Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-14 / 138. szám

, V;-. . ,,y-Vv. ■ - ■ f959. június 14. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG SPORT ÖKÖLVÍVÁS Pécsszabolcsi Bányász—Szekszárdi Dózsa 10:10 Pécsszabolcson, a Puskin kultúrteremben került megrende zésre a Pécsszabolcsi Bányász— Szekszárdi Dózsa területi csapat- bajnokság ökölvívó mérkőzése. Markos ellen a Pécsszabolcsi Bányász nem tud ellenfelet adni, így ellenfél nélkül győz. 0:2. Nagy döntetlenül végez Tarr ellen. A fiatal szekszárdi verseny ző jól kezd és küzd mindhárom meneten át, de nem tud fölény­be kerülni a hosszúkezű ellen­felével. A mérkőzés döntetlenül végződik. 1:3. Budait leléptették Sasvári el­len. Az I. menetben Budai tá­mad többet, Sasvári kevesebbet üt, de ütései tisztán »ülnek«. A II. menetben a Bányász verseny­ző kerül fölénybe. A harmadik menetben feljön Budai, de a III. menet közepén a mérkőzésveze­tő lelépteti. 3:3. Szűcs átesett súlyán és így győz ellenfele mérkőzés nélkül. 5:3. Kappel feladja Baksa ellen. Szépen indul a mérkőzés, de Bak sánan egy ütése gyomron találja Kappelt és az feladja az első me­net végén. 7:3. Árpás döntetlenül végez Ne­mes ellen. A szekszárdi fiú ke­mény ütésekkel támad és a 2., valamint a harmadik menetben fölényben is van. Ennek ellenére a pontozóbírók csak döntetlenre hozzák a mérkőzés eredményét. 8:4. Kálmán ellen feladja Nyitrai. Kálmán egy súlycsoporttal ma­gasabban indult, ellenfele le akar ta rohanni, ,de ő rémekül védte magát, sőt ellentámadásba ment át és egy jól eltalált horgától Nyitraira nyolcat számoltak. Mi­kor feláll újra rohamra indul, de Kálmánnak egy jól eltalált üté­sétől megroggyan és feladja, 8:6. V1T jelvényszerző verseny kiírása Szekszárd város üzemi dolgozói részére A Tolna megyei Ifjúsági Sport-, bizottság és a Megyei Testneve­lési és Sporttanács az 1959. évi VIT jelvényszerző verseny kiírá­sát készítette el Szekszárd vá­ros üzemeinek dolgozói részére. A verseny célja: az 1959. évi VIT tiszteletére minél több üze­mi, hivatali dolgozónak rend­szeres sportolási lehetőséget biz­tosítani a jelvényszerző verse­nyeken keresztül. A jelvényszer­ző versenyen, a Szekszárd város­hoz tartozó üzemek, hivatalok és egyéb vállalatok dolgozói vehet­nek részt. A verseny ideje és helye: a jelvényszerző versenyeket 1959. június 20-tól 1959. szeptember 30-ig kell lebonyolítani Szek­szárd város sporttelepén. A jel­vényszerző versenyek időpontját az üzemi, hivatali és egyéb vál­lalatok KISZ alapszervezetei, üzemi bizottságai határozzák meg. A verseny időpontját a fen­ti szervek kötelesek jelenteni a városi KISZ bizottságnak. Versenyszámok: lásd a VIT jel vényszerző versenyek eredmény­lapjain. A verseny rendezője: a jelvényszerző versenyeket az üze mi, hivatali és egyéb vállalatok, KISZ alapszervezetei a szakszer­vezeti bizottságokkal közösen rendezik meg. Díjazás: díjazásban részesül az a három legjobb üzem, vállalat, vagy hivatal, melynek dolgozói kö zül legtöbben vesznek részt a jelvényszerző versenyeken, az üzemek, vállalatok dolgozóinak összlétszámát figyelembe véve., A helyezettek díjazását a Me­gyei ISB és a megyei TST a kö­vetkezőképpen határozza meg: I. helyezett: 1 garnitúra labdarúgó felszerelés, cipő nélkül. IÍ. he­lyezett: 1 garnitúra kézilabda fel • 1010I090I090I0S 0 ra 0 R 0 KS 0 E3 0 £3 0 o 0 m 0 63 0 KI 0 szerelés, 6 pár tornacipő. III. he­lyezett: 1 garnitúra röplabda fel­szerelés. Megjegyzés: a jelvényszerző versenyek befejezése után 'az eredménylapokat szabályosan ki­töltve 48 órán belül le kell adni a Szekszárdi Járási TST-nek, vagy a városi KISZ bizottság­nak. Az üzemek közötti VIT jel­vényszerző. versenyeknél a külön böző sportágban léigazolt ver­senyzők létszámát a verseny ér­tékelésénél nem vesszük figye­lembe. A leigazolt ’ versenyzők, amennyiben a szükséges pont­számokat elérik, ,úgy természe­tes, a VIT jelvényeket megkap­ják, csak az üzemek dolgozóinak összlétszámúnál a verseny érté­kelésnél nem veszik figyelembe. Az I., II: és III. helyezett üze­meknek a felszerelést 1959. októ­ber 5-én a KISZ megyebizottság helyiségében ünnepélyes keretek között adjuk át. VIT eredményla pok á KISZ városi, bizottságánál kaphatók. Tolna megyei Ifjúsági Sport bizottság Tóing. megyei ' Testnevelési és Sporttanács Borda ellen Harka feladja. Borda az első menet elején ha­talmas ütéseket mér ellenfelére, aki egy perc után feladja a mér­kőzést. 8:8. Pamuk veszt Ragoncsa ellen. Betegsége miatt Pamuk edzés nélkül kénytelen kiállni és így kénytelen meghajolni a nagyobb tudású pécsszabolcsi versenyző előtt. A pontozóbírók csak mini­mális pontkülönbséggel hozták vesztesnek Pamukot. 10:8. Varga győz Boda ellen. Varga ellenfele, annak ellenére, hogy nehezebb volt, nem tudott ko­moly ellenfele lenni Vargának. Varga remekül küzdött és meg­érdemelten győzött. 10:10. A Béke és Barátság tornaünnepélyének mősera 1; Általános iskolai labdarúgó­bajnokság megyei döntője. 2. A szekszárdi általános isko­lák együttes szabadgyakorlata. 3. A tolnai, a decsi és az őcsé- nyi általános iskolák fiú botgya­korlata, a faddi általános iskola leány talajgyakorlata és a Szek­szárdi III. számú Általános Is­kola leány gúlagyakorlata. 4. A Szekszárdi I. számú Álta­lános Iskola zászlógyakorlata, a .Szekszárdi II. számú Általános Iskola és a Tolnai Általános Is­kola padgyakorlata. 5., A' Szekszárdi II. számú Ál­talános Iskola kendőgyakorlata, a faddi és a Mözsi Általános Is­kola zászlógyakorlata. 6. A Bátaszéki Fiú Általános Iskola szabadgyakorlata, a báta­széki és a Bonyhádi Általános Is kóla leány ritmikus gyakorlata. 7; MHS motoros repülőmqdel! bemutató. 8. A Bátaszéki Általános Isko­la VIII. osztályának együttes gyakorlata. 9. A szekszárdi ipari tanulók szabadgyakorlata.­10. Középiskolás és szc-vjet tor nászok szertorna bemutatója nyújtón, férfi és női kcrkUcp. 11. MHS hőlégsugaras repülő- modell bemufatq., 12. Középiskolai fiú és leány­tanulók szabadgyakorlatá. 13. Középiskolai fiú és leány talaj torna és az ipari tanulók asztalugrása. 14. A szekszárdi gimnázium,' a bonyhádi gimnázium, a dombó-' vári tanítóképző leány tanulói­nak ritmikus gyakorlata. 15. A topríaünnepély záróképe. 16. Tolna megye—Pest meg'ye válogatott labdarúgó-mérkőzés. Felkészülés a szparfakiád röplabda mérkőzései Irta: Pálinkás István, a Megyei Röplabda Szövetség elnöke . B I G9 I: A falusi szpartakiádok alkalmá­val mindig több és több röplabda­csapattal vesznek részt a falvak fiataljai. A mennyiségi számokkal tehát nincs is baj. Meg kell azon­ban említenünk, hogy a minőségi felkészülésekkel már nem lehe­lünk teljes egészében megeléged­ve. E cikk keretében tehát megpró­bálunk a szparéakiádra jelentkező röplabda-csapatok részére segítsé­get adni a felkészüléshez. A röplabda-sportnak alapelve az, hogy ha a játékos mindjárt a kezdetben nem sajátította el tö­kéletesen a labdakezelés techni­káját (legalább az alapérintést), játék szinte ki sem alakulhat. A rossz, iabdakezélés miatt történik kezdő csapatainknál a legtöbb szabálytalanság. Ezért a labdake­zelés technikai elemeinek elsajá­títása a kezdetben (de később is) alapos és türelmes munkát kíván az oktatótól és a játékosoktól egy­aránt. A helyes labdakezelés alap­elve a helyes alapállás. Csak a szabályos alapállásból kiindulva lehet a legjobban és legbiztosab­ban továbbítani a labdát. Helyes alapállás, helyes és jó labdakeze­lés: biztonságos játék, ütőképes csapat. Nézzük meg, hogy az alap­állás oktatásánál mit kell figye­lemmel kísérnünk? A szabályos alapállás összete­vői: mérsékelten rézsútos, haránt- terpeszállás, bokából előredőlt lábszár, kissé roggyant térd, csí­pőből mérsékelten előredőlt törzs, lazán előreengedett váll, könyök­ben hajlított' és előretartott kar (tenyerek kosarat alkotnak), fej a törzs irányában előredőlve, te­kintet. a labdán; Az oktató a fenti ismérvek alapján részletezve, betanítja a helyes alapállást a játékosoknak, természetesen labda nélkül. Ez persze unalmasnak fog hatni, de viszont szükséges és elengedhetet­len. Az alapállás oktatása után tér­jen rá az oktató a hozzáállás be­tanításához. A hozzáállás nem azonos értelmű a helyezkedéssel. A hozzáállás alatt azt értjük, il­letve a játékosnak azt az igazodó mozgását értjük, amellyel a labda meg játszásához legalkalmasabb testhelyzetbe igyekszik beállni. Rendszerint akkor' történik, ami­kor a játékos már látja az érkező labda irányát. A hozzáállás tehát a játékos egyéni és a csapat többi tagjainak feladatától független mozgása, amely kizárólag a lab­da megjátszását szolgálja. A hozzáállás történhet: guggo­lással, amikor a játékos a labda érkezési síkjában áll, de már nincs ideje előrelépni, hogy a he­lyes érintőmagasságot felvegye. Felugrással, amikor a játékos a labda érkezési síkjában van ugyan, de már nincs ideje hátra­mozogni. Előremozgással, amikor a játékos a labda érkezési síkjá­ban van ugyan, de nincs olyan helyzetben, hogy a labdát a helyes rassaj ítékos áll Á%> illetékesek nyilatkoznak Ás építők NAPJA alkalmából köszöntjük me­gyénk valamennyi építőipa­ri dolgozóját. További ered­0 B 0 fa o m o ■ 0 H 0 B 0 Bl 0 B 0 is 0 iiaCDöOaCDíSCDDCDSCDBCD k ért ményes munkájukhoz erőt, egészséget és sok kívánunk. Szakszervezetek 1na megyei Tanác Elnöksége 30 si­A járási ' labdarúgó-bajnok­ságban szerepéig: csapatok ve­zetői és szurkolói látják csak igazán, hogy a' jobb csapatok­nak a járőst', bajnokságban mi­lyen reménytelen, a helyzete. Nincs meg a fejlődési lehető­ség, de ha mégis <$itterül fel­jutni a megyei bajnokságba, oda csak »átszálltv<-t váltanak. A megyei példák azt is igazol­jál^, hogy ha a labdarúgó-csa­pat a járási bajnokságban ját­szik a labdarúgás mellett még megtalálható a többi sportág is. Amint a csapat a megyei bajnokságba jut, a. többi sport­ág- rögtön elsorvadj Ezek sze­rint a megyei labdarúgó-baj­nokság nemcsak, hogy »magas» a járási bajnokságból feljutó csapatoknak, . hanem költséges is. Váralján, Mázán, Nagymá- nyokon,. Tamásiban, Iregszem- cién, Döbröközön csak labda­rúgás van. A vezetők arra hi­vatkoznak, hogy , nincs pénz más sportágakra. Ezek szerint a megyei bajnokságban a lab­darúgás nem tudja önönmagát eltartani, és bizony az állami támogatás is sokszor elmegy a »focira». A Megyei Labdarúgó Szö­vetség is jel látta a felsorolt hibákat és ezért hozott a kö­zelmúltban: határozatot, hogy az 1959—1960-as bajnoki év­ben megrendezik a kétcsopor­tos járási I. osztályú bajnok­ságot. A terv szerint a két cso­portban 10—10 csapat küzdene a bajnoki pontokért és az első helyezettek feljutnának osz­tályozó nélkül a bajnokságba. A megyei I. osztályból kieső két csapat viszont nem a járási ba, hanem a járási I. osztályba kerül vissza. Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk a napokban Fel- nagy József dunaszentgyörgyi posta segédkezelővel és Mi- solczki József dunaszentgyörgyi labdarúgó szakosztályvezető­vel. íme a két nyilatkozat, mi­vel egy szakosztályvezető és egy találomra kiválasztott szurkoló a legilletékesebb, hogy ezekről nyilatkozzon. Misolczki József: »Nagyon örültünk, mikor meghallottuk a Megyei Labdarúgó Szövetség döntését a járási I. osztály fel­állításáról. A jelenlegi bajnok­ság gyenge, és kevés mérkőzés is volt. Mi még nem panaszkod hatunk, mert legalább a kisor­solt mérkőzések lejátszásra ke­rültek, de például a tamási és a dombóvári járásban — érte­sülésünk szerint — a mérkő­zések 50—60 százaléka elma-' radt. Tehát azokban a járá­sokban hiába van egy-két jobb képességű csapat, amikor .nincs ellenfele. Különben az psztályo zó mérkőzésről az a vélemé­nyem, hogy a Dózsa magasan kiemelkedik a mezőnyből. Technikai képzettségéhez nem fér kétség. A második helye­zettnek én a cikói csapatot tar tóm. El kell ismernem, hogy jobb a dunaszentgyörgyinél«. Feinagy József: A Szekszár­di Dózsa győzelme megérde­melt volt, ennek ellenére a já­tékvezető több hibát vétett. Nem tudta kézben tartani a mérkőzést. A játékvezető... le­állt vitatkozni a *szurkolókkal, stb. Az ilyen osztályozó mér­kőzésen nagy a tét. Ezért örü­lünk annak, hogy újra lesz já­rási I. osztály, ahol körülbelül egyenlő képességű csapatok jód' szanak majd egymással. Hiába, erős nekünk a megyebajnok­ság. De úgy gondolom, így van ezzel sok más csapat, rajtunk kívül.» íme a két nyilatkozat. Na­gyon helyesen és tisztán lát- jóik, hogy a járási bajnokság nem vált be, ugyanakkor a me gysbajnokság erős csapata': nah. Ny. érintőmagasságban fog.: ■’' Hátramozgással, amikor a a labda érkezési síkjában ugyan, de a labda íve olyan, hogy •az a feje fölött túljutna és a háta mögött esne le. jOldalmc;;: ássál, amikor a játékos r érkezési síkjában és oá \ mozognia bal, vagy jobboldali ol­dalmozgással. Hangsúlyoznunk kell, hogy min­denféle hozzááliój .mozgásnak gyorsnak és haíájfezóttnak keli lennie, hogy a labdaérintés pilla­natára'nyugalmi helyzetbe, vagyis tökéletes egyensúlyt biztosító alapállásba kerüljön a játékos. A hozzáállás különböző változatai­nak oktatása térmészetszérulcg; először labda nélkül oktatandó, és amikor labda nélkül már minden egyes játékos elsajátította,' akkor labdával oktatjuk a következő­képpen: & játékosokat felállítjuk egysoros vonalba és' áz oktató -3—4' méterrel eléjük áll és a labdát a hozzáállás' változatai szerint dob­ja a játékosoknak eléjük, fülűjük/ mögéjük stb. Ezek a gyakorlatok' természetesen történhetnek kör­ben állással is. Arra kell az oktatónak mindig ügyelnie, hogy amikor a Játéko­sok a labdaérintésben hó nak, mindig szabályos ala' bán megállva, szabályos érintéssel küldjék vissza a az oktatónak. Azt mondtuk szabályos kosárérintéssel ’k ládát továbbítani. Beszéljünk be­hat a szabályos kosárérintcsioí a következőkben. (Folytatjuk.) 1­3ll 'SPORTHÍREK A gyönki gimnázium labdarú­gó-csapata, a .Gyönkf' FSA ifjúsá­gi csapata ellen játszott vasárnao ' barátságos mérkőzést. Az ’ után­pótlás .szempontjából jelentős mérkőzésén a diákok bizony-, líak •jobbnak. Lelkes játékukkal meg­érdemeltén győztek 4:0-ra. Ki­tűntek: Likltert Nady I pintér Fehérvári, Tóth. * Az' MSZMP Tolna megyei Bi­zottságit az MSZMP Paksi Járási Bizottságával játszott bán -s labdarűgő*mérkőzést Pakson. A mérkőzést a vénei 'gcsapat 4:0 (2:0),. arápyban aj eme. • Az Alsónánai Általános Iskola vasárnap délután tartotta torna-; ünnepélyét.. Az iskola öft:....s ta­nulója egyforma torna a - ' ben, zárt sorokban érkezeit a sn; :á- ípbára. A éanulók sokat fejlődtek egy év,, ejptt. Ke,sárii jsavolía és- Fodor Erzsébet gr .né y. - ló!r (területi bajnok) tála i . ,> rencfe bemutatója is e;a ... , ;)n népség nívóját és kc<r. >: . a tanulóknak a tornához : . is. hu kimärtK nak az }ahól. .' ti további sportolásra a helyi termo-, lószoveíkezetí sportkörben. Az iskola a tornai bit labtJáj ét eé sekel vásárol.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents