Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-30 / 125. szám
▼ A párt megalapozott, helyes és eredményes agrárpolitikája találkozott a parasztság széles rétegeinek érdekeivel és akaratával Dobi István elvtárs hesxéde a Termelősxövetkexeti Tanács ülésén „ _________________________________________TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG___________________________ 1959. május 30. P énteken délelőtt az Élelmi- szeripari Dolgozók Szakszervezete . székházának nagytermében ülés tartott a Termelőszövetkezeti Tanács. Az ülésen megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Tömpe István a földművelésügyi miniszter első helyettese, az MSZMP KözDobi István elvtárs beszéde Dobi István bevezetőben a termelőszövetkezeti gazdaságok eredményeivel foglalkozott. — Megállapíthatjuk — mondotta —, hogy a termelőszövetkezetek az 1957—58-as gazdasági évben megtartották fölényüket az egyéni termelőkkel szemben, sőt a termelés számos területén tovább növelték azt. Erre a gazdasági évre már ezért is úgy tekinthetnénk, mint amely esztendő egész parasztságunk előtt hatásosan és meggyőzően tudta bizonyítani a szocialista mezőgazdaság felsőbbrendűségét. Az elmúlt gazdasági évben szövetkezeteink országosan 1,8 q búzával. 1.5 q rozzsal, 1,4 q burgonyával, 12,7 q cukorrépával termeltek többet katasztrális holdanként, mint az egyéni gazdák. Százalékban kifejezve ez azt jelenti, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságok búzából 27 százalékkal, rozsból 28 százalékkal, tavaszi árpából 16 százalékkal, zabból 10 százalékkal, burgonyából 2,5 százalékkal, cukorrépából pedig 12 százalékkal több termést takarítottak be kát. holdanként, mint az egyéni termelők. A termelési versenyben élenjáró Í5 termelőszövetkezet átlagában 100 kát. hold szántóterületre a fontosabb növényféleségekből jutó termésmennyiség, kenyérgabonából 313, árpából 174. kukoricából 237, cukkorrépából pedig 634 mázsának felel meg. A termelőszövetkezetek növény- termelésében még mindig hiba — bár az utóbbi években jelentős az előrehaladás —, hogy a közös terület viszonylag kis százalékán termelnek kukoricát, ami pedig az egyik legfontosabb takarmányalapot biztosítja. Másik fogyatékosság, amelyre megítélésem szerint fel kell figyelnünk, az, hogy a szövetkezeti gazdaságban tovább csökkent az öntözött terület aránya és úgy A német agresszió története ponti Bizottságának tagja, K. Nagy Sándor, a földművelésügyi minisztérium szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője, a párt Központi Bizottságának tagja, Ti sza József a Termelőszövetkezeti Tanács titkára, továbbá neves tudósok és gyakorlati szakemberek. A tanácskozást Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára nyitotta meg, majd Dobi István tartotta meg elnöki beszámolóját. vélem, hogy az illetékeseknek körültekintően meg kellene vizsgálni ennek okát. Több termelő- szövetkezetben kihasználatlanul hagyják ai öntözésre beállított drága költségen már kiépített területeket is. A szövetkezeti gazdaságokban mintegy 1,5 százalékkal növekedett az istállótrágyázott terület. 1958-ban már a közös terület 19,9 százalékát istállótrágyázták. Lényegében megnőtt az egy kát .hold szántóterületre felhasznált műtrágya mennyiség is, amely az 1957. évi 32,6 kg-róí 1958-ban már 97,8 kg-ra növekedett. Az átmenetileg háztáji gondozásban tartott közös állatállománnyal együtt a termelőszövetkezetek állatállománya számosállatban kifejezve 370 423-ra emelkedett a tavalyi 192 352-vel szemben. Az idei szövetkezeti fejlődés egyik fontos jellemzője, hogy fejlett állattenyésztő vidékek kerültek szocialista gazdálkodásba, amely széles lehetőségeket teremt a termelőszövetkezetek állattenyésztésének gyorsabb fejlesztésére. Növekedett a közös vagyon Az elmúlt évben a termelőszövetkezeti gazdaságok tovább növelték közös vagyonukat, amely egyrészt az ez évi és a következő évek termelését alapozza meg, másrészről pedig éppen a termelés megalapozása révén biztonságossá teszi a tagok részesedését is. A termelőszövetkezeti gazdaságok egy év alatt az összes terület minden kát. holdjára számítva álló vagyonukat 333 Ft-tal, a fel nem osztható szövekezeti alapot 102 Ft-tal, összes vagyonukat 408 Ft- tal, a tisztavagyont pedig 104 Ft- tal növelték; többsége földdel rendelkező, s 1941. április 6-án német fegyveres erők behatoltak Görögországba és Jugoszláviába. Ismét figyelmeztetés nélkül jártak el, alig tíz nappal azután, hogy Németország egyezményt írt alá Jugoszláviával, amely egyezményben Németország kijelenti, hogy tiszteletben tartja Jugoszlávia szuverénitását és területi épségét. Nem sokkal ezután, 1941. június 21-én a német fegyveres erők hadüzenet nélkül betörtek a Szov jetunióba. Erre a támadásra már régebben készültek, mert elképzelésük szerint a Szovjetunió háborújukat nyersanyaggal és mun kaerővel fogja táplálni. E háborúkkal az volt a céljuk, hogy a német fajelméletet a gyakorlatba átültessék. Ebből az elméletből az következett, hogy a németeknek állítólag — mivel a felsőbbrendű fajhoz tartoznak, — »joguk« van más népek kizsákmányolására építeni a maguk jólétét. Ez az »elmélet« azt hirdette, hogy a német fasiszta bitorlókat r.em köti sem törvény, sem az emberi erkölcs általánosan ismert tételei. Ezeknek az »embereknek« minden tette igazolást ta Iái a »faji felsőbbrendűség eszméjében«, bármennyire visszataszítóak és aljasok, bármennyire kegyetlenek és szörnyűségesek is voltak ezek a tettek. Ennek a német fasiszta fajelmé letnek egyúttal az is volt a feladata, hogy »tudományosan meg alapozza« a demokratikus orszá gok elleni náci támadások előkészítését, amelyekre a hitleristák lázasan készülődtek' németországi uralmuk egész ideje alatt. A fajelmélet kiszolgáló szerepe tehát abban áll, hogy igazolja azt az összeesküvést, melynek célja a német imperialista klikkek rabló törekvéseinek megvalósítása volt. A bűnös összeesküvésnek az volt a célja, mint már említettük, hogy rabló »új rendet« létesítsen Európában. Az új rend terrorista rendszert jelentett, amelynek segítségével a hitleristák minden megszállt országban megsemmi sílettek minden demokratikus in- té mányt, felszámolták a lakosság polgári jogait és ezeket az országokat rabló módon kizsákmányolták és kifosztották. Ezeknek az országoknak, elsősorban a szláv országoknak a lakosságát, különösen az oroszokat, ukránoA termelési versenyben élenjáró termelőszövetkezetek közül a székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezetben a fel nem osztható szövetkezeti alapot 1496 Ft- tal, a tisztavagyont 2767 Ft-tal, a gazdálkodási eredményük 45 százalékával növelték a múlt évben minden szántó egységre vonatkoztatva. Az elmúlt gazdasági évben a termelőszövetkezetek országosan 10 073 Ft közösből eredő jövedelmet biztosítottak minden egyes szövetkezeti tagnak. A versenyben résztvevő termelőszövetkezetek közül a székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezetben 25 007 Ft, a besnyői Sallai Termelőszövetkezetben 23 117 Ft közös jövedelem jutott egy-egy tagra. Jelentősen megnövekedett a termelőszövetkezeti tagok részvétele a közös munkában is. Ennek két említésre méltó oka van: az egyik, hogy a szövetkezetekben az egy tagra jutó terület 1958-ban 0,7 kát. holddal, a szántóterület pedig 0,5 kát. holddal növekedett 1957-hez képest; a másik pedig, hogy a szövetkezetekben tovább javult a munkához való viszony. Mindezek következtében az egy tagra jutó teljesített munkaegységek száma az 1957. évi 198-ról 322-re emelkedett. örvendetes a készpénz-részesedés számottevő növelése. Amíg 1957-ben az egy tagja jutó részesedés 66 százaléka volt a természetbeni, és csak 34 százaléka a készpénz, addig 1958-ban már a készpénz-részesedés aránya 50 százalék volt. Dobi István ezután a termelőszövetkezeti mozgalomban végbement mélyreható változásokról beszélt. Ez év március 31-én a már közös gazdálkodást folytató, valamint a nyárvégi kezdésre alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok együttes száma: 4517. ősz szes közös földterületük: 4 013 835 katasztrális hold, amelyből szántó: 3 120 587 katasztrális hold. A termelőszövetkezetek összes föld területe 1958. december 31 -éhez viszonyítva több mint kétszeresére növekedett. 'A mezőgazdaságii termelőszövetkezetekben és termelőszövetkezeti csoportokban közös gazdálkodást folytató és belépett családok száma az 1958. évi december 31-én nyilvántartott 143 229-ről 446 229-re, a tagok száma pedig 168 920-ról 512 062-re emelkedett. A belépő családok túlnyomó kát, beloruszokat, lengyeleket, cseheket, szerbeket, szlovéneket és zsidókat könyörtelenül üldözték és könyörtelenül kiirtották. Ismeretesek az auschwitzi, máj daneki gázkamrás táborok, amelyekben több mint öt és félmillió teljesen ártatlan embert gyilkoltak meg, Lengyelország Csehszlovákia, a Szovjetunió, az Egye sült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és más demokratikus országok polgárait, de meg kell említeni még a szmolenszki, sztavropoli, harkovi, kijevi, Ívovi, poltavai, novgorodi, oreli, rovnoi, dnyepropetrovszki, odesz- szai, kamenyec-podolszkiji, gomeli keresi, Sztalingrád-kerületi, kau- naszi, rigai stb. koncentrációs táborokat és rajtuk kívül még sok más tábort, amelyben a hitleristák százezrével kínozták a szovjet polgári lakosságot, valamint a vörös hadsereg harcosait és parancsnokait. A Szovjet Rendkívüli Állami Bizottság vizsgálatai alapján meg állapítást nyert, hogy a németek több mint kétszázezer embert löt lek agyon a liszenyici erdőben. (Folytatjuk.) ezen belül is igen jelentős rész a középparaszti csalód. Amíg az elmúlt év végén az összes szövetkezetben gazdálkodó család 49 százalékának volt saját földje és 51,1 százaléka földnélküli volt, addig jelenleg az összes csa Iád 82 százaléka földdel rendelkező és csupán 18 százaléka a földnélküli. A múlt évi december 31-től ez év március 31-ig a 0-7 katasztrális holdig terjedő földterülettel rendelkező szövetkezeti családok aránya 31,3 százalékról 27 százalékra, a 15 holdon felülieké 1,4 százalékról 5 százalékra növekedett. Végeredményben ez azt jelenti, hogy ez év koratavaszán a dolgozó parasztságunk jelentős, földdel ren delkező, rétegei indultak el a sző vétkezés útján, amit összefoglalóan és meggyőzően fejez ki az, hogy a tagok által bevitt saját föld aránya a szövetkezetek hasz nálatában lévő összes földterülethez képest, három hónap alatt 21 százalékról 71 százalékra emel kedett. E szép eredmények elérését a munkás-paraszt hatalomnak az ellenforradalom Utón történt meg erősödése tette lehetővé. A Magyar Szocialista Munkáspárt meg alapozott, helyes és eredményes agrárpolitikája találkozott a parasztság széles rétegeinek érdekeivel és akaratával. A szövetkezetek ellenforradalom utáni fej lődését az jellemezte, hogy a tagoknak a szövetkezethez való ragaszkodása megnövekedett, szorgalmas munkával rövid idő alatt eltüntették az ellenforradalom következtében, közös gazdaságaikat ért károsodásokat. Az utóbbi években különösen növény- termelésben az országos átlagot lényegesen meghaladó eredményeket mutatnak fel. Mindezek eredményeképpen megnövekedett a szövetkezetek és szövetkezeti parasztok tekintélye az egyé nileg dolgozó parasztság előtt, parasztságunk mind szélesebb rétegei ismerik fel, hogy a modern nagyüzemi mezőgazdasági termelés az egész világban utat tör magának és ha meg akarjuk állni helyünket a nemzetközi gazdasági küzdőtéren, mi sem maradhatunk meg elaprózott kisparcelláink keretei között. Az eddigiektől különösen eltérő és általános jellemzője volt az ez évi gyors fejlődésnek a sző vetkezeti községek alakulása. A mezőgazdaság szocialista átalakulásánál?: ez a módszere már az eddigi tapasztalatok alapján is kedvezőnek értékelhető. Egy- egy községnek, településnek a szövetkezeti gazdálkodásra egyszerre történő áttérése lehetővé teszi számunkra a szövetkezeti nagyüzemi táblák kialakítását, közbeeső tagosítások végrehajtása nélkül. Á szövetkezetek szervezeti és gazdasági megszilárdítása A termelőszövetkezeti mozgalom előbbiekben említett nagyarányú számbeli fejlődése csak akkor jelenthet végleges sikert és hozhat megfelelő eredményeket, ha a megalakult és nagyobb mér tékben megnövekedett szövetkezetek szervezetileg és gazdaságilag a lehetőséghez mérten rövid időn belül megszilárdulnak. Ez év elején a szövetkezeti köz ségek százainak megalakulása so rán a fejlődés gyors üteme miatt az ellenségnek nem volt lehetősége a munka akadályozására, za varására. Azóta a mezőgazdaság szocialista építésének ellenségei a szocializmus falun történő előrehaladásán érzett elkeseredésükben a nyugati hírügynöksé- ; gek, rádiók támogatásával imittamott igyekeznek zavart kelteni; Egész sorát hallani a sokszor egészen ostoba, de mindenképpen kártékony szándékú híreszteléseknek. Természetesen az esetek túlnyomó többségében ezeket a híreszteléseket a termelőszövetkezeti tagok és a dolgozó parasztok maguk is elítélik, mun kájukat a párt és kormányzat 2 és féléves őszinte, világos és emberséges politikájából nyert bizakodással zavartalanul végzik. A termelőszövetkezeti mozgalom már tíz évre tekinthet visz- sza, mégis a most szövetkezetbe lépő dolgozó parasztoknak sok, bár nem teljesen ismeretlen, de számukra új fogalommal kell megbarátkozni. Az, hogy a szövetkezeti élettel járó, számukra új jelenségekkel, milyen gyorsan és eredményesen ismerkednek meg, sokban függ attól, tudunk-e az új közösségben olyan szellemet kialakítani, amelyben minden egyes tsz tag érzi és érti, hogy a termelőszövetkezet gazdája, tulajdonosa. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új szövetkezetek vezetői, akiknek nagyüzemi vonatkozásban gyakorlati tapasztalataik még nincsenek, határozottan igénylik és nagyon szívesen fogadják, a régebbi termelőszövetkezetek tapasztal vezetőinek segítő szándékú javaslatait. Az ilyen segítségnyújtásban és tanácsadásban mindig törekedjünk arra, hogy az új szövetkezeti vezetők már most szokjanak hozzá a termelőszövetkezeti élet természetéből, lényegéből folyó alapvető törvényhez, ahhoz, hogy a szövetkezet a tagoké. Ahol a vezetőség mindenben szorosan a ta gokkal együttműködve, véleményükre és ennek alapján segítségükre támaszkodva dolgozik, a szövetkezet életében a még esetleg előforduló rosszindulat sem tehet kárt. Az őszi kezdésre alakult szövetkezetekben hasznosítanunk kell minden olyan kezdeményezést, amely a közös gazdálkodás megindulására és megalapozására irányul. Kormányzatunk a termelőszövetkezetek tömeges megalakulása után a rendelkezésre álló anyagi eszközök mozgósításával a népgazdaság erejéhez mérten mindent elkövetett, és a jövőben is el fog köventi, hogy megfelelő támogatást nyújtson az új közös gazdaságok elindításához. Népgazdaságunk korlátozott teherbíró képessége megkívánja, hogy a szükséges anyagi eszközök előteremtése céljából minél szélesebb körben mozgósítsuk a szövetkezetbe tömörült parasztság saját erőforrásait, melyhez mint alaphoz, az állam erejéhez képest hozzájárul. Dobi István példaként megemlf tette több más újonnan alakult termelőszövetkezet őszi felkészülését, majd így folytatta: — A feladatok megoldásában, a párt- és állami szervek dolgozói mellett, nagy segítséget nyújthatnak a Termelőszövetkezeti Tanács tagjai és megyei megbízottai is. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a tanács tagjai. megbízottai mindenütt bekapcsolódva a munkába, a legszorosabban az illetékes szervekkel együtt működve dolgozzanak. Moz gósítsanak minél több a körzetükbe tartozó termelőszövetkezet erre alkalmas elnökét, vezetőjét és velük együtt nyújtsanak hatékony, konkrét támogatást az új, vagy a közös gazdálkodást még nem folytató termelőszövetkezetnek — fejezte be beszédét Dobi István. «»«Mm A lottó e heti nyerőszámai: 5, 25, 41, 52, 89
