Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-07 / 132. szám

* I 6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. június 7. Anti megpróbáltatása Anti már olyan megszokott bútordarab, hogy ha egy-két napig elmarad, egyenesen hiány­zik. ö az agronómus család lu- dasmatyija, a rekeszizmok moz­gatója, udvari tréfamester. Nem -afféle idétlenkedő bohóc; finto­rokot vágó viccgyűjtemény An­talunk. Nem élősködik a viccla­pokon, nem jegyzi fel noteszbe a poeneket, hogy röhögő elisme­réseket csiholjon ki az emberek­ből. Magát szórakoztatja játékos szavakkal és lóvátett kacagó em­berekkel. A háború után sodródott ide a pusztára Bácskából. Egyedülálló, riadt legényke volt, nem sokat beszélt, de becsülettel elvégezte, amit az agronómus rábízott. Ta­karékoskodott még a köszönéssel is, a megszólításokat meg egye­nesen kerülte. Reggelenként, ha parancsra megjelent, meg­bökte a sapkája szélét és így kezdte: — Hát., izé... megjöttem. Ma mit csinálunk? Aztán megmelegedett ezen a helyen. Gondozta az állatokat, segített. a magtárban, felült a bakra, ha odaparancsolták, be­állt az eke mögé, tehát beépült a pusztai gazdaság életébe. Kel­lett a munkáskéz, hamar megbe­csülték és jó pénzeket keresett. Vett egy-két ruhát, cipőt. Vasár­naponként egy-két fröccs ere­jéig beült a szomszéd falu kocs­májába. A könnyű mámor, fel­oldotta gátlásait, megeredt a nyelve. Maga sem vette észre, hogyan történt, de egyidőtől kezdve szívesen szorítottak he­lyet neki a vendéglő asztalánál a poharazó-diskuráló emberek. Aztán ha később felcsattant a kacagás annál az asztalnál, ak­kor biztosan lehetett tudni," hogy ez a lassú beszédű, alamuszi ké­pű legény vetett oda nekik vala­mit lelke derűs kincseiből. Népszerű ember lett a pusz­tán. Nem lett szaporább beszédű, nem ártotta magát a közügyek­be, csak melengette magához derűs szavakkal az embereket. Hiányzott- a család melege ne­ki, vágyódott azután, hogy be­fogadják az emberek. Egy hadiözvegy fiatalasszony megszánta és mosott rá, sőt a szekrényében is helyet adott a ruháknak. Aztán hogy történt, nem tudni pontosan, Antalunk addig játszott az asszony fiacs­kájával, míg egyszer este elfe­lejtett visszamenni a kamrájába. Másnap aztán elhurcolkodott a csinos, dolgos özvegyasszonyhoz, ami egy fordulóval könnyen megtörtént. Aj de boldog volt Anti! Ott­hona volt, felesége, sőt egy gye­reke is azonmód, akire büszkén pazarolhatta az apai szeretetek — Megházasodom — dicseke­dett el az agronómuséknak — sok volt a jóból, jöjjön már egy kis rossz is. Hja, de az nem ment olyan könnyen. Mert a házassághoz iratok is kellenek és akkor már az országhatáron túlról nehéz volt iratokat megszerezni arról, hogy Anti valóban megszüle­tett, tehát házasodhat. Nyolc év telt el. azóta. Anta­lunk szorgalmas is tud lenni, ha akar, hát összeszedett azóta va­Takarékoskodjunk az érdemrendekkel Miután megállapítást nyert, hogy ma már minden kilencedik francia állampolgár gomblyuká­ban viseli a becsületrend szalag­ját, a francia hatóságok úgy dön töttsk, hogy ezentúl takarékosab bán bánnak a kitüntetések oszto­gatásával. Több mint a fele a ki­tüntetetteknek katonai érdeme­kért kapta a becsületrendet, amely ilyen esetben »tisztelet- zsolddal« jár együtt. Az érdem­rendek „racionálisabb” osztoga­tása azonban nem kizárólag anya gi meggondolásokból ered, hiszen a tiszteletzsold összege csupán évi 11 svájci franknak megfelelő összeget jelént. Egymillió turista egy szezonban lamicskét. Három gyerek is szü­letett ezalatt, szóval nem veszte­gették az időt. Az agronómus azóta megla­kott két-három más gazdaságot és most visszakerült ebbe a gaz­daságba, ahol szeretik az embe­rek. Anti az első adandó alkalom­mal meglátogatta őket. Otthono­san leüli a konyhában a kis- székre és a maga megszokott módján közölte észrevételeit a világ állapotáról és a pusztai életről. Bor is került az asztalra, dohány is. Ez a meghitt együttes újból megfiatalította mindhár­mukat nyolc esztendővel. Anti aranyköpései úgy megkacagtat­ták az agronómust, hogy még az asztmáját is elfeledte, pedig ugyancsak kínozta aznap abban a köldös időben. — Hát a házasság, Anti? — kérdezte az agronómus felesége. Anti képe felragyogott. A bel­ső zsebe tájára ütött, ahol a személyi igazolvány van. — Megvan! Papír van róla. Tavaly megjöttek végre az ira­tok, de csak három hete jutot­tunk hozzá, hogy hivatalosan is összeházasodjunk. Nehéz nap volt, nehéz — ingatta a fejét gondterhelten. — Mi volt abban nehéz? — kérdi az agronómusné nevető szemmel, mert sejti, hogy ebből valami tréfa lesz. — Hogy micsoda? — kérdi An­ti alamuszi képpel. Hogy én mit álltam ki azon az estén, nem is szeretek rágondolni. — Hát az úgy volt — meséli Anti —, hogy bejelentettük a. házasságot a tanácsházán. Aztán estefelé időre bementünk a fa­luba. A tanácselnök szobája úgy fel volt cifrázva, hogy egészen meghatódtam. Virág is volt, meg zászlók az asztalon annyi, hogv én, az ifjú vőlegény, pirosnak láttam az egész világot. A ta­nácselnökön meg egy olyan szé­len nemzetiszín szalag volt, mint a Márkusné lába. Megáll a beszédben, felsandít az agronómusékra, majd mikor látja arcukon a hangtalan ka­cagás jeleit, maga is kedvre de­rül. — Aztán összeadott minket szép finoman. Felovasott egy könyvből valamit, megkérdezett minket hajlandóságaink felől, aztán azt mondta, hogy most már ezentúl férj és feleség va­gyunk és élhetünk benn a ház­tartásban. Én ugyan azt gondol­tam, hogy abban csak éljen az asszony, nekem a fogatokon van a munkám, de nem szóltam sem­mit, nehogy füstbe menjen a há­zasságom. Meg kell , állni, mert hangos a kacagás. Anti pedig most már maga tölt egyet, mintha a sa­ját lakodalmán lenne. — Node most jön a neheze. Mert a tanácselnök Ambrus hoz­zálátott a mi papírjaink megírá­sához. Elővett egy csomó nyom­tatványt, fohászkodott egyet és nekilátott. Irta, írta, kérdezge­tett, az igazolványainkat néze­gette, aztán megint írt. Már há­rom nagy papírt teleír', amikor a homlokára csapott.és össze­tépte az egészet. Újszerű adót terveznek Kubában Az El Mundo című lap értesü­lése szerint Kuba forradalmi kor­mánya tervbe vette, hogy meg­adóztatja az újságok társasági élet rovatában megjelenő képe­ket, az ebben a rovatban előfor­duló neveket, sőt jelzőket is. A cikk szerint egy peso (1 dol­lár) adó kivetését tervezik min­den egyes névre és jelzőre. A társasági élet rovatban szereplő képeknél négyzethüvelykenként (1 hüvelyk = 2,54 centiméter) tíz pesot, s minden nemesi cím vagy rang említéséért 100 peso adót kellene fizetni. Világosban jöttünk, de már koromsötét volt addigra oda­kint. No, — gondolom — ezalatt már kihűlt a lakodalmi vacsora odahaza, de a gyerekek is bizto­san elaludtak már. Ez ugyan nem baj. de nem ártott volna, ha ők is örülnek a házasságunk­nak. Ezt sem lehet megállni neve­tés nélkül. — Aztán még egyszer elron­totta, mert nekem extoa papír­jaim voltak odaátról, meg új honpolgári irataim. Nem akár­milyen eset voltunk — tette hoz­zá kevélyen. Tizenegy óra felé aztán mái nem állhattam meg .szó nélkül. Odaszóltam az elnökhöz, aki úgy tartotta a tintás tollat a kezé­ben, mint azelőtt a kovácskala­pácsot. — Hát hallja-e, Ambrus szak­társ, hogy lehet ilyen kegyetlen ember maga? Az esküvője nap­ján este három órát várakoztat egy ifjú vőlegényt, mikor már alig tudok a széken ülni, olyan izgatott vagyok... Egyszerre olyan erővel robban ki a kacagás az agronómusékból, hogy Anti további szavait nem is hallani már. Nem is fárad a beszéddel. Csak tölt egyet rpa- gának, egyet az agronómusnak és míg felhajtja, arcán olyan elégedettség tükröződik, mint nyolc év előtt a nagydiófa alatti lakodalmán, ahol csak ketten' voltak, mert a kisgyerek már elaludt. A londoni szerkesztőségek sa­vanyú mosollyal fogadták az edinburghi herceg legújabb tré­fáját. A herceg a napokban megte­kintett egy londoni kertészeti ki­állítást. A »Jövő kertjében« a többi között öntözésre szolgáló, távolból irányítható szökőkuta­kat mutattak be a királynő fér­jének. A közelben két fotóripor­ter tartózlcodott. A herceg nagy érdeklődéssel nézegette az ötletes öntöző beren­dezést, majd megkérdezte a mel­lette álló technikustól: »Ha meg­A Turistaszervezetek Nemzet­közi Szövetségének végrehajtó bi zottsága Moszkvában ülésezik. Az ülésen a különböző országok nemzetközi turistaszervezeteinek körülbelül 20' képviselője vesz részt. Megvitatják a nemzetközi turistaság további fejlesztésével kapcsolatos legfontosabb kérdé­seket. A szövetség végrehajtó bi zottsága most ült össze először, mégpedig nem véletlenül éppen Moszkvában. Az utóbbi évek so­rán ugyanis a Szovjetunió igen széleskörű nemzetközi turista­kapcsolatokat épített ki. A szov­jet »Inturiszt« jelenleg csaknem 200 külföldi utazási ügynökséggel és irodával tart kapcsolatot. A szovjet turistaforgalom fejleszté­se érdekében egyszerűsítetek az útlevéllel, vízummal, vámkezelés sei kapcsolatos formaságokat. így például a Szovjetunióba szóló Már az év elején hírt adtunk arról, hogy a Pamutszövő Tolnai Gyárában újjáalakult a műszaki kör, új tervekkel, új célkitűzések kel. ( Most arról számolhatunk be, milyen munka folyik nálunk. Rendszeres havi összejövetelein­ken, amelyeket vasárnap délelőt­tönként tartjuk, átlag 25 műszaki dolgozó részvételével a műszaki igazgató, az üzem vezetői minden nyomom ezt a gomböt, eléri a víz a két fényképészt?« A férfi némi habozás után igen-nel válaszolt. A két szerencsétlen riportert pillanatokon belül négy szökő­kút permetezte, s csuromvizesek lettek, de csuromvizes lett drága fényképezőgépük is. A herceg nagyot nevetett, majd udvariasan megkérdezte a ripor­tereket, nagyon megáztak-e? A válasz is igen udvarias volt. A Star című esti lap megjegy­zi, hogy talán nem is olyan na­gyon mulatságos tréfa volt. turista-vizumot a szükséges ira­tok beadásától számított 7—10 na pon belül díjtalanul megadják. 1957 áprilisában bevezették a va­lutabeváltás úgynevezett »turista árfolyamát«. Ennek értelmében a külföldi turisták rendszerint kö­rülbelül 2,5-szer annyi szovjet valutát kapnak, mint a. hivatalos árfolyamon. És az új intézkedés jelentősen csökkentette a Szov­jetuniót felkereső turisták utazá­si költségeit. A külföldi vendé­gek más kedvezményeket is kap­nak, .például vasúton kedvezmé nyes díjszabással utazhatnak. Mindez arra vezetett, hogy a Szovjetuniót látogató külföldi tu­risták száma évről évre eníelke- dik. A legközelebbi esztendők­ben az »Inturiszt« szezononként egymillió külföldi turistára szá­mít. esetben megjelennek és útmutatá sokkal segítenek munkánkban. Különösen az az ülésünk volt eredményes, amelyen az egyes, minőség szempontjából nehezeb­ben szőhető áruk javítását tűzte ki célul a szakmai előadás, majd az ezt követő vita segítségével, Ezt szolgálta, hogy az üzem­ből 33 dolgozót vittünk buda­pesti tapasztalatcserére. Az első csoport (17 dolgozó) vállalatunk II. és III. budapesti telepein vol­tak, míg a második csoport (16 dolgozó) az Újpesti H. P. S. üzem ben tettek látogatást. Mind a két csoport az Ipari Vásárt is meg­tekintette. Az üzemlátogatáson tapasztal­tak megbeszélésére a Selyemgyár műszaki dolgozóit is meghívtuk. Az itt elhangzottak is azt bizo­nyítják, hogy helyes volt a láto­gatás létrehozása. Számos olyan tapasztalat — mint például: a nyüstösgépek karbantartása, a lánchenger-tárolás, stb. melyek­nél nálunk volt hiányosság, a jö­vőben a tapasztaltak alapján gyorsan kijavíthatok. Schalli Ádám főművezető, Tolna H. Németh István Őfensége szórakozik... Az újjáalakult műszaki kör a minőség javításán munkálkodik Keresztrej tvény Archimedesz a görög ókor legnagyobb matematikusa, fizikusa és technikusa. Leghíresebb mondását rejtettük el rejtvényünkben a következő sorrendben: Vízszintes 1., 27., függőleges 4Ö., 33., 57., 17., vízszintes 48., függőleges 43., 3. VÍZSZINTES: 1. A mondás első része. 10. Fekhely. IX. Növény. 1&, Véd. 13. Kifutó,' angolul, 14, Okozat szülője. 16. Férfinév. 18. Esbé (!) 19. Francia regényíró. 22, Légáramlat 4- T. 24. Rostáló, 27. A mondás második része. 30. KeVerve tár. 31. Magánhang- zótlanul tölt. 32. Ruhadarab. , 33. Hangtalan adó. 34. Sósavval leönt. 39. Üres társ. 41. Mihály, Olivér, Vilmos. 44. Idegen ural­kodó kimondva. 45. F. N. 46. Fák ' réme. 48. A mondás hetedik része. 51. Mutogatja. 53. Dunántúl leg­nagyobb kiterjedésű hegysége. 54. N. M. 56. Te bűnöző. 58. Betű kimondva. 59. Rózsit. FÜGGŐLEGES: 1. Szatmár me­gyei kisközség. 2. Határrag. 3. A mondás kilencedik része. 4. Skála 4. hangja kimondva. 5. Égitest. - 6. Szálhárfa. 7. Üres sav (!) 8. Franciaországban általában vi­lági pap. 9. Indulatszó. 15. Mező­gazdasági munkát végez. 17. A mondás hatodik része. 18. Nem­zeti dal (Vörösmarty Mihály). 20. Olaszul szám, első betű hiány­zik. 21. Dohányzik. 22. ...psz, cso­kornyakkendő németül. 23. Kiesik a kezéből. 25. Helyhatározó. 26. Összevissza tov. 28. Napszak más­salhangzói. 29. Bólé mássalhang­zói. 33. A mondás negyedik részé. 35.,Női név. 36. ... Ce-tung. 37. Ke­verve iirt. 33. Tónit. 40. A mondás harmadik része. 42. Angolul rend­ben! 43. A mondás nyolcadik ré­sze. 46. ...rux, gyanta franciául. 47. Zoltán hiányosan. 49. Napszak keverve. 50. Végek nélküli bokor. 52. Lélek mérnöke. 53. Művészet­fajta összevissza. 55. Rómában ezeregy. 57. A mondás ötödik ré­sze. 58. Csapadék. Figyelem: az o és ó, illetőleg az ö és ő betűk között nem teszünk különbséget. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents