Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-24 / 172. szám
4 TOLNA MEGYÉT NÉPÚJSÁG 1959. július 24. A naki események margójára Rövid újsághírben közöltük az elmúlt héten: A naki Béke Tsz tagságának mintegy fele úgy határozott, hogy gazdaságukat egyesítik a Napsugár Termelőszövetkezetével. Akkor, amikor megjelent ez az újsághír, negyvenhárom család, ma már ötvenhárom család mond búcsút a Béke Termelőszövetkezetnek, és a másik szövetkezethez, a Napsugárhoz csatlakozik. Mi indította arra a Béke Tsz tagságának immár kétharmadát, hogy átlépjen a Napsugár Tsz-be? Felkerestük a Béke Tsz-ben azokat a tagokat — Balogh Antalt, Nikolics Józsefet, Pintér Józsefet és másokat —, akik minden felsőbb biztatás nélkül házról házra járva szervezték a két termelőszövetkezet egyesítését. Ezek az emberek elmondották, hogy a két termelőszövetkezet egyesítésének gondolata nem újkeletű Nakon. A tavasszal, a meglevő Uj Élet Tsz mellett másik két szövetkezet alakult, a Napsugár, meg a Béke azzal, hogy majd ősszel kezdik meg teljesen a közös munkát, addig megteremtik a közös gazdaság legfontosabb feltételeit. A Napsugár Tsz-be 201 család 403 taggal, 1836 hold földdel, a Békébe 78 család 147 taggal, 668 hold földdel tömörült. A nagyobb tsz-nek, a Napsugárnak a fölénye már az első hónapokban is fneg- mutatkozott. Jobban ment a közös munka és nagyobb volt több ember összefogásának az ereje. Nagyrészt saját erejükből akarják megteremteni a Napsugár Tsz tagjai a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. Idén két, ötven férőhelyes sertésfiaztatót épít a szövetkezet építőbrigádja, Zetort pótkocsival, fűkaszáló gépet, nagy teljesítményű szecskavágót, 24 kalapácsos darálót vásárolnak saját erőből. És példás módon művelik meg a közös földterületeket, adják össze a terményt, a szénát, a szalmát a közös termelési alapba. Ezért dicsekedhettek az egyesítést sürgető és szervező Balogh Antal meg a társai olyan eredménnyel, hogy első szervező kőrútjuk alkalmával negyvenhárom család, a szövetkezet tagjainak fele írta alá az egyesítési kérelmet. A másik lényeges fölény a Napsugár Tsz vezetésében mutatkozott meg. A Napsugár Tsz elnökét, Vörös Ferencet szeretik a faluban, elsősorban azért, mert első a közös munkában. Bármit kell dolgozni közösen, a Napsugár Tsz elnöke az első sorban fogja a kaszát, a kapát, a lapátot. A Béke Tsz vezetői és az elnök, Mányok Ernő határozatlanok a vezetésben. Nem tisztelik eléggé a szövetkezeti demokráciát és most, amikor a tagok többsége az egyesítés mellett tör lándzsát, a vezetők gátolják ezt, s védik saját érdekeiket. Pedig tudniuk kellene azt, hogy gazdaságilag sokkal hatékonyabb egy nagyobb szövetkezet, mint két kisebb. A Béke Tsz vezetői, Mányok Ernő, Gellén József meg a többiek, akkor járnának el helyesen, Gyönki diákok a Szabatoni Állami Gazdaságban A gyönki gimnázium III. osztályának tanulói az elmúlt tanév végén szerződést kötöttek a Szabatoni Állami Gazdasággal ötven hold hibrid vetőmagkukorica cí- merezésére. Július 13-án, hétfőn reggel egy kivételével az osztály minden tanulója megjelent a mun kahelyen, ahol az állami gazdaság üzemegység-vezetője röviden ismertette és bemutatta a címerezés módját, ezután a brigádok munkához láttak. A nagy figyelmet igénylő feladatot a diákok gondosan végezték el; A magasra nőtt kukoricaszárak árnyéka elviselhetővé tette a Nap melegét. Egy vizeslajt is ott volt a kukoricatábla szélén ivóvíz ellátásra. Mikor a délelőttre kiszabott részt elvégezték, visszamentek szálláshelyükre, Ebédet az állami gazdaság étkezőjében kaptak. Szinte mindennap hús volt, a bőséges ételadagok mindig tiszta tálakban és tányérokban kerültek a linóleumos asztalokra. Ebéd után fél négyig pihenő volt, utána estig folytatódott a címerezés. — Vacsora után a tanulók összegyűltek a leányszálláson — tanári felügyelet mellett — előkerült a tangóharmonika és a napi fáradalmakat rövid tánccal vezették le. Az eredetileg egy hétre tervezett munkát az eső sokszor félnapokig megszakította, ezért a munka még nem fejeződött be. Az állami gazdaság vezetői az eddig végzett munka minőségével elégedettek; A diákoknak pedig azonkívül hogy részt vesznek a termelőmunkában, jó alkalom ez, egy szocialista nagyüzem életének közelebbi megismerésére; (-1-) ha az egyesítésre irányuló törekvésben határozottan a tagok mellé állnának — miután ennek személyi, gazdasági és politikai feltételei adva vannak. ötvenhárom család most már átlépett a Békéből a Napsugár Tsz-be. A Béke Tsz kicsire zsugorodott össze: 25 család, 272 hold föld maradt meg összesen. Mi a terve a továbbiakban a Béke Termelőszövetkezetnek? Gondolják, hogy ennyien, ennyi földön ki tudják bontatkoztatni a nagyüzemi mezőgazdasági termelést úgy, ahogyan ki tudják majd bontakoztatni a Napsugár Termelőszövetkezetben? Tudnak vajon úgy építkezni, vetésforgót kialakítani, olyan jövedelmet biztosítani a tagságnak? Jó lenne, ha ezen elgondolkoznának Nakon a Béke Tsz-ben a megmaradt tagok, meg a vezetők is, és levonnák mindezekből a megfelelő tanulságokat! Gyenis János n kongresszus tiszteseiére tett felajánlás minden pontját teljesítették a dombóvári fütőházban Három hónappal ezelőtt a Népújságban közöltük, hogy a dombóvári fűtőház dolgozói a pécsi vasútigazgatóság területén elsőnek csatlakoztak a kongresszusi versenyhez. Annak idején hat pontból álló felajánlást tett a fűtöház kollektívája. A második negyedév eltelte után ismét ellátogattunk Dombóvárra, hogy megtudjuk, hogyan állták szavukat a fűtőházi elvtársak. Németh Lajos elvtárs, a munkaversenyt értékelő bizottság egyik tagja tájékoztatta a szerkesztőség munkatársát a vállalások teljesítéséről. A tájékoztató szerint a dombóvári elvtársak a vállalás valamennyi pontját túlteljesítették. Az első pont: Egy mozdonyra eső százelegytonna — egy vonat 100 tonna súlyrésze — kilométer továbbítás 2 százalékos növelése a múlt évi teljesítéshez viszoKönyvismertetés gg Bonfini: Történetek Mátyás királyról (Magyar Helikon). Kb. 384 oldal, félbőrkötésben 75,— Ft színes félbőrkötésben 80,— Ft Fametszet Bontini: Történetek Mátyás királyról című történeti müvéből. Bonfini történeti művében kiemelkedő helyet foglal el a Mátyás uralkodásának időszakáról szóló rész. A mély műveltségű író az események okait is kutatva magas irodalmi színvonalon örökíti meg a magyar történelemnek ezt a küzdelmes, dicsőséges korszakát, méltó emléket állítva benne a nagy államférfinak. A könyvet a XVI. századbeli német kiadás fametszetei díszítik. A latin nyelvű mű magyarra fordítása Geréb László munkája. A kötethez Kardos Tibor Kossuth-díjas írt bevezető tanulmányt és jegyzeteket. nyitva. Áprilisban 23, májusban 20, júniusban 24 százalékkal többet teljesítettek, mint a bázis időszakban: ezzel egyidőben a vállalást is túlteljesítették. A második pont: A mozdonyok átlagos terhelését a bázishoz viszonyítva 2 százalékkal növelik. Áprilisban 32, májusban 28, júniusban 17 százalékkal volt nagyobb a mozdonyok terhelése. A harmadik pont: Tíz százalékkal több szenet takarítanak meg a kiszabáshoz viszonyítva. Áprilisban 3, májusban 3, júniusban 1 százalékkal teljesítették túl a vállalást. A negyedik pont: A fajlagos önköltséget egy százelegytonna kilométerre eső kiszabást 5 fil-t lérrel csökkentik. A három hónapban átlagosan 109 filléres csökkentést értek el egy százelegytonna kilométer viszonylatában. Az ötödik pont: A túlórát 20 százalékkal csökkentik 1958 hasonló időszakához viszonyítva. A három hónapban együttesen 47 százalékkal csökkentették a túlórák számát. A hatodik pont: A tehervonatok menetrendszerinti közlekedtetését a tervszámhoz viszonyítva 2 százalékkal javítják. A kom lói vonatoknál csaknem 9 százalékkal, a pécsi vonatoknál 8, a gyékényesi vonatoknál ugyancsak 8 százalékkal pontosabban közlekedtették a tehervonatokat a tervezettnél, így a vállalás utolsó pontját is túlteljesítették. A kongresszusi munkaverseny további részében az eredeti vállalások az iránymutatók, de a későbbiek során az őszi csúcs- forgalom közeledtével a vállalást a dolgozók ki akarják egészíteni. Kirándulás az istenhátamögé Képzeljenek el egy csinos házikót 3—4 kilométerre minden lakott településtől, magasan a völgytől, fenn az őcsényi szőlőhegyen; ez a gurovicai erdészház. Mire felértem, a kerékpárom tolva, a szívemet a torkomban éreztem dobogni a fáradtságtól, s a nagy melegtől. Mégis nem ettől ültem le, amikor felértem, hanem attól a csodás látványtól, amely elém tárult. Felérve az erdészházhoz, az erdőkkel borított csúcsok között beláthattam a Sárközön át Bajáig. A távoli házak mint megannyi gyermekjáték tűnt szemem elé. Míg az előbbi fáradságért tiszteletemet és megbecsülésemet fejeztem ki magamban az erdő munkásainak, ezért a fenséges látványért irigylésre méltónak találtam őket. Közben találkoztam vendéglátómmal, az erdésszel, Jankó Sándorral. Míg üdvözöltük egymást, elgondoltam, hogy mégis nehéz lehet itt az élet, mindentől távol. S ekkor mint derült égből a villámcsapás hatott reám felszó- lítésa: nem akar zuhanyozni?! — Te jó ég — kiáltottam fel — zuhanyozni itt az istenhátamögött, ahol se vízvezeték, se villany nincs. Nem, köszönöm, e tréfából nem kérek. — De csak unszolt, nézzem meg a művét, mert ha is a mi emberünk volt, vagy ha lehet belőle hozzánk közelállót faragni, akkor ezt külön lapra vezeted. Egyébként igyekezz meg vásárolni tőlük mindenfajta, ma otthon érvényes igazolványt. Sőt még ruhákat is. Szóval részben adatokat kell gyűjtened, részben emberanyagot ügynöknek. Brom- berg urat megtalálod a salzburgi »►magyar irodában«, ahol aztán bemutat közvetlen főnöködnek. Három nap alatt költözz el az Orientál szállóba, ott vedd ki a 224-es, háromszobás lakosztályt. Ez külön a te számodra van berendezve. Az egyik szoba a fóga- dóhelyiség, a másik szoba az iroda, a harmadik szoba a háló és a te külön kis lyukad. Amikor min dennei megvagy, a negyedik napon délelőtt 10 órakor jelentkezel a magyar irodán Nagy Mihály ezredes úrnál. — Értettem, a parancs szerint fogok eljárni — vágta össze bokáját Visnyey Sándor, s úgy érez te magát ebben a szállodai szobában, mintha a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium Vezérkari Főnökségének második osztályán vette volna át a direktívákat. Visnyey csak ámuldozott a pazarul berendezett lakosztály láttán. Minden volt ott, ami csak a kényelmet szolgálja. Ebből láthatta, hogy ha kezdetben »piti« munkát bíznak Is rá, már számítanak a horthysta kémelhárító és kémfőhadnagyra, akiből nagyágyút csinálnak majd! A negyedik napon délelőtt felkereste a magyar irodán Nagy Mihály ezredes urat. Miután bemutatkozott, beszélgetni kezdtek. Az ezredes egykoron Horthy Mik lós őfőméltósága egyik szárnysegédje volt... Határozott, mellébeszélést, parancsmegtagadást nem tűrő, igazi Horthy-vágású tiszt volt. Szobájában, a magyar iroda egyik legnehezebben megközelíthető helyiségében, ahol már any- nyi, de annyi kémbeszervezés történt — Nagy Mihály elismételte mindazt, amit Bromberg százados már elmondott. Kijelölt Visnyey mellé két markos, nagydarab segédet, Dudics Arisztidet és Möcz Ödönt. Tájékoztatta, hogy e két ember segítségével mindent kiszedhetnek a disszidáltakból. S ők már értik a módját annak, hogyan kell beszervezni ügynököket, akaratuk ellenére is... Visnyey segédeivel hozzákezdett a munkához. Teltek a hónaT pok, kihallgatták a disszidenseket, ügynököket szerveztek be, adatokat gyűjtöttek Magyarországról. És igazolványokat, ruhákat vásároltak potom pénzért tőlük, hogy az újdonsült ügynököket ezekkel felszerelve visszadobhassák a határon. Visnyey rövid idő alatt szinte egész Nyugat-Euró- pát beutazta, mert időközben vezető beosztást kapott. Fizetését, amelyet eredetileg havi ötszáz nyugatnémet márkában állaptot- tak meg, felemelték ezerötszázra. Emellett az amerikaiak fedezték az összes költségeit, köztük a szál lodai lakosztály bérét. Az ezerötszáz márka — nagyon nagy pénz — csupán zsebpénz céljára szolgált... Visnyey hűen teljesített minden utasítást. Olyan életet élt, mint egy főúr, s lassan, fokozatosan egyre feljebb és feljebb haladt. Már az osztrák határon tudták, hogy a magyar dissziden seket hova kell irányítani: Salzburgba Visnyey Sándorhoz. Amikor nem akadt jelentkező, akkor Visnyeyék maguk járták a különböző országokat, hogy ügynököket kutassanak fel. Az emberek többségét szorult anyagi helyzete vitte rá arra, hogy ügynöki munkára vállalkozzék. És Visnyeyék gondoskodtak arról, hogy a nagy anyagi ígéretek kilátásba helyezésével megnyerjék maguknak ezeket az embereket. Kisebb részük meggyőződésből vállalta a hírszerző munkát... 1952-ben Visnyey újabb feladatokat kapott. Neki kellett kiképeznie azokat az ügynököket, akiket Magyarországra dobtak át. — Most ismét szoros kapcsolatba került Kollényi Györggyel, aki időközben a Gehlen-féle nyugatnémet hírszerző szervezet magyar osztályának lett a vezetője. Kollényi a hírszerző munka leplezésére Bad-Reichenhallban — három kilométerre az osztrák határtól — egy technikai és tudományos fordító irodát hozott létre. Kollényi osztályán dolgozott ekkor Szita László volt horthysta ezredes, továbbá And- rcánszky Jenő volt horthysta alezredes és nyilas külügyminiszterhelyettes, Laczkó Frigyes volt horthysta százados, Mául Ottmár volt nyilas főhadnagy, Farkas Ferenc nyilas, volt Hangya-cégvezető és mások. Visnyey hozzájuk járt tanulni. Néhány hónap múlva a Gehlen-féle magyar osztályon kapott beosztást. Laczkút az ő helyére irányították Salzburgba ahol egy mérnöki irodában jelentették be mint tisztviselőt, hogy ezzel is fedezzék kém tevékenységét. Farkas Ferenc, Laczkó segédje viszont egy akkumulátortöltő-állomás fedezete alatt dolgozott mint kém, hírszer ző. Mául Ottmárt Münchenbe helyezték, s ott mint gyógyszerészügynök folytatta kémtevékenységét... (folytatjuk.) nincs is vízvezeték, azért lehet zuhanyozni. És valóban, ha nem is a fürdőszobai zuhanyozó, de a célnak épp úgy megfelel. Magas állványra egy 200 literes hordó volt téve s belőle egy gumicsövön, mikor kihúztam a dugóját, vígan ömlött a víz. No lám, mit tesz az emberi leleményesség. Amint elfordultam e műtől, hirtelen egy kis őzet pillantottam meg. Egy minutára azt hittem, hogy felfeléjövet a nagy hőségtől elájultam, s most ébredek valahol az erdőben. Csak vendéglátóm szavára riadtam fel: Ró, gyere ide, S az őzike szelíden ballagott hozzánk. Megkönnyebbülten sóhajtottam fel, nem álom, valóság ez. S amikor előkerült a hatalmas farkaskutya, barátságosan üdvözölve az őzikét s Jankó Sándor kisleánya is közéjük tipegett, kétségbeesetten gondoltam el, miért nem vagyok festő, hogy megörökíthetném e gyönyörű kis erdei idillt. A csodálkozásnak, az elragadtatásnak azonban még nincs véges A nagyágyú a szobákban volt cl rejtve. Csak egy kattanás és előtűnik azonnal. A szúnyogok, legyek — ebből aztán van errefelé bőven, hogy egy kis prózaibb dolgot is említsek, nem fenékig tejföl ám minden — no meg a nagy meleg ellen elsötétített szobában kigyult a villany, éles fényt vetve a bútorra, a rengeteg könyvre, rádióra. Csak az zavar, hogy kint nem láttam sehol villanyvezetéket. — Nincs is — világosít fel házigazdám —, magam találtam ki, magam terveztem és szereltem lel. — Az egyik sarokban meg is pillantottam a titok nyitját, egy autóakkumulátort. A búcsúzás után, míg kerékpárom őrült iramban rohant le velem a hegyről, elgondolkodtam: lám ilyen az új erdész, a ma erdésze. S a végén derült ki, hogy a régi értelemben vett istenháta- mögötti hely nincs, eltűnt, elfújta az új világ szele. <Sa-*ä ♦
