Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

1959. április 2. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Mi valósul meg az idén a Szovjetunió hétéves tervéből? Hl BEK i. A szovjet emberek már megszok­ták, hogy ne csodálkozzanak a hazá­jukban folyó építés gigászi méretein. Életük törvényszerűségének tartják a nagy méreteket, s ceruzával a ke­zükben figyelmesen tanulmányozzák a jóváhagyott ellenőrző számokat, aláhúzzák azokat a részeket, ame­lyek legjobban érdeklik őket, s ame­lyeknek megvalósításáért ma, holnap vagy egy esztendő múlva dolgozniuk kell. Az 1959. évi tervet a kormány mar jóváhagyta és az eredményesen meg­valósul. Vajon meddig jutnak el a szovjet emberek a hétéves terv első esztendejében? Az alábbiakban beszámolunk olva­sóinknak arról, milyen változások mennek végbe a Szovjetunió gazda­ságában az idén. a népgazdaság fejlesztésének alapja — a vas és az ACÉL A vaskohászat terén elsőrendű je­lentőségű az ércbányák, az ércdúsí­tó kombinátok, a hengerművek és csőhengerlő üzemek építése. A vas­kohászat fejlesztésére szolgáló beru­házások összege 30 százalékkal emel­kedett. / 1959-ben az a központi kérdés hogy a déli kohászati üzemeket bő­ségesen ellássák vasérccel. Ennek érdekében gyorsított ütemben befejeződik a novo-krivojrogi ércdúsító kombi­nát építése. A kombinát már az idén megkezdi működését. Nagy esemény lesz a híres „Kazahsztá­ni Magnyitka” első nagyolvasz­tójának és két kokszoló kemen­ceblokkjának üzembehelyezése. Természetesen az év folyamán más objektumok is megkezdik a ter­melést. Öt nagyolvasztó és nyolc martin kemence, hét hengermű, nyolc kokszolóblokk kezdi meg műkö­dését. A kuznyecki, a tagili és az azov- sztali nagyolvasztó Európa legna­gyobb teljesítményű kemencéi lesz­nek. MENNYI VILLAMOS ENERGIÁT KAP AZ ORSZÁG? Az energetikusok 258 milliárd ki­lowattóra villamos energiát, a tava­lyinál csaknem 11 százalékkal többet adnak az országnak. Megvalósul a párt azon utasítása, hogy elsősorban földgázzal, pakurával és olcsó szén­nel működő hőerőműveket kell épí­teni. Sok ilyen erőmű épül, 1 millió kilowatt és ennél nagyobb kapacitás­sal. Az Uraiban az idén üzembe he­lyezik az első 200 ezer kilowatt teljesítményű turboagregátot. Európában ez lesz a legnagyobb A donyeci szén osztályozásánál és dara- bosításánál keletkező hulladék fel- használására nagyteljesítményű hőerőművek épülnek Ukrajnában, a Kuz- nyeck-medencében és Kelet-Szi­bériában. Azerbajdzsánban és az Észak-Kaukázusban földgázzal, Észtországban pedig palával dol­goznak majd a hőerőművek. Az idei terv előírja a bratszki ví­zierőmű szélesen kibontakozó építé­sét. Lipeck, Voronyezs, a moszkvai energiarendszer a sztálingrádi vízi­erőműtől kap áramot. A Dnyeper vi­ze mozgásba hozza a kremenesugi ví­zierőmű agregátjait. Néhány szót az energetikai rend­szerek fejlesztéséről. A sztálingrádi vízierőműtől a moszkvai energia- rendszerig terjedő 500 kilovolt fe­szültségű távvezeték üzembe helye­zése a Szovjetunió európai részén az egységes energetikai rendszer meg­teremtésének fontos szakasza lesz. Most kezdik építeni a 330 kilo­volt feszültségű áram vezetéket, amely három köztársaság — Észt­ország, Litvánia és Lettország energiarendszerét egyesíti. Ez az energiarendszer jövőre kezdi meg működését. Azerbajdzsán és Grú­zia energiarendszeréhez rövide­sen hozzácsatolják Örményorszá­gét is. Ezzel bezárul a kaukázu- sontúli gyűrű. A TÜZELŐ ANYAGIPAR FEJLŐDÉSE Az év folyamán az olajkitermelés több mint 12 százalékkal, a gázter­melés pedig 38 százalékkal emelke­dik. Ezt elsősorban a már meglevő kőolaj és gázkitermelőüzemek ter­melékenységének fokozásával érik el, de egész sor új kőolaj- és gázlelő­helyet is feltárnak. Tavaly 120 új kőolaj- és gázlelőhelyet tártak fel, az idén még szélesebb fronton vé­geznek kutatómunkálatokat. 1959-ben a nyersolajtermékek termelésének volumene olyan méretet ölt, amely a népgazdaság egész szükségletét biz­tosítja. Az idén körülbelül 40 százalék­kal növelik az ipari gáztaríalé- kokat. Üzembe helyezik a B.iel- gorod—Brjanszk, a Sztavropo!— Groznij, a Szerpuhov—Lenin­grad, a Karadag—Aksztafa—Tbi­liszi, a Taganrog—Amvroszijev- ka—Sztalino—Jenakijevo és több más nagy gázvezetéket. Több mint 50 várost kapcsolnak rá az új gázvezetékekre, köztük Aszt- rahánt, Leningrádot, Kurszkot, Magnyitogorszkot, Nyikonoljt. Nyikita Szergejevics Hruscsov sztalinogorszki beszédében említést tett a turkméniai földgáz-lelőhelyek­ről. Ezeket Turkménia déli részén tárták fel. Ezzel bebizonyosodott, hogy Turkménia, valamint Üzbekisz- tán földje nemcsak olajban, hanem földgázban is gazdag, s hogy a közép­ázsiai köztársaságokban az olaj- és a gáztermelés fejlesztésének távlatai rendkívül kedvezőek. „Gondoltak végre rám is...“ Tegnaptól kezdve fontos személyi­ség vagyok. Négy épületfuvarozó vál lalat, három gépállomás, több mező gazdasági üzem, minisztériumi szál­lító vállalat, a fővárosi autóbusz- üzem, a fővárosi autótaxi vállalat ki sér figyelemmel. Olyannyira, hogy még törzslapot is vezetnek rólam, jegyzőkönyvet készítenek. És most azt mondom: végre. Csak hogy gondoltak már rám is. Eddig nagyon sokszor felületesen foglal­koztak velem. Külsőre ugyan mu­tatós, erős voltam, de születéskor kapott belső bajok miatt legfeljebb néhányszáz kilométert futottam, és nem bírtam tovább. Nem becsültek úgy, ahogyan rendeltetésem meg­kívánta volna. És az utak is, ame­lyeken futottam szemlátomást csak nyűttek, koptattak. • — Ülést tartott az elmúlt napok­ban az üzemi tanács a Bonyhádi Zo­máncművekben. Az ülésen a munka­ruhák és védőruhák elosztásáról, az 1959. évi beruházási és felújítási tervekről, az igazgatói alap felhasz­nálásáról, majd a nyereségrészesedés elosztásáról tárgyaltak. — Tizennyolc gazda vizsgázott Ger jenben az ezüstkalászos tanfolyam második évének anyagából, csaknem valamennyien kiváló eredménnyel. A vizsgák befejezése után jól sike­rült bankettet rendeztek, halvacsorá­val, amelyre a község vezetőit is meghívták. — Két hónappal ezelőtt alakult színjátszó gárda a Fornádi Állami Gazdaságban. Csizmarek Mátyás Bujócska című darabját tanulták be. A helyi bemutatón kívül a közeli községekben, Iregszemcsén, Nagykó- nyiban, Nagyszokolyon és Felsőnyé­ken is szerepeltek, a közeljövőben pedig Tamásiban lépnek színpadra. — Jóváhagyták a megye állami gaz daságainak idei termelési és pénz­gazdálkodási tervét az illetékes fel­Most végre felfigyeltek rám, figye lemmel kísérnek, remélem sokkal hosszabb életű leszek a földön. A nehézipari minisztérium több más szervvel egyetértésben úgy határoT zott, hogy a fentemlített vállalatok­nál ápr. 1-től kezdve törzslapot kell, hogy vezessenek rólam, az ada­tokból jegyzőkönyvet kell készíteni, hány kilométert futottam, hányszor javítottak, miért szereltek le (Futó­leválás, betéttörés, peremhiba, stb.) Az adatokat az illetékes szervek ér­tékelik, és megteszik az intézkedést, hogy az előállító üzemek megszün­tessék esetleges gyártási hibáimat. Bocsánat, most jut eszembe... El­felejtettem bemutatkozni. Az »Autó­gumi-x vagyok. sőbb szakigazgatási szervek. A ter­veket valamennyi állami gazdaság­ban üzemegységenként, termelési ta­nácskozásokon vitatják meg. Megvi­tatják a Földművelésügyi Miniszté­rium és a MEDOSZ felhívását a több és olcsóbb termeléssel kapcsolatban. — Ez évben ünnepük Louis Braille, a vakok világszerte használt írás- rendszere megalkotójának születési évfordulóját. 150 évvel ezelőtt szüle­tett és negyvenhárom éves korában halt meg. írásrendszere lehetővé tette a vakok számára, hogy azok akár egyetemi tanulmányokat is vé­gezhetnek. Méltán adózik tehát em­lékének világszerte kegyelettel és tisztelettel a vakok társadalma. — Befejeződtek a földrendezések a megyében. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése következménye­képpen több mint húsz községben kellett földrendezést végrehajtani. Hatvannál több műszaki- és földren­dező szakember végezte ezt a mun­kát, amely több mint százezer hold földet érintett. A legnagyobb föld­rendezés Bátaszéken, Gyulajon, Kur- don és Magyarkeszin volt. Akik a természetre zablát tesznek — Az ember beleszól a termé­szet rendjébe — Visontai Ottó. a szekszárdi Haladás Termelőszövet kezet kertészeti szakembere min­den pátosz nélkül mondja ezeket a szavakat, miközben az üvegházat járjuk, s kis idő múltán bővebb magyarázattal is szolgál. — Amit az előbb mondtam, egy kissé frázisszerűen hangzik, ugye? — Igen. — Na, látja. De ha alaposabban a dolgok mögé nézünk, akkor ki­derül, hogy ez valóság. Mert hát nézzük csak, hogy is változtatunk mi a természet rendjén? Hát elő­ször is csak vegyük a salátát. Ha a salátát »szabad földbe-« vetem, márciusban ahogy a természet rendje megkívánja, akkor június elején kerül a piacra. Ha meg a természetet kijátszva »előnevelt« palántát ültetek, akkor már má­jus első hetében ott viríthat a sa­látám a piacon. Vagy vegyük csak a dinnyét. A »szabad földbe« vetett dinnyét, amelyet április derekam vetnek, csak július kö­zepén ízlelhetjük. Az előnevelt pa lántából lett dinnye pedig június második felében ehetővé válik. — És van haszna a természet­tel való vetélkedésnek? — Már hogyne volna — felel rögtön a főkertész. — Minél több nappal megrövidítjük egy-egy nö­vény tenyészidejét, kint a »szabad földben«, annál több »ezres repül« a szövetkezet kasszájába, s a szö­vetkezeti tagok jövedelme ezáltal állandóan hatványozódik. Miközben az üvegházat járjuk, ahol apró kis palánták tízezrei so­rakoznak a ládákban, s a hűvös, levegőtől védetten, az üvegtetőn keresztül élvezik a tavaszi nap melegét, mást is megtudok. Több mint százezer paprikapalánta, öt­venezer paradicsompalánta kerül ki még a tavaszon az üvegházból. Az állványokra szerelt ládák alatt pedig vagy 30 mázsára való bur­gonyát láthat az ember. Elöcsíráz- tatott burgonyavetőmag. Május kö zepére már a terméséből is vásá­rolhatnak. a szekszárdi piacon. A melegház előtti térségen két munkás látható. Vízvezetéket sze­relnek. Amikor bemutatkozunk egymásnak, megtudom tőlük, hogy a szekszárdi kórház műszaki rész­legének dolgozói. Egyikőjük Vár­nai Sándor vízvezetékszerelő, a másik munkás pedig Sántha Ist­ván lakatosmester. A kórház mű­szaki részlege patronálja a terme­lőszövetkezetet. A két munkás ép­pen az öntözőberendezést készíti. Miközben beszélgetünk, egy ha­talmas terv körvonalai rajzolód­nak ki előttem. Kitudódik, hogy már az idén nyolcvan hold terü­leten lévő kertészetet fognak ön­tözni, azért kellenek a vezetékek. Ezen a 80 holdon már az ember az úr a természet felett. Körülöttünk mindenfelé serény munka folyik. Palántákat ültet­nek. A szövetkezetben dolgozók­nak 70 százaléka női munkaerő és az átlagos életkor harmincon alul van. A melegház előtti térségen Vár­nai Béláné, Horváth Erzsi, Pesti Lajosné és Balázs Júlia földet ros­tálnak. — Hát ezt meg miért csinálják? A hozzám legközelebb álló sző­kehajú lány válaszol. — Azért, hogy puha ágyat vet­hessünk belőle a dinnyének. A főkertész elneveti magát, a lány válaszán, s felém fordul. — Látja, ezzel a lendülettel, ami ezekben a fiatalokban van, vég­képp elűzzük a zsarnoki természet hatalmát erről a tájról. H. T. a MmwAnmonüüi m — Én nem megyek szántani. Eichter Józsefet a Tamási Gép­állomás traktoros brigádvezetőjét vá ratlanul érik a szavak, ráncba sza­lad a homloka, s kissé emeltebb han gon kérdi. — Hogyhogy nem? Hát azit hiszi, hogy ez csak úgy megy... Maga is szántani fog, nyugodjon meg. — Én biztos nem — ellenkezik to vább Mészáros István — inkább me gyek az igazgatóhoz. Hosszas szünet. Eichter József arcát forró hullám önti el, s kipiro­sodik az izgalomtól. — Aztán miért nem akar szánta­ni, ha szabad érdeklődnöm? — Azért nem *— válaszol a trak­toros —, mert nekem jogosítványom van. És már különben is eleget szán tottam ezeket a meredek dombokat. Most szántsa más. Nem azért küz­döttem a jogosítványért, hogy most megint az ekét huzassam. Az én ze- torom a vontató előtt volt és ott is marad. A brigádvezető egyre reménytele­nebbnek látja a helyzetet és szinte könyörgésre fogja a dolgot. — Értse meg ember, most hirte­len megnőtt a szövetkezet földje, sok volt az új belépő... Értse meg, most minden gépnek szántani, vetni, fo- gasolni, hengerezni kell, hogy mi­nél előbb elvégezhessük a tavaszi munkát. Most magának is szántani kell..., aztán majd később megint a vontatóra ülhet. A hirtelen keletkezett szóváltás után a traktoros még megjegyezte. — Majd bemegyek a központba. Meglátja, nekem adnak igazat. a Mielőtt Mészáros István a gépállo­más központjába mehetett volna, hi­vatták az Uj Élet Termelőszövetke­zet irodájába. Mind a kilenc gépállomási trakto­ros, aki a termelőszövetkezet föld­jein szokott dolgozni, együtt volt. Horváth Mihály, az Uj Élet fiatal agronómusa hellyel kínálta őket, aztán felállt az asztal mellől és csen­des hangon beszélni kezdett. Mészá­ros István feszülten figyelte a sza­vakat. Az agronómus a 3004-es rendele­tet említette, amely lehetővé teszi, hogy a jól dolgozó traktorosokat a termelőszövetkezet jutalmazza. — A minőségi munka után min­den tíz normálholdra egy munka­egységet adunk a jól dolgozó trakto­rosoknak — mondta az agronómus, aztán felemelt egy papírzacskót az íróasztalról, s emelt hangon olvasta róla. — Mészáros István! A traktoros a szavakra hirtelen megrezzent, s aztán bizonytalan lép tekkel az asztalhoz ment. — Remélem a tavaszi munkáknál is olyan jól dolgozik majd a termelő szövetkezetnek, mint ahogyan tavaly dolgozott vontatós korában, — je­gyezte meg mosolyogva az agronó­mus. A traktoros bólintott. Jóleső me­legség járta át a szívét. Hirtelen rá döbbent, hogy a termelőszövetkezet­ben megbecsülik, számítanak a mun kájára. — Miért is ellenkeztem én a bri­gádvezetővel. Hisz ezek... Ez a szö­vetkezet minden áldozatot megérde­mel, — korholta gondolatban ma­gát, miközben a helyére sietett. ANnapokban jártam Adorján-pu.sz tán 'az Uj Élet Tsz-ben. — Ki tűnt ki leginkább a trakto­rosok közül a tavaszi munkák so­rán? — kérdeztem Péti elvtársat, a termelőszövetkezet elnökét. Az elnök gondolkodott, számol­gatott és végül is megállapította. — Mészáros István az egyik leg­lelkesebb traktorosunk. Hat nap alatt kilencvenhét hold földet szán­tott fel. Olyan lendületben van, hogy öröm nézni,.. Sokan álltak körülöttünk. Az em­berek arcán derültség látszott. Vé­gül is az egyik mellettem álló csen­desen mondta: — Tulajdonképpen egy emberről van szó, aki megváltozott. — Megváltozott? — Igen — válaszolta nagyon csen desen, s aztán elmesélte szóról-szóra a vitát, meg a prémiumkiosztás tör­ténetét. A beszélgetésbe mások is bekapcsolódtak. Az egyik embernek történetünk hőse azt is elárulta, hogy tulajdonképpen akkor változ­tak meg a nézetei a tavaszi mun­kával, a jogosítvánnyal, meg a von­tatóval kapcsolatban, amikor látta, hogy a termelőszövetkezet gondos­kodik a traktorosról, s amikor rá­döbbent arra, hogy a szövetkezet és a traktorosok ügye egy és ugyanaz. (HAYPAL)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents