Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-17 / 89. szám

1959. április 17. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A kommunizmus csúcsai felé A gép- és vegyipar fejlesztése a Szovjetunió hétéves tervében A kommunizmusba való átmenet világtörténelmi feladata elsősorban a termelőerők hatalmas arányú fej­lesztését teszik szükségessé. Olyan termelési anyagi és műszaki alapot kell létrehozni, amely biztosítani tud ja az anyagi javak szinte korlátlan bőségét. Az anyagi javaknak ez a bősége teszi lehetővé, hogy a „min­denkinek munkája szerinti” elosztás elvét, felváltsa a „mindenkinek szük­ségletei szerinti” elosztás elve. A Szovjetunió hétéves terve éppen azért keltett az egész világon — ba­rátok és ellenségek körében egyaránt — óriási érdeklődést, mert számain keresztül kiviláglik a gazdasági fej­lődésnek új, eddig csak sejtett, de mostmár valóságot öltő szakasza: a kommunizmusba való átmenet sza­kasza. A Szovjetunió hétéves terve a kommunizmus építésének program­ja! A kommunizmusba való átmenet idején is döntő kérdés a gazdasági fejlődésen belül: az iparnak, első­sorban a termelési eszközöket ter­melő iparágaknak hatalmas fejlesz­tése. A termelési eszközök termelé­sének a növelése teremti meg az elő­feltételeit az egész termelésnek a leg­fejlettebb technika alapján történő szakadatlan növekedéséhez. A hétéves terv időszakában a szovjet ipar össztermelése 80 szá­zalékkal lesz nagyobb, mint 1958- ban volt. Az iparon belül a ter­melési eszközök termelése hét év alatt 85—88 százalékkal növek­szik. A százalékok mögött óriási mennyi ségek rejlenek. 1932-ben, az első öt­éves terv utolsó évében az ipari ter­melés növekedésének egy százaléka 800 millió rubel értékű volt. 1959- ben, a hétéves terv első évében az ipari termelés növekedésének egy százaléka több mint 11 milliárd ru­bel lesz, 1965-ben pedig meghaladja a 19 milliárd rubelt. Minél nagyobb lesz az ipari termelés terjedelme, a százalékok mögött álló értékek, an­nál hatalmasabbak lesznek. Hogyne döbenne meg a világ, ami­kor a méreteiben jelenleg is a világ második helyén álló szovjet ipari ter­melés hét év alatt csaknem a duplá­jára emelkedik! Lehetséges ez? Sok kapitalista közgazdász jósolta már meg, hogy a szovjet ipari ter­melés is egyszer eljut a „holtpontra”, amikor már nem lesz képes éppen nagy terjedelme miatt az eddigi gyors ütemben fejlődni Ezek a köz­gazdászok látják azt, hogy a kapita­lista ipari termelésnek van egy ha­tára, ezen a határon túl már nem „érdemes” termelni, mert hisz ak­kor túltermelési válság állna elő. Persze azt nem látják, vagy' nem akarják látni, hogy a kapitalista ipa­ri termelésnek a hatását a profit szabja meg. A tőkések csak addig fejlesztik a termelést, amíg az nekik hasznot ad, és nem addig, amíg a termelés kielégíti a társadalom szük­ségleteit. A szocialista társadalom nem is­meri ezeket a korlátokat. A szocialista termelésnek nem is lehet más célja, mint a társada­lom jólétének a fokozása, a jólét pedig nem ismer határt. Az emberek szükségletei állandóan növekednek és ez a szükségletnöve­kedés eddig nem ismert ösztönzőerőt képvisel a termelés fokozására. Ezért van az, hogy a szovjet ipar termelé­sének növekedése határtalan. Tévedés lenne azt hinni ezek után, hogy a kommunizmus építése most már nem is kíván erőfeszítéseket. A szocializmus, mint társadalmi forma csak a lehetőséget adja meg, a való­ságot kemény küzdelemmel kell meg­teremteni. A hétéves terv irányszámai olyan feladatokat állítanak a szovjet emberek elé. amelyeknek teljesíté­sére csak a kizsákmányolástól meg­szabadult és öntudatra ébredt, szocia­lista, kommunista ember hősi mun­kája képes. Az ipari termelés emelkedésének négyötödét a termelékenység emelke­désével kell biztosítani. Ez azt je­lenti, hogy nagymértékben kell gépesíteni a termelést, mert csak a tökélete­sen gépesített termelés képes az ember fizikai munkájának egy­idejű csökkentése mellett emel­kedni. A gépgyártás fejlesztésének érdeké­ben a nyersvastermelést a jelenlegi évi 39 millió tonnáról a hétéves terv végére évi 65—70 millió tonnára, az acélgyártást a jelenlegi 55 millió ton­náról 86—91 millió tonnára, az alu­míniumgyártást a jelenleginek há­romszorosára fogják növelni. A vas­érctermelést hét év alatt mintegy kétszeresére emelik. A nyersvas-, acél- és alumínium- gyártás szolgáltatja a nyersanyagot a gépiparnak. A gépipar előtt pedig nem kevesebb feladat áll, mint az egész ipari termelés komplex gépe­sítéséhez szükséges gépsorok és auto­mata gépezetek gyártása. A Szovjetunió gépipara jelenleg is a legfejlettebb a világon. A termelő folyamat számos területén tért hó­dított az automatizálás. A gyártott gépek teljes mértékben megfelelnek a legmagasabb tudományos követel­ményeknek. Ez az oka annak, hogy míg az USA-ban 1913 és 1958 között a termelékenység alig több mint kétszeresére emelkedett, addig a Szovjetunióban ezalatt az idő alatt közel tízszeresére emelkedett a ter­melékenység. A gépipar színvonala felemeli az egész ipar technikai színvonalát. A hétéves tervben előirányzott műszaki haladás megteremti a feltételeket, hogy a szakmunkás tudása felemel­kedjék a mérnöki tudás színvonalára. A gépipar behatol a mezőgazda­ságba is. Gépeket ad a mezőgazda­ságnak, ahol a gépek nyomán meg­szűnik a nehéz fizikai munka. A mezőgazdasági termelés fel­emelkedik az ipari termelés szín­vonalára. A gépipar fejlesztése az az alap, amely lehetővé teszi a hétéves terv­ben a gyapot, a cukorrépa, a burgo­nya, a zöldségfélék és más növények termelésének és az állattenyésztés munkaigényes műveleteinek teljes gépesítését. A gépgyártás mellett különösen nagy figyelmet fordít a Szovjetunió hétéves terve a vegyipar fejleszté­sére. A vegyipar termelését hét év alatt közel háromszorosára emelik. A textil-műanyagok termelését négy­szeresére, a plasztikanyagokét több mint hétszeresére emelik. Hruscsov elvtárs kongresszusi beszámolójában külön' felhívta .a figyelmet a különféle műtrágyák termelésére. Gyártásukat az 1958. évi 12 millió tonnáról a hétéves terv végéig 35 millió tonnára fogják emelni. A vegyipar fejlesztése egyrészt le­hetővé teszi a Szovjetunió természeti kincseinek legeredményesebb kihasz­nálását, másrészt elősegíti a népgaz­daság minden ágában a technika és technológia fejlődését. A plasztik és egyéb műanyagok behatolnak a gép­iparba, az építőiparba és nemcsak egyszerűen helyettesítik, hanem mi­nőségben felül is múlják a hagyomá­nyos, eddig ismert alapanyagokat. Továbbá: nem kevésbé fontos szerep jut a vegyiparnak a közvetlen fo­gyasztási szükségletek kielégítése te­rén. Olcsóbb, kisebb munkaráfordí­tással járó textilt és egyéb minden­napi használati tárgyakat állítanak elő, amelyek felülmúlják a termé­szetes anyagok tulajdonságait. A népgazdaság villamosítása — amelyről előző cikkünkben írtunk — és a termelés komplex gépesítése, automatizálása és kémizálása a ter­melőerőknek olyan nagyfokú és ma­gasszínvonalú fejlesztését jelentik, amely a kommunizmus kibontakozó képét tárja elénk. —is -—OS Eredmények és hibák a bonyhádi járási művelődési ház munkájában Állandóan érkeznek a hírek a bonyhádi járási művelődési ház mun kájáról. Elsősorban a művészeti cso­portokról hallani, a színjátszókról, a cigány-együttesről, sőt újabban már arról, hogy »esztrád«-együttes szer­vezése is szóba került. Évente több bemutatót tartanak s úgyszólván va­lamennyi előadásra megtelik a mű­velődési ház nagyterme. Kétségtelen, hogy megyénkben a legélénkebb munka Bonyhádon fo­lyik a népművelésben. Itt mozgó­sítják a legtöbb embert, egy perc pihenőt nem adnak maguknak s ame lyik színmű előadásra kerül, azt igyekeznek képességeikhez mérten a legjobb színvonalon nyújtani. A ren­dezők igényesek s a szereplők sem fukarkodnak a próbák számának nö­velésében, ha az a magasabb színvo­nal érdekében történik. Nem kis mértékben a művelődési ház példá­ja eredményezte, hogy a községben több újabb színjátszó együttes is alakult, színjátszó csoport működik a cipőgyárban, bemutatkozott a pe­dagógusok csoportja is, gondjuk van a német nemzetiségi együttesek mű­ködtetésére is, és a művelődési ház vezetői ott bábáskodtak a cigány­együttes megalakulásánál és azóta irányítják munkáját. Ezek kétségtelenül számottevő eredmények. És mégegyszer hangsú­lyozni kell: Tolna megyében Bony­hádon a legélénkebb a népművelési tevékenység. A számottevő eredmé­nyek azonban több bajt is felszínre vetnek és éppen a jelentős eredmé­nyeknek tudható be, hogy a hibák is itt látszanak a legjobban. Vagyis, aki nem dolgozik, az nem követ el hibákat, aki dolgozik az viszont a sok jó mellett rosszat is csinálhat. Viszont lelkiismeretlenség lenne nem rámutatni a bajokra és nem segíteni a bonyhádi népművelési munkások­nak a bajok megszüntetésében. Több fórumon felfigyeltek már a munka teljes kibontakoztatásának akadályaira. Számos jelzés történt és megyei kulturális berkekben ál­landó szóbeszéd tárgya, hogy Bony­hádon bármilyen nagyok legyenek az eredmények, valami baj van és a baj kezd eluralkodni. A legnagyobb baj, hogy a műve­lődési ház vezetői előtt elsősorban az a cél lebeg, hogy bevételüket min dénáron növeljék. Erre aztán min­den eszközt felhasználnak. Emlékez­zünk csak, az első »Csárdáskirálynő- lázt« műkedvelő berkekben a bony­hádi példa okozta Amikor a bony­hádiak előadták, alig lehetett a töb­bi öntevékeny együttest lebeszélni arról, hogy ők is ezt az operettet ta­nulják. A műsoruk kiválasztásában a továbbiakban sem volt következe­tes a művelődési ház vezetősége. Le­hetne emlékeztetni itt a »Faun*>-ra, de véleményem szerint Kodolányi: Földindulás-ának bemutatása sem volt szerencsés. Nem volt szerencsés különösen egy olyan környezetben, ahol a nacionalizmus egyes elmara­dott rétegek körében még élő, égető probléma. Ahogy elkészült a bonyhádi műve­lődési ház csoportja egy darabbal, azonnal megkezdik a turnét. Ez a turné aztán húsz előadásnál alább rendszerint nem adja. Bemutatják minden fellelhető helyen. Szóval színházasdit játszanak. Nehezen lenne lemérhető, okoz-e ez vissza­esést a szereplők munkahelyükön végzett munkájában, bizonyosra ve­hető azonban, hogy ilyen szempont­ból is helytelen ez a színházasdi. De ugyanakkor a művészi igényesséq szempontjából is helytelen s főleg helytelen akkor, ha a turnézás alap­vető oka a mennél több bevétel szer zése a művelődési ház számára. Két­ségtelen, hogy pénz nélkül kultúrát se lehet terjeszteni és a művelődési háznak szüksége van a bevételre, de az elsőrendű a kulturális nevelő­munka, a politikai nevelő tevékeny­ség alátámasztása a kultúra eszkö­zeivel. És ezen a területen nagyon sok a kívánnivaló. Különösen most, ami kor Bonyhád termelőszövetkezeti községgé szerveződött. Nyújtson a művelődési ház a maga eszközeivel segítséget ahhoz, hogy a tegnapi egyéni parasztokból gondolkodásuk­ban is minél előbb szövetkezeti pa­rasztok váljanak. A szemléltető agi- táción, az ismeretterjesztő tevékeny­ségen keresztül segítsenek abban, hogy mennél zökkenőmentesebben történjék az átállás az alacsonyabb- rendű gazdálkodásról a magasabb- rendűre, sokkal, de sokkal többet törődjelek a fiatalok nevelésével. A táncmulatságok, a tánciskolái össze­jövetelek ne csak a szórakozás, ha­nem a nevelés célját is szolgálják. Hasson oda a művelődési ház, hogy a zománcgyári művelődési házban is tartalmat kapjon a fiatalok összejö­vetele. Növelni és erősíteni kell a munkások és parasztok részvételét a kulturális munkában. A legfontosabb a pártirányítás megerősítése. A községi pártbizott­ság is többet és több türelemmel kell, hogy foglalkozzék a művelődési házzal, de mindenekelőtt a művelő­dési ház vezetői ne parancsolgatást, ne munkájukba való beavatkozást lássanak a pártszervek segítő szándé kában. Szervezzék munkájukat úgy, hogy abban az útmutató a párt mű­velődési irányelve legyen és általá­ban az egész kulturális tevékenysé­get rendeljék alá a szocialista ne­velőmunkának. Mindehhez megvannak a lehetősé­gek a bonyhádi járási művelődési házban és vezetőiben, hiszen nem véletlen, hogy a megye legjobb mű­velődési háza volt eddig is. LETENYEI GYÖRGY A KISZ Tolna megyei Bizottságának válasza az MSZMP Tolna megyei VB felé, az MSZMP KB március 6-i határozatának végrehajtására A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága március 6-án hozott határozata megfogal­mazta és összegezte azokat a fel­adatokat, melyeknek végrehajtásá­val meggyorsíthatjuk hazánkban a szocializmus építését. A KISZ Köz­ponti Bizottságának teljes ülése 15 pontban válaszolt a Párt Központi Bizottság határozatára. A KISZ Tolna megyei Bizottsága a Központi Bizottság 15 pont­ból álló válaszát magáénak vallja, s minden erejét megfeszítve azon dolgozik, hogy a 15 pontban vállalt feladatok végrehajtásából Tolna megye ifjú kommunistái, a KISZ- en kívüli fiatalokkal együtt ere­jükhöz mérten kivegyék részüket. A KISZ Tolna megyei Bizottsága az alábbiakban válaszol a párt Központi Bizottsága és a KISZ Központi Bizottsága határozatára: 1. A pártkongresszus tiszteleté­re meghirdetett munkaverseny ke­retén belül vállaljuk, hogy Tolna megye üzemeiben és fűtőházaiban 50 brigádot szervezünk a «-Szo­cialista munka ifjú brigádja« cí­mén. A Bonyhádi Zománcműveknél, a Bonyhádi Cipőgyárban, a Simon- tornyai Bőrgyárban, a Tolnai Se­lyem- és a Textilgyárban még ez évben beindítjuk a »Szakma ifjú mestere« mozgalmat. 2. A 20 órás társadalmi munka mozgalom maradéktalan végrehaj­tásával önkéntes segítő brigádja­ink, az ifjúgárdák és a középisko­lás fiatalok 150 000 munkaórát vé­geznek városszépítési és községfej­lesztési tervek végrehajtásán. 3. Az évi fásítás keretén belül az úttörők és kiszisták elültetnek 500 000 facsemetét és 25 000 suhán- got. 4. A takarékossági mozgalom továbbfejlesztése érdekében az 1958. évi másfélmillió megtakarí­tással szemben üzemi KlSZ-szer- vezeteink kétmilliós megtakarítást vállalnak. Felhívjuk KlSZ-szerve- zeteinket, hogy fejtsenek ki szer­vező és felvilágosító tevékenységet, hogy az ifjúság minél nagyobb ré­sze vegyen részt egyéni takarékos­ságban a KST és az OTP keretén belül. 5. A mezőgazdaság szocialista fejlődése megyénkben is elég erő­sen meggyorsult. 58 termelőszövet­kezeti község van. Az új tsz-ek építkezési gondokkal küzdenek. Megyénk ifjú kommunistái köte­lességüknek érzik segítséget nyúj­tani az építkezési problémák le­küzdéséhez. Ezért az építőiparban dolgozó fiatalokból létrehozunk egy ifjúsági komplex brigádot és vállaljuk egy tsz-ben az istálló­építést. A komplex brigád a mun­ka szakmai részét irányítja és végzi, a segédmunkaerőt tsz-fiata- lok és községi önkéntes segítő bri­gádok biztosítják. 6. A tsz-mozgalom rohamos fejlődésével nem járt együtt gép­állomásaink gépkapacitásának fejlődése. Gépállomásaink a meg­növekedett feladatokat csak jó munkaszervezéssel és a gépkapaci­tás maximális kihasználásával vé­gezhetik el. Hogy e területen segít­séget tudjunk nyújtani, ez évben is megszervezzük az »Ifjú traktoris­ták« versenyét. A cséplési időszak­ban az ifjú kombájnosok és csép­lőcsapatok versenyét. t A kétszer 12 órás műszak érde­kében az ifjú traktorosok között nevelő tevékenységet fejtünk ki, annak érdekében, hogy a megnö­vekedett munkaidő ne menjen a minőség rovására. Ellenkezőleg: a munka minőségének megjavításá­val járuljanak hozzá a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek bizonyítá­sához. Várható, hogy a közeljövőben gépállomásaink új gépeket kapnak, a szükséges munkaerő biztosítása érdekében felkutatjuk a más terü­leten dolgozó fiatal traktoristákat. Szükség esetén a Gépállomások Megyei Igazgatóságával közösen e fiatalok között toborzást végzünk, hogy menjenek el traktor- és gép­kezelő tanulóknak. 7. A tsz-ekbcn a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges takar­mánybázis biztosítása érdekében az országos kukoricatermesztési verseny keretén belül létrehozzuk a kukoricatermesztő ifjúsági munka­csapatokat. A kukoricatermesztő munkacsapatok mellett megszer­vezzük az ifjúsági silózó brigádo­kat. 8. A tsz-ekhez hasonlóan az ál­lami gazdaságokban a növényter­mesztés fokozása érdekében nö- nénytermesztő ifjúsági munkacsa­patokat szervezünk. Ugyanígy lét­rehozzuk az ifjúsági silózó brigá­dokat, továbbá megszervezzük az állami gazdaságokban is az ifjú traktorosok és kombájnosok, és cséplőcsapatok versenyét. 9« A legjobb állami gazdaságok­ban ifjúsági brigádokat szerve­zünk, melyek egy-egy termelőszö­vetkezetet patronálnak, fő felada­tuk a fejlettebb növénytermesztési és állattenyésztési munkamódszer átadása, valamint a jól szervezett, színes ifjúsági élet kialakításához segítségnyújtás. 10. A KISZ Központi Bizottsá­ga Bogyiszló körzetében közép'sko- Iás diákokból központi tábort szervez. Cél: a Sió-gát megerősíté­se. A KISZ Tolna megyei Végre­hajtó Bizottsága vállalja a tábor teljes vezetését és megszervezését. A táborban végzendő munkákra Tolna megye középiskolás diákjai közül 300 főt mozgósítunk. Ezen­kívül vasárnapi rohammunkákra »Ifjú kommunista vasárnapokon« 200 ifjúmunkás járul hozzá a gát­erősítő munkák meggyorsításához. A táborhoz szükséges munkaerő többi részét Bács és Baranya me­gye középiskolás fiataljai közül to­borozzuk. 11. Azokhoz az építkezésekhez, amelyek fölött a KISZ Központi Bizottság védnökséget vállalt, a megfelelő időben a szükséges ifjú­sági munkaerőt, amennyi Tolna megyére esik, maradéktalanul biz­tosítjuk. Amikor a KISZ Tolna megyei Bizottsága e vállalást teszi a Párt Megyei Végrehajtó Bizottsága felé, az a mély meggyőződés vezérli, hogy megyénk KISZ-szervezetei példamutató, kezdeményező, szer­vező és lelkesítő munkájának ha­tására e nagyszerű feladatok vég­rehajtására együtt jön velünk a KISZ-en kívüli fiatalok széles tö­mege. E feladatok végrehajtásával olyan ügyet szolgálunk, amely vég­ső fokon ifjúságunk szép jelenét és boldog jövőjét biztosítja. Ezért fel­hívással fordulunk minden hazáját szerető Tolna megyei ifjúhoz és leányhoz, segítse megyénkben a szocializmus építésének meggyorsí­tását. Vegyen részt e megtisztelő feladatok végrehajtásában. KISZ TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA Munkavédelmi hónapok lesznek a ktsz-ekben Tolna megyei kisipari szövetkeze­tekben a múlt évben üzemi balese­tekből kifolyólag jelentékeny volt a termelésből való kiesés. Az elmúlt évben 57 üzemi baleset történt, ami 813 nap kiesést okozott a termelés­ből. Annak ellenére, hogy a munka- védelmi és balesetvédelmi intézkedé­sek megtétele állandó feladatként a szövetkezetek előtt áll, az idén sok­kal nagyobb figyelmet fordítanak a munkavédelmi oktatásokra, a védő- berendezések felszerelésére, az okta­tásokra. A Kisipari Szövetkezet Köl­csönös Biztosító Intézet Tolna me­gyei Alközpontja kezdeményezésére a megye ktsz-eiben munkavédelmi és balesetvédelmi hónapokat tarta­nak. Ekkor nemcsak felülvizsgálják a termelőberendezéseket, hanem ok­tatásokat is tartanak a dolgozók ré­szére;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents