Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-19 / 91. szám

1959. április 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 Á bonyhádi Dózsa Népe Tsz-ben láttuk — hallottuk A GYÖNGYÖS NEMCSAK RÚKÁT RIASZT A termelőszövetkezet vezetői és tagjai úgy határoztak, hogy jövedel­mük gyarapodását többféleképpen biztosítják. Többek között gondoltak a baromfitenyésztésre is. Az elmúlt évben már hozzákezdtek a víziszár­nyasok tenyésztéséhez, mely az idén folytatódik 800 liba és több mint 120 kacsa nevelésével. Az apró jószágo­kat a termelőszövetkezet kelteti ki saját keltetőgépével, melyet az elmúlt évben 6000 forintért vásárol­tak. Afelől még nem döntött a ter­melőszövetkezet tagsága, hogyan ér­tékesítsék a libákat, attól teszik füg­gővé, hogyan járnak jobban. Mert eladhatják a naposlibákat, később, mint pecsenyelibát, vagy felnevelik^ és a tollát értékesítik, vagy meghiz­lalják és úgy adják el. A víziszárnyasokon kívül a terme­lőszövetkezet vezetőségének olyan terve is van, hogy a Ladományi részre gyöngytyúkot és pulykákat fognak hozni. Erre nemcsak azért i gondoltak, mert mindkét baromfifaj- (i ta kellemetlen hangjával távoltartja a ragadozókat, hanem azért is, mert a pulyka és a gyöngyös keresett cikk a külföldi piacon. SALÁTA, ZÖLDHAGYMA S RÖVIDESEN KÁPOSZTA Büszkélkedhet a kertészeti brigád azzal, hogy melegágyi fejessalátájuk már húsvétra elfogyott. Mintegy 3 ezer fej salátát adtak el üzletükben, melyek 9000 forint jövedelmet bizto­sítottak a szövetkezetnek, ezzel egy- időben pedig piros és jégcsap retket, továbbá zöldhagymát árultak még. TIZENEGY HEKTÓ BOR ÉS A Dózsa Népe Termelőszövetkezet­ben is jó volt a múlt évben a borter­més, így a termelőszövetkezet jelen-, tős mennyiségű bort tartalékolni is tudott. Közgyűlésen határoztak pél­dául arról, hogy a húsvéti ünnepekre minden tag a teljesített 100 munka­egység után 2 és félliter pálinkát és Márciusban 29 000 forint jövedelmet biztosított a kertészet a primőr áruk­ból. Most már a szabad ég alatt fo­lyik a palánták kiültetése, termesz­tése, rövidesen megjelenik a piacon a karalábé, e hónap végé felé pedig a káposzta. 310 LITER PÁLINKA SORSA nyolc liter bort kap. Ez összesen 11 hektó bort és 310 liter pálin­kát tett ki. A tagok közül például Wellner József és családja 10 liter pálinkát és 40 liter bort ka­pott. A pincében még 64 hektoliter bort tárolnak, amelyből legközelebb^ pünkösdre és az augusztus 20-i ün­nepre osztanak. A „SZŰZFÖLD” Mosolyogva beszélnek az emberek arról, hogy a termelőszövetkezetük határában is vannak szűzföldek, mely nem olyan hatalmas terület, mindössze 25 hold, s a szántást már befejezték. Valamikor 1943-ban járt ebben a területben eke. Legutóbb az erdőgazdasághoz tartozott, de nem tudtak mit kezdeni ezzel az eléggé oldalas területtel. Mivel ez a domb­oldal a tsz területébe ékelődött, kér­ték és megkapták a 25 holdat. Most zabosbükkönyt vetnek bele a szövet­kezetiek, az ősszel őszi takarmány- keverék vetését határozták. Később* a laposabb részén szőlő telepítését* tervezik, a többit pedig fásítják. \ Ezen a részen kívánnak jövőre a sző- \ vetkezetlek 2 holdon bokormálnát (i telepíteni, és ha a telepítés sikerül, a területet 10 holdra növelik. Pálkovács Róza A hasznos vadállomány védelme a ragadozók és kóborkutyák ellen A vadgazdálkodást folytató álla­mi szerveknek és vadásztársaságok­nak a tavasz folyamán még fokozot­tabb gondot kell fordítaniok a hasz­nos vadállomány védelmére. A vad­állományban ugyanis egész éven át komoly kánt tesznek a ragadozók és a kóbor kutyák. Különösen nagy a kártétel ilyenkor tavasz táján és a nyáron át az ellési időszakban, ami­kor a kisnyulakat könnyen megfog­ják a kóbor kutyák és naponta so­kat elpusztítanak belőlük. Igen fontos a jelenleg csekélyszá­mú fácán- és fogolyállomány mi­előbbi felszaporítása is, ennek ér­dekében a fészkelés zavartalan biz­tosítása. A ragadozók a fészken ülő fácánt, foglyot könnyen elfogják, vagy állandó zavarással a fészek el­hagyására kényszerítik. A fácán és fogoly gyors elszaporítása elsősorban nem vadászati, hanem mezőgazda- sági érdek, mert egész éven át nagy mennyiségű gyommagvat és rovart — köztük kolorádóbogarat is pusz­títanak el. Ezért írja elő az 1G57. évi 43-as törvényerejű rendelet töb bek között azt is, hogy a mezőgaz dálkodást folytató állami szervek, termelőszövetkezetek, a kaszálás megkezdése előtt nyolc nappal köte­lesek értesíteni a területen vadgaz­dálkodó szervet, vadásztársaságot arról, hogy melyik napon kerül egy-egy tábla lucerna, egyéb takar­mányféleség, vagy kalászos lekaszá­lásra, illetve aratásra. Erre azéU van szükség, hogy a vadásztársaságoK képviselői a kaszálásnál jelen le­hessenek és a kikaszált fészkekből a tojásokat összegyűjthessék és azo­kat kotlóval kiköltethessék. Figyelembe kell vennünk azt, hogy egy-egy fogoly, vagy fácán évente átlag 5 kilogramm gyommag vat és rovart pusztít el. Ebből kö­vetkezően tehát mindenki szamára érthetővé válik a hasznos vadak védelme. Egy élő nyúl export-értéke pedig annyi, mint két mázsa búzáé, ebből világosan kitűnik az is, hogy a nyúlállomány elszaporítása fontos népgazdasági érdek. Azok, akik a kutyát a határba magukkal viszik, vagy kóborolni hagyják, szabálysértésit követnek el, a rendelkezések pedig a vadőröket i és vadászokat feljogosítják arra, i hogy a határban kóborló kutyákat1 lelőjék. ! Hitoktatás \a KISZ-helyiségben...\ | A dolog tulajdonképpen úgy | kezdődött, hogy a koppányszántói plébános, Lehel Ignác gondolt egy nagyot és elhatározta, hogy az is­kolából átteszi a hitoktatást más »alkalmasabb« helyre. — De hová? — Bizonyára a leg­merészebb fantáziájú olvasó sem gondol arra, hogy a plébános úr a kultúrházat és nevezetesen a kul­túrházban lévő KISZ helyiséget szemelte ki erre a célra. A koppány szántói kultúrházban, amelynek falai között oly szép és igaz természettudományos előadá­sokat lehetett hallgatni egykoron, a plébános úr jóvoltából megin­dult tehát a hitoktatás. Az már ezek után szinte magá­tól érthetődik, hogy a dialektikus materializmus nagy tanítómeste­reinek a képei szép sorjában leke­rültek a KISZ helyiség faláról. De Lehel Ignác plébános úr úgy látszik a tíz parancsolatról is meg­feledkezett. — Hogy miért? — Azért, mert a fiatalokkal szenet hordatott a ta nácsház számára vásárolt szén­készletből. A tanácsnál azt hitték, hogy a KISZ fidtalok részére vi­szik a szenet. Miért volt minderre szüksége Lehel Ignác plébános úrnak? Hisz államunk lehetővé teszi, hogy az állami iskolában tartsák a hitok­tatást! Miért volt a koppányszán- tói plébánosnak szüksége arra, hogy »bujócskát« játszón? Talán azért, hogy kivonja az iskolaigaz­gató felügyeleti jogköre alól ma­gát. Félreértés ne essék. Mi nem a hitoktatás ellen vagyunk. Mi to­vábbra is a teljes vallásszabadsá­got hirdetjük. De mindennek megvan a maga rendeltetése. A kultúrházban szín­darabokat, népitáncokat szeretné­nek látni és természettudományos előadásokat szeretnének hallani a koppányszántóiak. A Magyar Kom munista Ifjúsági Szövetség kop- pányszántói fiataljai pedig úgy hi­szem miután közismertté lettek, a szabályellenes módon tartott hit­tanórák, a munkásmozgalom ve­zéreinek arcképeit visszahelyezik az őket megillető méltó helyükre. A pártkongresszus tiszteletére Tíz yagon búzát és hat Tagon cukorrépát termelnek terven felül a Sárközi Állami Gazdaságban A nyolcezer holdat kitevő Sár­közi Állami Gazdaság ebben az év­ben ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. A jubileum alkalmá­ból a pártkongresszus tiszteletére azt határozták a dolgozók, hogy a 11 rendelkezésükre álló termelési lehe­tőségek maximális kihasználásával, Jahol lehet emelik a tervezett ter­mést. Búzából például tíz vagonnal többet takarítanak be, mint amit a terv előír. Ez gyakorlatilag any- nyit jelent, hogy a gazdaság állan- l'dó dolgozóinak évi kenyérszükség- f letét terven felül termelik meg. Ez nem lesz könnyű, de mégis reális a vállalás. A helyzet ugyanis az, hogy a búzák ezidő szerint sokat ígérnek. Az ősszel kifogástalanul el­Í munkált talajba vetették a magot, most tavasszal pedig mindent meg­! adtak a földnek, ami kell a ter­més fokozásához. Átlagban 200 kiló műtrágyát szórtak ki egy hold bú­zára, amire még a Sárközben nem volt példa. A gyomtalanításokat pe­dig ezekben a napokban végzik el, gépekkel, vegyszerrel. »Ha valami katasztrofális elemi csapás nem lesz, a búzák megadják a 14 mázsás hol- dankénti átlagtermést. Ez már most biztosra vehető« — mondja Manin- ger Sándor, a gazdaság főagronó- musa. A búzatermés fokozása mellett népgazdasági szempontból nagyon fontos a cukorrépa termelésének fo­kozása is. Ezt nagyon jól tudják a sárközi elvtársak is. Ezért is tettek ígéretet arra, hogy a cukorrépa hol- dankénti átlagtermését 30 mázsával emelik úgy, hogy a tervezett költ­ségek ne emelkedjenek. Ennek a szervezését és agrotechnikai feltéte­leit maximálisan biztosították a ve­zetők. A cukorrépát is jól elmun­kált talajba vetették, már minde­nütt kikelt az első sarabolással vé­geztek minden üzemegységben. Amennyiben nem esik az eső, a jö­vő héten az egész gazdaságban egye lik a répát. A répatermelés foko­zásával kapcsolatban érdekes epi­zódot jegyeztünk fel a minap a gaz­daságban. Lengi Vendel a pörbölyi üzemegység répatermelő brigádjának a vezetője fogadott a gazdaság igaz­gatójával, hogy a 100 hold földről 180 mázsa holdankénti átlagtermést takarítanak be. Amennyiben a bri­gádvezető a fogadást megnyeri, a gazdaság igazgatója fizet egy áldo­mást és a saját zsebéből 100 forin­tot ad a brigádvezetőnek. A cukorrépatermelés fokozásának az elmúlt években az volt a legna­gyobb akadálya a gazdaságban, hogy mikor kapálni, egyelni és szedni kel lett a növényt, nem volt elég mun­káskéz. Az idén ilyen gond nem lesz. A vezetőség Mezőkövesden szer ződtetett 100 időszaki dolgozót, akik nek többsége már meg is érkezett a gazdaságba. Most már csak az van hátra, hogy a későbbiekben is olyan jól szervezzék meg a munkát, mint ezideig, akkor a pártkongresszus kéz detéig biztosan magtárban lesz a terven felül ígért 10 vagon búza, a többivel együtt megkapja a cukor­gyár a terven felül termelt 6 vagon cukorrépát is. HÍREK H. T. Négy nap alatt befejezik az áprilisi terv hátralévő részét Az első negyedéves termelési ter­vet a szekszárd-csatári téglagyárban teljesítették a munkások, 101 százalé­kos eredményt értek el. Áprilisban, a második negyedév első hónapjában két hét alatt a havi terv ríagy részét megvalósították. A tegnapi eső mi­att a nyerstéglagyártó brigád nem is tudott dolgozni. Ennek ellenére úgy számítják a gyár vezetői, hogy a havi tervet még akkor is teljesíteni tud­ják, ha csak négy napig lesz száraz, meleg, téglagyártásra alkalmas idő. Az esős idő ellenére a kemencében zavartalanul tudnak dolgozni. A nem rég üzembe állított új kémény mint­egy 25 százalékos többtermelést ered­ményez. A téglaégető kemencében már idei gyártású téglát égetnek. — Ügyeletes orvos 1959. április 19-én dr. Ferenczy József, Szekszárd, Rákóczi u. 19. Telefon: 25-50. — A Vakok és Csökkentlátók Szö­vetsége dombóvári csoportja április hó 28-án este fél 8 órakor a MÁV kultúrtermében a vakok írásának fel­találója (Braille) születésének 150. évfordulója alkalmából kultúrmű­sorral egybekötött ünnepséget tart. — Felvételt hirdet a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia. Az akadé­mia négyéves és mezőgazdasági mér­nöki képesítést ad. A tanulmányok befejezése után a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben, állami, kísér­leti és tangazdaságokban, gépállomá­sokon, valamint a szakoktatás, a tu­dományos intézetek és a szakigazga­tás területén szakvezetőként helyez­kedhetnek el a végzettek. A mérnöki oklevél megszerzése után lehetőség van még a szakosításra és a doktori cím meg­szerzésére. Államunk a tanulmányi (8) Tovább ment, azután ismét visz- szafordult és megállt előtte. Csiz­mája orrával belerúgott a sípcsont­jába mire az felnyögött és fájdalom tói eltorzult arccal oldalt dőlt, el nyúlva a fal mellett. — Te se akarsz tudni semmiről?! Visszalépett az asztalhoz, felemelt róla egy kötelet és a szerencsétlen ember kezébe adta: — Fogd! Erre leszel felakasztva, — intett Bütyök­nek, hogy ezzel végzett, mire az ki­szólt az ajtón, melyen két katona lépett be, s elvitték a foglyot. Mi­előtt kiléptek volna az ajtón, a pa­rancsnok utánuk szólt: — A grófot, meg az elsőt hozzátok vissza! — Azt is? — kérdezte félszegen az egyik tiszt, majd hirtelen, mint aki megbánta kérdését, babrálni kéz dett az asztalon. — Azt nem. Csak néhány szóra... Amikor a két katona visszatért, ma guk előtt engedve Zayt s kétoldal- ról támogatva a tántorgó, agyonkín- zott Sándort, a parancsnok egy lé­pést tett feléjük és megállt a gróf előtt, míg Sándort, az egyik sarok­ba lökték kísérői, ahova tehetetle­nül leroskadt. A két férfi, Zay és a parancsnok VIHAR egy lépésnyi távolságról méregették egymást tekintetükkel. A parancs­nok most kivette zsebéből a kezét és hátul a dereka alatt idegesen bab­rált az ujjaival. A két tiszt és Bü­työk figyelmesen nézte ezt a szem- párbajt, amit a két, egymással szem ben lévő férfi vívott a feszült csend ben, melyet még egyhangúbbá tett az eső kopogása, ahogy az ablakot verte. — Mit csináltál? — szólalt meg nagysokára a parancsnok. i— Csak erre vagy kíváncsi? — hangzott a nyugodt válasz. A tegezés észrevehetően meglepte a tisztet, idegesen megrándult az ar­ca, de uralkodott magán és elmoso­lyodott. — Erre is... — hangsúlyozta ki az utolsó szót. — Miért csináltad?! Mi keresnivalód volt neked a csőcselék között? — Úgysem értenéd meg... — Lehet... Sőt biztos. — Akkor miért kérdezed? A parancsnok egy láthatatlan porsze met fricskázott le ruhájáról, miköz­ben csörrenve egymáshoz ütődtek kitüntetései. Aztán sóhajtott. — Szerencséd, hogy mi kaptunk el. — Mi ebben a szerencse? — Máshol esetleg végeznének ve­led, itt elmondod szépen, hogy kik­kel hol voltál, mit csináltatok, ki volt a vezér és... és mehetsz. — És ha nem? — Akkor golyót kapnál. De... — Jó! Akkor befejeztük.... — Egy óra gondolkodási időd van még. Addig itt leszel és végignézed, hogy másként is tudunk vallatni. —• Felesleges. — Talán mégsem... A tiszt elsétált Sándorig, akit a gróffal együtt hoztak vissza és hol a sarokban nyögő férfire, hói a grófra tekintett, majd Bütyökhöz fordult: — Az asztalra vele! Az óriás felnyalábolta a férfit és hanyatt az asztalra fektette. — Egy kis szórakozás csupán — mondta nevetve a parancsnok, míg körülsétálta az asztalt, majd meg­állt a fogoly lábánál, melyről már előbb lehúzták a cipőt. Nézte egy ideig, aztán tekintetével jelt adott Bütyöknek, aki ebből mindent meg­értett és hozzákezdett a vallatáshoz. (Folytatjuk.) ATÁDI GÉZA idő alatt ösztöndíjat, szociális segélyt diákotthoni elhelyezést, természetbeni juttatást biztosít. Jelentkezés az érettségi bizonyítványt kiállító kö­zépiskola igazgatójánál. Akik két év­nél régebben végeztek, azok a mun­kahely javaslatával ellátott kérvé­nyüket közvetlenül az akadémia igaz gatóságához küldjék. — Mű-vesét készítenek a Szovjet­unióban. Egyes megbetegedések aka­dályozzák a vese normális működé­sét. Ez azt jelenti, hogy a vese nem tisztítja meg a vért a szervezetbe kerülő káros anyagoktól. Márpedig ez nélkülözhetetlen életfunkció, s így a betegség fellépésekor valamilyen megoldást kell találni a vese pótlá­sára. Ennek érdekében a moszkvai sebészeti műszeripari tudományos kutatóintézet mű-vesét szerkesztett, amelyet bekapcsolnak a vérrendszer­be, s ez ellátja a vese funkcióit. Az új berendezés jelenleg klinikai ki­próbálás alatt áll. — Dr. Berze Nagy János néprajz- kutató és néphagyomány-gyűjtő, volt Tolna megyei tanfelügyelő Égigérő fa című könyvéből rendez ankétot Pécsett a Városi Művelődési Ház nagytermében április 24-én a TIT Baranya megyei szervezete nép­rajzi és irodalmi szakosztálya, vala­mint a Pécsi Városi Művelődési Ház. — Megalakul a Tudományos Világ­akadémia. Washingtonban dr. Hugo Boyko elnökletével a nyár folyamán ülést tart a Nemzetközi Tudományos és Népjóléti konferencia. A konfe­rencián európai, kanadai és ameri­kai tudósok és más vezető személyi­ségek ki akarják dolgozni egy tudo­mányos világakadémia alapszabály­zatát, mely nemzetközi fóruma lenne a világ tudományos és kulturális éle­tének. „Kultúrálatlan44 betörők Betörők jártak a napokban a may- fairi nagyköveti klubban. Nemcsak 300 fontot loptak el, hanem elszív­ták a szivarokat és megitták a bur­gundi borokat is. John Mills, a klub igazgatója, felháborodottan nyilatko­zott a betörők „kultúrálatlan” visel­kedéséről. Mint mondotta: „Rajta­hagyták a gyűrűket a szivarokon, pedig mindenki tudja, hogy a szak­értők leveszik a szivarról a gyűrűt rágyújtás előtt. De ez még semmi. A borosüvegekből nem húzták ki a dugót, hanem egyszerűen benyomták az üvegbe.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents