Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-10 / 108. szám

Földművesszövetkezett tartósító

Előterjesztésből

— A nagydorogi földművesszövetkezet részlegétől az ember néha szívesebben, bátrabban mer árut rendelni, mint egyik-másik konzervgyártól.

»Nagykereskedelmi« szakemberektől hallottam ezt a megjegyzést. Sem ők. sem én nem szándékozom úgy feltüntetni a dolgot, mintha a nagydorogi földművesszövetkezet tartósító részlege konkurálna bármelyik konzervgyárral. Ezzel a megjegyzéssel csu pán jelezni kívánom, hogy az »ille tékesek«, az első számú vásárlók is a lehető legnagyobb elismeréssel beszélnek e részleg készítményeiről. Többek között az egyik nagykereskedelmi vállalattól érkezett levél is erről tanúskodik.

Főként káposzta, paprika, uborka tartósításával foglalkoznak — kisüzemű módon. Kicsit furcsán hat, hogy a modern gépekkel rendelkező konzervgyárak mellett ilyen tartósítást népszerűsítünk. Itt azonban nincs semmi ellentét, mert a felvevő piac egyelőre olyan nagy, hogy azt a konzervgyárak — noha évente rohamosan fejlődnek — nem tudják kielégíteni. így tehát még hosszú időn keresztül szükség lesz minden helyi lehetőség kihasználására.

A nagydorogi földművesszövetkezet tartósító részlegében a munkák túlnyomó többségét kézzel végzik. A káposzta szeletelését és a torzsa kifúrását már gépesítették; nem kézzel kell hordani már a vizet sem, mint azelőtt, hanem motormeghajtású szivattyú végzi azt. Mindez, noha jelentősen olcsóbbá teszi a termelést, elenyésző a korszerű, nagyüzemi módszerekhez képest. Mégis, vagy talán éppen ezért dicséretes a szövetkezet vezetőségének és Persek Istvánnak a részleg vezetőjének nagy erőfeszítése és elért eredménye. A múlt évben például már mintegy 20 vagonnyi tartósítást végeztek s ( az áru minősége, mint azt a kereskedők, a fogyasztók véleményét tükrözve megállapították, kiváló volt.

Még több, mint 6000 üveg hagymáshalat is készítettek. Erre ezt mondta Zilizi Gáspár ügyvezető:

— Sajnos, nem tudunk többet készíteni, pedig tízszer ennyit is szívesen átvettek volna tőlünk.

Az áruk túlnyomó részét Tolna megyében hozták forgalomba, de az egyik budapesti Füszért Vállalat is vásárolt tőlük s elégedett volt. Ma már ott tartanak, hogy a kereskedelmi szervek sokkal többet is szívesen megvásárolnának

Tejszövetkezeti közgyűlés volt

Bátán

A bátai tej szövetkezet a múlt héten tartotta az 1958. évi működéséről a mérlegismertető közgyűlését. A tejszövetkezet tagsága nagy számban képviseltette magát, nagy volt az érdeklődés. A tej szövetkezet vezetősége beszámolóban ismertette az elmúlt évi működését, gazdálkodását. A beszámolóból mindjárt megragadom az első szembetűnő számadatot: Míg

1957-ben a tej szövetkezetnek 64 tagja volt, addig 1958-ban majdnem háromszorosára emelkedett a létszám, az év végén 172 tagja volt a szövetkezetnek. Ehhez kapcsolódik egy másik mutató is: 1957-ben a begyűjtött tej 306 240 liter volt, 1958-ban pedig 447 024 literre emelkedett. Ez azt is mutatja, hogy ha a többlettejmennyiség felét fölözték csak, akkor is ez az emelkedés 70 ezer liter fölözött tejet jelent a korábbival szemben. A fölözött tej ugyanis visz-- szamarad a gazdáknak, amelyet az állattenyésztés továbbfejlesztésére ez ideig szép eredménnyel használtak fél. A tej szövetkezet működésének minden területén eleget tett az alapszabályban előírtaknak, a szövetkezeti összefogással olyan termelési eredményeket produkál közvetve, amely bebizonyította nemcsak a lét- jogosultságát, hanem azt is, hogy a szövetkezés előnyös a termelésre, a termelőkre és az egész népgazdaságunkra nézve is.

A tejszövetkezet az előző évben saját erejéből tejfölöző gépet, -szeparátort vett. Erre szükségük volt, nagyobb beruházást nem eszközölhettek. A mérleg szerinti tiszta jövedelem 22 105 forint volt, amelyből hét százalék kamatot fizetnek a részjegyek után és tejliterenként 1,78 forintot. A szociális és kulturális alapból — amelyet a tiszta jövedelemből képeztek — szakkönyveket vásárolnak és hozzá egy könyvtárszekrényt. Olyan szakkönyveket vesznek, amelyek elősegítik a még jobb, a még korszerűbb állattenyésztés és takarmánytermesztés kialakítását. Továbbá olyanokat, amelyek bemutatják a nagyüzemi gazdálkodás módszereit, amelyre a bátai gazdáknak az elkövetkezendő időkben, ősszel, a termelőszövetkezetük megalakulásakor elengedhetetlenül szükségük lesz.

— i — o —

Fehéren ragyogott a tavaszi nap és a városi sétakertben elfoglaltak minden padot, mellettem is két idősebb férfi nézte hunyorgó szemmel a naptól megvilágított újság sűrű sorait.

— Itt van lám! — bökött oda egy újságcikkre az egyik férfi. Megmondtam én, hogy baj lesz itt a termeléssel, na meg hát amint látja, az újság itt írja a fagykárokat... baj lesz itt kolléga, nagy baj lesz... Végignéztem a két „vészmadáron”, aztán elhatároztam, hogy végére járok a termelést érintő dolgoknak.

Mezőgazdaságunk ez évben a tavaszi munkájával szép eredményeket ért el annak ellenére, hogy az átszervezés sok községben időkiesést jelentett. A termelőszövetkezetek tagsága éppúgy, mint az egyénileg dolgozó parasztság kihasználva a korai tavaszt, minden erejével azon igyekezett, hogy minél előbb befejezze a tavaszi munkákat, hogy eredménye legyen fáradozásuknak.

De most nézzük meg a termeltetés állását olyan növényféleségeknél, amelyeknek a szerződtetése a korábbi években nagy nehézségekbe ütközött.

Megyénk területén három cukorgyár kötött szerződést állami gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel és

tőlük, mint amennyit tudnak gyár tani. A lehetőségek szerint igyekeznek is fokozni a tartósított áru mennyiségét és természetesen a mi nőséget is. Az idén üzembe helyez nek egy gőzkazánt, aminek a tároló és szállító edények tisztogatásánál lesz nagy jelentősége.

A tartósító részleg a múlt évben zárt először nyereséggel: mintegy 140 ezer forint tiszta jövedelmet hozott a szövetkezetnek. Ezt mindenekelőtt azzal sikerült elémiök, hogy szervezettebbé tették az áruellátást, kisebb távolságokról szállították a tartósítóba és ugyancsak szervezettebbé tették az értékesítést is.

Ennek a tartósítónak jelentős ha tása van a község mezőgazdaságára is: segíti a belterjesség kialakítását. Kifizetővé vált a gazdák szá mára több jelentős hasznot hozó növény — paprika, káposzta, uborka i— nagybani termesztése. Ezekből a növényekből azelőtt piacra alig termeltek a gazdák, ma pedig már jelentős mennyiség termesztésére kötnek szerződést, mert a földművesszövetkezet tartósítója által lehetővé vált az értékesítés számukra is előnyös alapon.

A tartósító tehát — ha nem is korszerű nagyüzem — jelentős hasznot jelent a földművesszövetkezeteknek, a környék dolgozó pa rasztságának és ugyanakkor az áruellátás zavartalanságához is hozzájárul.

B. F.

A nagy szalonokban már lázasan készülődnek a tavaszi és nyári divatbemutatókra. Aparhanton sincs már tél és a divatos öltözködés az aparhanti lányok, asszonyok »toilettjéből« is nélkülözhetetlen. A színes ruha itt az örök divatszín és az apar hantiak akkor sem mondanak le róla, hogy ha az egész világ mind fekete, vagy sötét ruhát viselne. Az elmúlt héten Aparhanton, a szocialista községben a földművesszövetkezet és a szekszárdi Textil Nagykereskedelmi Vállalat megrendezte az első termelőszövetkezeti vásárt, amely ténylegesen a falu jobb ellátását célozta. Délután nagy érdeklődés mellett divatbemutatón muA MÉSZÖV Igazgatósága május 12-én ülésezik, ahol az előterjesztések között szerepel az 1959. évi rész jegy terv értékelése az első negyedév lejárta után.

Az 1959. év január 1-én a földművesszövetkezetek részjegy alap ja

járásonkénti bontásban az alábbi képet mutatja:

A bonyhádi járásban a befizetett részjegy összeg 413 141 Ft, egy tagra jutó részjegy összege 56,67 Ft, a dombóvári járásban a befizetés 511 275 Ft, egy tagra jut 64,73 Ft, a szekszárdi járásban a befizetés 647 606 Ft, egy tagra jut 52,74 Ft, a paksi járásban 547 503 Ft, egy tagra jut 47,57 Ft, a gyönki járásban a be fizetés 507 663 Ft egy tagra jut 61,29 Ft, Tamásiban befizetve 546 060 Ft, egy tagra jut 54,76 Ft, végül Szek- szárd város szövetkezeténél befizetve 135 450 Ft, egy tagra jutó részjegyösszeg 69,96 Ft. Megyeileg a befizetett részjegy összege 3 308 698 Ft, egy tagra jut 55,73 Ft.

Megyénkben az előrehaladott termelőszövetkezeti gazdálkodás mellett a MÉSZÖV nagy súlyt fektet az egyszerűbb szövetkezeti formák fenn tartására, továbbfejlesztésére, gazdaságosabb működésére.

Ezért a megye területén felmérte a szakcsoportok és társulások helyzetét és a szakcsoportok gazdálkodási tervei alapján elkészítette az idei

tatták be a konfekció iparunk legújabb modelljeit. A divatbemutató nagyon tetszett, a zsúfolásig megtelt kultúrház közönségének.

A vásárban a szövetkezet 85 ezer forint forgalmat ért el, amely tanújelét adja, hogy a tagság életszínvonala a termelőszövetkezeti községben nem áll alacsony fokon, másodsorban pedig megértették, hogy értük lett kiszállítva a sok szebbnél- szebb textil áru és cipő áru, hogy ne kelljen elutazni vidékre, hanem otthon vehessék meg azt, amire szükségük van. A vásárban gazdára talált sok bőr- és műbőrkabát, készruha, ágynemű, sok méteráru, cipő és kötöttáru.

A földművesszövetkezetek ez évi részjegy terve az egész megyére 590/ m Ft, amely járásonként már az év első hónapjában lebontásra kerül a MÉSZÖV Igazgatóság jóváhagyásával, figyelembevéve az ez évi beruházásokat. Az FJK-k a kapott tervet szintén lebontották a földművesszövetkezetekre és így ez évben elkerülték a tavalyi év késedelmes tervlebontásából származó hibákat.

Megállapítható, hogy több földművesszövetkezet hanyagul vette a kapott tervfeladatot és nem sokat tett a tervek teljesítéséért. Ez mérhető az első negyedévi tervteljesítésben. Igaz az is, hogy több helyen, mint pl. Gerjenben, Hőgyészen, Bonyhádon, Dombóváron komolyan láttak a munkákhoz és időarányosan terveiket még akkor is teljesítették, ha azt esetleg a járás körültekintés nélkül irreálisan szabta meg. Az első negyedévben megyei szinten a részjegyterv 147 500 Ft, ezzel szemben mindössze 30 967 Ft lett teljesítve.

év beruházási tervét, amely összesen 224 ezer 414 forintot foglal magában. A jelenleg működő szakcsoportok száma 59, taglétszámuk 1521 fő. Ezek a szakcsoportok az elmúlt évben is komoly munkával segítették népgazdaságunkat, előbbre vitték a termelést, igyekeztek beleilleszkedni abba a tervbe, amely országosan szabja meg a feladatokat és a termelés fokozásán keresztül a zavartalan ellátást kívánják biztosítani. Az 59 működő szakcsoportnak 1959. január 1-én a közös vagyona 1 millió 33 ezer 48 forint volt. Ez az idei évi beruházások összegével és az egyéb emelkedésekkel 1959. december 31-én a tervek szerint 1 mii lió 447 ezer 219 forintra emelkedik.

A tervezett beruházások ez évben áganként a következőképp alakulnak: Szőlőtelepítésre 11 020, gyü- mölcstelepítésre 170 500, gépekre 20 364, egyéb eszközökre 22 530 forintot fordítanak.

Szakcsoportjaink e beruházásokkal nagy lépéssel jutnak előbbre a szocialista gazdálkodás útján és minden biztosíték megvan arra, hogy jó eredményekkel zárják az elkövetkezendő gazdasági évet.

Beruházások a mezőgazdaságban

Az első tsz-vásár

MÁJUSI HA7ÁRSZEMIE

egyénileg dolgozó parasztokkal. Az Ercsi Cukorgyárnak megyénkben leszerződött cukorrépa területe 1777 kh. Most, hogy a termelőszövetkezetek lerögzítettek szerződéseiket, a terület nem csökkent, hanem 1803 holdra emelkedett. Szektoronkénti bontásban azt láthatjuk, hogy többet termelnek az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, mint az egyéni termelők. A leszerződött területből az állami gazdaságok 604 holdon, a termelőszövetkezetek mintegy 400 holdon termelnek az idén cukorrépát. Az Ercsi Cukorgyár körzetében ebből összesen 630 katasztrális holdat már meg is egyeltek. Védekező munkálatokat 530 holdon végezték el, annak ellenére, hogy a kártétel nem is lényeges.

Az Ácsi Cukorgyár is kötött szerződéseket megyénk termelőivel az idei évben. A korábban lekötött 779 hold a termelőszövetkezetek alakulásával változatlan maradt, tehát területcsökkenés itt sincs. Az állami szektorok és a termelőszövetkezetek a szerződésen belül több mint kétszeresét termelik meg az egyénileg

szerződött cukorrépánál, összesen 541 katasztrális holdat. Az egyelési munkák itt is jól haladnak, mintegy 150 holdon végezték el eddig, a védekezési munkálatok pedig 470 holdon történtek meg ez ideig.

Területileg első helyen áll a Kaposvári Cukorgyár. Az 59-es évre az összes szerződés 3 ezer 306 katasztrális holdat tesz ki. Az összterületből az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek 2218 hold cukorrépa termelését vállalták. A növényápolási munkák is szépen előre haladtak. Eddig 960 katasztrális holdon végezték el az első kapálást és az egyelést. A dombóvári járás területén az első vetés jelentős károkat szenvedett. Mintegy 175 holdon szélkár miatt kipusztult a cukorrépa, de az újra vetés megtörtént. Amikor ez kikelt, mintegy 5 hold kivételével az új rávetett terület cukorrépája fagykárt szenvedett, tehát másodszor is újra kellett vetni. A cukorgyár a szerződéses területére mintegy 100 mázsa növényvédőszert szállított ki. Eddig Wofa- toxos porozást több mint ezer kataszt rális holdon alkalmaztak,

Eddig a területen sem a növényi kártevők, sem pedig az időjárás olyan károkat nem tett, amely a szerződésekben mennyiségileg változást idézett volna elő. így minden reményünk meg lehet arra, hogy kedvező idő esetén megtermeli megyénk mezőgazdasága azt a mennyiséget, amelyet a népgazdaság vár tőlünk.

Földművesszövetkezeteink a cukorrépa szerződtetésen túl többek között a Paksi Konzervgyár számára is kötöttek szerződéseket. Erre a gazdasági évre paradicsomból 54 kh-t, uborkából 258, zöldborsóból 334, zöldbabból 84, zöldpaprikából 94, összesen 824 katasztrális holdat kötöttek le termelésre. A munkák itt is szépen folynak. Az expressz borsók már virágzanak, ami azt jelenti, hogy nemsokára a gyár nyersanyaghoz jut és megkezdheti a zöldborsó tartósítását. A paradicsom ültetése befejezés előtt áll, a paprika ültetése folyamatos, az uborkák 80 százaléka kikelt. Növényápolási munkákat a zöldborsónál már elvégezték.

így néz ki megyénkben a termeltetés helyzete e két fontos területen. Nincs igazuk azoknak, akik a szocialista gazdálkodás felé haladó mező- gazdaságunk munkáját lebecsülik.

— B. L. —