Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-20 / 143. szám
V ?■ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOLNA Ml SZOMBAT 1959. június 20. IV. évfolyam, 143. szám ÁRA: 50 FILLÉR „Ha a termelőszövetkezetben is úggy dolgozunk, mint egyéni gazda korunkban, akkor megtaláljuk számításunkat” A termelőszövetkezetek megyei tanácskozása felszólalásaiból Tájkutatás a dombóvári járásban Lapunk tegnapi számában hírül adtuk, hogy június 18-án, csütörtökön termelőszövetkezeti vezetők tanácskoztak Szekszárdon, ahol Walter János, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese tartott vitabevezető előadást. A beszámolót élénk vita követte, amelyeknek a lényegét, tanulságait a következőkben foglaljuk össze. Az első felszólaló Kecskés Géza, a gyönki Béke Termelőszövetkezet elnöke volt, aki elmondotta, hogy szövetkezetük új, ebben az évben alakult. „A kezdeti nehézségeket még nem tudtuk leküzdeni, de azért minden szövetkezeti tag lelkesen dolgozik. Azt mondjuk mindig a közösben: ha a termelőszövetkezetben is úgy dolgozunk, mint egyéni gazda korunkban, akkor megtaláljuk számításunkat” — hangsúlyozta. A vitában felszólaló többi termelőszövetkezeti vezető is a közös gazdaság legfontosabb feladatáról, a gazdasági és politikai megszilárdításról beszélt. A gyu- laji Uj Barázda Tsz elnöke például elmondotta, hogy a közös munkából mindenki kiveszi a részét, s a közelmúltban úgy határozott a tagság, hogy szövetkezetük közös vagyonát saját erejükből is növelik. Építettek már juhhodá- lyokat, sertésfiaztatót és arról beszélgetnek a szövetkezetben, hogy megvalósítják a szénporos téglaégetést, mert ily módon olcsóbb lesz az építkezés. „Az aratásra, cséplésre és betakarításra szövetkezetünk felkészült. A gabonát veszteség nélkül akarjuk betakarítani. De most gondolunk arra is, hogy a közös állatállomány részére betakarított kukoricának megfelelő górékat építsünk, szintén saját erőből.” A termelőszövetkezeti vezetők megyei tanácskozásán részt vett és felszólalt Prantner József, a Tolna megyej pártbizottság első titkára is. — Az a tény, hogy ebben az évben nagyot léptünk előré á szövetkezeti mozgalom fejlesztése területén, növeli a termelőszövetkezeti veze+ők, a párt és állami szer vek felelősségét. Különösen pedig most napjainkban, a gabonabetakarítás nagy csatája idején kell nagy gondot fordítani szövetkezeteinkben a munkák megszervezésére, mert egy nap késés is mázsákkal csökkent- heti a termést. Úgy kell most dolgoznunk, hogy a közös gazdaságból jutó jövedelem mel elégedettek legyenek a termelőszövetkezeti tagok. Tegyük a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdítását itt a megyénkben is társadalmi ügy- gyé. Csináljunk ebből, elvtársak lelkiismereti kérdést. A rendelkezésünkre álló lehetőségek kihasználásával — ha jól dolgozunk — bebizonyíthatjuk már ebben a gazdasági évben, hogy a nagyüzemi gazdaság több jövedelmet biztosít az egyéni parasztoknak, mint a kisparcella, — mondotta a többi között Prantner elvtárs. A termelőszövetkezetek gazdasági előrehaladásával kapcsolatban mint lényeges szempont vetődött fel a közös állatállomány kialakítása, ennek érdekében az istállóépítések meggyosítása. Mint Közel kétmillió forintos költséggel törpevízmű épül Tolnanémediben Tolnanémediben régóta okoz gondot már a község vezetőinek a falu lakosságának egészséges, jó ivóvízzel való ellátása. Több tanácsülésen is foglalkoztak már ezzel a problémával és úgy döntöttek, hogy törpevízművet építenek. Az építkezés — melynek tervei a napokban készültek el, — közel 2 millió forintba kerül. Víz gazdálkodási társulást előkészítő ideiglenes bizottságot hoztak létre, amely előkészítette a törpevízmű megépítését. Az építkezés során mintegy 8 és fél kilométer hosszúságban fektetnek le vezetéket, s ezzel az egész falu lakosságának vízellátását biztosítják. Uj kút fúrása nem válik szükségessé, mert a jelenleg meglévő artézikét abban az esetben is ellátja a községet vízzel, ha annak lakossága a jelenleginek más félszeresére szaporodik. Az építkezési költség egyrészét 531 000 forintot állami támogatásból, egy másik részét 450 000 forintot a községfejlesztési alapból fedezik. A fennmaradó összeget körülbelül félmillió forintot a lakosságnak kell biztosítani. Amennyiben a lakosság a földmunkát társadalmi úton elvégzi, ez az ősz szeg csökken. A törpevízmű építését a tanács a Pest megyei Mélyépítő Vállalatnak adta ki. j Száztizeisnépezer forint jövedelem 28 Sióidról Befejezték a repcearatást a kurdi Uj Élet Termelőszövetkezetben. A szövetkezet az idén 28 holdon termelt repcét, holdanként 12 mázsás termésátlaggal. A repcét teljes egészében szerződés alapján a Magtermeltető Vállalat veszi át. A szövetkezet agronómusának véleménye szerint megérte az idén repcét termelni, mert kevés munkaráfodítással viszonylag nagy jövedelmet eredményezett. jól bevált módszert mondotta el ezzel kapcsolatban saját tapasztalatát Varga István, az uzdi Táncsics Tsz elnöke. „Az államtól építkezésre kölcsön kapott pénzt saját erőnkből megtoklottuk mintegy félmillió forinttal és saját építő- brigádunk létesített már az idén szarvasmarha-istállót, sertésfiaztatót, de most újabbakat szándékozunk építeni. Én azt javaslom itt a többi szövetkezeti vezetőnek, hogy kövesse ezt a példát. Ne várjunk mindent az államtól, amit tudunk, saját erőnkből is tegyük meg, hogy sokat jövedelmezzen a szövetkezet” — mondotta Varga István. A termelőszövetkezeti vezetők tanácskozása hasznos volt, mert ráirányította < termelőszövetkezeti vezetők figyelmét a legközvetlenebb feladatokra. A vita alapján mindenki előtt világos lett, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével tovább akarunk menni, aminek gazdasági és politikai feltétele az, hogy valamennyi termelőszövetkezet gazdaságilag is, meg politikailag is szilárd legyen. Az Iregszemcsei Kísérleti Intézet üzemszervezési csoportja az elmúlt napokban kezdte meg a dombóvári járásban tájkutatási tudományos tevékenységét. A kutatási tevékenységet Eyssen Imre mezőgazdasági kutatómérnök vezeti, aki lapunk munkatársát tájékoztatta a tájkutatás céljáról és jelentőségéről. Az intézet tájkutatási tevékeny sége kiterjed Tolna, Baranya, So mogy és Fejér megyék területére. Jelenleg az intézet a dombóvári és a tabi járásban végez kutatómunkát. A tájkutatásnak az a célja, hogy felmérje a mezőgazdasági termelés optimális le hetőségeit az adott talaj, éghajlati és egyéb viszonyok alapján. A kutatás eredményeképpen az intézet munkatársai talajhasznosítási térképet készítenek, melyen feltüntetik — a talajféleségeket négy főcsoportba osztva —, hogy milyen talajon, milyen növények termelése a leggazdaságosabb. A tájkutatás tudományos tevékenységének főleg napjainkban — a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztése és megszilárdítása idő szakában — van nagy jelentősége. A kutatás elengedhetetlen feltételét képezi a tudományos alapokon nyugvó mezőgazdasági szaktanácsadásnak és nagymértékben elősegíti a termelőszövetkezetek tervezésének tudományos megalapozottságát. Sajtot is gyártanak a Dombóvári Vajüzemben A Dombóvári Vajüzem egyik üzemrészében — ahol ezelőtt ipari kazeint gyártottak — nemrég megkezdték a sajt gyártását. A sajtüzemben — amely a Tolna megyei Tejipari Vállalat mágócsi üzemétől vette át a sajtgyártást — belföldi fogyasztásra készítenek óvári, köményes és kadar sajtot, összesen kétszer akkora mennyiségben, mint amennyit a mágocsi üzemben gyártottak. Saját erőből A kocsolai Vörös Csillag Termelőszövetkezet hatvan férőhelyes, modem sertésfiaztatót épít saját erőből. Az építési anyagokat egyrészt bontásból, másrészt pedig a faanyagot saját kitermelésből biztosítják. Látogatásunkkor Brücher János tsz-tag ácsmester vezetésével Uzsák Ágoston, Karsai Ferenc és Fáth Antal tsz-tag ácsok készítették elő az építkezéshez szükséges faanyagot. A fűrészmunkákat a termelőszövetkezet saját fűrészelő gépén végzi el. A termelőszövetkezet saját erőfeszítése a nagyüzemi mezőgazdaság feltételeinek megteremtése érdekében dicséretre és követésre méltó. A sárközi kombájnosok ígérete: „Mindent elkövetünk a gabonabetakarítás sikeréért66 A SÁRKÖZI ÁLLAMI GAZDASÁG közel 10 000 holdas határában végtelennek tűnő ga bonatáblákat lenget a nyári szél. Sárgul az árpa, szókul a búza, ami jelzi, hogy maholnap kaszaérett lesz a gabona. — Bizony közeleg az idő, hogy rohamra induljunk és megnyerjük a gabonabetakarítás nagy csatáját — jegyzi meg beszélgetésünk elején Vörös István, a Sárközi Állami Gazdaság deresedő hajú főmérnöke, majd így folytatja: — Jó termés ígérkezik, de nehéz lesz az aratás. A kalászok nagyok, sok szalma lesz és itt-ott megdőlt a gabona. De azért nem félünk, mert olyan kombájnosain,k vannak, akik értenek a géphez, tudnak és akarnak dolgozni. DE NE VÁGJUNK A DOLGOK ELÉ, nézzük sorjában, mi is a tulajdonképpeni helyzet, most az aratás küszöbén a megye egyik legnagyobb állami gazdaságában. Erről Oszterma- jer János, a gazdaság igazgatója tájékoztatott bennünket. — Az idén 2400 holdról kell betakarítani a gabonát. Ebből 1700 hold a búza, aminek a le- aratása, elcséplése és tárolása nagy feladatot ró a gazdaság vezetőségére, valamennyi dolgozójára. Ami a terméskilátásokat illeti, arról azt mondhatom, hogy gazdag aratás lesz, az aranyat érő sárközi fekete föld az idén gazdagon ontja majd a tiszta búzát. Becsléseink szerint 14—15 mázsa hol- dankénti átlagtermésre számíthatunk. A gabona túlnyomó többségét géppel akarjuk betakarítani, amire felkészültünk. A kombájnok, aratógépele és cséplőgépek készen várják a nagy munka kezdetét A gabono.betakarításban sokat várunk elsősorban a kombájno- soktfi, a gépműhely valameny- nyi dolgozójától, ugyanis az ő vállukon nyugszik most a legnagyobb felelősség — mondja a fiatal igazgató. HALLGASSUK MEG akkor a kombájnosok egyikét, hogy vajon számíthat-e helytállásukra a gazdaság. Társai nevében erről Vecsei József mező- gazdasági gépszerelő és kombájnvezető nyilatkozott. — Mi, akik a gazdaság hét kombájnjával aratunk, csépelünk, nem az idén ülünk először ezekre a »masinákra«. Mióta a kombájnok megjelentek itt Sárközben, azóta minden nyáron ugyanazok az emberek dolgoznak velük. Én a hatodik nyáron kombájnolok az idén. De hasonlóképpen a társaim is. Nálunk minden kombájnvezető egyben mező- gazdasági gépszerelő is, Kombájnját mindenki maga javította ki, és ugyanabban az üzemegységben dolgozik vele, ahol éveken keresztül ő takarította be a gabona nagyobbik részét. A gépeket is jól ismerjük, meg a terepet is, ami nagy előny. Nem is félünk az aratástól. Mi a véleményük a kombáj- nosoknak a nagyra nőtt és megdőlt gabona kombájnaratásáról — tettük fel a kérdést Vecsei Józsefnek. Rövid gondolkodás után rávágta: MINDEN ESHETŐSÉGRE FELKÉSZÜLTÜNK. A kalászemelőket elkészítettük, ha erre szükség lesz, azonnal felszereljük a gépekre. A kicsit megdőlt gabonát pedig kalászemelő nélkül is learatjuk. Lejjebb eresztjük a kaszákat és nem szabad, csak 3—4 centiméteres tarlónak maradni. Hogy menynyit tud egy kombájnos az idén learatni, elcsépelni?... ügy számoljuk, hogy 200 holdról minden kombájnos betakarítja a szemet. Mindenki nagyon iparkodik majd, versenyben vagyunk, sokat akarunk dolgozni, mert szeretnénk sok pénzt keresni. Helytállásunkra pedig számíthat a gazdaság vezetősége. Mindent elkövetünk a gabonabetakarítás sikeréért, — fe jeztük be a rövid, aratás előtti beszélgetésünket a Sárközi Állami Gazdaságban.
