Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-28 / 150. szám

ÜJÍTÁS UosÉfnoiil humor AZ ORVOS FIA.. — Holnap látogasson meg a papád! — Jól van, de tudja-é a tanító bácsi, hogy a papám 200 forintot számít egy látogatásért? Egy lottónyertes udvari énekes... IGAZI lyö BÜVÁRKIKÉPZÉSKOR St — Mancika itthon van? j, — Az attól függ, lioztál-e vízi­ig pisztolyt? — Ez a szobor kérem, pontosan ! — Tévedés —, csak ezerkilencszáz kétezer éves .... ! nyolcvankettő leszek májusban ... — Mondd, anyuci, tényleg apura hasonlítok jobban?... Keresztrejtvény Vörösmarty Mihály: „Szózat” című nemzeti dalából idézünk az alábbi sorrendben négy sort. Függőleges 1., 11., 17., vízszintes 2., függőleges 4., vízszintes 52., 39., 48. AZ ISKOLA HUMORA VÍZSZINTES: 2. A versidézet Vi egyedik része. 12. Felülről le­nyújt. 13. Nerf — magyarul. 14. ÍAstct'ih vegyjele. 16. Gábor, Jó­zsef. 18. Tétlen Oltó. 19. Oszt­rák és román gépkocsik nem- 'zeíközi jelzései. 29. Rejtőzz el. 22. Eső után keletkezik. 24. Tes­ted mássalhangzói. 20. Hangta­lan Áron. 27. Egyforma betűk az ABC-ből. 28. Hal börtön. 29. A 3 éves lovak versenye és legna­gyobb erőpróbája. 32. Eb ken­gyel. 33. Lakóhelyiség. 34. Az unalom zsargon kifejezése. 35. Keresztül. 36. Hangtalan adóra. 33. Vissza áz (!) 39. A versidézet hetedik része. 40. Betegség jelét, 42. Ik. 44. Három a. kislány egyike. 45. Hiányosan merev. 47. Királyi ülőhely. 48. A versidézet nyolcadik része. 49. Betűk az ABC-ből. 50. Harckocsi. 51. Számtani segédige. 52. A vers­idézet hatodik része. (A hosszú) beírandó. FÜGGŐLEGES: 1. A versidé­zet első része. 3. L. 4. A vers­idézet ötödik része. 5. Fej dísz. 6. Vissza: Te — németül. 7. Női név egyik fele. 8. Állami jöve­delem. 9. Főként Franciaország­ban és Belgiumban vannak hí­vei és követői. 10. Ezüst vegyje­le. 11. A versidézet második ré­sze. 15. Vissza: út (!). 17. A vers­idézet harmadik része. 19. Az építészetben, az oszlopok helyén álló kiugró párkányokat, erké­lyeket tartó. 21. Menő. 22. Ké­tes (!) 23. Eres (!) 25. Híres bíró (Móricz Zsigmond). 30. Mutató­szó. 31. Y. A. 32. Protaktinium vegyjele. 36. Fém. 37. Kis Ala­dárt. 39..Koni keveredés. 41. Te­vékenykedik. 43. Perzsia hivata­los neve. 45 Ilyen falevél. Figyelem: az o és ó, illetőleg az ö és ő betűk között nem te­szünk különbséget. — Krikettezett-e Buddha? A lahorei központi múzeum igaz­gatója igennel válaszol arra a bizarr kérdésre, vajon krikette- zett-e Buddha? Véleménye sze­rint Pakisztánban a krikett már kétezer éve kedvelt játék. A la­horei múzeumban a nyugatind ai krikett-csapat látogatása alkal­mából kiállítást rendeztek. Az egyik szobor Buddhát krikettezés | közben ábrázolja. A szobor egy másik alakja egyik kezében mo­dern krikettütőhöz hasonló szer­számot, a másikban pedig labdát tart. Történelem órán az egyik ta nulónak a tatárjárásról kell felelnie. A tanuló nem tudja az anyagot, s egyre csak ismétel­geti, hogy jönnek a tatárok, jönnek a tatárok... A tanár megúnja már a sok ismételgetést, s közbeszól: — Mondjál már valami kö­zelebbit a tatárokról! — Közelebb jönnek a tatá­rok! * Köztudomású dolog, hogy a székelyek tréfás kis versikéket, rigmusokat szoktak írni a ha­lott iejfájára. Az egyik iroda­lomtanár elhatározza, hogy ma gyár órán erre külön időt szén tel, s a diákokkal néhány fel­iratot gyűjt. Az óra előtt általános a fe­jetlenség. A gyerekek egyik része a padokon ugrál, a másik része pedig a táblatörlőből rongylabdát formált és azt rúg dosta az osztályban. Amikor a tanár megérkezik, mindenki igyekszik hamar helyére ugrani, s nincs idő a táblatörlőt visz- szatenni. Az egyik tanuló hamar berúgja a rongyot Pista padja alá. Kezdődik az óra. A tanár megkérdezi, hogy ki olvasott már tréfás sírfeliratokat, akik tudnak néhányat, jelentkezze­nek! Az első padban ülő mindjárt jelentkezik is. — No, fiam, hát milyen sír­feliratot olvastál már? — Itt nyugszik ökröcske, Ökör János gyereke. A sors nem engedte. Hogy nagy ökör legyen belőle. A tanulók felsorolnak néha nyat, s utána a tanár felteszi a kérdést: —■ Ha én meghalnék, mit ír­nátok a feyfámra? Pista nem igen figyelt az órára, csak most vette észre, hogy a padja alatt ott fekszik valami rongydarab. Ezt be akar ja jelenteni, s felnyújtja a ke­zét. A tanár kicsit meglepődik, hogy Pista jelentkezik, mert máskor nemigen lehet szavát sem venni. —■ No, tessék Pista, csak bát ran! — Itt van egy rongy, tanár úr! * Az egyik fizika óra elején a tanár rövid összefoglalót tart. Kérdéseket tesz fel a tanulók­nak. — Mi a munka? — kérdi Pis tától, aki persze oda se bagó­zik az órára. Egészen mással foglalkozik. A meglepett diák feláll, s miután a tanár még- egyszer elismétli a kérdést, nagy diadallal kivágja: —• A munka becsület és dicső ség dolga! * — Mondjál fiam egy csúszó­mászó állatot! — Kukac! —• Tudnál mondani egy nem csúszó-mászót is? — Döglött kukac! * Az egyik magyar órára Jó­zsef Attila Szocialisták című versét kellett megtanulni. A ta nár éppen Pistát szólítja fel, aki bele se szagolt a könyvbe. Hátulról súgnak neki, s ő he­gyezi a füleit, aztán mondja: — Le a kapitalizmussal! Súgják neki: Hatalmat, húst a dolgozóknak! Ö rosszul érti, s így mondja: — Hatalmas húst a dolgozók nak!

Next

/
Thumbnails
Contents