Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-16 / 113. szám
Tmm, m VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÍV. évfolyam, 113. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1959. május 16. Á művelődés ügyéről és a tsz-ek gazdasági és politikai megszilárdításéról tárgyalt a megyei pártbizottság Május 15-én a szekszárdi városi tanács nagytermében kibővített islést tartott az MSZMP Tolna megyei Bizottsága. Az ülésre a pártbizottsági tagokon kívül számos kultűrmunkást és pártonkívüli értelmiségi dolgozót j is meghívtak. Első napirendi pontként a megyei pártbizottság művelődési programtervezetét vitatták meg a jelenlevők. Vitaindító előadást Kerekes Miklós elvtárs, a megyei párt- bizottság agit.-prop. osztályának vezetője mondott. Ezután a jelenlevők közül tizenegyen szólaltak fel s egészítették ki javaslataikkal a tervezetet, számoltak be tapasztalataikról. Zárszót Prantner József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott. Második napirendi pontként tájékoztató jelentést hallgatott meg a megyei pártbizottság a tsz-ek gazdasági és politikai megszilárdításáról. A tájékoztatót Daradics Ferenc elv- társ, a megyei pártbizottság másodtitkára tartotta. I:... kíi til I ato ■ ai küldöttség látogatásai a fővárosban Balatoni sátoriáborozásra készülnek a bonyhádi üzemek kiszesei A kínai népi felszabadító hadsereg küldöttségének egy csoportja, élén Peng Tö-huaj marsall, honvédelmi miniszterrel, 'az államtanács elnökhelyettesével, a Kínai Kommu nista Párt Politikai Bizottságának tagjával pénteken délelőtt látogatást tett a Magyar Optikai Művekben. A kínai vendégeket Posch Gyula, a gyár igazgatója tájékoztatta munkájukról. Többek között elmondotta, hogy a MOM dolgozói is hozzájárulnak a kínai nép szocialista építő munkájához: geodéziai műszereket szállítanak kínai megrendelésre. A küldöttség tagjai ezután megtekintették a gyárat, mindenütt szíHétvégi szünet Senta Hírügynökségi jelentések szerint a külügyminiszterek szombaton és vasárnap nem tartanak ülést. Heiter amerikai külügyminiszter a hét végére repülőgépen Rómába utazik és ott tanácskozik az olasz kormány tagjaival. vélyesen elbeszélgetve a dolgozókkal. < A gyárlátogatást követő baráti ősz szejövetelen az üzem óvodájának kicsinyei köszöntötték virággal a kínai vendégeket. Peng Tö-huaj marsall meleg hangon mondott köszönetét a MOM vezetőinek és dolgozóinak a szeretetteljes fogadtatásért, azért a munkáért, amellyel a kínai testvérnépet segítik. A kínai népi felszabadító hadsereg címerével díszített zászlót és ajándékokat nyújtott át emlékül a MOM vezetőinek, a gyár dolgozói pedig ugyancsak megajándékozták a küldöttség tagjait. A hazánkban tartózkodó kínai katonai küldöttség egy másik csoportja — Siao Hua vezérezredes, politikai csoportfőnökhelyettes vezetésével — pénteken délelőtt a budapesti Műszaki Egyetemre látogatott el. A rektori tanácsteremben dr. Csűrös Zoltán rektor köszöntötte a delegáció tagjait, majd tájékoztatta a vendégeket az egyetem életéről, mun kájáról, szervezeti felépítéséről. Ezután a vendégek az egyetem vezetőinek kíséretében bejárták az egye lem épületeit, felkeresték a különböző tanszékeket. A látogatás után a küldöttség tag jai hosszan, szívélyesen elbeszélgettek az egyetem vezetőivel, majd dr. Csűrös Zoltán rektor átnyújtotta a küldöttségnek az egyetem ajándékát. A Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat eddig is gyártott különböző méretű füstcsöveket. Az eredeti terv szerint ebben az évben negyven tonna füstcsövet kellett volna gyártania a vállalatnak. Ezt a tervet a közelmúltban módosították, kétszázhúsz tonnával növelték meg. A vállalat új gyártmánya lesz a könyökcső — eddig csak egyenes füstcsöveket gyártottak —, amiből 120 tonnát készítenek az év végéig. Most folyik a nemrég kapott könyök A Bonyhádi Cipőgyár KlSZ-szer- vezete júliusban — amikor a szabadságolások miatt két hétre leáll a I gyár — ötven cipőgyári fiatal részvételével sátortáborozást rendez a Balaton partján. A tervek szerint a sajtológép üzembehelyezése, amivel gyártják majd a könyökcsöveket. A dombóvári tanácsvállalat ezzel az országiak körülbelül felét látja el könyökcsövekkel, mivel vele együtt csak két vállalat (a másik egy bajai hasonló üzem) gyárt az országban zománcozatlan könyökfüstcsöveket. Az üzem ez évi össztermelése az eredeti tervvel szemben mintegy kétharmaddal növekszik, ugyanakkor a létszám csak 40 százalékkal lesz magasabb. tábor létesítésének, fenntartásainak költségei egy részét a részvevők viselik, hozzájárul ahhoz anyagilag a KISZ megyei bizottsága mellett működő turisztikai bizottság is. Ugyanakkor a gyár kiszesei társadalmi munkával is segítenek a költségek előteremtésénél. A táborozás költségeihez ezerötszáz forintot biztosítottak eddig úgy, hogy a gyár vezetősége megbízta a fiatalokat a gyár udvarán lévő kőrakás elhordásával, az ezért járó »munkabért*< a költségekre tették félre. További két és fél-háromezer forintot kapnak az eddig összegyűlt többezer pár hulladékrámából a szegek kiszedéséért. A másik bonyhádi üzem, a zománc gyár KISZ-szervezete harminc-harmincöt — a termelésben és a társadalmi munkában élenjáró — fiatal részvételével szervez táborozást. Úgy tervezik, hogy a cipőgyár] ak tábora mellett állítják fel sátortáborukat. Zöldségárak az országos árszint alatt Egy tapasztalatcsere tanulságai Köz éphíd végen Kélszái Msz fonna fOslcsífvel emelték a Dombóvári Fémlöifiegcikkgyárió Vállalat ide! tervét A bonyhádi földművesszövetkezet felvásárlási üzemágának: hatalmas feladata van: Bonyhád és környéke, a bányavidék ellátása zöldáruval. Ezt a munkát eddig külön szerv, az Értékesítési és Termelő Szövetkezet végezte. A földművesszövetkezet a termelőszövetkezetek szervezése után kapta ezt a munkát, amelyet ezideig panasz nélkül, kifogás nélkül látnak el. A földművesszövetkezet felvásárlási üzemága a jelen időszaknak megfelelően az összes zöldáruval ren delkezik. Az árufajta szerint a súly mennyiségileg a múlt évihez viszonyítva, mintegy 20 százalékot emelkedett. így a második negyedév tervét is időarányosan teljesítették, sőt 60 százalékát az Alpok hegyvonulatai borítják. Szántóföldi művelés alatt területének csupán 6,5 százaléka áll, míg a terület közel 50 százaléka legelő és rét, amelyeken a közismert szarvasmarha-tenyésztés fejlődött ki. Az ország gazdasági életében azonban a mezőgazdaságnál aránytalanul az egyes cikkféleségekben túlteljesítés is mutatkozik. Az egyes cikkeket az országos árszint alatt tudják adni, mintegy 20 százalékkal a standokon keresztül a fogyasztóknak. A szövetkezet közvetlenül és diszpozíciós úton is már sok árut kapott termelőszövetkezetektől. Zöldhagymá bői, salátából, parajból olyan meny- nyiséget biztosítottak a termelőszövetkezetek, amelyek a szükségletet a piacokon kielégítették. Jó a kapcsolata a szövetkezet felvásárlási üzemágának a termelőszövetkezetekkel, a bonyhádi Ezüstkalásszal és a Dózsa Népe' Tsz-el, amelyeknek termelését a kereskedelem tapasztalataival ked vezően tudják irányítani is. nagyobb szerepet játszik az igen jó hírnévnek örvendő svájci műszeripar, valamint a gép-, vegyi- és textilipari ágazatok, melyek az ország kiviteléből 72 százalékkal részesednek. A világhírű svájci óraipar az exportban 20 százalékos részaránynyal szerepel. Svájc többnemzetiségű állam, s Amikor ez év tavaszán tömegesen léptek be megyénk termelőszövetkezeteibe és mind több új tsz alakult, a legnagyobb gondot az istállóhiány és a takarmány biztosítása okozta a tagságnak. Ez a probléma sok helyen még ma is fennáll. Az istállók építése, a takarmányvásárlás sok pénzt követel, amelynek előteremtésére az új tsz-ek nem képesek. E kérdésekre, e problémákra választ kaptak és megoldást láttak csütörtökön azok a termelőszövetkezeti elnökök, agronómusok és brigádvezetők, akik részt vettek az Állattenyésztési Kutató Intézet, Középhídvégi Kísérleti Gazdaságában tartott egynapos tapasztalatcserén. ezért területén négy hivatalos nyelvet — német, francia, olasz és >ato- román — használnak. Jelmagyarázat: 1. Legfontosabb gépgyártási és 2. vegyipari központok, 3. a textilipar és 4. az óraipar területei, 5. a francia nyelvterület keleti, 6. az olasz nyelvterület északi és 7. a rato-román nyelvterületek határa. FÉSZERES TEHÉN-ISTÁLLÓ — Ne gondolja senki, hogy istállót csak drágán lehet építeni, és csak az a jó — mondotta Czapáry László, a gazdaság igazgatója. — A gazdaságunkban látható istállók nagy részét a termelőszövetkezetek saját maguk is felépíthetik, anélkül, hogy hatalmas költségbe vernék magukat. Léc, fa, nád, vagy szalma majdnem minden tsz-ben van, és így a tagok maguk elkészíthetik a mesterséges borjúnevelőt, a juhakolt, de saját erőből építhetnek silót is. S minderről a látogatók meggyőződhettek. Láthatták a mesterséges borjúnevelőt, ahova tíznapos koruk után kerülnek a borjúk, és télen- nyáron ott vannak. Láthatták a lábas pajtából átalakított juhhodályt, a fé- szeres tehénistállót, amelynek építési költsége takarmányos kamrával és két 200 köbméteres silóval 82 000 forint. A fészeres istálló nádtetős, elülső része téglafal, a vályúkba a takarmányt kiskocsikon tolják be, a többi rész karámmal elkerített kifutó. Ide 38 tehenet lehet bekötni, ahol télen- nyáron tartják őket. LEHET OLCSÓN SILÓT ÉPÍTENI — A mi gazdaságunkban — mondotta Czapáry László — már nem építünk körsilót, azért mert a silótakarmányt tökéletesen nem lehet tömöríteni, a bontásnál pedig az egész földréteget le kell szedni, ezáltal nagy területen éri a levegő, ami a takarmány rothadását idézi elő. És ami a leglényegesebb, sokba kerül az építése. Mi csak fal- és ároksilót építünk. Az ároksiló a legolcsóbb és a célnak is kitűnően megfelel, a tsz- ek saját maguk is elkészíthetik sóderból, cementből azokat a lapokat, amellyel a siló oldalát kirakják. Mindez, földmunkával együtt 14 000 forintba Jjerül és van egy 300 köbméteres silójuk. A falsiló már költségesebb, igaz, téglából épül, a 400 köbméteres siló összes költsége 24 900 forint. Az egész napos tapasztalatcsere során a látogatók nemcsak arról győződhettek meg, hogyan lehet olcsón építeni, hanem arról is, hogyan lehet olcsó tömegtakarmányt előállítani és olcsón állatokat nevelni. A gazdaságban több felnevelési kísérletet állítottak be, amelynek lényege, hogy szinte teljesen tömegtakarmánnyal nevelnek és kitűnő eredménnyel. A takarmány szólás és borsós, napraforgós keverék, amelyben az állat fejlődéséhez szükséges fehérje és keményítő értéket megkapja. MIÉRT NEVELNEK DRÄGÄN A TSZ-EK? A határszemle után a látogatók megbeszélték és elmondták tapasztalataikat, majd több kérdésben választ is kértek. Többek között Valo- csai Sándor, a várdombi Egyetértés Tsz brigádvezetője a következőket mondotta: — Először is szeretném megköszönni a gazdaság vezetőségének, hogy lehetővé tette számunkra ennek az értékes tapasztalatcserének a létrejöttét. A mi termelőszövetkezetünk fiatal, ez évben kezdte működését és itt láthattam, hogy valóban olcsón is lehet építkezni, állatokat nevelni.- Mondhatom, bennünket ezen a tapasztalatcserén takarékoskodni tanítottak meg és ebből azt a következtetést is le lehet vonni, hogy mi is, de a többi tsz-ek is, próbáljanak a saját lábukon megáljpi és gondolkodni azon, hogyan lehet kevés költséggel valamit létrehozni. — Mi is drágán neveljük a borjakat, mert a tehén alatt hagyjuk és örülünk annak, hogy milyen szépek,' jó húsban vannak és csak akkor csodálkozunk, amikor választás után a borjú rohamosan adja le azt az úgynevezett tejhúst. Itt a gazdaságban láthattuk, hogy a borjúfelnevelést meg lehet oldani úgy is, hogy csak 300 liter teljes tejet, a többi fölözött tej és később mindig kevesebb teljes tejet kap a borjú. A gazdaságban 300 literrel nevelnek — sőt kísérlet van 250 literrel való nevelésre —, míg nálunk 1000 liter teljes tejet is kiszopatunk a borjúval. A tapasztalatcserén közel 50 termelőszövetkezeti szakember vett részt, akik mind úgy vélekedtek, hogy érdemes volt a tapasztalatcserét létrehozni, • mert sokat tanultak, amelyet otthon hasznosítani tudnak. Svájc A közvélemény figyelme a Franciaország, Olaszország, Ausztria, Liechtenstein és a Német Szövetségi Köztársaság között fekvő 41300 négyzetkilométer nagyságú és ötmilliókétszázezer lakosú Svájci Államszövetség Genf városa felé fordul, ahol 1959. május 11-én kezdte meg tárgyalásait a külügy miniszterek értekezlete. Svájcot, az Alpok országának ne vezik, mert területének csaknem
