Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-14 / 86. szám

1959. április 14. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Negyven esztendővel ezelőtt, Hogyan lehet ugyanabból a talajból magasabb átlagtermést kihozni? Az állami gazdaságok legfonto­sabb feladata ma, hogyan lehet nö­velni az egy holdra eső termésátla­got. Számtalan példa van erre, ame­lyet bizonyít a Fornádi Állami Gaz­daság szakembereinek elgondolása. A magasabb termés elérése érdeké­ben az alapot már lerakták a gazda­ságban, s ha terveik valóra válnak, akkor ősszel arról számolhatnak be, hogy holdanként 13,5 mázsás búza- és 25 mázsás kukorica- (májusi morzsolt) termést értek el. ÜJ MÓDSZER A MÉLYMÜVELÉS Kísérletképpen a gazdaságban 70 holdon vetettek már az ősszel négy olasz és három hazai legjobb búza­fajtát. A talajművelés mélyművelés­sel történt, amelynek a lényege, hogy 32 centiméter mélyen szántják fel a talajt. Az ősz folyamán alap műtrágyaként erre a területre hol­danként öt és fél mázsa műtrágyát, tavasszal pedig két mázsa fejtrágyát szórtak. A gazdaságban ugyancsak mély­műveléssel készítették elő a talajt 40 hold hazai búzafajta alá, s a gaz­daság főagronómusának véleménye szerint a mélyműveléssel, az erős ta­lajtömörítéssel biztosabb a nyári harmat felfogása és jobb a búza Ott kezdődött a tragédia, hogy csak úgy, mint más szombat és vasárnap délutánonként, esténként, április 11-én este is kugliztak a szekszárdi felsővárosi gazdakörben. Úgyneve­zett forintos zsinór partit játszottak, vagyis az nyer, aki a három dobás­ból a legtöbb fát üti el. A partinak tagja volt Papp Lajos 50 éves Bar- tina u. 2. szám alatti lakos és Csö- tönyi László 22 éves Remete utcai lakos. A partinak vége lett és mivel Csötönyi László nem volt jelen, nem is tudott dobni. Amikor visszatért a kuglizókhoz, reklamálni kezdett, hogy ő még nem dobott és dobni akar. Papp az eddigi adatok sze­rint azt felelte neki: — Nem voltál itt, nem is dob­hatsz. Legfeljebb beszállhatsz a kö­vetkező partiba. Csötönyi ebbe nem nyugodott, be­le és így vitatkozni kezdtek, aminek az lett a vége, hogy Papp három pofont adott Csötönyinek és durva szavakkal illette. Csötönyi nem ütött vissza, hanem bement az italmérő helyiségbe. Ott összetalálkozott Nagy Lassan lezárul a tavaszi idény és a nagy nyári munkák megkezdőd­nek. Fontos tehát, hogy a gépállomá­sok fokozzák eddigi jó munkájukat, s a hibákat, hiányosságokat, ahol ez szükséges, mielőbb kijavítsák. Mert sajnos, erre is van példa. A Gép­állomások Megyei Igazgatóságának szakemberei az elmúlt napokban a Varsádi és a Bölcskei Gépállomáson végeztek ellenőrzést és a tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy a rájuk bízott munkák elvégzése érdekében még nagyon sokat kell tenniük. KOMOLY HIÁNYOSSÁGOK A SZERVEZÉSNÉL — A Varsádi Gépállomás körzeté­ben végzett ellenőrzés során megál­lapítottam — mondotta Arany Ist­ván, a megyei igazgatóság főagro- nómusa —, hogy az egyéb hiányos­ságok mellett több gondot kell for­dítaniuk a szervezésre. A körzet va­lamennyi termelőszövetkezetével határidőre megkötötték ugyan a gé- pimunka-szerződést, de szakmailag nem megfelelően, továbbá majdnem valamennyi szerződésből hiányzanak az egyes munkák minőségi kiköté­sei, de hiányzik a munkaféleségen- kénti gépállomási összesítő is. — Hiányosságnak tekinthető még az is, hogy a kiemelt munkáknál nem készítették el a menetirány­tervet, vagy ha el is készítették, rosszul, nem történt meg a gépállo­más dekádteljesítésének tervszerű ütemezése sem. szálszilárdsága. Bár elenyészően ke- , vés a kísérletnek beállított terület az 1200 hold búzavetéssel szemben, mégis az az általános vélemény, hogy a tervezett 12,3 mázsa holdan- kénti átlagtermés helyett el tudják érni holdanként a 13—13,5 mázsás átlagtermést. SZEMENKÉNT VETIK A KUKORICÁT A Fornádi Állami Gazdaságban is a takarmánynövények közül a leg­nagyobb jelentősége a kukorica ter­mesztésének van, ezért fordítanak nagy gondot arra, hogy a közel 700 holdon vetésre kerülő kukoricánál minél magasabb átlagtermést érje­nek el. Ennek érdekében már az ősz folyamán nagyon sokat tettek. A ku­korica 70 százaléka ístállótrágyázott földbe kerül. A kukorica alá holdan­ként még az ősz folyamán 4,5 má­zsa műtrágyát szórtak ki. Továbbá fokozza a várható termésátlagot az, hogy a vetésre kerülő kukorica tel­jes egészében hibrid, és a növények száma, sűrűsége eléri holdanként a 18—20 ezer szálat. Elgondolásuk, hogy 300 holdon szemenként vetik a kukoricát, vagyis a vetőgépet úgy állítják be, hogy meghatározott tá­volságra rakja le a magot. Ennek a Lajos barátjával, aki szintén 'a Re­mete utcában lakik és neki elpana­szolta az esetet. Nagy békíteni kezd ­te Csötönyit és behívta Papp Lajost, őt is békíteni kezdte. Többek kö­zött figyelmeztette arra, hogy itt már régebben egyébként is volt bot­rány, ne csináljanak ismét. Látszólag megegyeztek, kibékültek, sőt, még néhány pohár sört is megittak a bé­kességre, amit Papp fizetett. Csötönyi László fél tíz tájban el­indult haza a gazdakörből. Együtt mentek Ribling Ferenc kisbödői la­kossal. Az utcán Ribling azt mondta Csötönyinek: i— Azért én nem tűrtem volna el, hogy így megszégyenítsenek nyilvá­nosság előtt. Közben megálltak az utcán, köz­vetlenül a gazdakör kijáratánál és vártak. Papp Lajos is elindult haza­felé. Amikor kilépett az utcára — á! lítása szerint — két-három pofont kapott és az ütésektől elesett. A járda szegélyébe beütötte az orrát. Nem tudott gyorsan felugrani, tekin ROSSZAK A MUNKAGÉPEK — A Bölcskei Gépállomás körze­tében, Dunaföldváron, Pakson és Németkéren végeztünk ellenőrzést — mondotta Sipter Géza, az igazga­tóság főmérnöke. — A karbantartás ellenőrzésekor megállapítottuk, hogy Dunaföldváron például Szabó Lajos traktoros ekéje rossz, a farkerék- állító csavarok használhatatlanok, és ami ebből adódik, ilyen ekével mi­nőségi munkát nem lehet végezni. A traktor gázolajvezetéke nem megfe­lelő. Pakson Bihari István traktoros tárcsája volt rossz, nem működött az első két tárcsatag. A csapágytartó csavarok kapupánt-csavarral voltak pótolva, azok hosszúak voltak, anya­csavar nem volt rajtuk, a csapágyak mozogtak és a tárcsatagok nem vol­tak összeválogatva. A látottak, a tapasztaltak jegyző­könyv formájában mindkét gépállo­más vezetőinek kezéhez jutottak már, amelyekben meghatározták azt is, hogy a hiányosságokért az illeté­kes traktorost, brigádvezetőt, vagy szerelőt vonják felelősségre és a hi­bákat legkésőbb április 15-ig javít­sák ki. A tapasztaltakra ez a határozat, de ennél is fontosabb, hogy a kijavítás­ra kerülő hiányosságokat valóban úgy végezzék el, hogy azok minősé­ge ellen még egyszer kifogás ne me­rüljön fel. ; hatalmas előnye abban rejlik töb­bek között, hogy nem kell eggyelni, valamint a kultivátorozáson kívül a vegyszeres gyomirtást is alkalmaz­zák a kukoricánál. A tervek szerint az eredetileg meghatározott 16 má­zsás (májusi morzsoltban számítva) átlagtermés helyett 25 mázsás ter­mést szeretnének elérni. A LOMBTRÄGYÄZÄS CUKORRÉPÁNÁL A gazdaság szakembereinek véle­ménye szerint a gazdaság talaja nem a legalkalmasabb cukorrépatermesz­tésre. Az eddigi gyakorlat azt mu­tatta, bármilyen kiválóan is készí­tették elő a talajt és adták meg a növénynek mindazt, amit megkíván, mégis 120 mázsás holdankénti átlag­termésnél többet nem tudtak elérni. Az elmúlt évben azonban egy 7 hol­das parcellán kálium-nitrogén és foszfor műtrágyaoldattal lombtrá­gyázást végeztek, s ez a terület 160 mázsás termést adott, míg a közvet­len mellette lévő tábla ugyanolyan művelés alatt, de lombtrágyázás nél­kül 116 mázsás termést adott. Ha egy kicsit is kedvez az idő, akkor ebben az évben 150 mázsás cukorrépa át­lagtermést szeretnének elérni. P. R. izás tettel arra, hogy rokkant, a földön maradt. Közben — ugyancsak a sa­ját állítása szerint — hallotta, amint valaki azt mondta, hogy »rúgd szét a fejét«. Erre elővette zsebéből a bicskát, kinyitotta és ahogyan a föl­dön feküdt, megszúrta valakinek a lábát, mivel fekvő helyzetben azt érte el legkönnyebben. Csötönyi lá­bát szúrta meg. Ezután felkelt. Rib­ling el akarta tőle venni a kést, neki pedig a bal alsó karszárát szúrta meg. Csötönyi és Ribling visszamen­tek az italmérő helyiségbe, ahol észrevették rajtuk, hogy véreznek A két sérültet a kórházba szállí­tották. Csötönyi sérülése volt a sú­lyosabb, a szúrás ütőeret ért és első­nek őt műtötték. Addigra már na­gyon sok vért vesztett és ezért a kór házban vérátömlesztéssel próbáltak rajta segíteni. Életét azonban még a vérátömlesztéssel sem sikerült megmenteni, mert meghalt. Riblin- get is kezelés alá vették és mivel az 6 sérülése könnyebb volt, elhagyta a kórházat. A tettest, Papp Lajost a rendőrség őrizetbe vette és ügyében folytatják az eljárást. BODA FERENC (3) Várták, hogy nyílik az ajtó, de a léptek elhaladtak, egyre távolabbról koppanva, aztán ismét becsapódott valahol, messzebb egy ajtó és elhalt a zaj. — A Körtéssel, vagy a Sándorral nem beszéltél még? — törte meg a csendet a Költő. — Nem... Gondoltam, hogy talán előbb bejönnek, azért jöttem én is korábban. Úgy hallottam, hogy fe­hér tisztek jöttek az éjjel. Költő csak rövid gondolkodás után válaszolt. Hangja tompán fojtott volt, s szavait egy lemondó kézle­gyintéssel kísérte: — Nem kirándul­ni jöttek... Ha ma nem keresnek bennünket^ akkor megusszuk. — Nem hiszem... Ismét lépések közeledtek a bejá­rat felé, majd kinyílott az ajtó és egy munkás lépett be rajta. Cseh szöszmötölni kezdett egy bőrrel, a Költő pedig elódalgott a munkahelyére, s úgy tett, mintha ép pen most érkezett volna. Lassan, el­gondolkodva tette le a kabátját és dolgozni kezdett. Gondolatai azon­ban máshol jártak, a munka moz­dulatait csak ösztönösen, figyelem nélkül végezte. Azt sem vette észre, hogy az újonnan érkező munkás megáll mellette és figyeli. Csak ak­kor kapta fel a tekintetét, amikor az krákogni, köhögni kezdett mel­lette. 1919. április 12-én alakult meg meg a Munkás-, Katona és Föld­művesek Megyei Tanácsa, s an­nak intéző bizottsága. Egy nap­pal később az addig felügyelet mellett tevékenykedő Förster Zol­tán alispánt hivatali állásától azon nali hatállyal felfüggesztették, s április 14-én teljes apparátussal megkezdte munkáját az új állam- hatalmi szerv. A proletárdiktatúra megyei államhatalmi szervének a megyében tíz osztálya volt, ame­lyek igen alapos, igen sokoldalú tevékenységet fejtettek ki. Nem arról volt szó az új megyei szerv létrejöttekor, hogy néhány — elő­zőleg a vármegyén működő — hi­vatalt összevontak, hanem alap­jaiban új szerv jött létre, amely, mint például a szocializálási ügy­osztály, az ősterrrielési ügyosztály működése is mutatja, egy új tár­sadalmi rend jétrejöttéért tevé­kenykedett. Az utókor számára több mint 11 ezer levél, okmány, irat ma­radt fenn, amelyek az intéző bi­zottság (direktórium) nagy hozzá­értését, irányító képességét bizo­nyítják. Érdekesek azok a leve­lek, amelyek az üzemek államosí­tásáról számolnak be, de igen nagyértékű például a termelőszö­vetkezeti alakuló minta-jegyző­— A SZOVJETUNIÓ KOMMU­NISTA PARTJA XXL KONGRESZ SZUSÁRÓL előadás lesz Szekszár- don április 14-én, délelőtt 9 órái kéz dettel a megyeháza nagytermében. Előadó: Győri elvtárs, a Központi Bi zottság pártoktatási alosztályának vezetője. — HÁROMSZÁZ IFJÚVAL gya­rapodott megyénkben március hó­napban a KISZ-szervezetek taglét­száma. — FÜTYÜLŐ TEJFORRALÖ EDÉNYT gyárt a hódmezővásárhe­lyi fémipari vállalat. A tej nem fut­hat ki, mert az edénybe szerelt. síp kellő időben megszólal és figyelmez­teti a háziasszonyt. Sorozatgyártásá­nak megkezdése előtt bemutatják a budapesti ipari vásáron. , — ÖNKÉNTES TŰZOLTÓCSAPA TOK részére az iparági tűzoltóver­senyt a Könnyűipari Minisztérium Len-, Kenderipari Igazgatósága Bu­dapesten 1959. május hó 30-án ren­dezi- meg. E versenyen résztvesz a Tolnanémedi Kendergyár férfi csa­pata is 800 pl-es kismotorfecskendő szereléssel. VIHAR — Itt vagy már Pista?! — kér­dezte furcsa, gúnyosnak érezhető hangszínezettel, s a szájából pálin­kabűz áradt. — Itt —■ válaszolt kurtán és félbe sem hagyta a munkát, arra gondol­va, hogy hívatlan látogatója majd csak otthagyja. De azon úgy lát­szott, hogy még van mondanivalója, mert nem mozdult mellőle. Rákönyökölt egy bőrhalomra és el gondolkozva nézte. Csak akkor egye nesedett ki, amikor fojtott hangon megszólalt. — Azért, tudod, hogy gazemberek voltatok egyszer... — Mikor? Nem válaszolt azonnal, bütykös uj jai között cigarettát sodorgatott, s csak akkor szólalt meg, amikor már megnyálazta a papírt és a szájába dugta a cigarettát. — Kértem egyszer bort tőletek, de nem adtatok. — Valakitől el kellett volna ven­ni. — Volt még az uraságnál. Egy li­terrel többet kellett volna hozni. —- Mindenkinek... — Nem tudták volna meg. — Most már mindegy... — tovább dolgozott volna, de a másik melléje lépett, kezét a vállára tette és olyan közelről beszélt az arcába, hogy a gyomra felkeveredett a pálinka és füst erős szagától. könyv példánya is, amelyből csu­pán egy maradt fenn. Számos szociális és kulturális intézkedé­sen túlmenően látható a visszama­radt iratokból az a hatalmas erő­feszítés, amit a kommunisták ve­zetése alatt álló megyei intéző bi­zottság tett a megye közellátásá­nak biztosításáért, Budapest ellá­tásáért és a frontok élelmezéséért. Az intéző bizottság erélyes kézzel lépett fel a feketézők, spekulán­sok ellen, akik nehézségeket igye­keztek okozni a közellátásban. Ma is megbecsültek azok az ira­tok, amelyek arról számolnak be, hogy az intéző bizottság milyen in tézkedéseket tett az ellenforradal­mi kísérletek elnyomására. A negyven esztendős évfordulón büszkén emlékezünk a Munkás-, Katona-, Földművesek Megyei Ta­nácsa megyei intéző bizottságának tevékenységére, azokra a kom­munistákra, akik a legnagyobb nehézségek közepette is sikeresen tevékenykedtek egy igazságosabb társadalmi rend megteremtéséért, példaképül szolgál nekünk utó­doknak Soós Sándor, Dick György, Bencze Ferenc, Cséby József és £ többi kommunista tette, akik éle­tüket adták egy magasabb rendérti a szocializmusért. (B. J.) — LEVÉLHORDÓ TIZENKÉT­SZER A FÖLD KÖRÜL. Attilio Piz­zocehero olasz levélhordó 26 évi szolgálata alatt kerékpárján össze­sen 500 000 kilométert tett meg, te­hát annyit, mintha tizenkétszer ke­rülte volna meg földünket. — A LISZT FERENC ZENEMŰVÉ SZETI FŐISKOLA (Budapest, VI., Liszt Ferenc-tér 8.) kizárólag fér­fiak részére énekes tehetségkutatást rendez. Jelentkezési határidő: ápri­lis 15. — MILLIOMOS LETT — HÁLA A FODRÁSZNAK! Antonio Magna hajat vágatott Santa Fében. Amikor fizetésre került a sor, kiderült, hogy a fodrász nem tud visszaadni. Pén2 helyett átnyújtotta lottójegyét, amellyel Antonio Magna milliomos lett. r- A NAK-NOSZTÁNY PUSZTAI UJ ÉLET TSZ-BEN körülbelül 120 család méhet gondoznak. A méh­családok száma azóta emelkedett ilyen nagyra, amióta az egyik új be­lépő tag 100 családot vitt be a kö­zösbe. — Itt vannak a fehérek! Hallot­tad?! — Hallottam... II: Az ajtó döngve csapódott be és egy pillanatig halálos csend terült szét a műhelyben. Ebbe a csendbe vágott bele egy hang az ajtó felől, s amikor a munkások arra néztek, a gyártulajdonost látták az ajtóban állni zsebretett kézzel. — Költő István, Cseh Pál... — a hangok úgy kongtak a nagy mű­helyteremben, mintha ezernyi hang szóró zúgta volna... És a nevek röp­ködtek tovább a gépek, bőrök fölött, a szólítottak pedig határozott lép­tekkel elindultak az ajtó felé, me­lyen kívül a folyosón fegyveres ka­tonák álltak. ... Közel harminc kommunistát gyűjtöttek össze a kastélyban, ahol a Prónai-különítmény főhadiszállása volt. Bezárták őket egy terembe, melynek ajtaja előtt szabályos idő­közönként elkopogtak az őr léptei..-. Csak suttogva beszélgethettek, mert amikor hangos szó hangzott el, kint dörömbölni kezdtek az ajtón, hogy csend legyen. — Papok is vannak közöttük ka­tonaruhában — súgta Szántó Jóska a mellette állóknak. — Megismer­tem az egyiket... (Folytatjuk.) ATÁDI GÉZA Halálos végű kugi lél kijavított gépeket, minőségi munkát várnak a tsz-ek — Gépállomást tapasztalatok — HÍREK Pálkovács Róza

Next

/
Thumbnails
Contents