Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-15 / 87. szám

1959. április 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Felhívás a be nem jelentett gázpalackok bejelentésére Hogyan neveli, mozgósítja a lakosságot a Hazafias Népfront Iregszemcsén ? Szoros kapcsolatban a tömegekkel Egyik-másik községben még ko­moly problémája a népfront-mozga­lomnak, hogyan tartsák a kapcsola­tot az egész lakossággal, hogyan jus­sanak el azokhoz is, akikkel más szerv nem foglalkozik, hogyan tájé­koztassák, neveljék, mozgósítsák a pártonkívüli lakosságot. Iregszemcsén a különféle rendez­vények segítése mellett önálló és közös, nagyobb tömegeket érintő ak­ciókat is lebonyolítottak a közel­múltban. A tanácsválasztást rövid pihenő követte, majd beindították a népfront bizottsági tagok tájékoztatását szol­gáló tanfolyamot, melyet nagy érdek lődés kísért. Rendszeresen 15—20, fő­ként parasztember résztvevője volt az előadásoknak. Vonzotta az embe­reket, nemcsak a pártonkívüli nép­front bizottsági tagok mentek el oda, hanem más egyéni parasztokat, tsz- tagokat is elvitt érdeklődésük a nem­zetközi, mezőgazdasági, kulturális kérdésekről szóló tájékoztatás meg­hallgatásárára. így volt Kelemen István fiatal értelmes parasztember­nél is, akit őszinte, véleményét soha el nem hallgató embernek ismernek. Más rétegekből is voltak érdeklődök — ami szintén nem jelentéktelen — így több iparos és kereskedőember is megjelent ott. A külterületi Csehi-szőlőhegyen négy népfront bizottsági tag van csak. de 15—20 dolgozó paraszt ott is eljárt az előadásokra. Őket különösen a nyugati államok mezőgazdasága érdekelte, nemcsak szívesen hallgat­ták, de megbeszélték és vitatkoztak is a hallottak felett. Sokat segített a népfront tömeg­kapcsolatainak javításában, de a la­kosság mozgósításában is az, hogy a község négyéves fejlesztési tervét a népfront bizottsági tagok és a tanács­tagok megbeszélték majdcsak az egész lakossággal. Először a január 10—23-ig, válasz­tási körzetenként megtartott kötetlen beszélgetéseken ismertették a lakos­sággal a községfejlesztési tervet. Rengeteg javaslat és igény elhangzott — kút- és útjavítás, átjárók építése, utcai lámpák felállítása stb. —, de voltak észrevételek arról is, miként kéne javítani a vezetést. (4) Valaki arról beszélt, hogy vizet kellene kérni. — Úgysem adnak — válaszolt egy másik. — Próbáljuk meg... — Az ajtónál állók egyike megzörgette a kilin­cset, s amikor az őr léptei elhaltak az ajtó előtt, megszólalt: — Vizet kérnénk. Egy pillanatnyi csend követte a szavakat, aztán kívül gúnyosan fel­kacagott az őr, s léptei tovább ko­pogtak a folyosó kövezetén. ... Fullasztó hőség volt a terem­ben, mintha a falak befelé sugároz­ták volna a nap melegét. A falu templomtornyaiban délre kondultak a harangok, amikor kívül az ajtó előtt beszélgetés hallatszott, majd kulcs csikordult a zárban és a fel­táruló ajtón betóduló fényben ka­tonák jelentek meg. Először egy tiszt lépett be zsebredugott kézzel. Néhány lépést tett előre, aztán megállt, szórakozottan himbálta fel­ső testét és vizsgálódva nézett a fog­lyokra. Ruhájából kölni illat áradt, s vele együtt jóleső hűvösség tódult a terembe a folyosóról, melyet csak az ajtó közelében állók éreztek. Ar­ca ápolt, frissen borotvált volt, de a tekintete fáradtságot árult el. Sze­me köré mély ráncokat vésett az ál­matlanság, s szempillái idegesen re­megtek, ahogy szigorú tekintetét vé gigjártatta a foglyokon. Néhány lé­pést ismét tett előre, aztán halkan megszólalt: — Sándor József! —• várt míg a szólított jelentkezik. — Tessék. — Jöjjön ide! Sokáig nézte az előtte álló fér­Jó hatást váltott ki a lakosságból, hogy miután a tanácsülésen tisztázó­dott, mit lehet megvalósítani, mi ke­rülhet a tervbe, februárban még egyszer megbeszélték és ismertették a falu lakosságával az akkor már vég leges tervet. Itt megmondták őszin­tén azt is, mely javaslatokat nem le­het most megvalósítani anyagiak hí­ján. A mondott szóból értettek, be is látták ^jzt, sőt éppen segítésképpen jelentős társadalmi munkát is vállalt a lakosság a gyűléseken. Megegyez­tek, hogy amíg a közterületi járda­építést a tanács végzi, a háztulajdo­nosok saját házuk előtt járdásítanak. Vállaták a Csehi-szőlőhegy sáros ut­cájában az út mentén kétoldalt vízle­vezető árkok kiásását, a kultúrotthon építésének segítéséhez társadalmi munkát stb. Lényegében eljutottak az egész la­kossághoz ezeken a január-február­ban tartott kisgyűléseken, velük esz­mecserét folytattak. Az összesen 40 helyen tartott gyűlésen átlag 20—25- en vettek részt, így a parasztcsaládok többsége ott megjelent családtagjuk révén értesült a tervekről. Hallgatnak is az iregszemcsei pa­rasztok a népfront helyi vezetőinek szavára, különösen így van ez a ta­valyi tanácsválasztások óta. Nincs a faluban semmiféle politikai megmozdulás a népfront nélkül és ez így egészséges, így jó. Igaz, ebben jelentős az is, hogy a lakosság össze­tételének megfelelően a népfront bi­zottság tagjainak többsége dolgozó paraszt, és köztük olyan tekintélyes emberek vannak, mint Frank János, ifjú Bati Ferenc és a szőlőhegyi Kiss Józsi bácsi. Nem szolgál azonban dicséretükre az, hogy parasztasszony csupán egy van a vezetőségben. „Nehéz moz­gatni őket” — mondják. Az lehet, de ha nem törekszenek aktivizálá­sukra, nem számítanak az eddiginél jobban lelkes tenniakarásukra, to­vábbra is nehéz lesz. A népfront-mozgalom Iregszem- csén egyre inkább ténylegesen moz­galommá válik. Fűzi István iskola- igazgató, a népfront elnöke ugyan szerényen azt mondja az eredmények ről: „többet és jobbat is lehetne csi­nálni, mint ahogy tesszük”. Termé­VIHAR fit, a szeme mozdulataiból látszott, hogy tetőtől-talpig többször végig­méri, aztán jobbkezét kihúzva a nadrágzsebéből végigsimított vele őszülő haján, majd a mellén két gomb között a ruha alá bujtatta. — A maga agyában született meg a gondolat, hogy az uraság borából kell ellátni a munkásokat?... Mi!? Halljuk!! — A düh e kitörése bor­zongással töltötte el a teremben lé­vőket, s ösztönszerűen valamennyien hátrább húzódtak a fal felé. A tiszt arca egészen kivörösödött, szemei csak egy keskeny résen lát­szottak ki pillái alól, de ezen a kes­keny résen a gyűlölet és kegyetlen­ség mélysége villant elő. — Megérdemelték... — Nem azt kérdeztem, hogy meg­érdemelték, vagy sem, hanem hogy te találtad-e ki? — ordított a tiszt és egy lépést tett az előtte álló em­ber felé,1 hogy csak néhány centi­méter választotta el őket egymástól. Kezét lassan kihúzta a ruhája aló' és megmarkolta a másik kübátját, közelhúzta magához és úgy sziszegte a szemébe: — Teszek róla, hogy meg oldódik a nyelved. — Közelebb rán­totta magához, aztán hirtelen moz­dulattal hátralökte, közben a lábá­val gáncsot vetett neki, hogy az egyensúlyát veszítve hanyattvágó­dott. Csak annyi ideje maradt, hogy a kezét estében hátranyújtsa, de így is hangos koppanással ütődött a feje a terem parkettjához. A tiszt elfordult, kimért léptekkel visszament az ajtóig, ott megfordult és fejének egy mozdulatával intett a katonáknak, akik az éppen feltá- pászkodó férfihez léptek, kétoldalról megragadták a karját és kifelé von­szolták a teremből. Mielőtt becsukó­szetesen helyes lenne jobban töre­kedni arra, hogy jobban állandósul­jon a politikai munka, de nem kevés az amit tesznek. Jelentős siker az, hogy a Hazafias Népfrontnak van és növekszik tekintélye, befolyása és a pártszervezet segítségével egyre eredményesebb is munkájuk a lakos­ság nevelése és mozgósítása terén. S. E. AZ ÜNNEPI BESZÉDEK elhang­zottak, a gyár igazgatója megkezdte a jutalmak kiosztását. Amikor a dísz elnökség egyik tagjára kerül sor, az egész terem feszülten figyel. Az idős munkás — mellén egy sor kitünte­tés, köztük a legújabb, a »Szocia­lista munkáért érdemérem« — meg­hatotta«. veszi át a jubileumi virág­vázát. A megjutalmazottak közül sokan az ünnepélyes pillanatban szó hoz sem jutnak, de Ritéel Rudolf égető, a zománcgyáriak népszerű »Marci bácsija« lassan, tagoltan mondja: »Kö-szö-nöm szé-pen«. Talán a nagy boldogság oldotta meg a süketnéma hatvan éves mun­kás nyelvét? — Nem. A természet ilyen csodára nem képes. Marci bá­csi 'ezután is mutogatással, jelbeszéd dél, a szájmozgás figyelésével érti és érteti meg magát munkatársaival, családjával. Erre a »köszönöm szé- pen«-re csak az erős akarat tanít­hatta meg az öreg zománcégetőt, mint arra is, hogy öthónapos kis- unokáját a »nagypapa« szóra kezdi tanítani, hadd legyen 'ez az első szó, amit majd a kicsi kimond. Az ünnepségen Csatári elvtárs, a gyár volt igazgatója — most a Lam- part-gyár vezetője és a társüzem dolgozóit képviseli a bonyhádiak ju­bileumán — ül mellettem, megjegy­zi: Senki úgy nem érdemli meg a megbecsülést, mint az öreg, aki zo- máncégetők egész generációit ne­velte, tanította. MICSODA SZÍV, erő, akarat kel­lett ahhoz, hogy ez az ember, akihez a természet ilyen mostoha volt már születésekor, ne csak a legjobb zo­máncégető szakmunkás, hanem fia­tal — és idősebb — munkások taní­dott volna mögöttük az ajtó, a tiszt még visszanézett, s amikor megszó­lalt, gúnyos mosoly bujkált a szája körül. — Víz nincs! Ne is kérjetek! Aki kér az botot kap! A becsukódó ajtón kívül elkopog­tak a léptek, csak az őr maradt az ajtó előtt, a többiek valamennyien eltűntek a folyosó kanyarulatában. (Folytatása következik.) ATÁDI GÉZA A Tolna megyei Tanács V. B. Ke­reskedelmi Osztálya ismételten fel­hívja a megye lakosságának figyel­mét arra, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium Tüzelőszer és Építő­anyag Igazgatóságának rendelete alapján ebben az évben még lehető­ség van az eddig be nem jelentett propán-bután gázpalackok engedé­lyezésére. Azok tehát, akiknek bir­tokában 11, 22. illetve 33 kilós gáz­palack van és reduktorral (nyomás- csökkentővel) is rendelkeznek, mű­szaki ellenőrzés után fogyasztói en­gedélyt kapnak és bekapcsolják őket a propán-bután gázellátásba. tómestere is legyen! — Mert ha új munkást vettek fel égetőnek a gyár­ba, az először rendszerint Marci bá­csihoz került segédégetönek. Bizony előfordult, hogy egyik-másik új em­ber kicsit viszolygott attól, hogy egy süketnéma mellé osszák be. De ez még egy napig sem tartott. Rájött, hogy igazán jól dolgozni, tanulni Marci bácsi mellett lehet, aki meg­mutatta, hogyan kell az edényt a rácsra tenni, elég volt csak kicsit felhúzni a kernende ajtaját, megálla­pította kész-e az égetés, vagy kell-e még egy fél perc. Megszólítani nem tudta segédégetőjét. Tapsolt és máris vitte tanulóját az egyik edény hez. Mutatta az oldalán, hogy ott le van nyúzva, intett, hogy ezt félre kell tenni, majd kijavítják a zo­máncozok. Ha piszkos az edény, le kell porolni, nehogy beégjen az alapzománcba a piszok. Marci bácsi ugyanis mindig a legkényesebb mun kán, az alapzománc égetésnél dolgo­zott. Marci bácsi mellett nemcsak ta­nulni, dolgozni, hanem jól keresni is lehet. Mert ő nem vár a seqéd- égetőjére, ha edényt kell hozni a kemencéhez, hiányzik egy deszka még. Ő megy elsőnek érte. Munka­helyén ismeretlen a rendetlenség, a szavakat helyettesíti a példamuta­tás. KÉT EVVEL EZELŐTT — több idős munkatársával együtt — nyug­díjba ment. Az első hetek — mint mondja felesége — nyugodtan tel­tek el. Ezután azonban az öreg nyug díjas — aki negyven esztendőt töl­tött a gyárban — kezdte nem találni helyét sehol sem. Jött-ment a ház körül, de nem talált már semmi ten — A VÁROS KULTURÁLIS ÉLE­TÉNEK hathatósabb támogatása ér­dekében a szekszárdi városi tanács a kulturális-népművelési állandó bi­zottságot a legutóbbi tanácsülésen hozott határozatával kibővítette. A bizottság öt új tagja: Szalay Tibor gimn. tanár, Pártay Gyula, a me­gyei tanács népművelési csoportve­zetője, Samu Lajos városi KISZ tit­kár, Krassay Gyula, a művelődési ház igazgatója és Theisz György, a Vasipari Vállalat dolgozója. A bejelentést írásban 1959. április 25-ig a Megyei Tanács V. B. Keres­kedelmi Osztályán kell megtenni. A bejelentésben a használó nevét, pontos lakcímét, a birtokában levő palack töltősúlyát és pontos sorszá­mát kell közölni. Egyidejűleg közöl­ni kell azt is, hogy a használó re­duktorral rendekezik-e, vagy sem. Tekintettel, hogy a bejelentési kö­telezettség alá eső palackok állami tulajdont képeznek, a bejelentést a fenti határidőre törvényes kötelezett­ség mellett meg kell tenni. A beje­lentés elmulasztása következménye­ket von maga után. niválót, a kert szépen meg volt mű­velve, a házon sem volt semmi ja­vítanivaló. A szomszédban egyik volt munkatársa házat épített, ott segített, majd a másik szomszéddal ment ki a földre dolgozni. Valahogy úgy érezte, nem tud megélni munka nélkül, sőt, nem tud míeglennx a gyár nélkül sem. Mert bizony rossz volt az, amikor a tőkés időben éj-, jel-nappal kellett dolgpzni, volt olyan hét, hogy százhuszonnégy mun kaórát teljesített, de ez talán, ami­kor itthon kell ülni tétlenül, még rosszabb. Egyszer aztán beállított a gyárba, megkérdezte az igazgatót, visszafo­gadnák-e a kemence mellé. — öröm mel — volt a válasz. Azóta, ha meg kérdezik, miért nem maradt otthon. mutogatással, szájmozgással adja mo solyogva a kérdező tudtára: »Ami­kor elrrientem, öreg voltam. Mosí visszajöttem megfiatalodni.« OTTHON, CSALÁDJA KÖRÉBEN beszélgetünk életéről, munkájáról. Engem bánt, hogy nem beszélgethe­tek közvetlenül ezzel a nagyszerű emberrel, kiváló munkással, rá »a-* gyünk szorulva felesége »tolmácso­lására«. De mintha neki már nem fájna az, hogy süketnéma. Amikor előveszi a kitüntetéseket tartalmazó kis piros dobozokat, — okleveleket — 1949: »Elmunkás«, 1952: »Sztahano­vista-«, 1956: »Kiváló dolgozó«, 1958: »Gépipar kiváló dolgozója«, 1959: »Szocialista munkáért érdemérem«, — a mindig mosolygó, jókedvű öreg munkásnak a szeméből olvasom ki: Ez a megbecsülés, munkatársaim szs reteíe is pótolja azt, amit a termé­szet megtagadott tőlem. JANTNER JÁNOS — TAVALY JÓL BEVÁLT a hib­ridkukorica, az idén éppen ezért cserélt hat holdra való vetőmagot Németh István dombóvári gazda. — A SZABÓ ERZSÉBET KULTU RÁLIS SEREGSZEMLE járási be­mutatóját április 19-én rendezik meg Bonyhádon, a járási művelődési ház bán. — MEGKEDŐDÖTT a megyében az országos mezőgazdasági kiállítás­ra kerülő jószágok kiválogatása. — A SZAKCSI KÖZSÉGI TA­NÁCS a községfejlesztési alapból 2000 forintot juttat a könyvtár, 5000 forintot a sportkör, 15 000 forintot a tűzoltótestület részére.-3 WiifadgOoéL. * földjét szorgalma­san művelte, min­denre gondolt, csak éppen a jégbiztosí­tásra nem. Egy napon sötét vi­harfelhők gyülekez­tek és a lezúduló jég néhány perc alatt elpusztította egész évi munkájá­nak gyümölcsét. E&&rvlútni fgeaaelfi n«*fm heastjsjjjjia tvrszzósvt tfkiatmxitás nélkül! BICD BÁCSI MIM EK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents