Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-05 / 130. szám

1959. június 5. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A termelőszövetkezet növényápolása egész falu ügye az Fennállásának tizedik évfordu­lóját ebben az évben ünneplő tengelici Petőfi Tsz tagsága ez év elején ötszörösére növekedett. A termelőszövetkezeti község kö­zös gazdaságának kollektívája az idén nagy feladatra vállalkozott. Mintegy 2000 holdat kitevő ka­pásnövényt termelnek itt. Ezen belül 160 holdas kertészete van a közös gazdaságnak, ami a megyé­ben a legnagyobb. Ebből termé­szetesen következik, hogy az esz­tendő legnagyobb munkát igény­lő idénymunkája a növényápolás. Érdemes tehát papírra vetni, ho­gyan birkóznak meg a megyének ebben az egyik legnagyobb ter- mélőszövetkezetében a kapálás­sal, ezzel egyidejűleg hogyan szervezik meg a takarmányok be­takarítását. Nézzük előbb ezt. Mivel a közös állatállomány négyszeresére növekedett, na­gyon sok takarmányra van szük­ség. Csak lucernaszénából tizen­öt vagonnal kellett betakarítani az elmúlt napokban. A kaszálást géppel végezték, a gyűjtést vi­szont kézzel. Míg ez a munka tartott, hatszáz szövetkezeti tag fogta meg a vasvillát, és hajnal­ban, valamint este sötétedés után indult a földekre. Gyűjtéskor a szövetkezet Kossuth-díjas elnöke, Hosnyánszky János ment elöl. Mellette haladt Varga Géza, a fő- agronómus, őket követték a bri­gádvezetők, az állatgondozók és persze a növénytermelők is. A ti­zenöt vagon pillangóstakar­mányt sikerült is jó minőségben, veszteség nélkül betakarítani. A lucernaszéna betakarítása után — a hét elején — láttak hozzá az 1000 hold kukorica el­ső növényápolásához. A sorközi Gázolás A megyében a legtöbb közle­kedési baleset Bonyhádon törté­nik, ahol a keskeny út és a ve­szélyes kanyarok már sok balese­tet okoztak, amelyekhez nem kis­mértékben járul a gépkocsiveze­tők, motorosok gondatlansága is. A napokban ismét gázolás tör­tént a község központjában. Egy motoros elütötte az úttesten át­szaladó négyéves Végh Attilát. A kisgyerek kisebb sérüléseket szen­vedett, homlokánál a fejbőr fel­repedt és később erősen fájlalta a fejét. A balesetet nemcsak az út­testen átszaladó kisfiú idézte elő, hanem az a tény is, hogy a moto­ros nagyobb sebességgel haladt a megengedettnél, holott azon az út­szakaszon a megengedett sebesség 15 kilométer; gyomtalanítást itt is gépekkel végezték. A kukorica egyelését és sorkapálását pedig most végzik. A több ezer holdat kitevő határ­ban közel négyszázan irtják ezekben a napokban a gyomokat. Egy-egy utca asszonyai munka­csapatot alakítottak és bandában kapálnak. A Rákóczi utcai asz- szonyok 25 tagot számláló mun­kacsapatát Tancz Sándorné veze­ti. — Kora reggel elvégzünk ott­hon a ház körül, kijövünk a me­zőre és amíg csak látni lehet, ka­pálunk. Muszáj iparkodni, mert ezen a héten szeretnénk végezni az első kapálással — mondotta Tancz Sándorné. Az asszonyok melletti dűlőben férfiak kapáltak. Az egyik ban­dában találkoztam Mercz János­sal, aki különben traktoros. — Rohamosan érik a gabona, két hét múlva itt az aratás. Ad­digra viszont még egyszer szeret­nénk megkapálni kézzel is a ku­koricát. Ezért most minden ép­kézláb ember — akinek csak nin­csen halaszthatatlan más munká­ja — a növényápolást végzi — vi­lágosít fel Mercz János. A kapáló sokaság között be­széltünk Berg János kocsissal is, aki az ezer hold kukoricából ki­méretett magának két holdat és eet feleségével együtt kapálja meg. A szorgalmas szövetkezeti ta­gok között ott találni ezekben a napokban azokat az asszonyokat is, akik különben nem szövetke­zeti tagok. A tanácselnök felesé­ge, Németh Istvánné, a párttit­kár felesége, Horváth Istvánné, a kiváló traktoros felesége, Benke Istvánné — mind-mind kapál­nak most. — Ha nem-ezt tennénk, akkor elgyomosodnának a kultúrnövé­nyek, a szövetkezeti tagok nem találnák meg számításukat a kö­zösben. Ennek nem szabad meg­történni, azt a célt tűztük ki, hogy Tengelic szövetkezeti köz­ségben az aratásig végzünk a kétszeri növényápolással. Ezen munkálkodik most az egész falu — mondotta Németh István, a községi tanács elnöke. Majd kért, írjam meg ezt az újságba. Tud­ják meg mások is, a faluban, hogy mindenki azon munkálko­dik, hogy virágzó legyen a ten­gelici Petőfi Termelőszövetkezet. Dorogi Erzsébet Az elmúlt tíz nap eredménye: 21' tamási gépállomás az qM hátim leggfsräk között Ebben az évben megnagyobbo­dott területükkel sok munkát adtak a termelőszövetkezetek a megye gépállomásainak. A gép­állomások munkájának legutób­bi értékelése alapján örvendetes á tamási gépállomás traktorosai­nak eredménye, akik szorgalmas munkájukkal elérték, hogy a várdombiak mögött teljesítmé­nyükkel az előkelő második helyre kerültek. A rangsor a következő: az összes traktor és motormun­kát figyelembe véve, első Várdomb 104,1, második Ta­mási 100,9, harmadik Nagy- dorog 100,2 százalékkal. A soron levő munkák közül a legnagyobb gondot kell fordítani a kapálás mielőbbi és jó elvég­zésére. Ennek’ érdekében a Gép­állomások Megyei Igazgatósága jutalmat tűzött ki. Tolna megye legjobb kapáló traktorosa címet és 800 fo­rint jutalmat kap az első he­lyezett. A második és harmadik helye­zett 600—600, míg a negyedik és ötdik helyezett 400—400 forint jutalmat kap. A verseny értéke­lésére július 12-én kerül sor. Az eddigi eredmények alapján a kapálásban első a Szedresi Gép­állomás traktorosa, Benke Ist­ván 397, második Lusenszki Fe­renc (Szedres) 360, harmadik Kupi István (Varsád) 302, ne­gyedik Simlacsik János (Vár­domb) 240, ötödik Ferrovics Sán­dor (Dalmand) 222 holddal. Ugyancsak jutalmat kap az a traktoros, aki a kaszálás­ban 130 holdon felül a leg­jobb eredményt éri el. Jelenleg 103 holddal Kovács Já­nos (Bölcske) traktoros vezet, második Pálfi István (Bonyhádi 80, harmadik Totterweit József (Nagydorog) 78, negyedik Sík Imre (Várdomb) 77 holddal, Űj iskola épül Bonyhádon Bonyhádon a község vezetőinek régóta okoz már gondot az iskola­probléma. Nemcsak a község ve­Termékünkre még nem jött reklamáció — Hány darab kefét gyártunk? — kérdez vissza Esztegár László, a Simantomyai Vegyesipari Vál­lalat kefegyártó részlegének ve­zetője — sokat, negyedévenként több mint tízezer ruhamosó, és 10 000 bogdányi meszelőt. — És ezután a termelési tájékoztató után végigvezet a kis műhelyen, megmutatva töviről-hegyire min­dent, hogy miből készül a kefe, és hogy azt kik csinálják, A világos munkateremben egy más mögött lányok-asszonyok ül­nek, mindegyik előtt az egy-egy kefére kimért szőr, huzal és a kefe-fa, A polcon pedig a már el készült kefék, melyek a nyírásra és a minőségi ellenőrzésre vár­nak, majd csomagolják és szállít­ják, mert ez a termék nagyon fogy, keresik az üzletekben a si- montornyai kis üzem termékét. A nagy gyárakkal is felvették a ver senyt, mert olyan jó a minőség, hogy a kereskedelmi szervek Si- montomyáról rendelik a külön­böző kefeárut. Mert nemcsak az említett két típusú kefét készí­tik itt az ügyes munkásnők. A műszaki kefék különböző típu­sát. és faját a rendelő kívánsá­gának megfelelő méretben s mi­nőségben küldik. Legutóbb pél­dául az egyik gépállomásnak ké­szítettek magtisztítókhoz keféket. Nevezetes ez a gyár arról is, hogy az országban egyedüli hely, ahol füstcsőtisztítót gyártanak. E cikkre nem kapnak állandó meg­rendelést, mert ez bizonyos te­kintetben idényjellegű és az évi szükséglet alig több tízezer da­rabnál, ezt a mennyiséget pedig néhány hét alatt elkészítik. Herceg. Mária. A munkaterem jobb oldalán dolgozik. Csökkent­látóképességű, de a legtöbb kefét készíti, a legjobb minőségben és ebből következik, hogy a legtöb­bet is keresi: havonta 1600 fo­rintot. Mellette ott vannak a fia talok, akik alig néhány hete ta­nulták meg a kefekészítés tudo­mányát, de termékükre még ez- ideig nem érkezett reklamáció. Igaz ez a kis kollektíva különle-> gesen jelöli meg a termékét: min den kefén feltüntetik a gyártót, s ha az áru minősége kifogás alá esik, a hiba okát, megszüntetésé­nek módját még akkor meg tud­ják szüntetni, mielőtt csomagol­ják. Vigh Anna, Strigenc Ilona és még 16 fiatal leány és két fiú dolgozik e kis műhelyben. Jellem ző a kis kollektíva összetartására, hogy itt soha nincs veszekedés, megértik egymást. Legutóbb pél­dául a műhelyben dolgozó tíz KISZ tag elhatározta, hogy egy napot csak azért dolgoznak, hogy a KISZ-nek legyen pénze. A vál­lalat vezetői szívesen fogadták a kiszesek ajánlatát, sőt megadtak minden segítséget munkájukhoz. Több mint ötszáz forinttal gyara­podott a KISZ vagyona, az egy napi munka eredményeként, A vállalat egyik részlegét mu­tattuk be, két évvel ezelőtt csak két ember dolgozott itt, mttVsö- zel 100 munkás dolgozik ennél a vállalatnál, és hozzá kell tenni, hogy jól, és a. jövőben még jobb eredményeket érnek el, erre biz­tosíték az is, hogy a termelés fel. tételeit megteremtik a vezetők és a munkások nagyon szorgalma­sak. zetői, hanem a szülők és iskolás gyermekek is érzik a probléma hátrányát. Sok «tanulónak igen nagy távolságra kell iskolába jár­ni, ami különösen az őszi-téli idő­ben kellemetlen, amikor az utak egy része nehezen járható. Hogy e probléma megoldódjék, új is­kolát építenek Bonyhádon. Az új iskola építését a közeli napokban megkezdik. Az építővállalat már felvonult a helyszínre, hogy a leg­rövidebb időn belül megkezdje az épület alapozási munkálatait. A 8 tantermes iskola 6,5 millió forintos költséggel épül, s úgy épí­tik, hogy amennyiben a későbbiek folyamán további bővítés válnék szükségessé, azt nagyobb átalakí­tás nélkül elvégezhessék. Bonyhádon eddig hat általános iskolában folyt tanítás, s az új is­kolaépület elkészültével több ki­sebb iskola felszabadul, amelyek­ben óvodát rendeznek be, s így helyet tudnak majd biztosítani olyan szülők gyermekeinek is az óvodában, akik a termelőszövet­kezetben dolgoznak, s gyermekü­ket nincs kire hagyni. Az építkezéssel — amely első­sorban a község távolabbi részein lakó gyermekeknek jelent köny- nyebbséget, a jövő őszre készül­nek el, s úgy tervezik, hogy az 1960—61-es tanévet már ebben az új iskolában kezdik meg. A művész és képei... Néhány éve élvezem már Czencz János festőművész megtisztelő ismeretségét, de e néhány év alatti találkozása­ink alkalmával egyszer sem ta­láltam még a művészt annyira elkeseredett hangulatban, mint legutóbb. Szabadjon a továb­biakban az ő szavait idéznem. — Dolgozni szeretnék. Bár idős ember vagyok már, de vannak terveim, elképzeléseim, melyek megalkotásával úgy gondolom, hasznára válhatnék, szépet adhatnék a társadalom­nak. Sajnos, azt kell tapasztal­nom, hogy nem becsülnek meg::: Igen, így van. Nem be­csülnek meg. Érdemeimre való tekintettel — melyet munkám­mal vívtam ki — valamikor zsürimentesen állíthattam ki a Műcsarnokban, most viszont szinte leküzdhetetlennek látsz ’ akadályok tornyosulnak előt­tem, ha kiállítást akarok ren dezni műveimből. Pedig ahogy az írónak kiadóra, a festőne kiállításra van szüksége, hogy megismerjék. Az aktfestést a művészet te­tejének tartják. Sok aktot fes­tettem. Itt van ez a kép. Külföldön arattam vele nagy sikert. Ked­velt képeim egyike. Most a munkáról szeretnék festeni. Megfesteni az embert a gyár­ban, amint dolgozik. Kell en nél szebb feladat egy festő szá mára? Én azt hiszem, hogv nem. De hol? Annyira mess' vagyok a várostól, messze epy gyártól, ahol a munka lüktet hogy megoldhatatlan számom ra az odajutás. Sajnos, anya­gi nehézségekbe is ütközik s t. Van-e egyáltalán kilátásom arra, hogy rendezhetek kiállí­tást? Nagyon csekély .;; Je­lenleg Péccsel folytatok tár­gyalásokat egy kiállítás rende- ése érdekében. Talán sikerülni fog. Nem is annyira anyagi si­kert remélek egy kiállítástól, mint erkölcsi alapot további munkámhoz. Az idősebb gene­ráció még ismer, emlékszik rám, hiM aevem volt, de a üa­iaunc nem tuunuK rólam. S minden művésznek az fáj a legjobban, ha elfelejtik, miután egyszer már megismerték. Az ősszel a termelőszövetke­zetekben egybeszántják a ba­rázdákat. Azt a pillanatot sze­retném megörökíteni, amikor a traktoreke eltünteti a kis- parcellák határait..; Mit festek most? Talán ezt a címet adnám a képnek: Lány a békegalambbal. Modellem a Hányom, Remélem, kifejező és szép kép lesz. A békéről, a mű­vészet valamennyi ágában le­het nagyot alkotni. S a háború­tól én is sokat szenvedtem. Me­nekülni voltam kénytelen a bombázások elől. A háború alatt és előtt sem értettek meg, mert nem voltam hajlandó ki­szolgálni a fasiszta rendszert,}! Egész életemben a szépet, a humánumot kerestem és fes­tettem. Nem hinném, hogy ép­pen ezért jut számomra kevés megértés. (atádi)

Next

/
Thumbnails
Contents