Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-17 / 140. szám

I

■*r

4

i

4

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG

1959. június 17.

_DCözépukúlíUűk_

S

zerkesztették a szekszárdi Közgazdasági Technikum tanulói az iskolai szerkesztő bizottság vezetésével

Jó munkát végzett KISZ-szervezetünk

Ismét egy tanév végére értünk. Rövid időn belül csendes lesz az iskola, ki-ki hazautazik a szüleihez és egy időre elfelejti a fehérfalú tantermeket. Aki úgy érzi, hogy a tanév folyamán minden téren derekasan megállta a helyét, az nyugodtan fog pihenni. A munka alapos és jó elvégzésére elég.alkalom volt a tanév folyamán.

Az év folyamán végzett KISZ- munka zömét a próbákra való felkészülés adta. A próbáknak és a rájuk való felkészülésnek igen nagy jelentősége volt a szervezet életében. A leendő KlSZ-tagok- nak feladata volt magukat gyakorlati és elméleti téren egyarántképezni. A felkészülés alkalmat adott arra, hogy a szervezet tagjai jobban eggyé kovácsolódja- nak. A készülődést már a tanév elején megkezdtük. Az ötven jelentkező közül 36 fiatal tette le a Kilián próbát, akik közül már nyolcat fel is vettünk a KISZ- szervezetbe.

Az iskolaév elején elkészített munkatervet — kisebb hiányosságokkal — sikerült megvalósítanunk. Többek között tanulmányi versenyt rendeztünk az osztályok között, s eredményeket értünk el a tanulmányi előmenetel, fegyelem, dekoráció és a mulasztások csökkentése terén is. A verseny alkalmat adott arra, hogy az egyes osztályok tanulói

a közös cél érdekében közelebb kerüljenek egymáshoz.

Az év elején elhatároztuk azt is, hogy társadalmi munkában veszünk részt. Hogy ez nem sikerült, azt hisszük, nem a mi mulasztásunk.

KISZ-szervezetünk tagjai szép számmal vettek részt az iskolában meghirdetett különböző pályázatokon és jó eredményeket is értek el. KISZ-szervezetünk részére emlékkönyvet vásároltunk, amelybe feljegyezzük szervezetünk történetét.

Kivettük részünket a VIT előkészítő munkából is. VIT-bélye- get árultunk és jelentős összeget

Hét óra. Máskor ilyenkor még világos van, ma azonban az égen egymást kergető viharfelhők szürke árnyékot borítanak a környező hegyekre és erdőkre. Szél cibálja a kis patak partján álló fehér sátrakat is. A kis völgy közepén farakás áll. Hamarosan vidám csoportok, bújnak elő a sátrakból és pokrócokba burkolózva körül ülik a gúla alakú építményt. Negyednyolckor ünnepélyes csendben sercen a gyufa és a száraz ágakba vígan kap bele a tűz. A körben ülő fiatalok egy darabig csendfizettünk be a VIT-alapra. Hasonlóan jónak mondható KISZ- szervezetünk politikai tevékenysége is. Fontos feladatunknak tekintettük az ifjúsági akadémia megszervezését, melynek keretében 12 előadást hallhattak a tanulók, nagyrészt jelentős politikai és nemzetközi eseményekről. Az előadások tartalmasak, érdekesek és hasznosak voltak valamennyi hallgató részére. Másik fontos feladatunknak tartottuk a különböző forradalmi évfordulókról való megemlékezést, de hasonlóan kivettük részünket a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből, valamint a kulturális megmozdulások szervezéséből.

ben nézik a lángokat, majd halkan énekelni kezdenek.

A sötétség közben mindig mélyebb lesz. A távolból egy-egy villám és mennydörgés jelzi a kö zeledö zivatar útját. A rohanó felhők közül néha ki-kibukkan egy pislákoló csillag. A szél egy- egy rohamára ölnyi magasba csap a láng és szikraesővel árasztja el a sötét eget. Távolabbról halványan dereng a sátrak fehér vászna. A fák, mint mesebeli óriások állnak őrt a kicsiny tábor körül, A domboldalon egy bokor, mint óriási virágkosár hajladozik a szélben.

Tábortűznél

A Bezerédj Iskolaszövetkezetről

1957 októberében egy — a gyakorlati oktatást elősegítő — iskolaszövetkezetét hoztunk létre. Kis szövetkezetünknek először csak egy üzemága, a kiskereskedelmi üzemága működött. Boltunkban a forgalom csak lassan növekedett. A tanulók csak lassan szokták meg, hogy egy borítékért, vagy csokoládéért nem kell kimenni a városba. Eleinte bizony sokszor megesett, hogy kinti boltban vásároltunk olyan cikkeket, amelyeket a mi boltunkban is beszerezhettünk volna. De ahogyan teltek a napok, úgy erősödött szövetkezetünk is. Ma már nincs olyan nap, hogy a tanulók be ne mennének kis boltunkba. Az eltelt két év alatt az üzemágak száma is nőtt. A kiskereskedelmi üzemág mellett ma már felvásárlási _ és mezőgazdasági üzemág is működik. A mezőgazdasági üzemágnak nagy szerepe van abban, hogy a tanulók már az iskolában gyakorlatban is tapasztalhatják a termelési szövetkezés előnyeit. A tagok, sőt még a nem tagok is szívesen dolgoznak a szövetkezetnek. Az iskola mögött levő földterületet parcellákra osztottuk és ezeken kis szakcsoportok, mint kis termelőszövetkezetek gazdálkodnak. A legnagyobb forgalmat természetesen a kiskereskedelmi üzemág bonyolítja le. A jobb áruellátás érdekében a beszerzésnél mindig jelen van a magasabb osztályú boltbizottsági elnök is.

Az idei füzetforgalmat is részben már szövetkezetünk bonyolította le, természetesen csak iskolán belül. Ezt az idén szeretnénk jobban megszervezni. Ezért a füzeteket már most, az iskolaév végén beszerezzük és osztályozzuk, hogy a következő tanév elején szétosztásuk könnyebb legyen. Ugyancsak jelentős a jövendő elsősök iskolaköpcny és diáksapka akciójának lebonyolítása is.

Tagjaink szívesen dolgoznak a boltban, vagy az irodában. A jó munka eredménye természetesen meg is látszik a boltosok fizetésén. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy iskolaszövetkezetünk a haszonszerzés eszköze. Szövetkezetünk fennállásának fő célja a gyakorlati munka megismertetése

és megszerettetése, valamint a szövetkezeti szellemben való nevelés elősegítése. Nyereségünk jelentékeny részét diákjóléti célokra használjuk fel. A nyáron 45 tanulónk vesz részt Zamárdiban a négy SZÖVOSZ iskola közös üdülőtáborában. Ezeknek a tanulóknak a szövetkezed jelentős anyagi támogatást nyújt. Ugyancsak jelentős összeget fordítunk a jó munkát végző boltosok és tagok jutalmazására is.

A szövetkezet erősödését, fejlődését mutatja a taglétszám növekedése is. Iskolánkban ma már két szövetkezeti osztály van (I. a. és III. o.) a többi osztály létszámának is jelentős hányada szövetkezeti tag..;

Az 1959-es tanév véget ért. Boltunkat most két hónapra lezárjuk. De a következő évben a visszatérő diákokkal egyidőben boltunk is megkezdi újból működését, s tovább halad előre a fejlődés útján.

Az erősödő szél közben szétfújja a viharfelhőket és a tavaszi ég teljes pompájában ragyoghat felettünk. Megjelenik a hold is a mi kis füzünk égi riválisa. Az erdő áImosítón zúg, suhog. Már elfogytak az utolsó fenyőágak is az aranyos láng mindig kisebb lesz, az ének is mindig halkabb... Tíz órakor utolsót lobban a láng, és véget ért egy szép este. Lassan felőliünk és sátrainkba indulunk.

De nini, nincs még végei

A pirosán izzó zsarátnokok körül egy csomó lány jár táncot, mint egy csoport »szép boszgr- kány«. Majd hirtelen hangos nevetéssel szétrebbennek — és most már valóban csend borul a táborra. A vén hold kedvesen mosolyog le a csendes sátrakra. A kis patak halkan, szinte álomban csobog. A sátrak körül egy elkésett tücsök játssza késői sze renádját — vagy altatóját? A homályból néha kiválik egy-egy árny. Ö az őr, aki vigyázza társai álmát, hallgatja a szél, az erdő zúgását. Jó éjszakát tábor!

Iskolánk sportja az elmúlt tanévben

Iskolánk sportélete a most végződő tanévben sokkal szervezettebb volt, mind az elűző években. A tanév elején megalakult iskolánkban a sportkör, amely a KISZ szervezettel együttműködve

rendesen elvégezte a reá háruló feladatokat. Fő törekvésünk a helyes sportszellem kialakítása volt. Sportnaptárunkhoz híven, részt vettünk a megyei bajnokságokon, a négy SZÖVOSZ iskola között megrendezett versenyeken, és megrendeztük az osztályok közötti bajnokságokat is.

Iskolánk a megyei bajnokságon nem szerepelt a legjobb eredmény nyel, amit részben azzal tudunk magyarázni, hogy többször összeütközött a SZÖVOSZ versenyre való felkészüléssel. Megtartottuk a VIT jelvényszerző versenyeket is. amelyeken összesen 168 tanuló szerzett jelvényt.

Sportkörünk gazdasági téren elég sok nehézséggel küzd. A tanulók által befizetett 10 forindok kevés anyagi fedezetet biztosítanak.

A társiskoláinkkal folytatott ver senyeken már jobban szerepeltünk

mint a megyei bajnokságokon. Három sportágban: adlétikában,

tornában és kézilabdában 2—2

első és 1—1 második helyet szereztünk és ezzel megnyertük a SZÖVOSZ által kiírt kupát, amit a továbbiakban is szeretnénk megvédeni.

Szervezetten és versenyszerűen rendeztük meg az osztályok közötti bajnokságokat. Ezeken a bajnokságokon egyes sportágakban elég színvonalas mérkőzések voltak (pl. kézilabdában és röplabdában). A bajnokságokon az iskola tanulóinak 40 százaléka vett részt. Osztályok közötti bajnokságot rendeztünk tornában, kézi-, kosár- és röplabdában, valamint úszásban és asztaliteniszben.

Visszatekindve az elmúlt tanévre, munkánk eredményes és jó volt, de a szervezésbe egy kis hiba csúszott. Hetenként 2—2 torna-, illetve röplabda-edzést- tartottunk, melyek kezdetben ütköztek néha más foglalkozásokkal, ezd azonban sikerült kiküszöbölni. így minden tanuló kedvére sportolhat, ugyanakkor van ideje más munka elvégzésére is,

Száz esztendővel ezelőtt szeleten a világhírű goiÉaiiiis, dr. Hollós László, a Magyar Tudományss fikaáéniia tagja

Mint már röviden beszámoltunk róla, a mai napon ünnepli- Szekszárd nagy fiának, dr. Hollós László nyugalmazott c. főreáliskolai igazgató, akadémiai tag, világhírű gombatudós születésének századik évfordulóját.

Dr. Hollós László 1859 június 18-án született Szekszárdon. Édesapja, Hollós Alajos 21 éves korában részt vett a magyar szabadságharcban, és mint főhadnagy az ácsi csatában jelentős vitézséggel vágta ki magát az ellenség gyűrűjéből. Több sebből vérezve került az osztrák csapatok kezére. Előbb Bécsben, majd Csehországban mint közlegény hét éven át katonáskodott. Hazatérve Szekszárdra, előbb telekkönyvi rajzoló, majd főtelekbíró, később ügyvéd lett és élete végéig a Szekszárd Bátai Ármentesítő Társaság jogtanácsosaként működött. 1906-ban halt meg, s mint utolsó honvédtisztet, nagy ünnepséggel temették el.

A fiatal tehetséges Lászlót apja gyermekkorában külön rajzórákra járatta, majd nagy kirándulásokra vitte a hegyekbe. Az elemi iskola elvégzése után minden esztendőben más városban járatta középiskolába. Már gyermekkorában kiütközik nagy természetszeretete: sokszor elszökik a szülői háztól és az erdőkben barangolva színes köveket, földet, virágokat és főleg tojásokat, madárfészkeket gyűjt. Tízéves korában Székesfehérvárról gyalog a Bakonyba szökik gyűjteni. Ebben az időben főleg a kémia érdekelte. Minden zsebpénzét kémiai eszközökre költi. Ez a vonzalma továbbra is megmaradt és a középiskolák elvégzése után a budapesti József nádor műegyetem bölcsészeti szakára iratkozik kémiai és fizikai szakra. Tanulmányait végig kitüntetéssel végzi, sőt kémiából jelentős tanulmányi ösztöndíjat is nyer 120 oldalas kémiai dolgozatával.

Tekintettel arra, hogy a főreáliskolák tantervéből ezekben az esztendőkben a kémiát törölték, kénytelen nevelőséget vállalni. Nyolc éven keresztül nevelőskö- dik, közben megszerzi az állattani és növénytani oklevelet is, sőt földrajzra is beiratkozik.

1890-ben végre sikerült bejutnia dr. Entz Géza egyetemi tanár mellé tanársegédnek. Itt megtanulja a madarak tömését is. Egy évvel később a kultusz- miniszter természetrajzi képesítésére való hivatkozással Kecskemétre helyezi helyettes tanárnak. Hollós ezt az áthelyezést nem akarja elfogadni, mire megfenyegetik, hogy az élvezett ösztöndíjat vissza kell térítenie. 1891-ben kerül Kecskemétre, ahol azonnal hozzálát Kecskemét vidékének növénytani feldolgozásához és az iskola anyagának kiegészítéséhez. Közben a városban folyó artézi- kút fúrások alkalmával a rétegsorozatokat is feldolgozza.

1895-ben Kecskemét város megbízza, hogy a milleneum alkalmával kiadásra kerülő »Kecskemét múltja és jelene« című albumsorozatban a geológiai és a növénytani részt írja meg. Ennek a munkának elkészítése közben találkozott először a gombákkal, melyeket meghatározni nem tudott, így Hazslinszky Frigyeshez fordult. Az eperjesi igazgató, az akkor ismert legnagyobb gombatudós útmutatására kezdett azután Hollós a gombákkal foglalkozni. Hamarosan csak ezzel foglalkozik és Kecskemét vidékén egymás után fedezi fel az eddig ismeretlen gombafajokat.

1898-ban, mint botanikus, részt vesz Déchy Mór hatodik kaukázusi útján. 1903-ban adja ki a Tudományos akadémia legnagyobb munkáját, a »Magyarország Gaszteromycetái«-t, s elismerésképpen a Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választja. 1911-ben »Magyarország földalatti gombái«-t, 1913ban pedig »Kecskemét vidékének gombái«-t adta közre.

190S-ben Kacsóh Pongrác zeneszerző kerül a főreáliskola igazgatói székébe, aki Hollós gyűjteményét, melyet eddig igazgatói engedéllyel az iskolában tartott, kilakoltatásra ítélte, hogy zeneteremmé alakíthassa az eddigi szertárakat. Tekintettel arra, hogy ebben az esztendőben a várost földrengés elpusztította, a hatalmas gyűjtemény elhelyezése reménytelennek látszott, a tudós annyira elkeseredett, hogy egész gyűjteményét megsemmisítette és összetört lélekkel hazaköltözött szülővárosába. Itthoni élete azonban csupa csalódás. Édesanyja halála után tíz éven keresztül nem dolgozott. 1921-ben megnősült, Balogh Mária óvónőt vette feleségül. Az ő unszolásának köszönhető, hogy ismét munkához fog és, bár sem korszerű irodalma, sem egyéb felszerelése és könyvtára már nincsen, feldolgozza Szekszárd környékének gombáit. 1926-ban »Uj gombák Szekszárd vidékéről«, 1934-ben pedig »Szekszárd vidékének gombái« címek jelzik munkálkodásának utolsó állomásait;

Többször véleményeltérés miatt megszakította kapcsolatait az akkori Tudományos Akadémiával; környezetével is annyira meghasonlott, hogy teljesen elzárkózott az emberek szeme elől.

1940 február 16-án hajnalban, 81 éves korában, agyvérzés következtében halt meg. Utolsó kívánsága szerint egyházi szertartás nélkül temették el. Tízen kísérték utolsó útjára és azóta teljesen elhanyagolt sírboltban nyugossza álmát a legnagyobb ma- gyár biológusok egyike.

Tudományos értékelésénél elsősorban a »Magyarország Gasz- teromycetái«-t kell említeni, mely a tudományos értékelés szerint e tárgyban száz esztendő irodalmának legnagyobb alkotása a világon és — Stanek prágai professzor szerint — ez a mű ma is féltve őrzött ékszere a világ gom- bászati irodalmának.

Életében összesen 112 tudományos és ismeretterjesztő, vagy népszerűsítő munkát írt. Legnagyobb része gombászati munka, írt archeológiái, kémiai, növénytani dolgozatokat is.

Munkálkodása során 500-nál több gombát fedezett fel és írt le elsőnek a világon, ami egymaga is igen nagy munka, ha figyelembe vesszük, hogy ebben az időben már Saccardó nyilvántartása szerint-74 ezer fajta gombát határoztak meg, amelyeknek ismerete alapja volt az új felfedezéseknek. Felfedezései között szerepel számos ma is ismert növénykárosító; mint a paradicsom »Septoria« betegsége, a barackfajták levél- és gyümölcsfertőzését előidéző gomba és a dinnyék betegségei. Észleléseit népszerűsítő cikkekben közölte a dolgozó parasztsággal és azonnal leírta a védekező módokat is. így az elvont tudomány melleit a gyakorlati életnek is igen hasznos szolgálatokat tett.

Tudományos kutatásai során az akkori kor korlátozásait lerázta magáról, a társadalom fer- deségeit szépirodalmi munkákban karikatúrázta ki. ötven novellát és egy regényt is írt, melyekből 17 novella jelenhetett csak meg. A tételes kinyilatkoztatásokat elvetette, természetimádó volt (panteista), ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy mindig mellőzték és bár tudományos érdemeit az egész világ elismerte, mindvégig megmaradt középiskolái tanárnak. A hivatalos körök szerint nehezen kezelhető ember volt. Ez a mellőzés volt a főrúgója annak a nagyfokú lelkihasadásnak is, mely arra kényszerítette, hogy az akkor már a világon egyedülálló gyűjteményét megsemmisítette.