Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-21 / 169. szám

TOIHÄ >TT-^-pT’T 1^«T»^TSAG 1959. július 21. A haiut&mfüredi irodalmi tanácskozás A múlt hét szombatján tanács­kozni jöttek össze Balatonfüredre a Dunántúl írói, költői s rajtuk kívül azok, kiknek foglalkozásuk­ból kifolyólag az irodalom szív­ügyült. A Veszprém megyei hetek keretében megrendezett, Immár hagyományossá váló Balatonfüre­di irodalmi napok kiválóan alkal­masnak bizonyultak arra, hogy irodalmunk, s benne elsősorban a dunántúli irodalom helyzetéről, a magyar irodalom egyéves fejlődé­séről tanácskozzanak az írók és költők, és irodalmi életünk irányí­tói. Vitaindító előadást Köpeczi Bé­la elytárs, a Kiadói Főigazgatóság vezetője mondott, részt vettek a tanácskozáson a pártközpont kul­turális és tudományos osztálya és a .Művelődésügyi Minisztérium képviselői. Megjelent és felszólalt Tolnái Gábor elvtárs is, a Kortárs főszerkesztője. Köpeczi Béla elvtárs vitaindító előadásában felvázolta irodal­munk egyéves fejlődését, jelenlegi helyzetét. Elmondotta, hogy 1958- ban 220 mai magyar művet jelen­tettek meg könyvkiadóink, ebből 169 köt-zt jutott a szépirodalom­nak. A mai alkotásokkal kapcso­latban hangsúlyozta, hogy előtér­be került a mai téma. íróink belső szükségét érzik annak, hogy fog­lalkozzanak az ellenforradalom­mal. Magukban is tisztázzák az ellenforradalom és az azt megelő­ző időszak eseményeivel kapcsola­tos véleményeiket, állásfoglalásu­kat, de segítsenek is tisztázni az ellenforradalom által felvetett problémákat az olvasókban. Előtérbe került — nagyon he­lyesen — a munkásmozgalom te­matikája, egyre több olyan mű je­lenik meg, amely munkásosztá­lyunk életét, helyzetét tárgyalja, nemcsak a munkások múltjával, hanem jelenével is foglalkozik. Sok fiatal író és költő jelentkezett s közülük nem egy irodalmunk fi­gyelemre méltó ígérete. Beszélt Köpeczi elvtárs a népi írókról és a volt párttag írókról, majd a modernizmus és modern­ség kérdéséről. Befejezésül az íróknak és az irodalomnak az élet- tel'való szoros kapcsolatának szűk ségességét hangsúlyozta. Bejelen­tette, hogy már működik az elő­készítő bizottság és még az idén ismét megalakul az írószövetség. A megjelentek közül számosán szólaltak fel. Bár az egyes rész­letkérdésekben voltak nézetelté­rések, valamennyien megegyeztek abban, hogy a párt kulturális po­litikája, irodalmi életünk irányí­Új üzemit ázat kap a Dunaföldvári Cipész KTSZ Évek óta küzd egyre nagyobb nehézségekkel a megye legna­gyobb kisipari szövetkezete, a Dunaföldvári Cipész KTSZ. A szövetkezetnek ugyanis az elmúlt években valódi »gyárrá« fejlő­dött • a gumicsizma részlege, amely ma már az ország összes bányáit látja el jóminőségű, hul­ladékgumiból készülő gumicsiz­mával, a gumicsizmaüzem elhe­lyezése pedig egyáltalán nem fe­lel meg az egészségügyi, tűzbiz­tonsági és balesetvédelmi köve­telményeknek. A túlzsúfolt üzem ben nagy a hőség, rossz körül­mények között kénytelenek mun­kájukat végezni a dolgozók. Az üzem környékének lakói szá­mára is sok kellemetlenséget okoz az üzem működése. A szövetkezet már a múlt év­ben tett kezdeményezéseket e problémák megoldására, míg az elmúlt héten — valamennyi ér­dekelt szerv egyetértésével és segítségével — sikerült megol­dást találni. Az OKISZ két és fél millió forintos beruházási hitelt biztosított a szövetkezet részére, ebből másfélmilliót építkezésre, egymilliót pedig gépi beruházás­ra fordíthatnak. Pénteken tör­tént meg a helykijelölés, az új üzemházat — amely a legna­gyobb szövetkezeti üzemház lesz a megyében — a malom melletti telken építik fel. Az üzemház­ban, amely most már valóságos »gumicsizma gyár« lesz, korszerű gépeket állítanak be, tovább fej­lesztik a gumicsizma gyártás technológiáját, termelékenyebbé teszik a munkát, csökkentik az önköltséget. Az építkezést még e negyedév folyamán elkezdik, a teljes befe­jezés, tehát az üzembeheiyezés végső határideje 1960. december 31-e. Valószínű azonban, hogy ennél korábban készül el a Du­naföldvári Cipész KTSZ új üzemháza. tásának gyakorlata szilárd alapot nyújt élénk irodalmi élet kiala­kulásához, magasszínvonalú iro­dalmi alkotások születéséhez. Fel­merült többek között annak a szükségessége, hogy a Pécsett meg­jelenő Jelenkor című irodalmi fo­lyóirat szerkesztősége helyezze új, szélesebb alapokra munkáját. Az értekezlet felhívta a figyel­met arra, hogy úgy dolgozzanak, alkossanak az írók, hogy irodal­munk ne kullogjon az élet után, ne maradjon ki az irodalom a ha­zánkban végbemenő hatalmas át­alakulásnak az ábrázolásából. A balatonfüredi tanácskozás hasznos volt, irányt mutató is, és lelkesítő a jelenlevők számára. S valamennyien örömmel fogadták azt a javaslatot, hogy az egy év múlva sorrakerülő találkozón a dunántúli írók már műveikből is mutassanak be néhányat. A tanácskozást megtisztelte megjelenésével a Balatonfüreden üdülő Jebeleanu, kiváló román költő és műfordító is, és üdvözölte a dunántúli irodalom képviselőit. Határidő előtt elkészül a böicskei kultúrotthon Bölcskén modern, tágas műve­lődési otthon építése folyik. Ezzel a falu régi kívánsága teljesül. A kultúrotthon építése körülbelül 1 300 000 forintba kerül. Az építők már a tetőzet szerelésén dolgoz­nak. Eredetileg úgy tervezték, hogy decemberben adják át a kul- túrotthont, de úgy értesültünk, hogy erre előbb, már november­ben sor kerül. Az építők tehát ha­táridő előtt átadják majd a kul- túrotthont rendeltetésének. AZ ÉGHETETLEN »NEPTUNIT« A drezdai fatechnológiai és rostkutató intézetében »Neptunit« néven új, éghetetlen építőanya­got dolgoztak ki hajók számára. Ezzel megtörték az angol gyárak monopóliumát a kanadai azbeszt rostból Angliában készített ma- rinit alul marad a bazaltrostok­ból és szervetlen kötőanyagból előállított Neptunittal szemben. Készülnek a mezőgazdasági kiállításra A Gerjeni Állami Gazdaság hat vemhes üszővel, 2 növendékbiká­val és 7 tenyészkoca-süldővel vesz részt az Országos Mezőgazda- sági Kiállításon. A kiállításra kerülő állatok ki­választására és előkészítésére nagy gondot fordítanak az állami gazdaság állattenyésztési szakem­berei. A hat vemhes üszőnél első­sorban a származást vették figye­lembe: az üszők anyjának tejter­melése átlagban évi 5300 liter tej volt, 3,8 százalékos zsírral. Az üszők küleme is megfelel a követelményeknek. A megyei ál­lattenyésztési szakemberekből ala­kult bíráló bizottság elbírálása alapján 87—88 külemi pontszámot kaptak. lói halad megyénkben az 1S8§. éva népszámlálás eifeészitíse Máté János, a Központi Statisz­tikai Hivatal megyei igazgatósá­gának vezetője tájékoztatott az lG80-as népszámlálás előkészítésé­nek megyei helyzetéről, mellyel összefüggően az alábbiakat mon­dotta: — Az 1980. évi népszámlálás elő­készítéséről szóló 1001(1958/1. 5.) Korm. számú határozat alapján Tolna megyében is megkezdték az 1960. január 1-i állapotban vég­rehajtandó népszámlálás területi előkészítését. A népszámlálás területi előké­szítését a tanácsok végrehajtó bi­zottságai végzik, a Központi Sta­tisztikai Hivatal megyei igazgató­ságának ellenőrzése és szakmai irányítása mellett. Magyarországon általában tíz­évenként szoktak népszámlálást tartani. Legutóbb 1949-ben volt népszámlálás, melynek adatai az első ötéves terv kidolgozásának képezte alapját. Azóta Magyar- országon mélyreható változások mentek végbe a társadalom össze­tételében. Ezt a változást fogja megmutatni számszerűen a nép- számlálás eredménye, valamint egy részét fogja képezni az ENSZ Gazdasági Bizottsága által vég­zendő világnépszámlálási adatok­nak. Ezenfelül fontos következte­téseket vonnak le a tervgazdálko­dás további menetére vonatkozó­an is. Az 1960-as népszámlálás egyik legfontosabb jellemzője a jó elő­készítettség. Az előkészítettség alaposságát volt hivatva biztosí­tani a próba népszámlálás. A pró­ba népszámlálást megyénkben Ra­kasd községben végezték. Célja a felmerült elvi és módszertani kér­dések tisztázása volt. Ebből ju­tottak arra a következtetésre, hogy a legmegfelelőbb adatgyűj­tési forma a lajstromos összeírás módszere, kikérdezéses eljárás. Tanácsaink először végzik a népszámlálással kapcsolatos fel- / adatokat, de már most meg lehet/ állapítani, hogy szívügyüknek te4v lrintik ezt a munkát és igyekez­nek úgy végezni, hogy a népszám­lálás teljes és gyorsan lebonyo­lítható legyen. Tanácsaink eddig elkészítették a külterületi lakott helyek jegy­zékét és a térképvázlatokat, most van folyamatban az utca és ház- számjegyzékek összeállítása. A számláló körzetek kijelölése pedig ezután fog következni — fejezte be. tájékoztatását Máté János, a Központi Statisztikai Hivatal me­gyei igazgatóságának vezetője. NYILATKOZAT a zöldség- és gyümölcs ellátásról Köztudomású, hogy me­gyénkben időközönként hiá­nyosság tapasztalható a zöld­ség- és' gyümölcsellátás terén. Ezzel kapcsolatban beszélgetést folytattunk Győri Istvánnal, a Tolna megyei Tanács V. B. ke­resltedet mi osztályvezetőjével. — Mi a helyzet jelenleg a gyümölcs- és zöldségellátás te­rén? — A termés jó, de sajnos azt kell mondatni, hogy a termés­hez viszonyítva hiányos az el­látás, a szükségletet nem tud­ja kellően kielégíteni a keres­kedelem. Figyelembe kell azon­ban venni, hogy a múlt évihez képest jelentős javulás tapasz­talható. A vásárlók rendelke­zésére álló áru minőségileg jobb, mennyiségileg több a ta­valyinál. Az üzletekben azon­ban ennek ellenére is kicsi a választék és nem kaphatók mindig a szükséges áruk. — Mi ennek az oka? — Ezt befolyásolja a felvá­sárló és értékesítő szervek te­vékenysége. Nincs kellő ossz­hozta — mindazokról, akik »a rendszer mellett különösen na­gyon hangoskodnak«. Fel kell térképezni Budapestet: kik azok a személyek, akiket elsősorban el kell tenni láb alól egy ked­vező időben... Szinte majd minden szál — le­gyen az inspiráció, anyagi vagy eszmei segítségnyújtás — az el­lenforradalom Nyugatra mene­kült vezetőinek, valamint a kint levő vérszomjas, régi emigráció­nak egyik központjába, Bécsbe vezetett. De miközben Péch úrék — akármennyire is körültekintően és óvatosan — szervezkedtek, rendőri szerveink sem aludtak. Péch Gézára felfigyeltek, még­hozzá elég korán, 1957 január­jában. Egy fatális véletlen azon­ban kitolta Péch Eckhardt Géza s általa az egész szervezet fel­számolásának időpontját. Péch Géza egy Bécsből érkezett futár révén azt az utasítást kapta, hogy a megjelölt és beszervezett személyek segítségével — akik átvezetik a határon — azonnal utazzék Bécsbe. S mielőtt Péch megérdemelt helyére került vol­na — eleget téve nyugati gaz­dái parancsának — azonnal Bécsbe utazott. A parancsnoksá­got Atzél Endre és dr. Lamb­recht Miklós vette át. Péch Eckhardt Géza január 13-án, Magyarországra telepített illegális ügynökök segítségével keresztüljutott a határon. Bécs- ben már várták a Kärtner Stras­se egyik irodájában. Egy hájas, aranykeretes szem­üvegű, idősebb úriember fogad­ta néhány személy jelenlétében. A kövér úr így mutatkozott be: »Hanzi vagyok. Ez a név márka Bécsben«. Hanzi kiválóan be­szélt magyarul, s Péch Géza azonnal tudta, hogy 1945 előtti igazi magyar úrral van dolga. Péchet beszámoltatták a magyar- országi csoportok működéséről, jellemeztették embereit, pontos listákat készíttettek vele, felvá- zoltatták a szervezet beosztását, a csoportvezetők életrajzi ada­tait, származását s miután a há­rom órás beszélgetésből egy szép kis gyorsíró jegyzet kerekedett ki — egyéb dolgokra terelődött a szó. Péch elmondta, milyen ne­héz a helyzetük Magyarországon. Ekkor Hanzi közbevágott: — Ide figyeljen, kedveském. Maguk mifelénk is és főként Nyugat felé igencsak eljátsszák a szerepüket. Mert ígérgetnek, ígérgetnek, ígérgetnek — s alig tesznek valamit. Eltettek már például láb alól valakit azért, mert akadályozta munkájukat? —■ Eddig még nem — válaszol­ta Péch. — No látja. Semmi konkrét eredményt nem tudnak felmutat­ni, csak szerveződnek, szerve­ződnek, főnek a saját levükben, s most, amikor még ég a szabad­ságharc lángja, amikor még al­kalmas volna az idő, nem csi­nálnak semmit. Persze én nem azt mondom, hogy fejjel rohanja­nak a falnak, mert akkor magu­kat úgy szétzúzzák, mint az ele­fánt a poloskát. Csak óvatosan, körültekintően, mindenre figyel­met fordítva. Ezért hívtuk ki most magát Bécsbe. Tájékoztatni fogjuk, hogyan is kell egy jó hír­szerző vezérnek dolgoznia... S ettől az órától kezdve Péch Gézát gyúrták jobbról is, balról is. Kapcsolatba került a Szabad Európa Rádió, az angol hírszer­zés, a bécsi nyugatnémet követ­ség, az amerikai kémszolgálat em hereivel is. Tanították, nevelték, képezték az otthoni munkára. A kiképzés két irányú volt: el­méleti és gyakorlati. Péch Gézát megismertették azokkal a fonto­sabb adatokkal, amelyeket a magyar és szovjet csapatokról tudnia kellett, mint például a fegyvernemi jelzések, rangjelzé­sek, az egyezményes jelek, a had­seregnél használt gépkocsi rend­számok rendszere, Megtanították a titkosírásra, a térképolvasásra, házilag elkészíthető térkép és térképvázlat rajzolására, hogyan kell tájékozódnia éjjel és nap­pal a terepen, hogyan tud leraj­zolni egyes épületeket, laktanyá­kat, vasútállomásokat, repülőte­reket anélkül, hogy őt felfedez­nék. Megtanították a felderítésre is: hogyan kell megközelítenie egyes objektumokat észrevétle­nül, hogyan lehet kikérdezni gya nútlan embereket s hogyan kell beszervezni az arra alkalmasa­kat. Szinte óránként elhangzott újra és újra, hogy fecsegni nem szabad, innia is csak mértékkel, s különösen nőtársaságban kell nagyon vigyáznia a szájára. Persze azért maradt szabadide je is* főként esténként, amikor a nagy dollárkötegből fizetett min denkinek. Abból, amit még a kéz det kezdetén nyomott kezébe Hanzi, szólván: »Ez Lengyel Bé­lától, Horthy Miklós őfőméltó- sága altábornagyától származik, aki az Amerikai Magyar Segély bécsi vezetője, s akit legjobb ba­rátunk, az Amerikai Egyesült Ál­lamok táplál pénzzel«. —Ki ez a Lengyel Béla? — kí­váncsiskodott Péch egy alkalom­mal Hanzinál. — Minden pénz tőle ered, minden utasítás tőle jón... (Folytatjuk.) hang, szervezettség, ami a sok egyéb mellett nagy mértékben hozzájárul az ellátási zavarok előidézéséhez. — Hogyan lehet és próbál­nák ezen segíteni. — Természetesen nagy erő­feszítéseket teszünk minden területen azért, hogy jobb le­gyen az ellátás. így minden remény megvan arra, hogy a jövőben jobb lesz az ellátás, több, főként pedig jobb minő­ségű árut vásárolhatnak a dol­gozók. Nagyon jó lenne azon­ban, ha a termelőszövetkeze­tek is jobban bekapcsolódná­nak a közvetlen árusításba. Bátaszéken, Pakson a termelő­szövetkezeti zöldséges bolt mű­ködik és igen jelentős az áru­ellátás szempontjából. Nemré­giben engedélyeztük Faddon egy ilyen bolt nyitását. Ezek­ben a boltokban igen sok, friss, jóminőségű áru várja a fogyasztókat. Újabb hasonló standok létesítése jelentős ja­vulást eredményezhetne az el­látásban. Az ipar- és bányavi­dékeken volt a leglényegesebb a javulás, így Bonyhádon, Má­zán, Nagymányolcon, Váralján. Az a célunk, hogy más helye­ken is tovább javuljon az áru­ellátás. — Mi a helyzet a piaci árak­nál? — A legemlítésreméltóbb do­log talán az, hogy az első év az 1959-es, amikor a szekszárdi piaci árak alacsonyabbak, mint a budapestiek. Ezt nagyon ko­moly eredménynek k?.ll elköny vélni. Igen magasak azonban továbbra is Dombóváron a pia­ci árak. Itt a földművesszövet­kezet sokat tehetne az árak le­szorítása érdekében, ha na­gyobb mennyiségű árut vinne piacra. Meg kell jegyezni, hogy a termelőszövetkezetek­nek igen komoly szerepük van az árak kialakításában: olcsób­ban állítják elő az árut és így olcsóbban is tudják adni, ami igen előnyös a dolgozók szá­mára. TOMAHAWK-HAJITÓ ISKOLA HOLLYOODBAN Holywoodban új film készül, amelyben indiánok fognak sze­repelni. Indiánokat könnyen ta-i láltak, de kiderült, hogy régen elfelejtették őseik művészetét: az íjjal lövést, a tomahawk-hajítást és más indián hagyományokat* Most iskolát nyitottak számukra* ahol mindezeket megtanulják,

Next

/
Thumbnails
Contents