Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-26 / 121. szám
VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KEDD 1959. május 28. IV. évfolyam, 121. szám. Ára : 50 fillér Gyermeknapi előkészületek Bikácson két nemzetiség együtt: az őslakos németfek és a Felvidékről a felszabadulás után betelepült magyarok. Az első időkben volt ugyan köztük néha ellentét, de a falu közös problémái, gondjai megszüntették az ellentéteket és ma már a német és magyar lakosság egyaránt, együttesen termelőszövetkezetben gazdálkodik. Szombaton este magyar—német estet rendezett a nőtanács és a Ha zafias Népfront a községi kultúr- otthonban, azzal a céllal, hogy a két nemzetiség még közelebb kerüljön egymáshoz, hogy a magyarok megismerjék a német nemzetiség mai problémáit — és hogy közösen elszórakozzanak. Ilyen találkozót eddig még nem rendeztek Bikácson és így — érthetően — olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a kultúrterem kicsinek bizonyult. A találkozót Grósz Mihály v. b.- titkár nyitotta meg, majd az úttörők köszöntötték magyarul és németül a megjelenteket, és virágcsokrokat nyújtottak át dr. Wild Frigyesnek, a Magyarországi Németek Szövetsége főtitkárának. Az úttörők magyar és német nyelvű szavalatai, énekszámai után dr. Wild Frigyes mondott beszédet: — Üdvözlöm azokat a találkozókat, amelyeken magyarok és németek együtt vannak, a proletár nemzetköziség szellemében a fejlődésről, a békéről tanácskoznak. Éppen az idén 233 éve annak, hogy a német telepesek ideköltöztek Bikácsra, Moson megyéből, a Fertő vidékéről. A napokban adtunk hírt arról, hogy több száz erő- és munkagép érkezik megyénk gépállomásaira, hogy a megnagyobbodott termelőszövetkezeti területeken is időben tudják a munkát bevégezni. Az elmúlt napokban a várdombi gépállomásra érkezett az első gépszállítmány, hat 45 lóerős Belorusz traktor. Továbbá 10 U 28-ras univerzális traktor és há rom DT lánctalpas traktor. A gép Zenei általános iskolát terveznek Ooisykádra A bonyhádi járási és községi tanács zenei általános iskola létesítésén fáradozik. Különböző hi vatalos szervekkel már megtörtént a megállapodás az iskola létesítésére, most már csak az engedélyezés van hátra. Amennyiben a művelődésügyi szervek az engedélyt,.megadják, úgy az ősz folyamán egy 35—40 fős első osztállyal megkezdi munkáját az iskolai A jelentkező, körülbelül 120 elsőosztályosból válogatják majd ki a zenei általános iskola növendékeit. Az iskola feltöltése és nyolc osztállyá bővülése fokozatosan történik a következő években. Szemben a rendes általános iskola tanrendjével a heti 2 óra énekoktatás helyett a zenei általános iskolában havi 32 órában lesz zene- és énekoktatás. A török hódoltság után elnéptelenedett országban sok nélkülözés, küzdelem várt a telepesekre, ahogyan az abból a korból származó mondás is tanúsítja: „Az apáknak tód (halál), a fiúknak not (baj), csak az unokáknak brot (kenyér)”. Dr. Wild Frigyes azután arról beszélt, hogyan találtak hazára itt a német telepesek, hogyan vettek részt az 1848-as szabadságharcban, hogyan harcoltak a Tanács- köztársaságért 1919-ben a magyarokkal együtt. — A második világháború idején a nácizmus az itt élő németeket szembe akarta fordítani a magyarokkal. Sokaknál ezt sikerült is elérni, de többen voltak, akik nem vállaltak közösséget a nácizmussal — mondotta, majd a továbbiakban arról beszélt, hogy a felszabadulás után ittmaradt németek helyzete hogyan alakult, hogyan vették ki és veszik .ki részüket a szocializmus építéséből a magyarokkal közösen. Beszélt még a párthatározatokról, amelj'ek a nemzetiségi kérdésekkel foglalkoznak, hogy a párt és a kormány hogyan biztosítja a német nemzetiség jogait; A német nyelvű középiskolák, nemzetiségi kultúresoportok, újságok, az például, hogy a nemzetiségnek négy képviselője van a parlamentben — mind azt bizonyítják, hogy teljes jogú állampolgárai az országnak. Röviden német nyelven is beszélt dr. Wild Frigyes, azután tovább folytatódott a műsor. Különösen a budapesti Henschell állomásra összesen 28 Belorusz traktor fog érkezni a közeljövőben; A gépállomás főagronómusá- nak tájékoztatása szerint az új szovjet gépekkel járatás után körülbelül 10 nap múlva indulnak. Tervük szerint silókombájnt huzatnak vele, és a növényápolásban használják ezeket a gépeket. Az őszi takarmánykeverék silózását a bátaszéki Búzakalász Tsz- ben kezdik majd. Szűcs Tériké szeme a vékony fonalakat figyeli, miközben beszélgetünk. A sok-sok fonál súrlódásának alig hallható zaja egybefolyik a gépek dübörgő robajával. Kiabálnunk kell, hogy megértsük egymás szavát. Tériké egy pillanatra sem veheti le szemét a fonalakról. Van úgy, hogy másodpercenként elszakad egy-egy fonál, de előfordul az is, hogy csak negyedóránként. Előre nem lehet tudni. Figyelni kell. A csomózó lánynak fontos, hogy jó legyen a szeme. Amikor egy szál megszakad, már ugrik is, hogy ősz- szekösse. Megtudom tőle, hogy tizenötéves kora óta dolgozik a Tolnai Selyemfonóban. Most tizenkilenc éves és résztvesz a kongresszusi versenyben.-■ — Ez az első versenye? — Nem. Ferenc énekszámai arattak nagy sikert. Az egyik énekszámon például sokat derültek a közönség német tagjai. Majd elmesélték a magyaroknak is: az ének egy bácsiról szól. akinek feleségét távollétében felkeresi egy fiatal legény. A bácsi közben hazamegy, a legény kiugrik az ablakon, miközben kiveri az ablaküveget. És az öreg a kitört ablaküveg miatt méltatlankodik. Mire a műsor befejeződött, kint az udvaron a kondérokban is megfőtt a pörkölt. Magyar—német találkozóról lévén szó, a szakácsnők is — özv. Goda Lászlóné, özv. Meix- ncr Andrásné és Gulyás Ist- vánné — a két nemzetiséget képviselték. A vacsora után a fiatalok tánc- rakerekedtek, az öregebbje pedig összeült csendes poharazgatásra, beszélgetésre. De egy-egy polkára viszont ők is „beszálltak” a fiatalok közé. Vasárnap délelőtt két hatalmas Ikarusszal 100 földrajztanár, tudományos kutató érkezett városunkba Budapestről, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Földrajzi Társaság és a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet kezdeményezésére, a megyei TIT-szer- vezet kalauzolása, vendéglátósa mellett. Már maga az is érdekes látvány volt, amint hosszú sorban kígyózott fel a csoport a Kálváriára, s már útközben is tanulmányozhatták a lineáris erózió elleni védekezést, a pan nontengeri (felsőpliocén) üledé kék, vetődések, löszaknák, lösz tornyok, löszszakadókok, stb. sorát. Felérkezve aztán dr. Pataki József, a TIT-szervezet képvise „Csomózólány” — Milyen versenyben vett részt utoljára? — A november 7-e tiszteletére rendezett versenyben. — És milyen helyezést ért el? — Első lettem. Az asszonyok közül, akik a gubákat »főzik« mialatt Tériké a csomózást végzi, megszólal az egyik: — Már egy egész staférung- ra való zsebkendőt nyer lassan ez a kislány. — Miért, talán azt kapnak emlékbe a versenyben élenjárók? — Igen. Meg persze mást is. Van olyan is például, aki boroskészletet kap. — Tériké arcán zavartság lát szik. Szégyenlősen elpirul, ügy Szerte a megyében a nőtanácsok, a szövetkezeti nőbizottságok és a szülői munkaközösségek közös szervezésében nagyban készülnek az asszonyok a május 31-i gyermeknap megünneplésére. Nagyszabásúnak ígérkezik Tolnán is ez a nap. Zenés ébresztővel kezdődik az ünnepség, természetesen a gyermekeknek megfelelően, reggel 8 órakor. Ezután a Hazafias Népfront üdvözli a község összes gyermekét. Utána egész nap se vége, se hossza nem lesz a kedves szórakozásoknak. A nagyobbak futballmérkőzésen mérik össze erejüket. A nézők, szurkolók legnagyobb része majd a kisebbekből tevődik össze. A délutáni roller és kiskelője előadásából, melyet »A gaz dasági élet felszínformáló hatása« címmel tartott, még szem léletesebben láthatták milyen hatással van az emberi tevékenység a földfelszín alakulásában. A Sió-csatorna megépítése például a Sárköz feltöltő- dését eredményezte, míg a másik a remetei részen a szőlőtermesztés hatására lassan, de biztosan pusztul el a termőtalaj, éppen az egyéni kisparcel- lás gazdálkodás következtében. — Ha a kisüzemi gazdaság marad — mondotta többek között — rövid idő alatt nem ma rád lösz, erre is felhívta az elő adó a figyelmet. — Az utolsó órában vagyunk — mondotta — ezt a pusztulást csak a nagy üzemi gazdálkodással lehet látszik furcsának találja, hogy most ő van a beszéd középpontjában. Hirtelen szakadást vesz észre és néhány gyors mozdulattal összecsomózza. — Mit csinál legszívesebben szabadidejében? — Olvasok! — Mit szokott olvasni? — Verseket. — Talán szavalni is szokott? — Igen. — Most melyik költőtől olvas? — Vörösmarty tói. — Ki a legkedvesebb költője? — József Attila. — Miért? — Mert az nagyon szépen tu dott írni rólunk, munkásokról — válaszolta, aztán mivel megint megszakadt az egyik fo nál. gyorsan ellépett mellőlem: elvégre nem maradhat le a ver senyben a beszélgetés miatt. H. T. rékpár-versenyben azonban már ők is rajthoz állnak. Ott lesznek majd a ringlispilnél, a bábműsoron is, melyek mind-mind az ő szórakozásukat szolgálják. Estefelé tábortűz és tűzijáték fejezi be a bizonyára sokáig emlékezetes napot, A szekszárdi járás többi községében is hasonló meglepetéseket készítenek elő a gyermeknapra. Fácánkertben, Medinán például fagylalttal, cukorkával vendégelik meg őket. Bátán közösen jutalmazza meg a nőtanács, a szövetkezeti nőbizottság és a szülői munkaközösség a gyermekeket. Az iskola egy-egy osztályának labdákat társasjátékokat ajándékoznak. megakadályozni. Itt a példa — mutatott rá a Kajmádi Állami Gaz.daság szekszárdi szőlészeté nek hatalmas újtelepítésű szőlő jére — a kőgátak építésével a nem lefelé való szőlőműveléssel, a lejtőszög megváltozásával itt meg tudják »fogni« a löszt. Csak így indulhat meg a komplex talajvédelem; Rövid városnézés következett ezután, majd a leány diákotthonban közös ebéden vettek részt a kirándulók. A Szek- szárd környéki dombvidék és a Sárköz földrajzával való közelebbi megismerkedés után itt e táj népművészetéből is kaptak ízelítőt. Az ebédlő bejáratánál sióagárdi és sárközi népviseletbe öltözött leányok fogadták őket. Se vége, se hossza nem volt a fényképezésnek, meiy- lyel a díszes ruhájú leányokat vették pergőtűz alá és a külön böző minták részletes tanulmányozásának, valamint a TIT- szervezet népművészeti kiállító sát tanulmányozták igen nagy érdeklődéssel. Ebéd után látogatást tettek Öcsényben is, ahol a legősibb hímzések, szőttesek, motívumait tekinthették meg. Utána a gemenci rezervátumba látogattak el, ahol gyönyörködhettek a szebbnél-szebb erdőrészletekben. A tanulságos, sok új élménynyel gazdagító kirándulást este egy parásztai és egy palánki pincelátogatással fejezték be. A szekszárdi bor legalább annyira tetszett a vendégeknek, mint a fogadtatás és az egész vidék. Meg kell még említeni, hogy e látogatást több ilyen hasonló is követi. A legközelebbire előreláthatólag június 28-án kerül üor. Magyar - némei baráti est Bikácson él Hegérkezeit az első gépszállítmány Száz földrajztanár, tudományos kutató látogatása Szekszárdon
