy az élcsapatok (Tolna, Nagymányok, Máza) Paksra utazták. A tavaszi szezonban már nem sikerült ilyen jól szerepelni. Ennek egyik oka az edző .betegsége volt. Sokat jelentett, hogy a katonai bevonulások nagyon megnyirbálták a csapatot, ugyanis Árki, Hauszmann, Jerkó és' Farkas személyében négyen is kiestek az összeszokott együttesből. A vezetőség kénytelen volt az »aranytartalékhoz« nyúlni, felkérni és csatasorba állítani az öreg játékosokat (Dar- nai, Somodi, Nemes). Sajnos, az ifjúsági .csapatból csak Rikkert lehetett kiemelni, a többiek igen gyengék és nem alkalmasak a felnőtt csapatban való szereplésre. Az első tavaszi mérkőzésen a fiatal kapus, Rikker lámpaláza- san, gyengén védett, s hiba volt, hogy elsősorban Szélest igyekezzető szalad, valami sajátos, izzó erőtől hajtva igyekszik a versenyzőjének egy utolsó erőtartalékot átadni. A hangszóró közönyös, száraz, érzésnélküli hangon megszólal: »Kérjük a vezetőket, hogy ne kísérjék a versenyzőket, mert kénytelenek leszünk a kizáráshoz folyamodni«. Ennyi az egész. A piros mezes futó leszakad, csak másodiknak ér a célba. Lélektan? Vagy akkor is leszakad, ha Fauszt Mátyás a figyelmeztető, megrovó megafon szóra nem torpan meg egy pillanatra? Sebaj. A második hely is értékes, az újberekiek szorgalmasan növekvő pontjai mellé ez is odakerül. ★ Fauszt Mátyás, ö a címet adó .»lelkes sportember«. Mindenkihez van egy-egy kedves biztató szava, a 30 tagú csapat percenként szalad hozzá a legkülönbözőbb problémákkal. Hogy is látja ő a versenyt, hogy érték el ezt a szép eredményt erről kérdeztük meg két versenyszám közötti pillanatnyi »üresjáratában«. — Nagyon örülök, hogy ilyen szépen szerepeltünk. Habár csak két első helyezést értünk el, sok második helyezést szereztünk, ennek köszönhetjük az összetett első helyezést. Különösen értékesnek tartom, hogy a lányok is megmozdultak, hiszen a télen még csak a fiúk sportoltak az állami gazdaságban. Hetek óta készülünk a versenyre, sajnos jó pár fiú nem jöhetett el, mert a kombájnok is dolgoznak. Szeretnem, ha a gyerekek közül a legjobbak eljuthatnának az országos döntőre, Debrecenbe. Ez valósággal húzná maga után a többieket. Dióhéjban, ha nem is szóról szóra, de ezeket mondotta »Matyi bácsi« az Ujbereki Állami Gazdaság könyvelője. Hát igen. Csodálatos emberi tulajdonság a hiúság. A Mari, a Klári, a Sári meghallja, hogy a Rozi az országos döntőre készül. Ekkor közbeszól a hiúság. — Ugyan, hát ha akarod te sokkal többre vagy képes, mint a Rozi. S másnap, harmadnap s> negyednap ott van a pályán, Megpróbál ja megnyugtatni, kielégíteni, mosolyra fakasztani a hiúságot. S így van ez jól, így lesz mind több és több sportoló, s ami a legfontosabb, egészséges, erős, Vidám ember. Ugye ez az utolsó sem lekicsinylendő? — Gy. — 3. P tek semlegesíteni, s ezalatt a többiek rúgdalták a gólokat. A tavaszi szezonban még három vidéki vereség következett (Nagymányok, Máza, Hőgyész). Szép sikernek számított ellenben a bá- taszéki győzelem. A bajnokságot az alábbi játékosok küzdötték végig. Az eltávozott Rapp helyére a mezőnyjátékos Árki került, aki megfelelően állta meg a helyét. Bevonulása után az ifjúsági Rikker került a helyére, aki a tolnai mérkőzéstől eltekintve jó érzékkel védte a Kinizsi kapuját. Hauszmann (jobbhátvéd) keménykötésű, abszolút »kétlábas«, akit a csapat érdekeinek megfelelően minden poszton jól lehetett használni. Eevonulása után a hosszú sérüléséből felépült, eredetileg csatárt játszó Bősze jól helyettesítette. Horváth (jobbhátvéd) bevonulása előtt a védelem egyik erőssége volt, áprilisban történt leszerelése után Mázán játszott először és ekkor szerzett sérülése miatt a csapat kénytelen volt a továbbiakban nélkülözni. Hermann (középhátvéd). A csapat védelmének egyik, erőssége, Köteles-e a játékos a mérkőzés folyamán azon a helyen szerepelni, mint az összeállításban? Ebbe a játékvezető nem szólhat bele, a szabály sem tesz erre semmi megállapítást, csupán a k«pus köteles a kapus szerepét betölteni. Kötelezheti-e a játékvezető a kapust arra, hogy álljon a kapujába? Csak büntetőrúgás alkalmával. A büntetőrúgás alkalmával miért kell a kapusnak a kapuban állnia? Azért, mert a szabály előírja, hogy a kapuvonalon köteles ilyenkor elhelyezkedni, s mindad dig nem mozdulhat el helyéről, amíg a büntetőrúgás meg nem történt. Egyéb szabadrúgás alkalmával nem köteles a kapuban állni? Minden más alkalommal, így a szabadrúgásoknál is tetszése szerint bárhová állhat. Joga van-e a szakosztályvezetőnek a mérkőzés jegyzőkönyvébe beírt csapatösszeállításon változtatni, ha valamelyik játékos nem érkezik meg és mást kíván szerepeltetni? Ehhez joga van, s a játékvezető vegye is tudomásul. Ilyenkor az összeállítást át kell javítani. Ha a játékvezető megadta a jelt a mérkőzés megkezdésére, de a labda elrúgása előtt megérkezik egy játékos, aki helyett egy tartalék áll a pályán, ki lehet-e cserélni még a sípjel után a játékost? Ameddig a kezdőrúgás szabályosan nem történt meg, a játékos kicserélése megengedett. Ha a játékvezető szabálytalan kezdés megismétlése miatt kiállít egy játékost, be lehet-e állítani helyette más játékost? Mivel a kezdés másodszor is szabálytalan volt, tehát a mérkőzés lényegében még nem kezdődött meg, más játékos beállítható a kiállított helyett. A két félidő közötti szünetben elkövetett szabálysértésért lehetséges-e kiállítás, illetve a további játékból való kizárás? Amennyiben a játékos olyan súlyos szabálysértést követ el, amelyért a játéktéren kiállítás járna, ha a szünetben követi el, természetesen ki kell zárni a további játékból. Mit kell tennie a játékosnak, ha mérkőzés közben ideiglenesen el akarja hagyni a játéktérét? Szándékát a játékvezető tudomására kell hozni. Visszamehet-e a játéktérre későbben az a játékos, aki nem jelentette távozását a játékvezetőnél? Visszatérhet, de figyelmeztetni kell, hogy ha megismétli, többet már nem jöhet vissza. Mikor térhet vissza a játékos a játéktérre? A mérkőzés folyamán bármely pillanatban, ha előzőleg jelentkezik és engedélyt kap a visszatérésre a játékvezetőtől. . Meg kell-e várnia a visszatérni akaró játékosnak azt a pillana tot, amikor a labda játékon kívülre kerül? Nem kell várakoznia, ha jelentkezik és engedélyt kap a belépésre. Mikor és hogyan térhet vissza a játéktérre az a játékos, aki a játé^ hevében kisodródott a játéktérről, vagy taktikai okokból hagyta el a játékterét egy kevés időre? , Ezt a cselekedetét a játékkal szoros kapcsolatban levő mozzanatnak kell tekinteni, tehát a visszatéréshez sem jelentkezésre, sem engedélyre nincs szüksége, úgy kell elbírálni őt, mintha el sem hagyta volna a játékteret. A magyar labdarúgás anekdotakincséből Varga Gyurival, a Hungária jobbszélsőjével lassúsága miatt rengeteg baja volt a szurkolóknak. Egy mérkőzésen, amikor Varga különösen álmosan mozgott, így kiáltott fel egy hungá- rista: — Rémes, hogy vánszorog ott a szélen! A mellette álló rászólt: — Hallja, maga rövidlátó? Az nem a Varga! Az a Zelenka, aki most jön be huszadiknak a ma- rathoni bajnokságban! — Ja pardon! Ennél azért tény leg gyorsabb a Varga — gyakorolt önbírálatot az elégedetlenkedő. ÁKS minden adottsággal rendelkezik, nagy elfoglaltsága miatt azonban nem tud rendszeresen edzésre járni, s ez befolyásolja a csapat teljesítményét. Sztanó (balhátvéd). Egy-két gyengébb szerepléstől eltekintve méltón zárkózott fel a védelem többi tagjai mellé. Nemes (jobb- fedezet). Nyugodtsága, technikája, helyzetfelismerése minden mérkőzésen színt vitt a csapat játékába, térdsérülése miatt a csapat nem számíthat további játékára. Jerkó (jobbfedezet) a paksi utánpótlás legnagyobb ígérete, bevonulásáig a legjobb átlag játékot nyújtotta. Vlda (balfedezet). Hullámzó teljesítménye mellett több esetben átlagon felü li játékkal szerepelt. Tanner (jobbszélső) Ritkán játszott, gyorsaságával és robbanékonyságával több ponton is hasznos játékot nyújtott. Farkas kezdeti gyengeség után feljött, kevesebbet kellene cseleznie. Hirczi (jobbösszekötő) átlagos, egyenletes formáját minden mérkőzésen tartani tudta, Bencsik (középcsatár) kezdetben igen gólképes, robbanékony volt, később sportszerűtlen életmódja miatt erősen visszaesett. Ezen kellene a legsürgősebben változtania, és akkor hasznos tagja lesz az együttesnek; Németh (balösszekötő) nagy mun- kabrású, jó technikájú játékos, nagyszerű rúgótechnikával rendelkezik, s emellett a csapat bármely pontján használható. Somo- .di (balszélső) a katonai bevonulások miatt állt újra csatasorba. Nagy rutinnal rendelkezik és ez igen sokat jelentett a csapatnak. Kunfalvi (balszélső) sportszerűtlen életmódja miatt ritkán szerepelt, edzés hiányában egyenletes formát biztosítani nem tudott. Darnai, a paksiak kedvenc, örökifjú »Daresz«-a ugyancsak a bevonulások miatt kezdte újból és egyetlen mérkőzésen sem hagyta cserben a csapatot. Lelkes, csupaszív játékával főrészesévé vált annak, hogy a harmadik helyet sikerült elérni a paksi csapatnak. Játékostársai példát vehetnek nagy küzdeni akarásáról, állóképességéről, valamint sportszerű, példamutató viselkedéséről. A csapatnak mindig azon a posztján szerepelt, ahol a legnagyobb szükség volt rá. Gy.
