Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-26 / 121. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KEDD 1959. május 28. IV. évfolyam, 121. szám. Ára : 50 fillér Gyermeknapi előkészületek Bikácson két nemzetiség együtt: az őslakos németfek és a Felvidékről a felszabadulás után betelepült magyarok. Az első időkben volt ugyan köztük néha ellentét, de a falu közös problé­mái, gondjai megszüntették az ellentéteket és ma már a német és magyar lakosság egyaránt, együttesen termelőszövetkezetben gazdálkodik. Szombaton este magyar—német estet rendezett a nőtanács és a Ha zafias Népfront a községi kultúr- otthonban, azzal a céllal, hogy a két nemzetiség még közelebb kerüljön egymáshoz, hogy a ma­gyarok megismerjék a német nemzetiség mai problémáit — és hogy közösen elszórakozzanak. Ilyen találkozót eddig még nem rendeztek Bikácson és így — érthetően — olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a kultúrterem ki­csinek bizonyult. A találkozót Grósz Mihály v. b.- titkár nyitotta meg, majd az úttö­rők köszöntötték magyarul és né­metül a megjelenteket, és virág­csokrokat nyújtottak át dr. Wild Frigyesnek, a Magyarországi Né­metek Szövetsége főtitkárának. Az úttörők magyar és német nyelvű szavalatai, énekszámai után dr. Wild Frigyes mondott beszédet: — Üdvözlöm azokat a találkozó­kat, amelyeken magyarok és né­metek együtt vannak, a proletár nemzetköziség szellemében a fej­lődésről, a békéről tanácskoznak. Éppen az idén 233 éve annak, hogy a német telepesek ide­költöztek Bikácsra, Moson me­gyéből, a Fertő vidékéről. A napokban adtunk hírt arról, hogy több száz erő- és munkagép érkezik megyénk gépállomásaira, hogy a megnagyobbodott terme­lőszövetkezeti területeken is idő­ben tudják a munkát bevégezni. Az elmúlt napokban a vár­dombi gépállomásra érkezett az első gépszállítmány, hat 45 lóerős Belorusz traktor. Továbbá 10 U 28-ras univerzális traktor és há rom DT lánctalpas traktor. A gép Zenei általános iskolát terveznek Ooisykádra A bonyhádi járási és községi tanács zenei általános iskola lé­tesítésén fáradozik. Különböző hi vatalos szervekkel már megtör­tént a megállapodás az iskola lé­tesítésére, most már csak az en­gedélyezés van hátra. Amennyi­ben a művelődésügyi szervek az engedélyt,.megadják, úgy az ősz folyamán egy 35—40 fős első osz­tállyal megkezdi munkáját az is­kolai A jelentkező, körülbelül 120 elsőosztályosból válogatják majd ki a zenei általános iskola nö­vendékeit. Az iskola feltöltése és nyolc osztállyá bővülése fokoza­tosan történik a következő évek­ben. Szemben a rendes általános is­kola tanrendjével a heti 2 óra énekoktatás helyett a zenei álta­lános iskolában havi 32 órában lesz zene- és énekoktatás. A török hódoltság után elnéptele­nedett országban sok nélkülözés, küzdelem várt a telepesekre, aho­gyan az abból a korból származó mondás is tanúsítja: „Az apáknak tód (halál), a fiúknak not (baj), csak az unokáknak brot (kenyér)”. Dr. Wild Frigyes azután arról beszélt, hogyan találtak hazára itt a német telepesek, hogyan vettek részt az 1848-as szabadságharc­ban, hogyan harcoltak a Tanács- köztársaságért 1919-ben a magya­rokkal együtt. — A második világháború ide­jén a nácizmus az itt élő némete­ket szembe akarta fordítani a ma­gyarokkal. Sokaknál ezt sikerült is elérni, de többen voltak, akik nem vállaltak közösséget a náciz­mussal — mondotta, majd a to­vábbiakban arról beszélt, hogy a felszabadulás után ittmaradt né­metek helyzete hogyan alakult, hogyan vették ki és veszik .ki ré­szüket a szocializmus építéséből a magyarokkal közösen. Beszélt még a párthatározatokról, amelj'ek a nemzetiségi kérdésekkel foglal­koznak, hogy a párt és a kormány hogyan biztosítja a német nemze­tiség jogait; A német nyelvű középiskolák, nemzetiségi kultúresoportok, újságok, az például, hogy a nemzetiségnek négy képvise­lője van a parlamentben — mind azt bizonyítják, hogy teljes jogú állampolgárai az országnak. Röviden német nyelven is be­szélt dr. Wild Frigyes, azután tovább folytatódott a műsor. Kü­lönösen a budapesti Henschell állomásra összesen 28 Belorusz traktor fog érkezni a közeljövő­ben; A gépállomás főagronómusá- nak tájékoztatása szerint az új szovjet gépekkel járatás után kö­rülbelül 10 nap múlva indulnak. Tervük szerint silókombájnt hu­zatnak vele, és a növényápolás­ban használják ezeket a gépeket. Az őszi takarmánykeverék silózá­sát a bátaszéki Búzakalász Tsz- ben kezdik majd. Szűcs Tériké szeme a vékony fonalakat figyeli, miközben be­szélgetünk. A sok-sok fonál súrlódásának alig hallható zaja egybefolyik a gépek dübörgő robajával. Kiabálnunk kell, hogy megértsük egymás szavát. Tériké egy pillanatra sem veheti le szemét a fonalakról. Van úgy, hogy másodpercenként el­szakad egy-egy fonál, de elő­fordul az is, hogy csak negyed­óránként. Előre nem lehet tud­ni. Figyelni kell. A csomózó lánynak fontos, hogy jó legyen a szeme. Amikor egy szál meg­szakad, már ugrik is, hogy ősz- szekösse. Megtudom tőle, hogy tizenöt­éves kora óta dolgozik a Tolnai Selyemfonóban. Most tizenki­lenc éves és résztvesz a kong­resszusi versenyben.-■ — Ez az első versenye? — Nem. Ferenc énekszámai arattak nagy sikert. Az egyik énekszámon pél­dául sokat derültek a közönség német tagjai. Majd elmesélték a magyaroknak is: az ének egy bá­csiról szól. akinek feleségét távol­létében felkeresi egy fiatal le­gény. A bácsi közben hazamegy, a legény kiugrik az ablakon, mi­közben kiveri az ablaküveget. És az öreg a kitört ablaküveg miatt méltatlankodik. Mire a műsor befejeződött, kint az udvaron a kondérokban is meg­főtt a pörkölt. Magyar—német találkozóról lévén szó, a szakácsnők is — özv. Goda Lászlóné, özv. Meix- ncr Andrásné és Gulyás Ist- vánné — a két nemzetiséget képviselték. A vacsora után a fiatalok tánc- rakerekedtek, az öregebbje pedig összeült csendes poharazgatásra, beszélgetésre. De egy-egy polkára viszont ők is „beszálltak” a fia­talok közé. Vasárnap délelőtt két hatal­mas Ikarusszal 100 földrajzta­nár, tudományos kutató érke­zett városunkba Budapestről, a Magyar Tudományos Akadé­mia, a Magyar Földrajzi Tár­saság és a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet kezdemé­nyezésére, a megyei TIT-szer- vezet kalauzolása, vendéglátó­sa mellett. Már maga az is érdekes lát­vány volt, amint hosszú sorban kígyózott fel a csoport a Kál­váriára, s már útközben is ta­nulmányozhatták a lineáris erózió elleni védekezést, a pan nontengeri (felsőpliocén) üledé kék, vetődések, löszaknák, lösz tornyok, löszszakadókok, stb. sorát. Felérkezve aztán dr. Pataki József, a TIT-szervezet képvise „Csomózólány” — Milyen versenyben vett részt utoljára? — A november 7-e tiszteleté­re rendezett versenyben. — És milyen helyezést ért el? — Első lettem. Az asszonyok közül, akik a gubákat »főzik« mialatt Tériké a csomózást végzi, megszólal az egyik: — Már egy egész staférung- ra való zsebkendőt nyer las­san ez a kislány. — Miért, talán azt kapnak emlékbe a versenyben élen­járók? — Igen. Meg persze mást is. Van olyan is például, aki bo­roskészletet kap. — Tériké arcán zavartság lát szik. Szégyenlősen elpirul, ügy Szerte a megyében a nőtaná­csok, a szövetkezeti nőbizottságok és a szülői munkaközösségek kö­zös szervezésében nagyban ké­szülnek az asszonyok a május 31-i gyermeknap megünneplésére. Nagyszabásúnak ígérkezik Tolnán is ez a nap. Zenés éb­resztővel kezdődik az ünnep­ség, természetesen a gyerme­keknek megfelelően, reggel 8 órakor. Ezután a Hazafias Népfront üdvözli a község összes gyermekét. Utána egész nap se vége, se hossza nem lesz a kedves szóra­kozásoknak. A nagyobbak futball­mérkőzésen mérik össze erejüket. A nézők, szurkolók legnagyobb része majd a kisebbekből tevődik össze. A délutáni roller és kiske­lője előadásából, melyet »A gaz dasági élet felszínformáló ha­tása« címmel tartott, még szem léletesebben láthatták milyen hatással van az emberi tevé­kenység a földfelszín alakulá­sában. A Sió-csatorna megépí­tése például a Sárköz feltöltő- dését eredményezte, míg a má­sik a remetei részen a szőlőter­mesztés hatására lassan, de biztosan pusztul el a termőta­laj, éppen az egyéni kisparcel- lás gazdálkodás következtében. — Ha a kisüzemi gazdaság marad — mondotta többek kö­zött — rövid idő alatt nem ma rád lösz, erre is felhívta az elő adó a figyelmet. — Az utolsó órában vagyunk — mondotta — ezt a pusztulást csak a nagy üzemi gazdálkodással lehet látszik furcsának találja, hogy most ő van a beszéd közép­pontjában. Hirtelen szakadást vesz észre és néhány gyors mozdulattal összecsomózza. — Mit csinál legszívesebben szabadidejében? — Olvasok! — Mit szokott olvasni? — Verseket. — Talán szavalni is szokott? — Igen. — Most melyik költőtől ol­vas? — Vörösmarty tói. — Ki a legkedvesebb költő­je? — József Attila. — Miért? — Mert az nagyon szépen tu dott írni rólunk, munkásokról — válaszolta, aztán mivel megint megszakadt az egyik fo nál. gyorsan ellépett mellőlem: elvégre nem maradhat le a ver senyben a beszélgetés miatt. H. T. rékpár-versenyben azonban már ők is rajthoz állnak. Ott lesznek majd a ringlispilnél, a bábműso­ron is, melyek mind-mind az ő szórakozásukat szolgálják. Estefelé tábortűz és tűzijáték fejezi be a bizonyára sokáig emlékezetes na­pot, A szekszárdi járás többi köz­ségében is hasonló meglepe­téseket készítenek elő a gyer­meknapra. Fácánkertben, Medinán például fagylalttal, cukorkával vendégelik meg őket. Bátán közösen jutalmazza meg a nőtanács, a szövetkezeti nőbi­zottság és a szülői munkaközösség a gyermekeket. Az iskola egy-egy osztályának labdákat társasjátéko­kat ajándékoznak. megakadályozni. Itt a példa — mutatott rá a Kajmádi Állami Gaz.daság szekszárdi szőlészeté nek hatalmas újtelepítésű szőlő jére — a kőgátak építésével a nem lefelé való szőlőművelés­sel, a lejtőszög megváltozásá­val itt meg tudják »fogni« a löszt. Csak így indulhat meg a komplex talajvédelem; Rövid városnézés következett ezután, majd a leány diákott­honban közös ebéden vettek részt a kirándulók. A Szek- szárd környéki dombvidék és a Sárköz földrajzával való köze­lebbi megismerkedés után itt e táj népművészetéből is kaptak ízelítőt. Az ebédlő bejáratánál sióagárdi és sárközi népviselet­be öltözött leányok fogadták őket. Se vége, se hossza nem volt a fényképezésnek, meiy- lyel a díszes ruhájú leányokat vették pergőtűz alá és a külön böző minták részletes tanulmá­nyozásának, valamint a TIT- szervezet népművészeti kiállító sát tanulmányozták igen nagy érdeklődéssel. Ebéd után látogatást tettek Öcsényben is, ahol a legősibb hímzések, szőttesek, motívu­mait tekinthették meg. Utána a gemenci rezervátumba láto­gattak el, ahol gyönyörködhet­tek a szebbnél-szebb erdőrész­letekben. A tanulságos, sok új élmény­nyel gazdagító kirándulást este egy parásztai és egy palánki pincelátogatással fejezték be. A szekszárdi bor legalább annyira tetszett a vendégeknek, mint a fogadtatás és az egész vidék. Meg kell még említeni, hogy e látogatást több ilyen hasonló is követi. A legközelebbire elő­reláthatólag június 28-án kerül üor. Magyar - némei baráti est Bikácson él Hegérkezeit az első gépszállítmány Száz földrajztanár, tudományos kutató látogatása Szekszárdon

Next

/
Thumbnails
Contents