Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-17 / 140. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. június 17. Kükoricatermelési ankét Palánkon A megye mezőgazdasági szak­emberei az elmúlt napokban ta­lálkoztak Palánkon, a mezőgaz­dasági technikumban, hogy meg­vitassák a kukoricatermelés prob­lémáit. A tanácskozáson jelen volt a Földművelésügyi Minisz­térium képviselője, a TIT képvi­selői, valamint a megyei szervek számos kiküldötte. Kiss László tanár bevezető sza­vai rámutattak az ankét jelentő­ségére. A meleg fogadtatás után Sándor András tanár tartott elő­adást a kukoricatermelés néhány legfontosabb problémájáról. Hangsúlyozta a termelendő faj­ták helyes megválasztását, trá­gyázását, a talajelőkészítést és a vetést. A silókukorica és a kukorica termesztésének gépesítéséről Kop­pány Károly gazdasági tanár be­szélt. Feltárta a legújabb gépe­sítési módokat és azok gyakorlati alkalmazását. Rámutatott arra, hogy a kukorica fattyazása jó erőállapotban lévő talajokon terméscsökkenés nélkül el is ma­radhat. 1945 óta működik a Szovjetunió­ban az egész országra kiterjedő onkológiai szolgálat. Az ország valamennyi körzetében intézete­ket létesítettek a rákos megbete­gedések felismerésére és kezelésé­re. Az intézetek rendszeres felül­vizsgálatokat végeznek a 30 éven felüli lakosság körében és fel­dolgozzák a megbetegedésekre vo­natkozó adatokat, A. Novikov, a moszkvai onkoló­giai intézet igazgatója szűrővizs­gálatok eddigi eredményéről a kö­vetkezőket mondotta a Magyar Távirati Iroda moszkvai tudósító­jának: — A körzeti intézmények adatai fontos részleteket tártak fel a rá­kos megbetegedések természeté­vel kapcsolatban. A Jakut Auto­nóm Szovjet Szocialista Köztársa­ság őslakossága között például a gyomorrák megbetegedések átlaga 7—8-szor nagyobb volt az orszá­gos átlagnál, ugyanakkor a Szov­jetunió európai területéről átköl­tözött lakosság között az arány­szám nem haladta meg az átlagot. A körzeti onkológiai intézet tudo­mányos vizsgálatai kimutatták, hogy a megbetegedések fő oka a jakut törzsek egyoldalú táplálko­A takarmányozási viszonyok­kal kapcsolatban Páli János gaz­dasági tanár hangsúlyozta, hogy a kukorica az egyetlen növé­nyünk, mellyel területegységről a legnagyobb keményítőértéket tudjuk megtermelni. Ez azért is nagyjelentőségű, mert sok mun­kafolyamat gépesíthető (főleg a silókukoricánál). Töreky Sándor, a Szekszárdi Tangazdaság főagronómusa is­mertette a tangazdaság termelé­si viszonyait. Kiemelte az évről évre növekvő átlagterméseket. A kukorica nemesítésével kap­csolatban Kiss László gazdasági tanár elmondotta a heterózis ku­korica jelentőségét, kiemelte a főbb nemesítési célkitűzéseket. Az agrárpedagógia időszerű kérdéseivel foglalkozott a Föld­művelésügyi Minisztérium kikül­dötte. Elmondotta, mennyire szükség van a mezőgazdaságban is a szakmunkásképzésre. A beszámolókat élénk vita kö­vette, hasznos tapasztalatokat ad­tak és vettek át a szakemberek egymástól. Scheid! Lajos zásában rejlik. Ezek a törzek foko­zatosan változtattak eddigi élet­módjukon és ezzel párhuzamosan táplálkozásukon is. Régebben fő­ként fagyasztott halat ettek, ma már egyre több húst és főzelékfé­lét fogyasztanak. Ezzel együtt gyors ütemben csökken a gyo­morrák megbetegedések arány­száma. A szovjet kutató intézetek vizsgálatokat folytatnak annak kiderítésére is, mennyiben fokoz­za a levegő szennyezettsége a tü­dőrák keletkezését. A kutatók ja­vaslatai alapján az állami szer­vek különleges füstszűrő beren­dezések felállításával intézkedé­seket foganatosítanak a levegő szennyezettségének csökkentésé­re. Érdekes eredménnyel járt a le- ningrádi tudósok munkája. Ki­mutatták, hogy bizonyos füstölé­si eljárások következtében a hús kezelésénél a töltelékárukba olyan anyagok is eljutnak, ame­lyek a szervezetbe kerülve rákos megbetegedést segíthetnek elő. A rákkutatók javaslatai alapján a húsipar szakemberei új füstölési eljárásokat dolgoznak ki a kol­bászáruk elkészítésére. Készül a vidék a kiállításra Az idei őszön hatvanharmad- szor rendezik meg Budapesten az Országos Mezőgazdasági Kiállí­tást és Vásárt, amely méreteiben nagyobb a múlt évinél. Az el­múlt évben 959 gazdaság jelent­kezett a kiállításra, míg az idén 1357 állami gazdaság, termelőszö­vetkezet és egyénileg termelő kí­vánja bemutatni a növényter­mesztésben elért eredményeit. Az állattenyésztési bemutatóra érke­zett jelentkezések méltón doku­mentálják a magyar mezőgazda­ság fejlődését. Az állami gazdaságok, terme- ló'szövetkezetek és egyéni te­nyésztők az őszi seregszemlé­re 5297 db szarvasmarha, ló, sertés, juh és baromfi részvé­telét jelentették be. Legtöbb szarvasmarhával — a tavalyi 258 helyett 431-gyel — a ter­melőszövetkezetek neveztek bo. Készül a vidék a kiállításra. A Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság 80 kiváló te­nyészállatot küld, a Félsőnyomá- si Állami Gazdaság Bárány nevű tehenét és öt utódját küldi fel a kiállításra. Uj termelési ágával mutatko­zik be a bonyhádi Dózsa Né­pe Termelőszövetkezet. A ta­valyi egy nyíiras pontyaikkal serleget és a vele járó máso­dik díjat nyerték. Az idei ki­állításra lucernatermeszté­sük kiváló eredményeivel je­lentkeztek. Angol társaság díszoklevéllel tüntetett ki egy szovjet tudóst Az Angol Gépészmérnökök Tár­sasága kiváló tudományos kuta­tó munkájáért díjjal és díszokle­véllel tüntette ki Nyikolaj Zor- jev professzort. Zorjev professzor a Központi Technológiai és Gépipari Tudo­mányos Kutató Intézet, a Szovjet­unió egyik legnagyobb tudomá­nyos intézetének igazgatója. Zor­jev professzor az elmúlt eszten­dőben előadást tartott Angliában »A fémforgácsolási folyamat mechanikájának eredményeiről« címmel. Az előadást azon a gép­ipari technológiai konferencián tartotta, amelyet a gépészmérnö­kök társasága rendezett. A társa­ság Zorjev előadását a szakterü­let legjobb munkájának nyilvání­totta. (TASZSZ) Szovjet tudósok érdekes megállapításai a rákos megbetegedések keletkezéséről KERESI TL ARJAI — Néni kérem, tessék mon­dani hány óra van — kérdezi egy szőkehajú gyereklány a sietéstől kissé elfulladt hangon. — Fél tíz — adom meg a vá­laszt, s közben jobban szem- ügyre veszem a kislányt. Olyan 7—8 éves lányka lehet, ritkás szőke haja, szépen fésült, ka­bátja és cipője bár kissé ko­pottas, de tiszta. És ami igen feltűnő volt a szőke kis­lányon: világos hajszínével és fehér arcbőrével ellentétben nagy barna szemei voltak, amelyekkel segélykérőén né­zett rám. — Mit keresel ilyen későn az utcán? Az ilyen kislánynak már régen ágyban lenne a he­lye. — Az autóbuszmegállónál voltam, az apukámat kerestem. — Na és nem érkezett meg az apukád? — Nem is volt elutazva. — Hát akkor miért vártad? — Nem vártam, csak keres­tem. — Nem értem, minek keres­ted? — Azért kerestem, hogy ha­zahívjam. Már az összes »topo­góba« benéztem, de seholsem találtam — válaszol halkan. — És anyuka, tudja hogy te ilyen későn az utcán mász­kálsz? . — Igen, tudja... ő otthon van a kistestvéreimmel Azelőtt anyuka ment el keresni és ha­zahívni, de most nem tudott elmenni, mert beteg. — Én már háromszor mentem el érte, és mindig haza is jött — mond ta, s hangjából gyermekes di­csekvés érződik ki. Elmondja azt is, hogy apu­ka azelőtt majdnem minden este otthon volt, de anyuka azt mondta, hogy most »rossz társaságba« keveredett, s in­kább azokkal megy, ahelyett hogy hazajönne. — És te mit szoktál neki mon dani akkor, amikor, mint mond tad, haza tudtad csalni. — Odamentem hozzá, meg­fogtam a kezét és azt mond­tam: »Apu, az asztalon van már a vacsora és anyu azt mondta, csak akkor eszünk, ha apu is hazajön.« — És veled is ment ilyen­kor? — Igen, mert a bácsi, aki a bort, meg a sört mérte, azt mondta, hogy gyerek nem tar­tózkodhat a helyiségben, s így együtt hazamentünk. De most nem találtam meg — mondja szomorúan. — Néni, tessék engem elkí­sérni, a hídon túl van még egy topogó, ott még megnézem, de egyedül félek. A topogóban a vitatkozó ita­los »törzsvendégek«-en kívül né hány olyan vendég is van, akik egy-egy pohár söfre tér­tek be. A törzsvendégek kö­zött ott van a szőkehajú, bar­naszemű kislány apukája: is. — Ezt a kört én fizetem, ne féljetek reátok is még sor ke­rül ma este — mondja a tár­sasághoz tartozó három, hozzá hasonlókorú fiatalembernek. — Apu, az asztalon van a vacsora — kezdi mondókáját a kislány. — Jó, jó — motyogja az apa, s véreres szemeivel egyik ba­rátjáról a másikra néz. — No, fiúk, mára befejez­tem... Gyere te kis vakarcs, — szól, s imbolyogva megindul a kijárat felé, kézenfogva a mel­lette sündörgő kislányt. —' ön bizonyára valamilyen gyermekvédelmi bizottsági tag — szólít meg az egy pohár sör­re betérők közül az egyik ven­dég s választ sem várva foly­tatja. — Jó lenne az illetékesek figyelmébe ajánlani, hogy az I ilyen részegaskedő apák, csa- j ládfők fizetését a vállalatoknál a fejeségek, az anyqk vehes- j sék fel, — mondta, majd így j folytatta: — Mert nincs szomo­rúbb látvány, mint amikor a gyermeknek kell figyelmeztet- } ni a magáról megfeledkezett j apát. POZSONYI IGNÁCNÉ HÍMEK Ne fessük az ördögöt a falra, de... Megnyugtató érzés, amikor az ember az utcán a vidáman ke­rékpározó és rollerező gyerme­kek sokaságát látja. És nyugtala­nító érzés, amikor egy-egy rol­lerező emberke váratlanul bele­rohan az emberbe és míg körül­nézi magát, hogy hol szakadt ki a nadrágja és hol horzsolódott le a bőre, a tettes már 100 méterrel odébb »száguld«. Az ember még csak nem is figyelmeztethette. Nem sokkal később a változa­tosság kedvéért egy kerékpáros emberke szalad nekem, parányi kerékpárjával. Ez a legkisebb méretű kétkerekű kerékpár, nem is megy túl gyorsan, de azért elég kellemetlen érzés ennek a lökése is. Ez a gyermek már kicsit »il- lemtudóbb«, nem hagyja fakép­nél a »sérültet«. Bűnbánóan rám néz, szigorú tekintetemtől egy ki csit megszeppenik, majd pedig édes hangon megszólal: — Bácsi, bocsánaiot kérek! Többet nem csinálok ilyet. Tes­sék nézni, nem volt jó a csen­gőm... Édes naívsága eltüntette a szi­gorúságot tekintetemből, de azért elhatároztam, hogy figyelmezte­tem. Mire szóltam volna, belém fagyott a szó. A saroknál egy gépkocsi majdnem orra bukott, olyan gyorsan le kellett fékeznie. A gépkocsivezető kiugrott belőle, elkapta egy kisgyermek ruháját, aki mellesleg szaladni is akart, hangosan emlegette a gyermek szüleit, rokonait stb. Ez a gyer­mek is kerékpáros volt: át akart menni az úttesten s ez esetben nem ő szaladt neki valakinek, vagy valaminek, hanem egy haj­szál híján majdnem őt gázolta el a gépkocsi. Szóval valahogyan így va­gyunk ezekkel a kerékpározó édes apróságokkal. Az igen örvendetes dolog, hogy a szülőknek van pénzük és vá­sárolhatnak gyermekeiknek ilyen szórakozó »járműveket«. De az kicsit sem örvendetes, hogy ezek kel az utcára, forgalmas helyek­re engedik őket s ezzel veszélyez tetik saját testi épségüket, életü­ket s zavarják a járókelőket. B. F. 1 — A Magyar Jogászszövetség Tolna megyei Csoportja június 18-án délután 4 órakor a megyei bíróság épületében, az első eme­let 22. számú teremben ankétot tart. Az ankéton dr. Götz János fővárosi ügyész tart előadást »A bíró, ügyész, ügyvéd magatartása a tárgyalóteremben« címmel, — Egy szék, amelytől tüsszögní kell. Az angliai Yorkshire-ben az egyik templom hajójában kü­lönös szék áll: aki ráül, perce­ken belül tüsszögni kezd. A kü­lönös hatású szék afrikai man- szóniafából készült, amelynek az a tulajdonsága, hogy felmeleged­ve olyan kipárolgása van, amely tüsszögésre ingerel. Illetékesek követelik, hogy manszóniafábói többé ne készüljenek ülő alkal­matosságok, különösen templo­mok részére, ahol az ilyesmi tiszteletlen magatartáshoz vezet. A DUNA ÉS A TISZA MAGYARORSZÁGI SZAKA­SZÁN NEM FENYEGET ÁRVÍZ A Duna magyarországi szaka­szán a lehullott csapadék nem befolyásolta lényegesen a folyó vízszintjét. Az osztrák területről levonuló árhullám mintegy két­méteres vízszint-emelkedést okoz majd, ami Budapestnél szerdán éjjel, illegve csütörtökön hajnal­ban észlelhető. A vízügyi szakem­berek véleménye szerint a vár­ható 660 centiméteres budapesti vízmagasság csak néhány centi­méterrel haladja túl majd az alsó rakpart magasságát. A Tiszán enyhe árhullám levo­nulása várható. Ez azonban lé­nyegesen nem emeli meg a folyó víszintjét. Hétfői vízállásjelentés szerint például Vásárosnaménynél még nem érte el a szokásos ár­magasságot. aioioiaooioioic 0 a 0 ■ 0 A földművesszövetkezetek meg­kezdték a 0 cigány meggy g felvásárlását m Q Átvételi ár 3,20 Ft/kg ■ 0 H 0 0 Az átvétellel kapcsolatban mindennemű felvilágosítást megad a helyi 2 FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZET 0 — A sztálinvárosi zeneiskola dunaföldvári munkacsoportja jú­nius 18-án délután 6 órakor tart­ja vizsgahangversenyét a gimná­zium szabadtéri színpadán. A mű­sorban népi játékok, Bach, Beethoven, Schumann, Csajkovsz­kij, Chopin és Bartók művek sze­repelnek; — Közel 140 ipari tanuló vizs­gázik, illetve vizsgázott ezekben a napokban különböző szakmák­ból a szekszárdi Ady Endre ipari tanuló iskolában. — Fecsegő fülkék a vonaton. Egy képviselő javaslatot tett az angol alsóházban, hogy az eddig rendszeresített dohányzó fülkék helyett létesítsenek a jövőben különálló fülkéket fecsegők és hallgatagok számára. A szónok a hallgatagok érdekében szólt, de javaslatának indokolása két óra hosszat tartott, — Tolna megyében ebben az évben a községfejlesztési alapból mintegy 40 kilométer hosszúság­ban bővítik a villanyhálózatot. A hálózatbővítésre 4 millió 500 ezer forintot fordítanak. — Június 16-i számunk negye­dik oldalán lévő »Tíz nap Bulgá­riában« című cikkünkbe értelem- zavaró nyomdahiba csúszott. A cikk második bekezdésének első mondata helyesen így hangzik: »A bátaszéki tsz-tagok 10 napot töltöttek Bulgáriában és megnéz­ték a Burgasz megyei tizenkét­ezer holdas Dolna-Ezerovo Ter­melőszövetkezetet.« Apróhirdetések ELADÓ egyszoba, konyhás mo­dern új ház, 335 négyszögölön fekszik. Azonnal beköltözhető. Nagy dörög, 12. házszám vasúti pénztárral szemben. ELADÓ kétszoba, konyha, mej lékhelyiségekből álló ház, Szék szárd, Parászta 8. Azonnal be­költözhető. Érdeklődni: Tischler asztalosnál. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalat« Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents