Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-02 / 127. szám
é 2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1959. június 2. Nyikifct Hruscsov és Enver Hodzsa mondott beszédet a tiranai albán—szovjet barátsági nagygyűlésen Tirana: (TASZSZ) Szombaton délután Tiranában a Szkander bég téren albán—szovjet barátsági nagygyűlés volt. A gyűlés résztvevői kitörő lelkesedéssel fo gadták az emelvényen megjelenő N’~Sz. Hruscsovot, a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjait, Enver Hodzsát, Mehmet She hűt és Albánia más vezetőit. A nagygyűlés első szónoka Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára volt. Üdvözölte a szovjet küldöttség vezetőjét és tagjait, majd a szovjet és az albán pártós kormányküldöttség tárgyalásairól beszélt. Elmondotta, hogy a tárgyalások és aláírt okmányok újból megmutatták és még jobban megerősítették a vélemények egységét az összes megvitatott kérdésekben. Az Albán Népköztársaság min dig nagy figyelmet szentelt szomszédaihoz fűződő kapcsolatainak •— jelentette ki Enver Hodzsa. — Azon fáradozunk és a jövőben is azon fogunk munkálkodni, hogy e kapcsolatok jószomszédi kapcsolatok legyenek és a békés együttélés elvei alapján fejlődjenek. Kormányunk szeretné remélni, hogy a szóban forgó országok kormányai szem előtt tartják népeik és a béke érdekeit, és nem vállalják ezt a pusztító utat — hangsúlyozta Enver Hodzsa. Pártunk és kormányunk őszintén üdvözli Hruscsovnak azt a nagyjelentőségű javaslatát, hogy a Balkán és az Adriai-tenger térsége legyen atomfegyver- mentes békeövezet, ügy véljük — mondotta a továbbiakban —, elérkezett az ideje annak, hogy megvalósítsuk a román kormánynak a balkáni kormányfői értekezlet összehívására vonatkozó javaslatát is. Kormányunk, mint mindig, kész a jövőben is a kölcsönös barátságon, az egyenlőségen és az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson alapuló államközi kapcsolatokat fenntartani a szomszédos Jugoszláviával. Az albán népet szoros barátság fűzi Jugoszlávia népeihez, ennek forrása a közös ellenség ellen vívott harc. Mi mindig vigyázni fogunk erre az őszinte barátságra és kudarc vár azokra, akik ellenséges érzelmeket akarnak elhinteni testvéri népeink között. Jó viszonyban akarunk élni Olaszországgal és Görögországgal is — folytatta Enver Hodzsa. — ügy véljük, hogy ez kölcsönösen érdekében áll népeinknek és a béke ügyének. Az olasz kormány azonban, mint ez ismeretes, a szovjet kormány figyelmeztetése, a mi kormányunk és néhány más békeszerető ország figyelmeztetése ellenére az utóbbi időben hozzájárult, hogy amerikai rakétatámaszpontokat létesítsenek Olaszország területén. Hasonló célokat tartanak szem előtt Görögország vezető körei is. N. Sz. Hruscsov beszéde Ezután N. Sz. Hruscsov, a szovjet küldöttség vezetője lépett a mikrofonhoz. A szovjet kormányfő köszönetét mondott Albánia dolgozóinak azért a testvéri fogadtatásért, amelyben a szovjet párt- és kormányküldöttséget részesítették. A népi Albánia szocialista építésének sikereiről szólva megállapította, hogy ezek a sikerek meggyőzően példázzák a kis népek és a kis országok sorsának alapvető különbségét a szocializmusban és a kapitalizmusban. A szovjet küldöttség vezetője beszéde további részében foglalkozott a genfi külügyminiszteri értekezlettel is. Felsorolta a szocialista országok kormányainak a nemzetközi feszültség enyhítésére tett lépéseit, majd hangsúlyozta, hogy ugyanerre • irányulnak a Genfben tárgyaló szovjet küldöttség erőfeszítései is. Sajnos — mondotta — a nyugati hatalmak részéről nem látunk törekvést az égető nemzetközi kérdések megoldására. — A Szovjetunió őszintén óhajtja a megegyezést, de elutasítja azt az elvet, hogy az egyik fél rákényszerítse saját feltételeit a másikra. Hajlandók vagyunk megvitatni minden olyan javaslatot, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére, a háborús konflik tusok kirekesztésére és a békés # együttélés feltételeinek megteremtésére irányul. Ha tárgyalófeleink szándéka más, természetesen nehéz lesz kölcsönös megértésre jutni és olyan közös megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő lenne. Hruscsov a továbbiakban érin tette Franciaország—Nyugat-Né- metország viszonyának kérdését. Hruscsov megjegyezte, hogy Nyugat-Németországban javarészt ugyanezek az emberek van nak vezető tisztségekben, akik annak ideién aktívan támogatták és istenítették Hitiért. Felfegyverezni Nyugat-Németországot, ellátni atomfegyverrel, :eni had.'-e rege feláll kásában azzal a górd’á'tnl, hogy ott t gyis ellenőii zni fog;óh--P'"VÓ r telmn őz Brcvi] 1* rrrp rrtfoi N ?rn is O1' van sok :; 1 " rys 1'1 ] * r.1 0 "’ ó; c!, h oov 0^ vés ,-!lr ■ > r • vf ’ nlr pV ’k ma IrNv r1' pb A {^npner i No. c/v-T'r! tón iTV’Ő hn é~ ,— /-n- ÓTTZ' ' rv~kka ’"í-pa’ .fi1_ tek a OŐ.Tíf'1 CSQ patok o lőj Mi nrlez elég gyorsan kiröppent emlékezetükből. Nyilván nem vonták le a kellő tanulságokat abból a két háborúból, amelyet a német militarizmus robbantott ki. Mi szilárdan ragaszkodunk a békeharc elveihez, — hangsúlyozta Hruscsov — és állhatatosan törekszünk arra, hogy mind Nyugat-, mind Keíet-Németország . békés úton fejlődjék. Ehhez a német népnek is létérdeke fűződik. A rakétatámaszpontok kérdésére áttérve Hruscsov megállapította, hogy az Olaszországban létesülő amerikai rakétatámaszpon tok kizárólag támadó célokat szol gálnak és ebből a tényből le kell vonni a szükséges következtetéseket. Kijelentjük — mondotta —, hogy ha Görögország ugyanerre a veszélyes útra lép, a Szov jetunió és Albánia kormánya kénytelen lesz megállapodni albániai rakétatámaszpontok felállításában. A legnagyobb éber. séget kell tanúsítanunk. A Balkánt már régóta Európa puskaporos hordójának tartották. Minthogy a balkáni országok többségében népi hatalom van, és minthogy létrejött a szocialista világrendszer, a helyzet itt is lényegesen megváltozott. A szocialista országok fontos tényezői a Balkán békéjének. A Szovjetunió és minden szocialista ország azt tartja, hogy a népeknek itt, a Balkánon kell harcolniok azért, hogy ezen a félszigeten és az egész földközi-tengeri medencében ne legyenek sem rakéta- támaszpontok, sem atomfegyverek. Ez nagyban hozzájárulna a földközi-tengeri térség tartós békéjének szavatolásához, az atom- és rakétatémaszpontmen- tes övezet tervének megvalósításához. Hruscsov beszéde befejező részében ismét hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség albániai tárgyalásai szívélyes, testvéri légkörben folytak és a nézetek tel- 'es egységét bizonyították minden kérdésben. A tárgyalások eredményeképpen aláírt közös nyilatkozat Albánja és a Szovjet unió barátságának és testvéri működésének tm’é’-' ■' d . Aláírták a közös közleményt a Szovietunió ési az Albán üípkiztársasái párt- és knrmánykiililöttségel között Sefoiyu tárgyalásokról Tirana (TASZSZ). Az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának székházában szombaton aláírták a Szovjetunió és az Albán Népköztársaság párt- és kormányküldöttségeinek tárgyalásairól szóló közös közleményt. Szovjet részről a közös közleményt aláírta N. Sz. Hrucsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, albán részről pedig Enver Hodzsa, az Albán MP Központi Bizottságának első titkára és Mehmet Shehu. az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A felek megelégedéssel állapítják meg, hogy a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében lezajlott tárgyalásokon minden megvitatott kérdésben a nézetek teljes azonossága nyilvánult meg. A közlemény a továbbiakban utal a szovjet küldöttség albániai kőrútjára és megállapítja: a szovjet párt- és kormányküldöttség Albániában mindenütt a legmelegebb, legszívé- lyesebb és legbarátibb fogadtatásra tatáit. A szovjet küldöttség szívből köszöni ezt a fogadtatást és a maga részéről kijelenti, hogy a szovjet nép hií és megbízható barátja az albán népnek a szocializmusért, hazája szuverenitásának megőrzéséért, nemzeti függetlenségének biztosításáért, és az Albán Népköztársaság határainak sérthetetlenségéért vívott harcában. A közös közlemény a következőkben nagy elismeréssel szól 02 az Albán Népköztársaságnak, a Munkapárt vezetésével és a szocialista tábor országainak testvéri segítségével elért eredményeiről. A küldöttségek a továbbiakban megállapítják, hogy a Szovjetunió és az Albán Népköztársaság testvéri barátságának fejlődését és megerősödését elősegítették a moszkvai szovjet—albán tárgyalások és e tárgyalások eredményeképpen 1957. április 17-én aláírt közös nyilatkozat. _A felek megelégedésüket fejezték ki a két ország gazdasági kapcsolatainak helyzetét és távlatait illetően. Az albán küldöttség köszönetét fejezi ki fi Szovjetunió önzetlen támogatásáért. A Szovjetunió csupán a szovjet —albán tárgyalások óta eltelt két évben több hosszúlejáratú hitelt nyújtott Albániának összesen 526 millió rubel értékben. A Szovjetunió e hitelek keretében segíti Albániát a Tirana és Dürres, valamint, Marinza és Memalia közötti a második és a harmadik ötéves tervben előirányzott távvezeték építésében, valamint több ipari üzem, hőerőmű és egyéb ob jektumok építésében, illetve több iparvállalat újjáépítésében és bővítésében. A Szovjetunió segítséget nyújt különböző olaj és ásványi lelőhelyek felkutatásával összefüggő földtani munkában, a halászat, a mezőgazdaság és tudományos kutatómunka fejlesztésében. Fejlődött a Szovjetunió és Albánia együttműködése a tudomány. a kultúra, a népművelés, a művészet, az egészségügy, a sport, a sajtó és a rádió területén is. A Szovjetunió ajándék- I ként kultúrpalotát építtet Tiranában és segítséget nyújt két rádióállomás építésében. A szovjet és az albán közös nyilatkozat ezután a nemzetközi helyzet kérdéseivel foglalkozik. Egyebek között megállapítja, hegy a szocialista tábor befolyá- ! sa növekszik, a béke és a szocia- i lizmus erői mindinkább az im- j perializmus és a háború erői fölé kerekednek. A szocializmus világrendszerének a kapitalizmus feíe-t aratott győzelme a. békés gazdasági versenyben a békeszerető erők további megszilárdulását eredményezi. Ez megteremti ennek reális feltételeit, hogy ki- i küszöböljék a háborút, mint a nemzetközi vitás kérdések megoldásának eszközét. A két küldöttség megelégedéssel emlékezik meg a genfi külügyminiszteri értekezlet összehívásáról és kijelenti: a jelenlegi nemzetközi helyzet sürgetőn meg követeli az államoktól és kormányaiktól, hogy haladéktalan és gyakorlati intézkedéseket tegyenek a feszültség enyhítésére és a háborús veszély megszüntetésére. Haladéktalanul meg kell oldani a legfontosabb kérdést, meg kell kötni a német békeszerződést és meg kell szüntetni a nyugat-berlini megszállási rendszert. A Szovjetunió és az Albán Népköztársaság küldöttsége a továbbiakban állást foglal az átom- és hidrogénfegyver-kísérletek betiltása, e tömegpusztító fegyverei gyártásának megszüntetése, a fegy veres erők lényeges csökkentése az idegen területen állomásozó csapatok létszámának leszállítása, valamint a NATO és a varsói szerződés szervezete közötti megnemtámadási szerződés megkötése mellett. Rámutat az atom és hidrogén, valamint rakétafegy vérmentes közép-európai övezet megteremtésének fontosságára is. Mindkét fél kinyilvánítja azon hajlandóságát, hogy állami vonalon a jövőben is fejleszti kapcsolatait a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal, a kölcsönös megbecsülés, az egyenlőség és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján. A Szovjetunió és az Albán Nép köztársaság kormánya jelentős- nak tartaná az albán—görög kapcsolatok normalizálását is, melyet azonban akadályoz a görög kormány politikája. A közlemény ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a görög kormánykörök szán déka, mely szerint amerikai atom és rakétatámaszpontok létesítését engedélyezi Görögország területén, súlyosbítja a balkáni helyzetet. A Szovjetunió és Albánia kormánya, amelyeket aggaszt sa ját népük sorsa, természetesen nem hagyhatják figyelmen kívül a görög kormány efajta csele- I kedeteit. Hasonló értelemben vé-1 lekedik a két küldöttség az amc-' rikai rakétatámaszpontok felállításáról Olaszországban is. A szov jet és az albán kormányküldöt- ség elítéli az úgynevezett »Földközi-tengeri egyezmény« összetá- kolására irányuló kísérleteket is. Támogatja a román kormány javaslatát a balkáni országok együttműködése időszerű kérdéseinek megvitatását célzó értekez let összehívására. A szovjet és az albán kormány küldöttsége rokonszenvét fejezi ki Ázsia és Afrika népei iránt, támogatja e népeket a gyarmati rendszer elleni függetlenségi harcában. A két küldöttség elítéli az imperialista kormánykörök beavatkozási kísérleteit a Kínai Népköztársaság belügyeibe, támo gatja a kínai nép igazságos harcát, hazájának teljes felszabadító sáért, egyesítéséért és síkra száll a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ tagsága mellett. A közös közlemény ezután a Szovjetunió Kommunista Pártjának és az Albán Munkapárt képviselőinek a két párt tevékenységéről folytatott eszmecseréjével foglalkozik. A két párt képviselői megjegyzik, hogy az utóbbi idők eseményei teljesen alátámasztották a szocialista országok kommunista és munkáspártjai 1957. november 14—16-i moszkvai értekezletének megállapításait, hogy a jelenlegi viszonyok között a fő ve szély a revizionizmus, amely nem csak a szocialista tábor biztonságát, hanem az egész nemzetközi kommunista és munkúsmozgal mát is fenyegeti. Az Albán Munkapárt képviselői a közös nyilatkozatban kieme lik a Szovjetunió Kommunürta Pártja XXI. kongresszusának jelentőségét a kommunizmus építése szempontjából. A közös nyilatkozat végezetül a két párt és a két kormány azon kívánságát fejezi ki, hogy a népeik javára tovább kívánják fejleszteni kapcsolataikat és ezzel erősíteni a szocialista országok összeforrottságát a béke és a szocializmus nagy ügyét. Jelentkezés az Esti Egyetemre A Tolna megyei Pártbizottság felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 1959—60-as tanévére. Az egyetem célja, hogy párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évben filozófiatörténetet, dialektikus és történelmi materializmust, a második évben a politikai gazdaságtant, a harmadik évben a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetét tanulmányozzák. A tantárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. Az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Azoknak, akik az Esti Egyetemet eredményesen elvégzik: ' a) az egyetemek, főiskolák esti és levelező tagozatain folytatott tanulmányok esetén marxizmus—íenininzmusból vizsgázniuk nem kell; b) tudományos fokozat elnyerése során a kandidátusi minimum keretében előírt ideológiai vizsgát nem kell letenniük; c) az Esti Egyetem sikeres elvégzését a, tanácsi és egyes államigazgatási szervek alkalnjíV- zottainak bérrendezéséről szóló 27 (1957./15) Mű. M. számú utasítás 16. pontjának alkalmazása szempontjából felsőfokú iskolai végzettségnek kell tekinteni. A tanév szeptember 15-től június 30-ig tart. Hetenként egyszer, keddi napon délután 4 órától 8 óráig előadás vagy osztályfoglalkozás van, amelyen a részvétel kötelező. Tandíj egy évre 170 forint, amelyet két részletben kell befizetni. Az egyetemre való felvétel feltétele: egyetemi, főiskolai végzettség, középiskolai érettségi, vagy megfelelő politikai és szakmai tapasztalat. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A felvételről döntés felvételi vizsga alapján történik. A jelentkezéshez szükséges űrlapot a megyei pártbizottság agit.-prop. osztályán lehet Igényelni. A jelentkezést ugyanott lehet beadni június 20-áig. | Főkönyvelőt keres jtía Tamási Vegyesipari Ktsz.M »Szövetkezeti gyakorlattal ren-y ödelkezők előnyben. Fizetés» jfimegbeszélés szerint. Jelentke-* yzés az eddigi működés ismer-y Etetésével levélben. 0 Az Alsóleperdi Állami Gazdaság azonnali belépésre keres üiiiverzáiis szerelőt 7—8 Ft órabérrel, -f- fejadag és illetményföld járandósággal. Üzemi konyha, munkásszállás, esetleg lakás biztosítva van. Értesítést az Alsóleperdi Állami Gazdaság Dalmand, címére kérünk.
