Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-07 / 105. szám

1959. május 7. TOLNA MEG VEI NÉPÚJSÁG 3 Kommunista asszony a nőtanács élén A KIS BÁNYÁSZFALUBAN, Mázán ha érdeklődik valaki a tö­megszervezeti munka felől, azt mondják, hogy náluk legjobban a nőtanács működik. Mikor azt ku­tatjuk, hogy miben található ennek az oka, találkozunk egy nagyon ügyes, hallatlanul mozgékony, fá­radhatatlan asszonnyal, akinek nagy része van abban, hogy Mázán a nőtanács az egész asszonytársa­dalmat mozgósítani tudja, hatást gyakorol az asszonyokra. Gyorsok Istvánná háromgyermekes család­anya, régi kommunista, a nőmoz­galomban végzendő munkát kapta pártmegbízatásként. „Nagyszerűen megszervezi az asszonyokat Gyorsok elvtársnő” — hallottuk a járási nőtanácsnál. Mi­lyen módszerrel, hogyan dolgoznak a mázai nőtanács asszonyai? A községben mintegy huszonöt olyan aktivistájuk van — többségük pártonkívüli —, akik mindenfajta mozgósításban részt vesznek, de nincs problémájuk akkor sem, ha mégegyszer annyira van szükségük. Közösen, az ötleteket hasznosítva negyedéves ütemtervet készítenek, pontról pontra kidolgozzák, mit akarnak rendezni. Játékkészítő és kézimunka-tanfolyamot tartottak, egészségügyi előadásokat, az isko­lásoknak és óvodásoknak álarcos bált, műkedvelő előadást, divat- bemutatót szerveztek. Az eredmény mutatja, hogy nem is rosszul csi­nálták, mert a közel 500 főt befo­gadó kultúrház legtöbbször kicsi­nek bizonyult, volt úgy, hogy a ze­nekarnak is alig tudtak helyet szo­rítani. „AMIT AZ ASSZONYOK A FEJÜKBE VESZNEK, mindent megvalósítanak” — mon­dogatták Mázán, mikor a nősök bálját rendezték. De még milyen mozgékonyak, találékonyak ezek az asszonyok! Mindig foglalkoz­nak valamivel. Sikereik egyik titka t abban van, hogy jó a vezetés, Gyor- sokné elvtársnő jó módszerrel irá­nyítja a vezetőséget, az aktivistá­kat. Jól ismeri az asszonyokat, a lányokat, az egyiknek áldozatkész­ségét, a másiknak kulturális, vagy nevelési hajlamait figyelembe véve ad feladatot és hagyja őket önálló­an működni. Fejlődnek is így náluk az asszonyok, van olyan, aki néhány éve még hallani sem akart a társa­dalmi munkáról, most meg nyugta­lan, ha nem kap valamilyen fela­datot. Mikor lakásán felkeressük Gyor­sok Istvánnét, éppen a házkörüli kis kertben szorgoskodik. Az ala­csony, szőke, mozgékony asszonyka mikor a nőtanácsról hall, ezzel kezdi: — HÁT DOLGOZGATUNK, IGAZ, de nem mindent egyedül csinálok ám! A vezetőségben együtt dolgo­zunk ifj. Tóthnével, Imrőnével, Molnár Gizivel, Pálnéval és a többi lelkes asszonnyal. Nem mondom, eleinte nehéz az asszonyokkal a mozgalmi munkában megtalálni a közös, megfelelő hangot, bizony ne­héz elindulni, de ha ezek hozzálát­nak, akkor öröm nézni őket. Na­gyon lelkesek asszonyaink, nem res­tellnek segíteni. Most, a divatbemu­tató előtt a falunak azon a részén, ahol még nincs hangoshíradó, tíz asszony pár óra alatt értesítette a lakosságot, végigszaladták a falut. — A mi asszonyainkra — nyugod­tan mondhatjuk — számíthat a párt, A becsület meg a hírnév is kötelez Csak egy percre állt meg a ke­mencében Rábli Antal. A nyers tég Iákkal megrakott kárét odatolta a rákokhoz. Bacsika Demeter téglá­val elsimította a kemence alját, úgy kezdte meg az új sor raká­sát. Míg társa az utolsó téglákat szedte le a káréról, kint már várt « bejövetelre Rábli József. Boros István ez idő alatt kint rakodott a téglakészítők szárítófészeréből... Percnyi megállások vannak csu­pán, s közben állandóan nyiko­rognak a kárék, porozva sikong a kerék a vaslapon. A gyár vezetője Molnár elvtárs kísér a munkások­hoz, a kemecében, a fojtó szén- gázszagú meleg levegőben dolgo­zókhoz... Kint még hűvös van, a szélnek is foga van, de ezek a téglagyári munkások rövid nadrágban, egy szál trikóban dolgoznak. — Nem fáznak? — kérdem Ba- csiki Demetert. — Nem ma csináljuk ezt elő­ször — mondja —, ha meg kisza­ladunk egy fuvar tégláért, az meg szinte jó a nagy meleg után. Amikor a beszélgetés a kong­resszusi versenyre terelődik felém fordulnak: — Nálunk? Hát hogyne volna verseny — mondják szinte egy­szerre. — És mi a versenyük lényege... Úgy válaszolnak a kérdésre, hogy nem hagyják abba a munkát, Ifjúsági nap a bonyhádi gimnáziumban A Bonyhádi Petőfi Sándor Álta­lános Gimnázium tanári testületé, szülői munkaközössége és KISZ-szer vezete május 9-én a IV. osztályos diákok ballagásával egybekötött if­júsági napot rendez. Délelőtt 8 órakor ünnepélyes KISZ taggyűlést tartanak fél 9 órakor nyil vános szellemi olimpiászt rendeznek az iskola Petőfi termében, majd déli 12 órakor kerül sor a IV. osztályos diákok búcsúzására. Délután 4 óra­kor sportbemutatót tartanak a gim­názium tornatermében, este 8 órakor pedig műsoros est kezdődik az is­kola nagytermében, mely után tánc- mulatságot rendez a KlSZ-szerve- zet. ► ► ► a téglakoppanás és a káré nyikor­gás is felelet, meg az is amit Ráb­li József mond: — Sok pénzt akarunk keresni, persze sokat is kell ezért kiégetni a téglából... Havonta ötszázezer téglát kell káréra rakni, a kemencébe horda­ni, hogy a tervet, meg a vállalást is teljesítsék, S mennyi lesz ezért a pénz? — Hát rosszul nem járunk — mondja Bacsiki Demeter — .na­ponta nyolcvan forintnál több lesz, az biztos, a többi meg csak raj­tunk múlik... — Meg az égetőkön is — szól közbe a három Rábli testvér leg- fiatalabbja, Ferenc. Az égetőkön, a kihordókon és a téglakészítőkön múlik a ver­seny feladatainak teljesítése. Ez ideig egyik munkacsoport sem val lőtt szégyent: a nyerstéglakészítők a múlt hónapban csaknem két­százezerrel készítettek többet a tervnél, a kemence-munkások meg félmillió téglát égettek. S ez min­dig több lesz, mert a tamási tégla­gyár kis kollektívája versenyben van a csatáriakkal, s azok nagyon igyekeznek, a tamásiak meg nem akarnak elmaradni. Nemcsak az el sőknek kijáró pénzjutalom miatt, hanem a becsület, a hírnév is erre kötelezi őket... (P. J.) E HETI mindenben segítenek a pártszerve­zetnek, a tsz-agitációtól a május elseje megszervezéséig. Nincs olyan feladat, kampánymunka, amiből a mázai asszonyok kimaradnának — fejezi be. A községben szerzett ta­pasztalatok a hallottakat igazolták. Tapasztaljuk, hogy Gyorsok Ist­vánná pártmegbízatásának jól ele­get tesz. Megtudjuk azt is, hogy nemcsak Mázán segíti a nőmozgal­mat, de rendszeresen eljár a szom­szédos Váraljára is, mert az ottani nőtanács segítését is feladatul kap­ta. A helybeliekkel közösen létre­hozták a nőtanácsot, megszüntették a békétlenkedést, megkezdték azok is a munkát. Felhasználják a vár­aljaiak a nőmozgalom mázai ta­pasztalatait, jó a kapcsolat köztük, a napokban eljöttek néhányan a mázai divatbemutatóra is. ÉRDEMES MEGNÉZNI azt is, hogy milyen jól összeférnek a nőtanácsban a bányász asszo­nyok az iparos asszonyokkal, peda­gógus nőkkel. Nem mindig volt ez így, hisz’ az elmúlt évben még vol­tak problémák az egyetértés hiá­nya miatt. De az ma már elmúlt. Pedig nem árulnak zsákbamacskát most sem az asszonyok, megmond­ják nyíltan egymásnak véleményü­ket, de nem fajul veszekedéssé, mert a vezetőség vigyáz erre. Gyorsok Istvánnénak jó az ember­ismerete, ügyes asszony, ért az emberek nyelvén. Nem fukarkodik a dicsérettel, de korhol is, ha kell. Kommunista asszony. Sokat fárado­zik, szaladgál és úgy dolgozik a nőtanácsban, ahogy azt tőle elvár­ják. Maradéktalanul, becsülettel eleget téve, jól elvégzi pártmegbí- zatását. Somi Benjaminné ÍREK I— SPORTVONATKOZÁSU ADA­TOKAT találtak a közelmúltban a Szekszárdi Levéltárban, amelyek a Magyar Tanácsköztársaság idejéből maradtak fenn. A leletek bizonyít­ják, hogy akkor is élénk sportélet volt a megyében, mert a Tanácsköz­társaság nagy gondot fordított, első­sorban a munkások és parasztok sportolására. Vannak adatok Szek- szárd, Dombóvár, Bonyhád sportéle­téről. — KI A LEGNÉPSZERŰBB? Olasz filmsztárok versenyre keltek, hogy ki kapja a legtöbb külföldi le­velet. A győztesek, akik naponta át­lag 15 levelet kapnak külföldi ra­jongóiktól: Sophia Loren, Gina Lollo brigida, Marcello Mastroianni, Vit- torio de Sica és Antonio Cifariello. Napi 10 levelet kap többek között Giovanna Ralli, Silvana Pampanini és Antonella Lualdi. Naponta ösz- szesen 200 levél érkezik az országba olasz filmcsillagok külföldi tiszte­lőitől. — KÉTEZER FORINTOT fordít a községi könyvtár könyvállományá­nak bővítésére a községfejlesztési alapból a kajdacsi községi tanács. — NEM MEZTELENEK MÁR A BÁLI LÁNYOK. Oka asszony, a hiá nyos öltözéket viselő szépségeiről hí­res Bali-sziget alkormányzójának fe lesége kiharcolta az indonéz kong­resszusban, hogy a szigetvilág min­den lánya köteles európai módra öltözködni, ahogyan Jáva-szigetén és több más szigeten már régebben bevezették. A sok útleírásban meg­örökített Bali-szigeti szépségek ezen túl tehát kénytelenek elrejteni bá­jaikat. — UJ KAZÁNHÁZZAL bővült ' a Kölesdi Sajtüzem. A kazánház meg­felelő mennyiségű gőzt biztosít, s mi nőségi munkát végezhetnek az üzem ben. — MENTÖCSÖNAK MŰANYAG­BÓL. Mentőcsónakot készítettek mű anyagból Bremerhavenben. A 8 mé­ter hosszú és közel 3 méter széles csónakot alulról nehéz ballaszt tart­ja úgy, hogy a legnagyobb hullám­verés idején sem borul fel. Külön berendezés a csónakot egy percen belül felszínre hozza, ha lebocsátás- kor véletlenül orrával zuhanna a vízbe és teljesen elmerülne. Diesel motor hajtja, rádióállomása is van, s 12 ember'számára nyújt menedé­ket. — A VENDÉGLÁTÓIPARI VÁL­LALATNÁL az ételforgalom a múlt év negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 277 000 forinttal növekedett. Ugyan­akkor jelentősen csökkent a szeszes­ital fogyasztásból származó bevétel. — UJ LABORATÓRIUMI HELYI­SÉGET építettek a Tamási Tejüzem ben, melyben naponta végzik a be­érkező tej ellenőrzését. A berendezés hez szükséges felszereléseket (a mű­szerek kivételével) házilag készítet­ték el. — PETRÓLEUMBÓL KÉSZÜLT MŰROST. A Montecatini nevű leg­nagyobb olasz vegyikombinát arány lag alacsony költséggel előállítható újfajta műrost gyártását készíti elő. Szakértők véleménye szerint a poly- propilénből készült petróleumszár­mazék rendkívül rugalmas, ellen­álló és pehelykönnyű. A gyár véle­ménye szerint ruha- és bútorszöve­tek készítésére igen alkalmas és egyéb gyakorlati felhasználásra is kerülhet. Az olasz cég megállapítá­sa szerint a műrost előállításának önköltsége kilónként 1,28 dollár. — A TOLNA MEGYEI Talajerő- gazdálkodási Vállalat szekszárdi te­lepén megkezdték a fürdő, az öltöző és az ebédlő építését. A nagytormásiak kongresszusi versenye A Nagytormási Állami Gazda­ság dolgozói a pántkongresszus tiszteletére azt vállalták, hogy a növénytermelésben 254 750 forin­tot, az állattenyésztésben pedig 151 909 forintot kitevő árut ter­melnek terven felül. Ez a megyei állami gazdaságok kongresszusi versenyvállalása közül a legala­csonyabb. «-Nem mertünk többet vállalni, mert tervfeladataink jó­val nagyobbak, mint az elmúlt 10 esztendő bármelyikében voltak. Búzából például 12,4 mázsát kell termelni egy holdon. Ez a mi ta­lajviszonyaink között kiváló ter­mésnek számít. A gazdaság nyolc évre visszamenőleg nem ért el át­lagban 10 mázsás holdankénti bú­zatermést. Legtöbb kenyérgabonát — 13,67 mázsát — 1957-ben taka­rítottunk be, de amint mondják, ilyen eredmény még nem volt Zomba konyákén. Mégis vállal­tuk, hogy 20 kilóval emeljük a búza holdankénti átlagtermését. Ez nem tűnik soknak, de mi örü­lünk, ha teljesíteni tudjuk, mert mégis csak 100 ember évi kenyere, amit terven felül adunk a nép­gazdaságnak« i— mondja Kiss Jó­zsef, a gazdaság igazgatója. A nagytormásiak kongresszusi versenyével kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy alaposan meg­fontolt, minden tekintetben reális vállalás. Egyrészt azért, mert a gazdaság dolgozóinak és vezetői­nek több éves helyi termelési ta­pasztalatai alapján vetették pa­pírra, másrészt minden szükséges feltételt biztosítottak ahhoz, hogy teljesítsék, amit vállaltak. Ami a többtermeléshez elenged­hetetlenül fontos, a jó szakmai irá­nyítást illeti, arról a főagronómus és az üzemegység vezetők gondos­kodnak. ösztönzi őket, hogy a gaz daság igazgatója 3000 forintot tű­zött ki annak a szakembernek, akinek a területén legmagasabb lesz a termés. A dolgozók fokozot­tabb anyagi érdekeltségéről a töb­bi között az igazgató is gondos­kodott. Mintegy 20 000 forint jutal­mat tűzött ki annak a tehenész­nek, traktorosnak és a többi üzem ágbeli dolgozónak, aki augusztus 20-ig a legjobb eredményt éri el. Az összeget ekkor osztják majd ki a verseny első szakaszának győzte­sei között. Nem érdektelen megemlíteni azt sem, hogy a kongresszusi verseny keretén belül vannak már figye­lemreméltó eredmények A növen­déküsző gondozók például olyan jól dolgoztak áprilisban, hogy a tervezett 14 kiló helyett 23,52 kiló volt egy-egy növendékmarha súly gyarapodása. A tejtermelés kivé­telével hasonlóképpen túlteljesí­tették előírt tervfeladataikat az állattenyésztés többi ágában dol­gozók is. A tejtermelés növelésére pedig a vezetőség máris megtette az intézkedést, aminek egész biz­tos szintén lesz eredménye. A növénytermelésben most még nem lehet értékelni a versenyt. De az említésreméltó, hogy a határ so kát ígér. A gabonák kalászolnak, mai állapotukból ítélve, rekord- termést ígérnek. A cukorrépa szépen sorol, rövidesen befejezik egyelését. De készen állnak a nö­vénytermelők arra is, hogy ame­lyik pillanatban kell, megkezdjék a szálastakarmány betakarítását és az általános növényápolást. t l Kellemetlen Kérdéseink A szekszárdi háztartási bolt előtt és a vele szemben lévő benzinkútnál hónapokkal ezelőtt felszedték a be­ton egy részét, de vissza mind a mai napig nem rakták. Ugyan med­dig hagyják ezt a részt ilyen álla­potban csúfoskodni? Vagy talán arra várnak, hogy az ott ugrándozó gyerekek közül valamelyik lábát törje? Nem vitatjuk a MÉH Széchenyi utcai átvevőboltjának fontosságát. Minden bizonnyal nagyjelentőségű a munka, amit végez. Ennek ellené­re mégis megkérdezzük, nem lehet­ne ezt a boltot elhelyezni a főutcá­ról, a cukrászda szomszédságából s valahol másutt, mondjuk az Arany János utcában helyet adni neki? Egyszerű cserével meg lehetne olda­ni. Mit terveznek még a Bajcsy-Zsi- linszky utcai húszlakásos bérház és a régi fürdőépület közé? Jelenleg ugyanis a következők találhatók: trá gya és szemétdomb, a BELSPEDNEK átmeneti és alkalmi kocsiállomása, s néha még egy vándor kovácsműhely is megjelenik, hogy fülsiketítő csö­römpölés, zörgés közepette javítsa a kocsikat. Több helyről érkezik panasz a bol­tok nyitvatartási ideje miatt. Való­ban mi sem tartjuk szerencsésnek azt, hogy a boltok (nem az élelmi­szerüzletekről van szó) éppen ab­ban az időben tartanak nyitva, ami­kor a dolgozók munkahelyükön tar­tózkodnak. A reggel fél nyolctól nyolcóráig tartó idő nem elég ah­hoz, hogy a vásárlásokat lg lehessen bonyolítani. Éppen ezért megkérdez­zük: nem lehetne ezen, a dolgozók érdekében változtatni? Pakson a község és a hajóállomás között húzódó 6-os műút helyettesíti a korzót. Délután öt óra után, ün­nepnapokon délelőtt is sétálók le­pik el az utat, a járművek pedig csak üggyel-bajjal tudnak közieked ni. A gépkocsivezetők valósággal fél nek attól, ha Pakson kell keresztül- hajtaniok. Nem lehetne változtatni ezen? A változást persze nem úgy képzeljük, hogy a járművek közle­kedjenek másutt...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents