Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-24 / 146. szám
« f TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁG 1959. június 24. Iparosok a termelőszövetkezetken A tamási Uj Élet Termelőszövetkezet Adorján-pusz- tai központjában tsz-tag iparos emberekkel beszélgettem. Régi iparosok, sokoldalú, jó szakemberek és a termelőszövetkezetben megtalálják a számításukat. Mater János kőművessel éppen az ebédidőben találkoztam a magtár hatalmas padlásán. 1955 óta dolgozik munkaegységre a szövetkezetben: disznóólát, silógödröt épít, javítja a magtárpadlás*, a pajta tetőt és az irodaépületet. Sok építési, felújítási és karbantartási munka akad a szövetkezetben. Szükség van a kőműves munkájára, szakértelmére, tudására. Kíváncsi voltam, mennyi pénzértéket kereshet Mater János egy hónapban. A következő számítással jöttem rá, hogy nem is keveset. A tavalyi évben 554 munkaegysége volt, s a szövetkezet egy munkaegységre 39 forintot fizetett. Ez egy évre 21 606 forint, egy hónapra 1800 forint pénzjövedelem. Mindehhez járul még a háztáji gazdaság nem jelentéktelen jövedelme. — Nem volnék már itt 1952 óta, ha nem volna jó nekem a szövetkezet — mondja a kovácsmester, Szekfű János. A kovácsműhely előtt lógereblyék, lókapák, a műhelyben vasalásra váró kocsikerekek sorakoznak. Szekfű János bácsi idős, beteges ember, mégis a tavalyi évben 444 munkaegységet, idén meg már 300 munkaegységet keresett. — Annyit dolgozom, amennyit tudok. Persze, ha fiatalabb volnék és egészségesebb, nem cserélnék senkivel. Nem keresne itt senki többet, mint én. í A korszerűen berendezeti gépészműhelyben dolgozik' Éangó József, fiatal lakatos. , A műhely felszereléséhez tartozik egy új, modern csiszológép, fúrógép és Üj iskola — apró hibákkal Rövid időn belül teljesen elkészül IreQszemcsén az öttantermes iskola. Az építkezésen már jórészt csak a külső munkálatok egy kis része volt vissza, amikor megtekintettük. A külsőleg impozáns, szép épületet a Tolna me gyei Tanács Építőipari Vállalata építi. Az iskola igazgatójának kíséretében végigjártuk az új épületet, melyről csak a legnagyobb elismerés hangján beszélhetünk, de emellett meg kell említenünk néhány hiányosságot és ésszerűt- lenséget is... Kérdezhetnénk először azt, hogy minek három bejárat egy akkora épületre, amikor megtenné egy, esetleg kettő, vagy kezdhetnénk azzal, hogy az új épület körül máris látni üvegcserepeket, amelyek fölött kitörött üvegű ablak ásítozik. Feltehetően nem a gyerekek csúzlizták ki, hanem a munkások valamelyike törte ki véletlenül. Néhány méterrel odább az igazgatói irodában találunk kifogásolni valót. Először is lehetetlen egy íróasztalt úgy elhelyezni a szűk helyiségben, hogy az, az egyetlen ablakon keresztül kellő megvilágítást kapjon. Ugyanakkor vele szemben a szertár nagyszerű megvilágítást élvez szükségtelenül. Az igazgatói iroda egyik ajtaját, amely a tanári szobával köti össze, a kály hától alig lehet benyitni, de a meleg kárt tehet az ajtóban, meg is égetheti. Az igazgató elmondotta, hogy a villanyt beszerelték ugyan az épü letbe, de konnektorokat elfelejtet tek tenni. S mikor ezt kifogásol ta, azt a választ kapta, hogy szán dékosan hagyták ki, mert ellopnák őket. (?) A népi ellenőrzés megállapította, hogy néhány teremben használt padlót építettek be... Az igaz gatói lakásban is találtunk furcsaságot. A két szobát összekötő ajtót tele ajtónak tervezték, a folyosóra nyíló fürdőszoba ajtaja viszont üveges, jó belátást biztosítva az udvarnál belépő idegennek is. (Fordítva mennyivel jobb lenne...) A vízvezetéket nem szerelték be, mert nem szerepelt a tervben. Ez érthető... A tanács javasolta, hogy szereljék be a vízvezetéket (néhány ezer forint költséggel je lentett volna többet) s ennek fejében a tanács a kozségfejlesztési alapból ásatott volna kutat az építkezés színhelyén, amiből az építkezéshez szükséges vizet tudták volna biztosítani. Az egyezség nem történt meg (nem a helyiek hibájából) a vállalat 18 000 forintos költséggel ásatott kutat. Ha az ajánlott egyezséget elfogad ják, legalább 10 000 forintot takaríthattak volna meg. Kifelé jövet vettük csak észre azt, amire az első pillanatban fel kellett volna figyelnünk. A kerítésen a bejárat részére a járdától mintegy két méternyire hagy tak helyet, ahol ősszel, télen és tavasszal bokáig kell taposni a sárban. Szinte úgy néz ki, mintha meg akarták volna tréfálni a diákokat... (BUNI) Hírek a tevjgli Kossuth Tsz-ből Huszonöttagú küldöttség járt nemrég Tevelen a Kossuth Termelőszövetkezetben Budapestről a Lágymányosi Dohánygyárból. A vendégek, egyben a szövetkezet paitronálói felajánlották, hogy segítenek megoldani a szövetkezet vízellátási problémáit és szál Íróeszközökkel segítik a betakarítási munkálatokat. A gyár dolgozói viszontlátoga- tásra hívták meg a teveli tsz-ta- gokat. A tsz augusztus 20-án viszonozza a látogatást, * A nyár folyamán a patronáló üzem balatoni üdülőjébe öt iskolásgyerek megy kedvezményes üdülésre a termelőszövetkezetből. * Két folyosón trágyaágyban tenyésztik a sampinyon gombát. Au gusztus első napjaiban kell fehér kalapban kibújni a várvavárt jövevényeknek, hogy zamatos ízükkel meghódítsák a gombarajongókat. A szállítóládákat már szö- gelik a bognárműhelyben. • Naponta 10—15 kiló juhsajtot ad a szövetkezet tejüzeme a helyi kereskedelemnek. Emellett kitűnő minőségű tejfölt és olcsó vajat is küld naponta piacra. A leg közelebbi meglepetés egy most kipróbált recept szerint tehéntejből gyártott krémsajitféleség lesz Tevelen. * Nemrég értékesítették a szövet kezet baromfifarmjában nevelt 1500 csirkét, s máris új 2000 csir ke csipog a csirkenevelőben. Ennek az állománynak a felét ősszel értékesítik, másik felével pedig gyarapítják a tsz tenyésztörzsét. — bor — — Idénybölcsőde nyílik július 1-én Kisvejkén. A bölcsődében mintegy 30 gyermeket tudnak elhelyezni a nyári hónapokban. A községi tanács 14 500 forinttal, a szülők pedig 2500 forinttal járulnak hozzá a bölcsőde fenntartásához. — A közeljövőben a Gyönki Járási Tanács dolgozóinak mintegy 50 tagú küldöttsége Sztálin- városba látogat, ahol megtekintik a város üzemeit, kulturális létesítményeit. — Másfél millió forintos költséggel törpevízmű épül Simontor- nyán, több más korszerű szerszám. Bangó József a Vörö Csillag Traktorgyárban tanult Budapesten, 1957-ben hazajött a szövetkezethez. Szakmailag sokat fejlődhel itt, hisz a szövetkezetnek sokféle gépe van, melyeknek javítását, karbantartását neki kell elvégezni. Jelenleg továbbtanul, villany- szerelő tanfolyamra jár, mert mint mondja: a villanyé a jövő a szövetkezetben. Az elmúlt évben 560 munkaegységet, tehát havonta több mint 1800 forintot keresett. A gépészműhely mellett a bognárműhelyben Bangó Jóska édesapja, Bangó János dolgozik már 1952 óta. Ez a műhely is sokoldalú tevékenység színhelye. Bangó János ács, bognár, asztalos feladatokat is el tud látni. Jelenleg birkaól építésén dolgozik. Azelőtt magánkisiparos segédt volt. Soha nem volt biztos, állandó munkája, s nem keresett közel sem ennyit, mint a szövetkezetben. Bangóék most házat építenek Adorján-pusztán, a szövetkezet központja mellett. A ház a fiataloké, Bankó Józseféké lesz majd. Ide építkeznek a szövetkezet tő- szomszédságába, mert hisz jó nekik itt, a szövetkezetben megtalálják bőségesen a számításukat. —is—OS— Hatalmas iramú fejlődés a zöldségtermesztésben A zöldségtermesztés és az ellátás jelenlegi helyzetéről, valamint távolabbi kilátásairól Ti- borcz György, a Földművelésügyi Minisztérium Zöldségtermesztési Igazgatóságának vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Az ország zöldségtermő területe az idén több tízezer holddal, s ezen belül az öntözött zöldségtermő terület csaknem négyezer holddal bővült a múlt évihez képest. Különösen jelentős a fejlődés a szocialista szektorban. Az állami gazdaságok zöldség- .tertészete kereken háromezer holddal növekedett, a termelőszö vetkezetek pedig megközelítőleg tizenötezer holddal nagyobb terű létén — a tavalyinak csaknem kétszeresén — termesztenek zöld ségféléket. örvendetes jelenség, hogy a termelőszövetkezetek nemcsak a zöldségtermő területeket növelik, hanem egyúttal a korszerűen gépesített nagyüzemű zöldségkertészetek kialakítására törekszenek. A közös gazdaságok kertészetei — a tervek szerint — az idén tizenhatezerháromszáz négy zetméter alapterületű új növényházat építenek és mintegy há- romezerkettőszáz holdon alakítanak permetezőrendszerű öntözéses zöldségtermesztést. A közös gazdálkodás útjára tért parasztok érdeklődése egyre inkább fokozódik a munkájukat megkönnyítő, amellett a kézi munkánál olcsóbb és sokkal termelékenyebb gépek iránt. A termelőszövetkezetek zöldségtermesztésének további lehető ségére, a fejlődés irányára mutatnak a 3004/1-es kormányhatározat alapján készített tervek, amelyek szerint az ország legfontosabb zöldségtermő tájain, a nagyvárosok, ipari központok és üdülőhelyek környékén egy-egy jól működő termelőszövetkezetet példamutató zöldségtermesztő nagyüzemmé fejlesztenek ki rövidesen. Az állami gazdaságok zöldség- termesztésében ugyancsak erőteljes fejlődés tapasztalható: az idén például 33,3 millió forintot költenek zöldségkertészeteik bő vítésére. A zöldségellátás idei alakulásának igen kedvező jele, hogy a szerződéssel lekötött zöldségtermő terület országosan a tavalyi 93 000 holdról, 102 500 holdra emelkedett. Tudomány és technika Mióta van élet a Földön? A. Ronov professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia Geokémiai Intézetének tudományos kutatója érdekes és eredményes kutatásokat végzett, hogy pontosabban meghatározza, mióta van élet a Földön. Mint ismeretes, a világ tudósai eddig csak hozzávetőlegesen tudták megállapítani az élet »korát«, egyesek 800 millió, mások néhány milliárd évre becsülték. A. Ronov professzor Taskent közelében üledékes rétegeket tanulmányozva megállapította, hogy az első szürkés-zöld mo- szatok kora egyrnilliárd év, tehát körülbelül ennyire becsülhető — megközelítő pontossággal — az élet jelentkezése Földünkön. Kimeríthetetlen kőolajtartály a Venuson A világ tudósai felvetik a kérdést, igaz-e, hogy a Venus bolygó kimeríthetetlen »kőolajtartály«? Fred Hoyle angol asztro- fizikus ugyanis ezt állítja. Szerinte a Föld és a Venus ugyanazon a módon keletkezett. A naprendszer többi égitesteihez hasonlóan ugyanabból a kozmikus felhőből képződtek, melynek részecskéi hideg hatására összesűrűsödtek. Később a felmelegedés hatására a két bolygót alkotó anyagok differenciálódtak. A Földön a Nap sugarainak hatására megkezdődött a víz kiválasztása. A hidrogén könnyű fajsúlya miatt részben a világűrbe távozott, a súlyosabb oxigén feltöltötte az atmoszférát. A mi bolygónkon, amelyet nagy víztömegek borítanak, tehát maradt még hidrogén is, oxigén is. A Venuson viszont, ahol már kezdetben is kevesebb volt a víz- mennyiség, Hoyle szerint a víz teljesen felbomlott és kőolaj borítja a bolygót. A Venus ma a csillagászoknak egy fékevesztett világ képét mutatja. Heves mágneses viharok dúlnak ezen a bolygón és vad szelek söpörnek végig a kőolaj-óceánokon. A sárgás színű felhők Fred Hoylé szerint maguk is finom kőolaj csep- pekből állnak. Kétfokos felmelegedés a sarkvidéki vizeken A tél folyamán egy norvég tudományos expedíció kutatást végzett Jan Mayen sziget környékén, az Északi-sark környéki vizeken és megállapította, hogy a víz hőmérséklete két fokkal emelkedett. A felmelegedés 100 méter mélységig terjed. A sziget és Grönland keleti partjai között a tenger jégmentes, Grönlandban pedig a jégtorlasz térfogata egynegyedével csökkent. Azt is sikerült kideríteni, hogy ebben az övezetben lényegesen emelkedett a halak száma. A sarkvidéki fel- melegedés okait most tanulmányozzák. Évi 3,5 millió tonna szén Koreában A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Dél-Phjohan tartományában az ifjúság megkezdte egy új szénmedence feltárását, amely évi 3,5 millió Tonna szenet ad az országnak. A fiatalok először négy bányát helyeznek üzembe; körülötte bányászházakat emelnek és bekötőutakat építenek. A munkálatokát 1963-ra befejezik. Koksz tőzegből V. Csisztjakov leningrádi tudós szerint a tőzeg a jövőben a kohászati ipar egyik fontos alapanyaga lesz. Véleménye szerint a nagyszerűen égő, kevés kéntartalmú tőzeg-kokszot és félkokszot a legkiválóbb minőségű ^kohászati termékek előállítására is fel lehet használni. A tőzeg alkalmazása különösen azokon a területeken előnyös, amelyek távol vannak a szénlelőhelyektől, de nagy tőzegkészlettel rendelkeznek. Éltető lehelet A modern orvostudomány ezer esztendős hagyományt támasztott fel és sorolt be a korszerű életmentő eszközök közé. Ősi hiedelem, hogy a lehelet éltető erejű, hogy szájon át »lelket lehet lehelni« még a halottba is. Ennek a babonának a magvát látjuk viszont a mesterséges légzés nagyhatású új módszerében, amelyet az Egyesült Államokban és Skandináviában a sajtóban és az iskolákban is népszerűsítenek. A módszer rendkívül eredményes vízből kimentett fuldoklók életre- keltésénél. Sokkal biztosabb hatású, mint az ismeretes tornáztató mesterséges légzés. Lényege, hogy az eszméletlen személy orrát befogják, száját kinyitják, a mesterséges légzést alkalmazó személy pedig vászontölcséren át a fuldokló szájába levegőt fúj. Svédországban ebben az évben már négy ember — köztük két kisgyermek — életét mentették meg ezzel a módszerrel. A vízbe- fult gyermekek teste már teljesen hideg volt, s az életnek semmi jelét nem mutatta. Megmentő- ik egészen kórházba szállításukig állandóan ezt a »szájból szájba« elnevezésű életmentő módszert alkalmazták és így sikerült életüket megmenteni, A szívtevékenység' biostimulátora Moszkvában, a kísérleti sebészeti berendezések és műszerek tudományos kutató intézetében biostimulátort szerkesztettek. Működésének lényege, hogy az egészséges szív bioáramát felhasználják a szívizmok csökkentett tevékenységének ösztönzésére, vagy egy pillanatokkal azelőtt megállt szívverés felélesztésére. Az első állatkísérletek azt is bizonyítják, hogy az új biostimulá- torral a kutya szívverése átállítható az emberi szív ritmusára, tehát a szíveket kényszeríteni le. hét egy megadott ütem átvételére. Madársziget Kína egyik északnyugati tartományában A Kínai Tudományos Akadémia tudósai »madárszigetet« fedeztek fel a Csingháj tó (Koko- nor) nyugati részén: két kilométer hosszú szigetre bukkantak, amelyen vándormadarak milliárd jai élnek, köztük vadlibák, bölömbikák és sirályok. Számos helyen a madárfészkek olyan szorosan vannak egymás mellett és annyi bennük a tojás, hogy az embereknek vigyázniuk kell, nehogy összetapossák őket. A vadlibák tojása nagyobb a sze- lidludakénál, a bölömbikák tojása viszont csirketojás nagyságú. A madarak zöme a Csingháj tó halaiból táplálkozik. A bölömbikák fészküket egymás tetejébe építik. Soha azelőtt erre a szigetre ember nem tette a lábát. A tudósok most kísérletet tesznek a vadludak megszelídítésére, mivel a különlegesen nagy fajta húsa igen ízletes, V
