Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-02 / 127. szám
I f TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. június 2. I Tolna megyei óvodaházlian Foton Két évvel ezelőtt indult el a kezdeményezés a Gyermekváros óvodaházainak építéséért, amely mozgalommá szélesedett. Asszonyok ezrei vettek részt a téglajegyek árusításában, Szaporodtak a fillérek, a forintok, s a kétéves munka eredményeként 5 millió forintos költséggel tíz óvodaház épült, amelyben 200 kisgyermekét helyeznek el. Münnich Ferenc elvtárs, a kormány elnöke ünnepi beszédében méltán nevezte ezt a napot a humanizmus ünnepének. — „A tíz épület a szocialista társadalom összefogásának erejét, az asszonyok lelkes munkájának eredményét mutatja” — mondotta többek között. A tíz új óvodaház egyike a Tolna és Pest megyei asszonyok gyűjtéséből épült fel. A ház építéséhez csak a Tolna megyei asszonyok 270 000 forinttal járultak. A pénz összegyűjtésén kívül a nőtanácsok és a földművesszövetkezeti nőbizottságok a téli kézimunka szakkörökön horgolt térítőkét készítettek, a hálótermek és felügyelői szoba díszítésére. Az ablakokra 82 méter anyagból készült függöny pedig a Decsi-Sár- közi Népművészeti Szövetkezet tag jainak keze munkáját dicséri. A Tolna és Pest megyei asszonyok gyűjtéséből felépült óvodaház kulcsát Takács Mihályné, a Tolna megyei Nőtanács elnöke adta át Priszlinger Károlyné óvónőnek, aki Paksról került a Gyermekvárosba és a Pest és Tolna megyei gyermekek nevelését vállalta. A fiatal pedagógus házaspár együtt dolgozik a Gyermek- városban. Priszlinger Károly tanár az ipari tanulókat tanítja, felesége, a fiatal óvónő pedig a legkisebbeket. Tíz kisfiúnak és tíz kislánynak lesz anyjuk helyett anyja. A vendégek gyönyörködnek a szépen felszerelt 10—10 ágyas hálótermekben, ahol egyik-másik ágyacska gazdája már délutáni álmát alussza. Mikula Zsuzsika a meseországban jár, s mosolyogva öleli magához a barna mackót. Pityuka Panni néni nevét motyogja, s félig ébren, félig alva a dudliért könyörög. Lábbújhegyen, csendben hagyjuk el a Tolna megyei óvodaház hálótermeit, ahol az összefogás, az asszonyi szív és a szeretet tégladarabkákból emelt szép nagy házakat, ahol az élet virágait, a gyermekeket nevelik. Pozsonyiné Szívünkben gyűlölet ég a háború iránt.,, — Járási leány találkozó Szekszárdon A megyeháza nagytermét vasárnap lánysereg népesítette be; a KISZ-lánytanács rendezett találkozót a szekszárdi járás lányai, fiatalasszonyai részére, A kisteremben ugyanakkor kiállítást rendeztek be a KISZ- lánykörökben a tél folyamán készített kézimunkákból. Szebbnél- szebb horgolt csipkék, térítők, táji jellegű hímzések, gyönyörű díszpárnák, készítőik kézügyessé gét dicsérik. És szorgalmát, lelkesedését. A Medina-szőlőhegyi KISZ-es lányok Bíró Mária tanítónő irányításával esténként lám pafény mellett hímezték a kiállított díszpárnákat. Egy küHön asztalon a járás ifjúsági szervezetei által a VIT-re készített ajándékok foglalnak he lyet. A főhelyen a mözsiek gyönyörű, régi mözsi népviseletbe öltöztetett babája, de az alsónyékiek és a tengeliciek babája is igazán művészi munka. Könyvjelzők, sárközi hímzéssel díszítve, térítők, párnák, a Tolnai Selyemgyár ajándéka, a nyolc méter tiszta selyem, a Textilgyár ajándéka, a várdombiak, a sárpilisiek, az őcsényiek, a bátaiak ajándékai — és ki tudja, melyik VII. Városok és falvak lerombolása, társadalmi- és magán- tulajdon elrablása Hódító rabló terveik megvalósítása közben a nácik rendszeresen lerombolták a városokat, a falvakat, nemzedékek munkájával lélesített értékeket semmisítettek meg és kirabolták a békés lakosságot. Erre vonatkozó parancsokat adtak ki katonai és egyéb harci szerveknek. Ennek dokumentálására idézzük a 98. német gyalogos hadosztály parancsnokának 1941. december 24-i parancsát, amely »a rombolás programja« címét viseli. »Fel kell gyújtani a meglévő széna-, szalma-, élelmiszer-, stb. készletet. A lakóházakban minden tűzhelyet kézigránát-robbantással kell használhatatlanná tenni, ily módon meg kell akadályozni további használatukat. Ez a parancs semmi esetre sem juthat az ellenség kezébe«. Különleges fák lyás gyújtogató osztagokat alakítónak, amelyek lángba borították a nemzedékek munkájával létrehozott értékeket. Amit lehetett, kiraboltak és elraboltak, a megszállt területek lakosságát világtájra jutnak majd el a barátság jelképeként. Hóbor Éva, a járási lánytanács elnöke mondott beszédet az össze gyűlt lányoknak, fiatalasszonyok nak. Beszélt a nők munkájáról, hazánkban elfoglalt társadalmi helyzetéről, a nők békeharcáról. A KISZ Központi Bizottsága leányosztálya nevében Szabóné elvtársnő köszöntötte a lánytalál kozó részvevőit |s a kézimunka- kiállítás megrendezéséért is elismerést mondott. Rúzsa János, a KISZ megyei bizottsága nevében köszöntötte az összegyűlt lányokat és röviden a nők helyéről, szerepéről be szélt, amelyet társadalmunkban elfoglalnak. A találkozó második részében a járás KISZ-szervezeteinek tánccsoportjai tartottak bemutatót, s szavalatok hangzottak el. Nagy sikert arattak a Tolnai Selyem-, illetve a Textilgyár tánccsoportjai. a tengelici és a sióagárdi tán cosok. A találkozó harmadik része a Csörgén zajlott le, ahol tánccal, különböző társasjátékokkal, csónakázással, vidám, jó hangulatban töltötték idejüket a járásból összesereglett lányok. Egyetemisták Aparhanton Az aparhanti termelőszövetkezetek patronálását a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola vállalta. A patronálás keretén belül vasárnap a főiskola kultúrcsoportja leutazott a termelőszövetkezeti községbe. Az egyetemisták találkoztak a termelőszövetkezeti tagokkal, színes kultúrműsort adtak az egybe- gyúlt szövetkezeti parasztok tiszteletéré. A verseny eredményeként javul a munka A megye gépállomásai közül utolsónak indult meg a Bölcskei Gépállomáson belül a traktorosok versenye. A viszonylag rövid ideig tartó verseny máris meghozta eredményét. Az univerzál traktorvezetők versenyében Kiszli Ferenc első helyezést ért el. A tervezett 400 normálhold helyett 479 normál- holdnyi munkát végzett, s ezáltal tervét 119,9 százalékra teljesítette. Jelentős eredményt ért el az univerzál traktorosok versenyében Kovács János 102,4 százalék és Tóth János 105,4 százalékos teljesítményével. A „szántótraktor vezetők” versenye is jelentős javulást eredményezett. Kilencen túlteljesítették tavaszi tervüket. A legkiemelkedőbb eredményt Gyöngyösi József érte el, aki tavaszi tervét 170 százalékra teljesítette. A verseny eredményei azt mutatják, hogy a Bölcskei Gépállomás dolgozói igyekeznek a régi mulasztásokat pótolni. Tanulmáiiyi kirándulásra mennek a szekszárd-szőlahegyi iskolások A szekszárd-szőlőhegyi általános iskolások júliusban többnapos budapesti és esztergomi tanulmányi kirándulásra mennek nevelőik vezetésével. Ezen a kiránduláson részt vesz az egész felső tagozat két tanuló kivételével, akik a sok hiányzás miatt büntetésből nem vehetnek részt a kiránduláson. A különféle történelmi nevezetességek mellett a fővárosban az állatkertet is megnézik. A kirándulás költségeinek túlnyomó részét a közösen összegyűjtött pénzből fedezik. A szülői munkaközösség segítségével különféle rendezvényeket szerveztek s a jövedelmet a tanulmányi kirándulásra fordítják. Az úttörők balatoni kirándulást is terveznek a nyáron. — Slmontornyán épül a törpe vízmű. Jelenleg a víztárolómedence építése folyik. A tervek szerint augusztus 20-ra készül fel a vízmű, illetve adják át rendeltetésének. Minden erőt a növényápolásra! Nóta szól, tereferétől hangos ilyenkor a határ, szorgos kezek nyomán pusztul a gyom, fejlődik a kultúrnövény. Az emberi munka és a kedvező időjárás most jó feltételeket teremt ahhoz, hogy bizakodva tekintsünk egy jó termés elé. Mégis e hónapban minden eddigi tavasztól eltérően nagyobbak a tennivalók. Több feladata van a földművelő embernek és a mezőgazdasági termést elősegítő, irányító szerveknek is. Ennek bizonyítására nézzünk meg néhány tényezőt. A szekszárdi járás történetében is első év, amikor fiatal, alig negyedéves termelőszövetkezeti községek közel félezer holdon sok munkát igénylő fűszerpaprikát termelnek, a kertészetek területe is többszörösére emelkedett és ez is megközelíti az ötszáz holdat. A munkaigényes ka pásnövények területe csak a termelőszövetkezeteket véve alapul, meghaladja a tízezer holdat. E területeken az aratás megkezdéséig el kell végezni a kétszeri, egyes növényeknél a háromszori kapálást. Joggal lehet tehát állítani, hogy ilyen kolosszális feladatok előtt aligha állottak még termelő- szövetkezeteink. A munkákat csak nehezíti, hogy a Sárközben igen erőteljesen növekednek a gyomnövények. Ennek következtében a kapások az egyéni és a tsz-földe- ken is erősen gazosak. Az utóbbi esős napok csak kedveznek a gyomnövényeknek és hátráltatják az ellenük folyó munkát. Hogyan és miként lehet mielőbb elvégezni a kapálásokat? Erről tárgyalnak a tsz-ekben. a gépállomásokon, mindenfelé. Termelőszövetkezeteink és több ezer holdas fiatal tsz-községsink tagsága a tavasz folyamán derekas munkát végzett. A sok közül említsük meg a tengelici Petőfi tagjait — és különösen női tagságát —, akik a pa- lántálások és a növényápolási munkák oroszlánrészét vállalták. Igen örvendetes tény, hogy Ten- gelicen a tömegszervezeteknél, tanácsnál és más vállalatoknál dolgozók feleségei is a tsz-ben dolgoznak, szabad idejükben pedig férjeik is segítik őket. így vált Ten- gelicen a növényápolás a falu összlakosságának ügyévé. Ilyen szervezéssel a homokos területeken az ember és a gép el tudja v'égezni időben e munkákat. Más a helyzet a Sárköz néhány községében. Alsónyék tsz-község vezetői például úgy határoztak, hogy ötszáz holdon elvégeztetik a vegyszeres gyomirtást, hogy ezzel időt nyerjenek. Ez meg is történt. A kikelt gyomok máris hervadnak, elszáradnak. Figyelembe kell azonban venni, hogy ez az eljárás ma még tetemesen növeli a termelési költségeket. Ezért és más okok miatt csak kisegítője lehet a növényápolási munkáknak. Elsősorban a gépekre és főleg az emberi munkaerőre kell építeA német agresszió története könyörtelenül kifosztották. Az összes használati tárgyakat be kellett szolgáltatni, mert aki a parancsot nem teljesítette volna, agyonlőtték. Kulturális és tudományos értékek, templomok és kolostorok és egyéb intézmények megsemmisítése és. kirablása. A szovjet néppel és a szovjet kultúrával szemben érzett feneketlen gyűlöletükben a német megszállók megsemmisítették a tudományos és művészi intézményeket, a történelmi és kulturális emlékeket, iskolákat, kórházakat, klubokat és színházakat. A moszkvai terület fasiszták által ideiglenesen megszállott vidékein leromboltak és kiraboltak 112 könyvtárat, négy múzeumot, 54 színházat. Kirabolták és felgyújtották a híres borogyi- nói múzeumot, felgyújtották a Puskin-múzeumot, Jasznaja Pol- janában megsemmisítették Tolsztoj kéziratait, sőt a nagy író sírját is meggyalázták. Belorusz- sziában leromboltak több száz iskolát. A németbarátok megsemmisítették a több mint kétmillió kötetes odesszai állami könyvtárat. Szovjet területen fel gyújtottak és kiraboltak, megsemmisítettek 1670 görögkeleti templomot, 237 katolikus templomot, 69 kápolnát, 532 zsinagógát és 238 egyéb, vallási célokat szolgáló épületet, A német csapatok és a megszálló hatóságok a náci kormán»" és főparancsnokság utasításait kö vetve lerombolták és kirabolták az általuk elfoglalt szovjet városokat és falvakat, iparvállalatokat és kolhozokat. Tönkretették és megsemmisítették a műemlékeket, elrabolták és Németországba hurcolták a gyárai berendezéseit és nyersanyagkészleteket, különféle anyagokat, kész termékeket, művészi- és történelmi értékeket. A német barbárok teljesen vagy részben leromboltak és felgyújtottak 1710 várost, több mint 70 000 falut felgyújtottak és leromboltak több mint hatmillió épületet és mintegy 25 millió embert fosztottak meg hajlékától. A lerombolt ésf legtöbb kárt szenvedett városok között vannak ipari és kulturális központok, Leningrád, Sztálingrád, Szevasztopol, Kijev Mínszk Odessza Szmolenszk, Nov gorod, Pszkov, Orjel, Harkov, Vo ronyezs, Rosztov. Leromboltak 3i 850 iparvállalatot, amelyben négymillió munkás dolgozik. Tönkretettek 65 000 kilométer vasútvonalat és 4100 vasútállomást, 36 000 posta- és távíróépü letet, telefonállomást és egyéb |l hírközlő intézményt. Leromboltak 40 000 kórházat és egyéb gyógyintézetet, 84 000 iskolát, technikumot és főiskolát, és 43 000 könyvtárat. Kiraboltak 98 000 kolhozt, 1876 szov- hozt, 2890 gép- és traktorállomást, levágtak, illetve Németországba hurcoltak hétmillió lovat, 17 millió szarvasmarhát, 20 millió sertést, 27 millió juhot és kecskét és 110 millió szárnyast. A hitlerista csapatok bűntettei és szörnyűségei 679 milliárd rubel kárt okoztak a Szovjetuniónak. ni. Milyen lehetőségek vannak e téren? Először is sok olyan tsz- család van, ahol a családfőn kívül a feleség, nagyszülő; vagy már felnőtt korba számítható családtag nem tagja a szövetkezetnek* és állandó munkát nem is végeznek ott. Köztudomású, ■ hogy egyéni gazda korában a család egészé részt vett a kapások művelésében. Helyes, ha a tsz-párt- szervezetek vezetői megbeszélik az ilyen családokkal, hogy az idén is egész családjukkal vegyék ki részüket a növényápolási munkákból. Másik igen fontos tényező: a munkaidő teljes kihasználása. A bátaszéki Búzakalász egyik tagja* N. E., aki három hónappal ezelőtt lépett termelőszövetkezetbe, a köz gyűlésen elmondotta, hogy amikor „szorított” a munka — s ilyen gyakran volt — bizony nem restellt családostól, hajnalhasadástól az esti harangszóig dolgozni a határban. Ha ezt most követjük, mondjuk 15—20 napon át, akkor minden nehézséget könnyen le- küzdhetünk, mert sok ezer munkanapot nyerünk vele. A pihenőt pedig könnyen pótolják az esős napok. Követendő példának tartjuk azt, ha a faluban lakó alkal- r azottak és más munkaterületen dolgozók szabad idejükben maguk is részt vállalnak a növényápolás munkájából. Ez meghatványozza a tsz-tagok lelkesedését is, mert látják, hogy az átmeneti nehézségek idején nem állnak egyedül, hanem élvezik a falu egészének támogatását. Nem beszélve arról, hogy e munka szép jövedelemkiegészítést jelent a besegítőknek* Nem szabad megfeledkeznünk az ösztönző tényezőkről sem. Helyesen teszik a bátai elvtársak, — ahol a pártszervezet javaslatára tudatosítják —, hogy a terven felül termelt kukorica 25 százalékát természetben prémiumként kiosz- szák azok között, akik azt megmunkálták. A gyakorlati tapasztalatok alapján szeretnénk felvetni, hogy csak használ a vezetés tekintélyének, ha e nagy munkák idején a vezetők egy része — akik nem nélkülözhetetlenek feltétlenül — maguk is részt vesznek a termelői munkában. Helyes, ha maguk kezdeményezik, hogy az irodában a jószágoknál, a mezőőri, éjjeliőri és más területen dolgozók is most a mezőn szor- galmaskodjanak. Ne legyen most fontosabb, mint a tavasziak ápolása, A párt, a KISZ, a tanácsi és tömegszervezeti szervek előtt nem állhat napjainkban nemesebb feladat, minthogy valamennyi községben részt vállaljanak a növény- ápolás fontosságának tudatosításában, e munkák szervezésében* Azt kérjük e szervektől, legyenek segítségükre parasztságunknak* Segítsenek a tsz-községeknek* Végezzenek felvilágosító munkát a tsz-tagok a falu lakossága között. Keressék fel az őszi belépőket is, kérjék tőlük, hogy már most, a növényápolás idején vegyenek részt a közös munkában, mert ez többszörösen érdekük. A közös munkában résztvevők jelentős adókedvezményt kapnak és a jövő megalapozását segítik elő. Tudatában kell lennünk annak, hogy jólétünk, boldogulásunk függ az elkövetkezendő napok és hetek munkájától. Munkásosztályunk a kongresszusi munkaversenyben napról napra nagyobb termelési sikereket ér el. Több, olcsóbb és jobb terméket állít elő. A falu népe akkor teljesíti legjobban szövetségesi kötelességét, ha a mezőkön teljes sikert arat. Nem tagadjuk, ehhez most megfeszített, kemény munkára van szükség. ’ Somi Benjamin (Folytatjuk.) Következik: A német agresszív politika Magyarországon. — Nagydorogon a fásítási hónnap során egyéb fafajták mellett »50 japánakác-csemetét is ültetlek a létesítendő parkban. — Megyénkben a múlt évben '271 házhelyet adott el az OTP. A házhelyvásárlók 30 százaléka 'munkás, 37 százaléka egyéb alkalmazott. Érdekes viszont, hogy községi viszonylatban kevés a 1 házhely vásárlás. i
