Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-16 / 139. szám
\ 1959. június 16. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A tengelici Petőfi Tsz-ben tanácskozott a megyei képviselőcsoport Ä megyei képviselőcsoport jú nius havi ülését a tengelici Petőfi Termelőszövetkezetben tar tóttá. A képviselőket, akik között ott volt Benke Valéria művelődésügyi miniszter is, Hosnyánszky János, a szövetkezet Kossuth-díjas elnöke fogadta. A csoport júniusi ülésén a megye mezőgazdasági termelésének és a termékek értékesítésének kérdését vitatta meg, melyről Kovács György, a MÉSZÖV elnöke tartott beszámolót. Bevezetőben utalt arra, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése nagy lépésekkel haladt előre a tavasszal, amikor 52 új termelőszövetkezet alakult a megyében. A szövetkezetek átlagos nagysága megközelíti a 800 holdat, s egy tagra átlag 7,9 hold föld jut a megye tsz-eiben. A továbbiakban a szerződéses növények termeléséről beszélt Kovács György s elmondotta, hogy az utolsó három évben ezen a téren is jelentős fejlődés mutatkozik a termelőszövetkezetek javára. Míg 1957-ben a tsz-ek a szerződéses növények 57 százalékét. 1958- ban már 60 százalékát, 1959- ben pedig 84 százalékát termelték. Beszélt az állatállomány emelkedéséről, a tsz-ek beruházásairól, majd a zöldség- és gyümölcstermelésről szólva kiemelte, hogy ez jóval gyengébb, mint a lehetőségek engednék. Fejlődés azonban itt is van, mert jelenleg háromszor annyi zöldségfélét termelnek a megyében, mint tavaly. Az értékesítéssel kapcsolatban kitért az idén bevezetett védő-árrendszerre, mely a termelőknek, elsősorban a termelőszövetkezeteknek lehetővé te szí a pénzügyi tervezést s meg védi őket az áringadozástól. Ismertette a felvásárlás eredményeit, foglalkozott a MÉK mun kájával s kiemelte, hogy a MEK-nek jelenleg 60 termelő- szövetkezet tagja van. Kovács György előadását szé leskörű vita követte. Császár János a Magtermeltető Vállalat, Kozári József az Állat- forgalmi Vállalat, Farkas László pedig a Terményforgalmi Vállalat munkájáról számolt be, majd Péti János képviselő, a tamási Vörös Szikra Tsz elnöke szólalt fel. Felhívta a figyelmet a Koppány-csator- na rendezésének fontosságára s javasolta, hogy az öntözéses gazdálkodással kapcsolatban ké szítsenek átfogó megyei tervet. Az értékesítésről szólva rámutatott az elharapózott spekulá-. cióra. Prantner József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy soha ilyen fegyelmezetten, szorgalmasan nem dolgoztak a termelőszövetkezeti tagok és az egyé ni gazdák, mint az idén. A termelőszövetkezeti tagok és az egyéni gazdák között jó a kapcsolat, amit tovább kell erősíteni, fejleszteni s ezt nagymértékben elősegíthetik a képviselők is. A megye zöldségtermeléséről szólva elmondotta, hogy a helyzet tavaly óta jelentősen javult, főleg a termelőszövetkezeti községekben, mint Ten- gelicen is, ahol a megnövekedett taglétszám lehetővé tette a kertészet kibővítését. « A szőlő és gyümölcselepítés- sel kapcsolatban Prantner József elvtárs a tervszerűségre hívta fel a figyelmet s beszélt a szekszárdi történelmi borvidék rekonstrukciójának fontosságáról. Dr. Kurnik Ernő, az Ireg- szemcsei Kísérleti Gazdaság ve zetője arról beszélt, hogy a zöldségtermesztés kiterjesztése elsősorban az értékesítéstől függ, majd Kovács György válaszolt a vita során felmerült kérdésekre. Az ülés Kaszás Imrének, a csoport elnökének zárszavával ért véget, majd a képviselők megtekintették a vendéglátó termelőszövetkezet gazdaságát. Harminc községben készül el az idén a villanyhálózat rekonstrukciója SOK A PANASZ szerte a megyében amiatt, hogy esténként gyengén világítanak a villanyégők, nem szólnak kellően a rádiók, de szép számmal vannak olyanok, akik amiatt méltatlankodnak, hogy villanymeghajtású gépeiket, tűzhelyüket, rezsót stb. — nem kapcsolja be a DÉDÁSZ. Az illetékes szervek elmondották, hogy ezek a panaszok általában jogosak —, hiszen a feszültségesés 55 községben 20 százaléknál nagyobb — de azok megszüntetésére csak fokozatosan kerülhet sor. Első teendő az volt, hogy a megyében minél több helyet kapcsoljanak be a villanyhálózatba. A megyében rövid idő alatt 52 községet villamosítottak s emellett csak kevés erő maradt arra, hogy a régi, vékony vezetékeket vastagabbszálúra cseréljék ki. öt-hat évvel ezelőtt a megyében még ilyen jó vezetéknek számított a 25—30 kvadrátos, azonban a lakosság igénye hatalmas méretekben növekedett, s ezért az egykor legjobb vezeték is elavult már. A DÉDÁSZ dolgozói a községek villamosításával párhuzamosan megkezdték a régi vezetékek kicserélését. Az idén 30 községben végzik el a hálózat rekonstrukcióját, a 25—30 kvadrátos vezetékek helyébe 50—70 kvadrátosat tesznek, de alkalmaznak 95-öset is, JÖVŐBE kerül sor Szekszárd, Dombóvár éS Dunaföldvár hálózatának rekonstrukciójára, s a kétévi munka ered menyeként jelentős mértékben csökkeni fog a tanácsoktól és a fogyasztóktól érkező panaszok száma. A DÉDÁSZ a rekonstrukció során nemcsak a vezetékeket, de a2 oszlopokat is kicseréli. A mintegy 40 kilométer hosszúságú kisfeszültségű hálózat átépítése során mintegy 1200 oszlopot cserélnek ki, jórészt betonoszlopokat, részben pedig betonlábas fenyőoszlopokat tesznek helyükbe. A villanygépek és a háztartási gépek bekapcsolása tehát — különösen hogy az árammérő-hiány is megszűnt, és a vezetékek kapacitása is egyre nagyobb lesz — a rekonstrukcióval — meggyorsul. X Budapest! Műszaki Egyetem | »Szófcíalista Kultúráért« jelvény- j nyel kitüntetett ének- és zene- j kara szombaton este hangversenyt adott Kölesden. Eddig az újsághír. Ez az együttes ilyen kis faluban, ilyen nagy létszámmal először szerepelt, de mégis nagyon nagy meglepetést jelentett ez a kölesdi eset. Hogy miért? Azért, mert a műsora elég magas zenei kultúrával rendelkező közönség számára is megfelelő lett volna és itt Kölesden, ahol még ilyen hangverseny sohasem volt, nagyon nagy sikert aratott. Csak néhány számot a műsorból: Handel három tánca, Brahms V. magyar tánca, Kodály Kis ver- bunkarja szerepelt például a zenekar műsorában. Az énekkar Berton: Dob peregj című dalától Szoffrai: Viharban című néger spirituáléjáig egész sor komoly művet adott elő. És mégis egyre- másra kellett megújrázni a számokat. A magánszámoknál szinte tetőfokára hágott az ünneplés. A hangverseny első része után, amely több mint másfél órát tartott, a Műszaki Egyetem »Humo- reszk« együttese és jazz-zenekara adott műsort. Ez is nagyon tetszett a közönségnek. De mégis meg kell jegyezni egy érdekes tanulságot. Azt, hogy a komoly zene sokkal jobban rabul ejtette a hallgatóságot, mint a szórakoztató műsor. A zenekar művészeti vezetője, Cseh Gusztáv, az énekkaré Dobrai István, a jazz- együttesé Dómján Kálmán. S írjuk még ide a sokat ünnepelt szólisták: Magó Annamária, Mis- kolczy Gabriella, Németh Zoltán nevét. A Műszaki Egyetem 90 tagú nagyegyüttese a sikeren fellelkesülve, a jövő szezon folyamán több helyre tervez ehhez hasonló hangversenyt. E tervek kialakulásához hozzájárul az a felejthetetlen vendégszeretet is, amellyel Kölesd lakossága fogadta a csaknem két napig ott tartózkodó együttes tagjait. Sz. J. A lisztes arcú és ruhájú embereket hiába keresem ebben az üzemben. Nincsenek a más malmokban sorakozó hengerszékek, fából készült csővezetékek, mint a másik, az »igazi« bonyhádi ma lomban. Talán csak a gépek zúgása hasonló. — De az sem mindig — jegyzi meg a Bonyhádi Zománcgyár zo- máncörlő malmának fiatal vezetője, Máté Gyula vegyészmérnök. — Mert bizony, ha mindegyik gépünk megy — az Övene- sektől az ezer literesekig —, nincs olyan malom, amelyik versenyezhetne ezzel a hangerővel. Mert itt a gabonánál sokkal keményebb anyagot őrölnek. Itt, ezekben a — porcelánnal bélelt és különböző nagyságú golyókkal töltött — forgó dobokban válik lisztfinomságúvá és keveredik össze tökéletesen a kvarcból, különböző fémoxidokból és egyéb anyagokból álló zománc- anyag, amit a zománcozócsarnokban ráégetnek az edényre. A zománcot nedvesen őrlik, azért nincs por az üzemben. Inkább víz. A dolgozók gumicsizmában végzik munkájukat. FANDÁK GERGELY, a zo- móncmalom egyik munkása nemrég még a liszteszsákokat emelgette a másik bonyhádi malomban. Mint mondja, azért jött ide, mert a »szakmában« akart ma•• Ünnepeltek a tolnai építőmunkások Pattogó indulók, munkásmozgalmi dalok hangjaira ébredt vasárnap reggel Tolna lakossága. Ebben a sok évtizedes, harcos építő munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező községben nagyszabású ünnepséget rendeztek az építők napja alkalmából, ami az _ idén egybeesik az állami építő- és építőanyagipar létrehozásának tizedik évfordulójával. Tolnán még az is különös jelentőséget adott ennek a napnak, hogy most leplezték le azoknak a mozgalmi munkásoknak, vezetőknek a munkásotthon falán elhelyezett emléktábláját, akik 1919 és 1959 között — munkában, harcban eltöltött élet után — dőltek ki a sorból. Fél tízkor több százan voltak már együtt a munkásotthonnál, köztük azoknak a régi harcosoknak családtagjai is. akiknek neve ott szerepel az emléktáblán. A himnusz clhang zása után Müller József, a helyi csoport elnöke, aki öt évtizedet töltött már el a munkás- mozgalom soraiban, nyitotta meg az ünnepséget, majd Szabópál Antal, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja em. lékezett meg a munkásmozgalom tolnai harcosairól. — Örök hála azoknak, akik az elnyomatás éveiben emelték magasra a munkásszolidaritás zászlaját és életüket adták a munkás osztály nagy ügyéért. Mi, akik ma, a felszabadult hazában élünk, más körülmények között küzdünk a jobb életért, önékih is köszönhetjük mostani, az övékénél sokkal szebb, szabad életünket — mondotta többek között, majd levette a leplet az emléktábláról. Ezután Szentgyörgyi Kálmán, ti munkásotthon igazgatója Geliert Oszkár: A három hegycsúcs című versét szavalta el, majd az internacionálé hangjai val ért véget az emléktáblaavató ünnepség. Közben Müller József a helyi szakszervezeti csoport koszorúját helyezte el az emléktáblára, a hozzátartozók pedig virágcsokorral emlékeztek meg az emléktáblán szereplő tizenöt régi, az elmúlt években, évtizedekben elhunyt építőmunkás-harcosról. Az emléktábla leleplezése után került sor a munkásotthon udvarán az ünnepi gyűlésre. Szoboszlai András, a szakszervezet országos elnökségének tagja tartott ünnepi be szédet, amelyben megemlékezett az építőmunkások régi har cairól, beszélt megváltozott éle tűkről, az állami építőipar tíz esztendős munkájáról, a jelenlegi és a jövőbeni feladatokról. Az ünnepi beszéd után Kiss Ferenc, a szakszervezet megyei bizottságának elnöke emléklapokat adott át a kongresszusi munkaversenyben és a szak- szervezeti munkában jól dolgozó építőmunkásoknak, szak- szervezeti aktíváknak. Délután és este táncmulatsággal fejeződött be a tolnai építőmunkások ünnepsége, radni, amikor ott csökkentették a létszámot. — Itt jobb, mert nem kell annyit köhögni a sok portól — mondja —, csak az a baj, hogy nehéz a munka, a zománcanyaggal tele kosarakat, zsá kokat kézben kell felcipelni az emeletre. A felvonó, ami már na gyón kellene, még csak a tervben szerepel. A zománcmalom sokat fejlődött az elmúlt években. Az itteni dolgozók nem is emlékezhetnek az államosítás előtti időkre, mind a nyolcán később kerültek ide. Annál inkább Wugrik Valdemár- né, aki Máté elvtárs előtt volt a malom vezetője, régebben dolgozója. Most a zománcozócsarnokban az export gyártást irányítja. —• Abban az időben védő- felszerelés nélkül dolgoztak a gé pék a túlzsúfolt malomban, engem is baleset ért. A latyak a mostaninál sokkal nagyobb volt, ette a lábbelit, mert még gumicsizmát sem kaptunk. MÁTÉ GYULA a mostani mun káról, tervekről tájékoztat. — A kbngresszusi versenyben azt vállaltuk, hogy megnöveljük az őrlési kapacitást, gazdaságosabba tesszük az őrlést. A kísérleteket már hónapokkal ezelőtt megkezd tűk a pontos technológia kidolgozására. Bár az egyes zománcanyagok összeállításának receptu raját Budapestről kapjuk, az üze mi tapasztalatok alapján néha módosítunk rajta, az őrlés legjobb minőséget eredményező, leg gazdaságosabb módszereit itt kell kikísérletezni. Megkeresni, hogy mi az optimális őrlőkő-összetétel a dobban — különböző nagyságú kövekkel, golyókkal őriünk, a na gyobb golyók durvábbra, a kisebbek finomabbra őrlik az anya got — mi a legmegfelelőbb fordulatszám, mekkora a legelőnyösebb vízmennyiség, amit az anyaghoz keverünk. E három tényező egymást is befolyásolja és anyagonként is változik. A kísérletek alapján készült diagramm mutatja aztán meg, melyik a leggazdaságosabb eljárás. Nemrég Pécsről a Zsolnay gyárból kaptunk egy tonna őrlőkövet, ezzel sikerült az egyik őrlődobban a korábbi 28—30 órás őrlési időt 12—13 órára csökkenteni. EGY MÁSIK KÍSÉRLET az őrlődoboknak PVC-vel való bélelésére irányul. Ehhez egy egyetemi évfolyamtársával történt ta« lálkozás adta az ötletet Máté elvtársnak. A Gépipari Tudományos Egyesület szervezésében egyszer látogatók jöttek a bonyhádi gyárba. A vendégek egyike, Flachner Sándor — az egykori évfolyam- társ — meginvitálta Máté elvtársat gyárukba, ahol keramikus forgácsolólapkák gyártásával kísérleteznek. Ott PVC-vel bélelt vibrációs őrlőgéppel őrlik a kb- rundot. Lehetne-e ezzel a műanyaggal bélelni a dob-őrlőgépet I !s? — Ezt dönti majd el a zománcmalomban rövidesen elvégzendő kísérlet. Ha igen, ha lehet PVC-vel helyettesíteni a költséges porcelánbélést, akkor tízezrekkel csökkenhet a gyárban évente az önköltség. A Bonyhádi Zománcgyár kongresszusi versenyvállalásában igen jelentős helyet foglal el a gyártástechnológia fejlesztése, javítása. A zománcmalom dolgozói — amellett, hogy napról napra biztosítják az üzem zománcanyaggal való ellátását — az új utak kereséséből is kiveszik részüket. J. J. Pályázat általános iskolai negyedik osztályos földrajzkönyv írására A Művelődésügyi Minisztérium és a Tankönyv Kiadó Vállalat pályázatot hirdet az általános iskola negyedik osztályába, az 1860—1961-es tanévben bevezetendő új földrajz tankönyv megírására. A pályázaton részt vehetnek gyakorló pedagógusok, vagy más beosztásban dolgozó pedagógusok, akik többéves általános iskolai gyakorlattal rendelkeznek. A tankönyvet a jelenleg érvényes tanterv alapján kell elkészíteni. Terjedelme nyolc ív, ebből két ív illusztráció. A pályamunkát jeligés levél kíséretében szeptember 15-ig kell beküldeni, három gépelt példányban a Tankönyv Kiadó Vállalathoz (Budapest, V. kér. Szalay utca 10—14.). Á pályadíjak a következők: Első díj háromezer, második díj kettőezer, harmadik díj ezer forint. Részletes felvilágosítást az érdeklődők a Tankönyv Kiadó Vállalat Szerkesztőségénél (Budapest, V. kér. Szalay utca 10—14. IV. e. 17, szoba) kaphatnak. Látogatás egy különleges malomban Vendégek Kölesden
