Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-21 / 169. szám
TOIHÄ >TT-^-pT’T 1^«T»^TSAG 1959. július 21. A haiut&mfüredi irodalmi tanácskozás A múlt hét szombatján tanácskozni jöttek össze Balatonfüredre a Dunántúl írói, költői s rajtuk kívül azok, kiknek foglalkozásukból kifolyólag az irodalom szívügyült. A Veszprém megyei hetek keretében megrendezett, Immár hagyományossá váló Balatonfüredi irodalmi napok kiválóan alkalmasnak bizonyultak arra, hogy irodalmunk, s benne elsősorban a dunántúli irodalom helyzetéről, a magyar irodalom egyéves fejlődéséről tanácskozzanak az írók és költők, és irodalmi életünk irányítói. Vitaindító előadást Köpeczi Béla elytárs, a Kiadói Főigazgatóság vezetője mondott, részt vettek a tanácskozáson a pártközpont kulturális és tudományos osztálya és a .Művelődésügyi Minisztérium képviselői. Megjelent és felszólalt Tolnái Gábor elvtárs is, a Kortárs főszerkesztője. Köpeczi Béla elvtárs vitaindító előadásában felvázolta irodalmunk egyéves fejlődését, jelenlegi helyzetét. Elmondotta, hogy 1958- ban 220 mai magyar művet jelentettek meg könyvkiadóink, ebből 169 köt-zt jutott a szépirodalomnak. A mai alkotásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy előtérbe került a mai téma. íróink belső szükségét érzik annak, hogy foglalkozzanak az ellenforradalommal. Magukban is tisztázzák az ellenforradalom és az azt megelőző időszak eseményeivel kapcsolatos véleményeiket, állásfoglalásukat, de segítsenek is tisztázni az ellenforradalom által felvetett problémákat az olvasókban. Előtérbe került — nagyon helyesen — a munkásmozgalom tematikája, egyre több olyan mű jelenik meg, amely munkásosztályunk életét, helyzetét tárgyalja, nemcsak a munkások múltjával, hanem jelenével is foglalkozik. Sok fiatal író és költő jelentkezett s közülük nem egy irodalmunk figyelemre méltó ígérete. Beszélt Köpeczi elvtárs a népi írókról és a volt párttag írókról, majd a modernizmus és modernség kérdéséről. Befejezésül az íróknak és az irodalomnak az élet- tel'való szoros kapcsolatának szűk ségességét hangsúlyozta. Bejelentette, hogy már működik az előkészítő bizottság és még az idén ismét megalakul az írószövetség. A megjelentek közül számosán szólaltak fel. Bár az egyes részletkérdésekben voltak nézeteltérések, valamennyien megegyeztek abban, hogy a párt kulturális politikája, irodalmi életünk irányíÚj üzemit ázat kap a Dunaföldvári Cipész KTSZ Évek óta küzd egyre nagyobb nehézségekkel a megye legnagyobb kisipari szövetkezete, a Dunaföldvári Cipész KTSZ. A szövetkezetnek ugyanis az elmúlt években valódi »gyárrá« fejlődött • a gumicsizma részlege, amely ma már az ország összes bányáit látja el jóminőségű, hulladékgumiból készülő gumicsizmával, a gumicsizmaüzem elhelyezése pedig egyáltalán nem felel meg az egészségügyi, tűzbiztonsági és balesetvédelmi követelményeknek. A túlzsúfolt üzem ben nagy a hőség, rossz körülmények között kénytelenek munkájukat végezni a dolgozók. Az üzem környékének lakói számára is sok kellemetlenséget okoz az üzem működése. A szövetkezet már a múlt évben tett kezdeményezéseket e problémák megoldására, míg az elmúlt héten — valamennyi érdekelt szerv egyetértésével és segítségével — sikerült megoldást találni. Az OKISZ két és fél millió forintos beruházási hitelt biztosított a szövetkezet részére, ebből másfélmilliót építkezésre, egymilliót pedig gépi beruházásra fordíthatnak. Pénteken történt meg a helykijelölés, az új üzemházat — amely a legnagyobb szövetkezeti üzemház lesz a megyében — a malom melletti telken építik fel. Az üzemházban, amely most már valóságos »gumicsizma gyár« lesz, korszerű gépeket állítanak be, tovább fejlesztik a gumicsizma gyártás technológiáját, termelékenyebbé teszik a munkát, csökkentik az önköltséget. Az építkezést még e negyedév folyamán elkezdik, a teljes befejezés, tehát az üzembeheiyezés végső határideje 1960. december 31-e. Valószínű azonban, hogy ennél korábban készül el a Dunaföldvári Cipész KTSZ új üzemháza. tásának gyakorlata szilárd alapot nyújt élénk irodalmi élet kialakulásához, magasszínvonalú irodalmi alkotások születéséhez. Felmerült többek között annak a szükségessége, hogy a Pécsett megjelenő Jelenkor című irodalmi folyóirat szerkesztősége helyezze új, szélesebb alapokra munkáját. Az értekezlet felhívta a figyelmet arra, hogy úgy dolgozzanak, alkossanak az írók, hogy irodalmunk ne kullogjon az élet után, ne maradjon ki az irodalom a hazánkban végbemenő hatalmas átalakulásnak az ábrázolásából. A balatonfüredi tanácskozás hasznos volt, irányt mutató is, és lelkesítő a jelenlevők számára. S valamennyien örömmel fogadták azt a javaslatot, hogy az egy év múlva sorrakerülő találkozón a dunántúli írók már műveikből is mutassanak be néhányat. A tanácskozást megtisztelte megjelenésével a Balatonfüreden üdülő Jebeleanu, kiváló román költő és műfordító is, és üdvözölte a dunántúli irodalom képviselőit. Határidő előtt elkészül a böicskei kultúrotthon Bölcskén modern, tágas művelődési otthon építése folyik. Ezzel a falu régi kívánsága teljesül. A kultúrotthon építése körülbelül 1 300 000 forintba kerül. Az építők már a tetőzet szerelésén dolgoznak. Eredetileg úgy tervezték, hogy decemberben adják át a kul- túrotthont, de úgy értesültünk, hogy erre előbb, már novemberben sor kerül. Az építők tehát határidő előtt átadják majd a kul- túrotthont rendeltetésének. AZ ÉGHETETLEN »NEPTUNIT« A drezdai fatechnológiai és rostkutató intézetében »Neptunit« néven új, éghetetlen építőanyagot dolgoztak ki hajók számára. Ezzel megtörték az angol gyárak monopóliumát a kanadai azbeszt rostból Angliában készített ma- rinit alul marad a bazaltrostokból és szervetlen kötőanyagból előállított Neptunittal szemben. Készülnek a mezőgazdasági kiállításra A Gerjeni Állami Gazdaság hat vemhes üszővel, 2 növendékbikával és 7 tenyészkoca-süldővel vesz részt az Országos Mezőgazda- sági Kiállításon. A kiállításra kerülő állatok kiválasztására és előkészítésére nagy gondot fordítanak az állami gazdaság állattenyésztési szakemberei. A hat vemhes üszőnél elsősorban a származást vették figyelembe: az üszők anyjának tejtermelése átlagban évi 5300 liter tej volt, 3,8 százalékos zsírral. Az üszők küleme is megfelel a követelményeknek. A megyei állattenyésztési szakemberekből alakult bíráló bizottság elbírálása alapján 87—88 külemi pontszámot kaptak. lói halad megyénkben az 1S8§. éva népszámlálás eifeészitíse Máté János, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának vezetője tájékoztatott az lG80-as népszámlálás előkészítésének megyei helyzetéről, mellyel összefüggően az alábbiakat mondotta: — Az 1980. évi népszámlálás előkészítéséről szóló 1001(1958/1. 5.) Korm. számú határozat alapján Tolna megyében is megkezdték az 1960. január 1-i állapotban végrehajtandó népszámlálás területi előkészítését. A népszámlálás területi előkészítését a tanácsok végrehajtó bizottságai végzik, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának ellenőrzése és szakmai irányítása mellett. Magyarországon általában tízévenként szoktak népszámlálást tartani. Legutóbb 1949-ben volt népszámlálás, melynek adatai az első ötéves terv kidolgozásának képezte alapját. Azóta Magyar- országon mélyreható változások mentek végbe a társadalom összetételében. Ezt a változást fogja megmutatni számszerűen a nép- számlálás eredménye, valamint egy részét fogja képezni az ENSZ Gazdasági Bizottsága által végzendő világnépszámlálási adatoknak. Ezenfelül fontos következtetéseket vonnak le a tervgazdálkodás további menetére vonatkozóan is. Az 1960-as népszámlálás egyik legfontosabb jellemzője a jó előkészítettség. Az előkészítettség alaposságát volt hivatva biztosítani a próba népszámlálás. A próba népszámlálást megyénkben Rakasd községben végezték. Célja a felmerült elvi és módszertani kérdések tisztázása volt. Ebből jutottak arra a következtetésre, hogy a legmegfelelőbb adatgyűjtési forma a lajstromos összeírás módszere, kikérdezéses eljárás. Tanácsaink először végzik a népszámlálással kapcsolatos fel- / adatokat, de már most meg lehet/ állapítani, hogy szívügyüknek te4v lrintik ezt a munkát és igyekeznek úgy végezni, hogy a népszámlálás teljes és gyorsan lebonyolítható legyen. Tanácsaink eddig elkészítették a külterületi lakott helyek jegyzékét és a térképvázlatokat, most van folyamatban az utca és ház- számjegyzékek összeállítása. A számláló körzetek kijelölése pedig ezután fog következni — fejezte be. tájékoztatását Máté János, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának vezetője. NYILATKOZAT a zöldség- és gyümölcs ellátásról Köztudomású, hogy megyénkben időközönként hiányosság tapasztalható a zöldség- és' gyümölcsellátás terén. Ezzel kapcsolatban beszélgetést folytattunk Győri Istvánnal, a Tolna megyei Tanács V. B. keresltedet mi osztályvezetőjével. — Mi a helyzet jelenleg a gyümölcs- és zöldségellátás terén? — A termés jó, de sajnos azt kell mondatni, hogy a terméshez viszonyítva hiányos az ellátás, a szükségletet nem tudja kellően kielégíteni a kereskedelem. Figyelembe kell azonban venni, hogy a múlt évihez képest jelentős javulás tapasztalható. A vásárlók rendelkezésére álló áru minőségileg jobb, mennyiségileg több a tavalyinál. Az üzletekben azonban ennek ellenére is kicsi a választék és nem kaphatók mindig a szükséges áruk. — Mi ennek az oka? — Ezt befolyásolja a felvásárló és értékesítő szervek tevékenysége. Nincs kellő osszhozta — mindazokról, akik »a rendszer mellett különösen nagyon hangoskodnak«. Fel kell térképezni Budapestet: kik azok a személyek, akiket elsősorban el kell tenni láb alól egy kedvező időben... Szinte majd minden szál — legyen az inspiráció, anyagi vagy eszmei segítségnyújtás — az ellenforradalom Nyugatra menekült vezetőinek, valamint a kint levő vérszomjas, régi emigrációnak egyik központjába, Bécsbe vezetett. De miközben Péch úrék — akármennyire is körültekintően és óvatosan — szervezkedtek, rendőri szerveink sem aludtak. Péch Gézára felfigyeltek, méghozzá elég korán, 1957 januárjában. Egy fatális véletlen azonban kitolta Péch Eckhardt Géza s általa az egész szervezet felszámolásának időpontját. Péch Géza egy Bécsből érkezett futár révén azt az utasítást kapta, hogy a megjelölt és beszervezett személyek segítségével — akik átvezetik a határon — azonnal utazzék Bécsbe. S mielőtt Péch megérdemelt helyére került volna — eleget téve nyugati gazdái parancsának — azonnal Bécsbe utazott. A parancsnokságot Atzél Endre és dr. Lambrecht Miklós vette át. Péch Eckhardt Géza január 13-án, Magyarországra telepített illegális ügynökök segítségével keresztüljutott a határon. Bécs- ben már várták a Kärtner Strasse egyik irodájában. Egy hájas, aranykeretes szemüvegű, idősebb úriember fogadta néhány személy jelenlétében. A kövér úr így mutatkozott be: »Hanzi vagyok. Ez a név márka Bécsben«. Hanzi kiválóan beszélt magyarul, s Péch Géza azonnal tudta, hogy 1945 előtti igazi magyar úrral van dolga. Péchet beszámoltatták a magyar- országi csoportok működéséről, jellemeztették embereit, pontos listákat készíttettek vele, felvá- zoltatták a szervezet beosztását, a csoportvezetők életrajzi adatait, származását s miután a három órás beszélgetésből egy szép kis gyorsíró jegyzet kerekedett ki — egyéb dolgokra terelődött a szó. Péch elmondta, milyen nehéz a helyzetük Magyarországon. Ekkor Hanzi közbevágott: — Ide figyeljen, kedveském. Maguk mifelénk is és főként Nyugat felé igencsak eljátsszák a szerepüket. Mert ígérgetnek, ígérgetnek, ígérgetnek — s alig tesznek valamit. Eltettek már például láb alól valakit azért, mert akadályozta munkájukat? —■ Eddig még nem — válaszolta Péch. — No látja. Semmi konkrét eredményt nem tudnak felmutatni, csak szerveződnek, szerveződnek, főnek a saját levükben, s most, amikor még ég a szabadságharc lángja, amikor még alkalmas volna az idő, nem csinálnak semmit. Persze én nem azt mondom, hogy fejjel rohanjanak a falnak, mert akkor magukat úgy szétzúzzák, mint az elefánt a poloskát. Csak óvatosan, körültekintően, mindenre figyelmet fordítva. Ezért hívtuk ki most magát Bécsbe. Tájékoztatni fogjuk, hogyan is kell egy jó hírszerző vezérnek dolgoznia... S ettől az órától kezdve Péch Gézát gyúrták jobbról is, balról is. Kapcsolatba került a Szabad Európa Rádió, az angol hírszerzés, a bécsi nyugatnémet követség, az amerikai kémszolgálat em hereivel is. Tanították, nevelték, képezték az otthoni munkára. A kiképzés két irányú volt: elméleti és gyakorlati. Péch Gézát megismertették azokkal a fontosabb adatokkal, amelyeket a magyar és szovjet csapatokról tudnia kellett, mint például a fegyvernemi jelzések, rangjelzések, az egyezményes jelek, a hadseregnél használt gépkocsi rendszámok rendszere, Megtanították a titkosírásra, a térképolvasásra, házilag elkészíthető térkép és térképvázlat rajzolására, hogyan kell tájékozódnia éjjel és nappal a terepen, hogyan tud lerajzolni egyes épületeket, laktanyákat, vasútállomásokat, repülőtereket anélkül, hogy őt felfedeznék. Megtanították a felderítésre is: hogyan kell megközelítenie egyes objektumokat észrevétlenül, hogyan lehet kikérdezni gya nútlan embereket s hogyan kell beszervezni az arra alkalmasakat. Szinte óránként elhangzott újra és újra, hogy fecsegni nem szabad, innia is csak mértékkel, s különösen nőtársaságban kell nagyon vigyáznia a szájára. Persze azért maradt szabadide je is* főként esténként, amikor a nagy dollárkötegből fizetett min denkinek. Abból, amit még a kéz det kezdetén nyomott kezébe Hanzi, szólván: »Ez Lengyel Bélától, Horthy Miklós őfőméltó- sága altábornagyától származik, aki az Amerikai Magyar Segély bécsi vezetője, s akit legjobb barátunk, az Amerikai Egyesült Államok táplál pénzzel«. —Ki ez a Lengyel Béla? — kíváncsiskodott Péch egy alkalommal Hanzinál. — Minden pénz tőle ered, minden utasítás tőle jón... (Folytatjuk.) hang, szervezettség, ami a sok egyéb mellett nagy mértékben hozzájárul az ellátási zavarok előidézéséhez. — Hogyan lehet és próbálnák ezen segíteni. — Természetesen nagy erőfeszítéseket teszünk minden területen azért, hogy jobb legyen az ellátás. így minden remény megvan arra, hogy a jövőben jobb lesz az ellátás, több, főként pedig jobb minőségű árut vásárolhatnak a dolgozók. Nagyon jó lenne azonban, ha a termelőszövetkezetek is jobban bekapcsolódnának a közvetlen árusításba. Bátaszéken, Pakson a termelőszövetkezeti zöldséges bolt működik és igen jelentős az áruellátás szempontjából. Nemrégiben engedélyeztük Faddon egy ilyen bolt nyitását. Ezekben a boltokban igen sok, friss, jóminőségű áru várja a fogyasztókat. Újabb hasonló standok létesítése jelentős javulást eredményezhetne az ellátásban. Az ipar- és bányavidékeken volt a leglényegesebb a javulás, így Bonyhádon, Mázán, Nagymányolcon, Váralján. Az a célunk, hogy más helyeken is tovább javuljon az áruellátás. — Mi a helyzet a piaci áraknál? — A legemlítésreméltóbb dolog talán az, hogy az első év az 1959-es, amikor a szekszárdi piaci árak alacsonyabbak, mint a budapestiek. Ezt nagyon komoly eredménynek k?.ll elköny vélni. Igen magasak azonban továbbra is Dombóváron a piaci árak. Itt a földművesszövetkezet sokat tehetne az árak leszorítása érdekében, ha nagyobb mennyiségű árut vinne piacra. Meg kell jegyezni, hogy a termelőszövetkezeteknek igen komoly szerepük van az árak kialakításában: olcsóbban állítják elő az árut és így olcsóbban is tudják adni, ami igen előnyös a dolgozók számára. TOMAHAWK-HAJITÓ ISKOLA HOLLYOODBAN Holywoodban új film készül, amelyben indiánok fognak szerepelni. Indiánokat könnyen ta-i láltak, de kiderült, hogy régen elfelejtették őseik művészetét: az íjjal lövést, a tomahawk-hajítást és más indián hagyományokat* Most iskolát nyitottak számukra* ahol mindezeket megtanulják,
