Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-23 / 171. szám
1959. július 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Á cikoi röplabda-csapat a budapesti mérkőzésekre készül Nagy dolog egy falusi röplabda-csapatnak eljutni Budapestre. A cikói röplabda-csapat pedig eljut. Három hét múlva pedig már Budapesten játszanak a falusi dolgozók szpartaldádjának országos döntőjén. Addig is úgyszólván minden szabad idejükben edzést tar tanak, mert tudják, hogy a döntőn az ország legjobb csapataival kerülnek össze és ott szeretnének tisztes eredményt elérni. A csapat tagjai (balról jobbra): Jánosi. Gizella, Ambrus Gizella, Haász József sportköri elnök, Bagos Teréz, Illés Margit. Ülősor: Barabás Erzsébet, Csernik Erzsébet, Bogos Vera. A magyar labdarúgás anekdotakincséből _ A profi labdarúgó »üzlet« 1931- épp anyagiakról tárgyaltak. Félre ben már kezdett nyikorogni. Ke- húzódtak egy asztalhoz, semmit vés volt a pénz, és keyeseu. enged- sem lehetett hallani abból, amit hették meg maguknak, hogy mér- beszéltek. Egyszerre csak fel- kőzésre járjanak, emiatt a csapa- csattant Maros hangja: tok állandó anyagi gondokkal küzdöttek. — Mózes az egy zseniális emA labdarúgó szövetségben Vér- bér volt. Ö a sziklából is vizet tes és Maros a III. kerület, illet- tudott fakasztani. De maga belőve az Újpest futball-igazgatója lem akar pénzt kihúzni? .;; A Pécsi Dózsa NB l-es vegyes csapata Szekszárdion Mint már közöltük, a Tolna megyei Rendőrfőkapitányság július 26-án, vasárnap megyei bal ügyi napot tart. A nap műsorában szerepel az a gazdag sport- program, melyen a város dolgozói reggel 9 órától az esti órákig megtalálják szórakozásukat. Reg gél 9 órakor a városi sporttelepen atlétikai versenyek, röplabda-mérkőzések a BM-bajnokság keretén belül. A városi lőtéren (Széchenyi u. 26.) BM céllövő baj nokság 9 órától. 10.30 órakor a szabadtéri színpadon (Széchenyi u. 3.) ökölvívó mérkőzésre kerül sor. 17.30 órakor a Pécsi Dózsa NB I vegyes labdarúgó csapata játszik barátságos mérkőzést a Szekszárdi Dózsa csapatával. Schneider és Áuth nyerte Tolna megye 100 km-es kerékpáros bajnokságát Tolna megye 1959. évi 100 km- es országúti kerékpáros bajnokságát július 19-én, vasárnap rendezte a Tolna megyei kerékpáros szövetség. A fakerekesek versenyében első helyen Schneider Kónrád végzett, megelőzve a nagy sportmúlttal rendelkező Gerendái Jánost. Schneider ideje 2:71.06, Gerendái ideje 2:56.44. A vaskerekesek versenyében Schneiderhez hasonlóan remek időt hajtott Auth László. Ideje: 2:40.05. Második helyen Lemszie- der Ferenc végzett, a harmadik helyezett Alpár Miklóssal egy időt futva. Idejük: 2:56.44. A versenyben részt vett versenyzők a szekszárdi Spartakusz színeiben indultak. Úszóink vasárnapi szereplése legyen figyelmeztetés Szomorúan vizsgázott Tolna megye úszósportja a július 18—19-én Kaposváron megtartott összevont megyei úszóbajnokságon. A Somogy, Tolna és Baranya megyékből összegyűlt 8 csapat közül Szekszárd a maga 13 pontjával az egyesített pontversenyben a 7. Dombóvár 12 ponttal pádig a 8. helyen kötött ki. Mindkettőjüket nagy pontkülönbséggel előzte meg a három pécsi, két kaposvári, va lamint a komlói csapat. Hiányzott e versenyről az egykori szép sikerekre visszatekintő bonyhádi, valamint a nemrég még élenjáró tolnai úszócsapat. Ott már kimúlt az úszósport s a jelek azt mutatják, hogy nemsokára követi őket Dombóvár és Szekszárd is, Hacsak... Aligha van olyan sportág, amely Tolna megyében olyan mostoha körülmények közt mű ködne, mint az úszósport! Alig 1—2 szakember működik a megyében, ahogy éppen idejük engedi, zömében társadalmi munkában. A legnagyobb _ baj azonban az edzési lehetőségek Iregszemcsén 400 néző előtt a hazai csapat — amelyben több ifjúsági játékos is szerepelt, szép játékkal 13:1 (4:0) arányú győzelmet aratott a _magyarkeszi csapat ellen. Góllövők: Novak 4, Varga 3, Bati 2, Szántó II, Obe- ritter, Sirák, Nagy, illetve Horváth. hiánya. A pécsi csapatok rendszeres téli edzési lehetőséggel rendelkeznek, többé-kevésbé megoldották e kérdést a kaposvári és a komlói csapatok is. Es mi a helyzet Tolnában? Sem mi! Nemcsak a téli edzési lehetőségek hiányzanak, hanem az uszodát fenntartó szervek maradi, merev magatartása miatt a nyári edzési lehetőségek is csaknem a minimumra csökkennek le. Dombóváron, ahol köztudomásúan melegvízű 22—24 fokos ártézi kútja van az uszodának, nagy könyörgés, utánjárás mellett június 20-a tájt nyitották meg az uszodát/ hasonló volt a helyzet Szek- szárdon is. Az úgyis alig néhány hónapos úszóidény így szűkül le alig 1—2 hónapra, nem is szólva arról, hogy az iskolaév befejezte után a versenyzők táborba, iskolai kirándulásra mentek, felvételi vizsgákra készültek, stb. ami a felkészülésükben ugyancsak kiesést jelentett. Miért nem nyitják meg korábban az uszodákat az úszni akarók részére? Budapesten és más vidéki városban máris bevezették a kötelező úszásoktatást, Tolna megyében megállt az idő, az úszóegyesületek egymás után múlnak ki és még az sem úszhat, aki akar, majd csak akkor, ha az uszoda nyit* vatartása már »jövedelmező« — addig nincs úszás és edzés! Aki pedig mégis úszni, edzeni szeretne, menjen el Pécsre, Budapestre, vagy esetleg még más hová? Pedig a szekszárdi Földesi, vagy a dombóvári Kamarás és Hajós nem kisebb tehetségek, mint a győzelmi emelvényen álló pécsi, vagy kaposvári úszók! Többet kellene törődni a megyei úszósporttal addig, míg egészen ki nem múlik, mint Bonyhád és Tolna úszósportja. A kaposvári verseny azt mutatta, hogy máris a 24. órában vagyunk! POTYONDI ERZSÉBET A párthatározat szellemében A párt művelődéspolitikájának értelmezése a testnevelési és sportmozgalomban« címmel megjelentek a Magyar Szocialista Munkáspárt tézisei, melyeket egy elméleti bizottság készített. Ezeket a Politikai Bizottság jóváhagyta. Az új tézisek lerögzítik többek között, hogy a felszabadulás óta a testnevelési és sport- mozgalomban gyakran okozott nehézségeket az elvi kérdések tisztázatlansága. Ez megnehezítette a követendő út megválasztását, az ellenséges nézetet: leleplezését, a szocializmus híveinek egységes cselekvését. Különösen így volt ez az ellen- forradalom időszakában. E helyzetet segítették megszüntetni a párt tézisei: világosan kifejtik a marxista—leninista elveknek megfelelő álláspontot és felvázolják a testnevelési és sportmozgalom fejlődésének távlatait. A testnevelés és sportmozgalom vezetése. A testnevelési és sportmozgalom vezetése három főelven alapul: 1. A párt vezető szerepe. 2. Az állami irányítás. 3. Széleskörű társadalmi tevékenység. A párt vezető szerepét mindenekelőtt a testnevelési és sportmozgalomban dolgozó kommunisták tevékenységével és azzal a tudatos marxi—lenini elveknek megfelelő elvi munkával valósítja meg, mely- lyel az egyes időszakokban kijelöli a legfontosabb feladatokat, figyelembe véve az adott helyzetet és a lehetőségeket. A szocialista állam egységes, központi irányításának elvét a Minisztertanács mellett működő Testnevelési és Sport Tanács testesíti meg, amelynek határozatai kötelezőek minden testnevelési és sportvezetőre. A testnevelési és sportmozgalom összes szerveinek egységes irányítása nagy erőforrása a fejlődésnek. A szakszervezetek és a KISZ feladata, hogy a párt politikájának megfelelően, az állami szervek segítségével, minél nagyobb tömegeket vonjanak be a testnevelésbe és sportba. Ez a • feladat széleskörű agitációs munkát igényel a sportkörökben és hatalmas és mozgékony társadalmi aktívahálózatot, akik a sport iránt érzett szerétéiből vállalják az Iskolákban, szakosztályokban, szak- szövetségekben és a TST-ben egyaránt a? áldozatot kívánó társadalmi munkát. Tevékenységük nélkül el sem képzelhető a testnevelési és sportmozgalom tömeges fejlesztése. A testnevelés és sportmozgalom jelenlegi szervezete alapjában véve megfelelő. A szocializmus erősödésével azonban párhuzamosan megváltozik a vezetés formája is, szűkül az államigazgatási hatókör és nöA Faddi Sportkör atlétája mindössze 18 éves. 3 éve sportol, s ezalatt röplabdázott és időnként atlétikai versenyeken vett részt. A Szpartakiád járási döntőjét 130 cm eredményével nyerte. A megyei döntőre nem készült fel, — munkahelyi elfoglaltsága miatt — mindössze egy edzést tartott, mégis jó eredményt ért el. A tavalyi bajnok Krémer Erzsébettel együtt 137 cm-t ugrott, ami új Szpairta- kiád megyei csúcsot is jelent. Győzelme után megkérdeztük, várt-e ilyen jó eredményt, nevetve így válaszolt: „Dehogy reméltem ilyen jó eredményt, de örülök neki és majd az országos versenyre felkészülök, talán sikerül ott is jól képviselni a megye és községem színeit”. „Faddi sportköri vezetők: Gondoskodjatok arról, hogy Potyondi Erzsébet szakszerű irányítás mellett készüljön az országos döntőre. Ha így lesz, értékes pontokat szerez a versenyen a megyének.” — Ity, vekszik a társadalmi tevékenység. A párthatározat megjelöli a feladatokat is, amelyek végrehajtása nélkül elképzelhetetlen a további fejlődés. Melyek ezek: 1. A helyes szemlélet kialakítása a vezetőkben, sportolókban egyaránt. 2. A tömegek testnevelésének reális alapon történő fejlesztése. A szocialista elvek alapján az élsport továbbfejlesztése. Nemzetközi sportkapcsolatok révén a népek együvétartozása, a proletárinternacionalizmus erősítése. 3. Emelni a testnevelési és sportmozgalom erkölcsi színvonalát. 4. Emelni a vezetés színvonalát, növelni benne a szakszervezetek és a KISZ szerepét. 5. A Testnevelési és Sport Tanács két éven belül dolgozzon ki rendelet-tervezetet, amely meghatározza: a) a testnevelés és sport helyét és szerepét a szocialista társadalmunkban; b) az egységes testnevelési rendszert, amely az óvodától a munkahelyig minden fokon biztosítani igyekszik az ifjúságnak és a dolgozóknak a testnevelés és sport lehetőségét; c) az anyagi alapokat, amelyek az állami, tanácsi és társadalmi szervek költségvetésén belül előírt százalékban biztosítják a testnevelési és sport- mozgalom fejlődését. 6. A pártszervezetek ellenőrizzék és segítsék a testnevelési és sportmozgalmat, biztosítsák a párt politikájának megvalósulását. 7. A kommunista sportvezetőktől elvárja a párt hogy politikájának következetes képviselői, végrehajtói legyenek. Ez a megtisztelő feladat nem előjogokat és kiváltságokat jelent a pártonkívüliekkel szemben, hanem több munkát, nagyobb felelősséget, * A párthatározat szellemében folyt le a Megyei Testnevelési és Sport Tanács hétfőn megtartott rendkívüli ülése is. Metz István, a megyei ISB elnökének megnyitója után Lépő László, a megyei TST elnöke tartott színvonalas beszámolót, melyen belül ismertette azokat a feladatokat is, amelyek a párthatározat nyomán feladatként jelentkeznek a megye sportvezetői előtt. Ezt követően a részvevők, így Kalász János, Deli György, Bodolai János, Novák István, Szabó Ödön, Albert Antal, Lengyel Ferenc, Leposa Dezső, Pálinkás István, Fátrai Jakab és Szauter László helyeselték a párthatározatban megjelölt utat és tettek javaslatokat. Lippai István, az MSZMP Megyei Pártbizottságának munkatársa is felszólalt. Arról az útról beszélt, melyet a határozat nyomán követni kell. A feladatok között említette: minél több dolgozót bevonni a sportolásba, kihasználni a lehetőségeket, helyi versenyek rendezésében stb. Hazánk testnevelési és sport- mozgalmának távlatai biztatóak. A szocializmus építésében elért sikerek biztosítják a test- nevelési és sportmozgalomnak állandó fejlődését. ÉM Baranya megyei Mélyépítő Vállalat felvesz vizsgával rendelkező doservezeiiel és kotrómeslereket Jelentkezés a vállalat gépészeti osztályán, Pécs, Malomi út 80/a.
