Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-24 / 120. szám

1959. május 24.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

7

11 bonyhádi ács, a paksi kőművesek és a tolnai szabó esete a munkavédelemmel

Sok érdekes dolog történik üzemekben, gyárakban.-Legutóbb néhány érdekes munkavédelmi históriát hallottam, néhány kisipari szövetkezeti vezetőtől. Hogy mindezeket most itt elmondom azért teszem: tanuljon belőle aki vei megtörtént, s az is, akivel még nem.

Bonyhádon, az egyik szövetkezet házat épített. A házon már az ácsmunkát is befejezték sőt a tetőfedő palát is felrakták, ami kor még egy kis igazítanivaló akadt a tetőn. Az ácsot felküldte a szövetkezet elnöke a tetőre dől gozni. Amikor az elnök a munkahelyről az irodába visszament, eszébejutott, hogy az ács nem vitt biztonsági övét és kötelet. Az elnök visszavitte a biztonsági berendezéseket. Az ács, az elnök utasítására szabályosan felkötötte derekára az övét, a kötél végét pedig a tetőzethez. Néhány óra múltán a elnök visszament ellen őrizni, vajon a munkavédelmi felszerelést használja-e a munkás. Legnagyobb meglepetésére az övét a tető egyik felén látta szabályosan kikötve — ember nél kül. A tető másik felén pedig a meredek palán a munkás füttyszó val dolgozott. Amikor megkérdez te miért nem köti fel az övét, a munkás azt válaszolta: »Hát mit gondol elnök elvtárs? Kinevetnének a szaktársak, hogy ács létem re kötélen lógok a tetőn.« Természetes, hogy a munkás végül is biztonsági övvel dolgozott tovább.

A paksi kőművesek híres emberek. A szövetkezetben dolgozó

iparosok is nyilván hírnevüknek és személyes megjelenésüknek «■köszönhetik«, hogy jegyzőkönyvezték kivonulásukat az egyik munkahelyre.

Nagydprogra, a gyógyszertár ja vitására vonult fel a szövetkezet egyik kőműves brigádja. Amikor a szerszámokat és embereket szállító gépkocsi a gyógyszertár előtt megállt, és az ajtóban megjelenő gyógyszerésszel közölték talarozá si szándékukat, az a hírtől rosz- szul lett, kórházba kellett szállítani. (A krónika azonban nem szól arról, hogy a gyógyszertárat hányadszor akarták tatarozni és a balesetet hogyan jegyzőkönyvezték!)

A kora Ravasszal a KSZKBI munkavédelmi balesetmentes negyedévet hirdetett. A mozgalomhoz minden megyei szövetkezet csatlakozott. Az egyik tolnai szövetkezetben történt a mozgalom kellős közepén.

A szövetkezetben nyolc évig nem volt üzemi baleset. Egyik nap a szövetkezet elnökéhez a munkásak azzal a hírrel szaladtak, hogy az egyik szabó eltörte a karját. A vizsgálatot megkezdték és kiderült, hogy a baleset munkábajövet történt. Hogy a balesetmentes negyedév sikeres legyen, a következőket tették: a

balesetes lakása és a munkahely között két út vezet, a baleset a hosszabb úton történt, — szabó- mérőszalaggal lemérték a két út hosszát — s így az nem számít üzemi balesetnek.

A történtekhez még csak any- nyit: valamennyi megtörtént!

— P —

Ünnepélyes pillanat Szekszárdi Nyomdában

A pillanat ünnepélyes. Nyomdászok, postások, újságírók állják körül a hatalmas gépet, amely néhány pillanat múlva felváltani hivatott a régi gyorssajtót s amely bői óránkint több mint tízezer újságpéldány lát napvilágot.

Amint olvasóink láthatták, kül sőre megváltozott lapunk, minden nap hat oldalon jelenik, meg, több eseményről, több problémáról tudjuk tájékoztatni a Tolna megyei újságolvasókat. Ez többek között a Szekszárdi Nyomda rotációsgépének is köszönhető. A gépet úgy fogják körül az érdeklődők, mint a primadonnát hódolói a premier előtt. Itt most ez a gépmonstrum a primadonna. Csinosnak a legjobb akarattal sem mondható, ellenben haszna annál nagyobb.

A felszabadulás előtt Budapesten kívül Pécsett, Miskolcon, Deb recenben és Szegeden volt rotá- cós gép. Legalábbis így emlékeznek az öreg nyomdászok. Most már Szekszárdon is van.

Frissebb lesz az újság, éppoly friss a külföld események közlésében is, mint a fővárosi lapok s a nyopidaköltség is tetemesen csökken. \Ezért hát a nagy érdeklődés. V .

A szerelők az utolsó igazításokat végzik s elkövetkezik a pillanat, amikor Szegedi Gyuri bácsi, a gépmester megnyomja a kapcsolótábla gombját. A gép felbúg. hogy aztán egy órán keresztül ontsa magából a kész újságokat, hogy befejezze az utolsó műveletet azon az úton, amíg a hír az újságíró ceruzájától eljut az olvasóig.

A sok munka, a rengeteg fárad ság most meghozta gyümölcsét, immár a Szekszárdi Nyomdában is körforgógépen készül az újság.

(-el)

HÍREK

Képek a Vásárról

— Ügyeletes orvos május 24én: dr. Horváth József, Szek- szárd, Széchenyi u. 68. Telefonszáma: 26—21.

— Ügyeletes állatorvos

24-én: dr. Bertha Béla.

— A kongresszusi verseny erei- ménye. Szombat délig teljesítette havi nyersgyártási tervét a S/.ek- szárd-Palánki Téglagyár. A visz- szalévő egy hét alatt a kongresz- szusi versenyben álló téglagyáriak még 300 000 nyerstéglát készítenek. Az égetők holnap fejezik be havi tervüket.

— Teknőcvadászat mint főfoglalkozás. Kína keleti partvidékéi, a Hszisa-szigeteken a férfi lakosság számottevő része teknősbéka- vadászattal foglalkozik. A teng: rí teknőcök a sekélyebb parti vizek lakói, súlyuk gyakran eléri a néhány mázsát is. Csen Ji-ce, a tek- nősbéka-vadászok veteránja tavaly egymaga több mint 180 hatalmas teknőcöt fogott, azaz átlagosan kétnaponként egyet. A teknőcöket nem a parton fogják, hanem a vízben, víz alá bukva, ahol a teknősbéka korántsem olyan lomha, mint a szárazon.

— Járási tűzoltóverscnyre kerül sor ma a bonyhádi járási Győré községben. A falu apraja- nagyja készülődött erre a napra. Ebből a készülődésből a bonyhádi tűzrendészeti alosztály dolgozói is kivették részüket, mert szabadnapjukból négy napot dolgoztak az előkészítéssel.

— A Váci Vak Bottyán Múze umban tegnap, május 23-án 5 órakor nyitották meg a váci képzőművészet VI. kiállítását.

— Tizennégy literes fejési átla-* got értek el a dombóvári Rákó-1 czi Tsz tehenészetében. Ezt annak* köszönhetik, hogy nagy gondot! fordítanak a szarvasmarha-te- < nyésztésre és az állatok gondo-1 zására.

— Művészet és valóság. A »legnagyobb festőről« fennmaradt egyik anekdota szerint Raphael egy éjszaka a kocsmában úgy fizette'ki számláját, hogy a íaasz- talra egy aranyat festett, amelyet tulajdonosa valódinak nézett és a halhatatlan festő még a visszajáró aprópénzt is megkapta. Most az egyik olasz festő az olasz postát szedte rá, amenyiben egy levélre nem ragasztott, hanem ráfestett néhány bélyeget. A levelet képzelt személynek címezte és a lelkiismeretes posta visszakézbesítette a feladónak. A festett bélyegek a nyomdatechnikával előállított bélyegek tökéletes másai voltak.

— A »Tündérlaki lányok« című

színművel május 28-án Bonyhádon vendégszerepeinek a Déryné Színház művészei.

— A burgonyabogár összesze- désben segítenek a kocsolai álta- j lános iskola tanulói a község tér-" melőszövetkezetében.

ÜDÜLŐI IDILL

Két asszony — ahogy mondani szokták, olyan meghatároz zatlan korú — beszélget az üdülő1 ebédlőjében. Nevüket nem írjuk ki, mert ez nem lenne ildomos. De miután az aláb bi kis epizód a valóságban is megtörtént, az egyik szereplőt nevezzük Erzsébetnek, a másikat pedig Annának.

— Már ckak egy-két napunk van — mondja bánatosan asztal szomszédjának Erzsébet.

— Igen, sajnos hamar elmúlott ez a két hét, — helyesel Anna. — Jóformán alig »kapcsolódtunk« ki, máris vissza kell zökkennünk a hétköznapok egyhangúságába — bó- lintgat helyeslőén Anna.

— Én nem panaszkodhatom, nekem teljes mértékben sikerült a kikapcsolódás — mondja dicsekvően Erzsébet.

— Igazán? — ne mondja.

— Tudja, hogy tisztességes asz szony vagyok és nem a 'kalandokért, hanem a pihenésért jöt tem el. De magának, miután látom, hogy hozzám hasonlóan a szolidabb asszonyok közé tartozik, elrpesélem, hogy azért nekem is akadt egy kis kalandom — suttogja titokzatosan Erzsébet.

— Igazán, nagyon kíváncsivá tett... De mondja már el, hogyan és mi okozta a teljes ki- kapcsolódást, sürgeti társnőjét Anna.

— Emlékszik arra az 50 év körüli, barnaruhás férfire, aki a szomszéd üdülőben lakott? — kérdezi Erzsébet.

— Igen, hogyne, emlékszem, de mondja már mi van vele — így Anna.

— Hát tudja, egy alkalommal sétaközben hozzám csatlakozott és engedélyt kért arra, hogy elkísérjen. Amikor pe dig elköszönt, megkért arra, ha nem is mindennap, de legalább minden másnap, — mivel más elfoglaltsága is van, — társaságomban lehessen. így is volt. Minden másnap találkoztunk és együtt sétálgattunk, szórakoztunk, sőt arra is megkért, hogy leánynevemen szólíthasson — meséli Erzsébet.

— És maga megengedte? tm

kérdezte feszült érdeklődéssel Anna.

— Igen, hogyne, miért ne, olyan tiszteségesen viselkedett és látszott rajta, hogy valóban szívesen van társaságomban.

—És hát nem is tagadom jól esett a ragaszkodása és figyelmessége, mert már nem is gondoltam arra, hogy ötven éves asszony létemre még én is felkeltem a férfiak érdeklődését,

— mert azt is mondta, hogy rajtam kívül más asszonyra reá sem tud nézni, — suttogta félig szégyenlősen, félig dicsekvően.

— És maga mindezt elhitte?

— kérdezi kajánul Anna.

— Hogy elhittem-e? Hát per sze, hogy elhittem! Miért ne? — kérdezi megütközéssel Erzsébet.

— Hát csak azért kedvesem, mert azokon a másnapokon, amikor magát elfoglaltságaira hivatkozva elhanyagolta, engem szórakoztatott hasonló marhaságokkal. Hogy a fene ette volna meg valahány csélcsap férfi van a világon. POZSONYINÉ

A könnyűipar pavilonjában mu alja be a Ruhaipari Tervező Vállalat legújabb modelljeit a ruházati ipar. Nagy az érdeklődés a szebbnél szebb ruhák iránt.

Hétcsatornás jélentéstároló magnetofon és diktáló készülékek a Bu dapesti Rádiótechnikai Gyár kiállításán.

A kiállítás egyik érdekessége: a szovjet gyártmányú kombájn, rendfelszedővel.

maganiaro

A Pápai Elekthermax Gyár legújabb gyártmányait — köztük a »Novolux« tűzhelyet, villanysütőket — mutatja be. A látogató azt is megtudhatja, hogy a gyár az idén háromszor annyi villanytű-* helyet készít, mint két évvel ezelőtt.