Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

1959. április 2. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Az elmélet napi kérdései Hogyan fejűdnek tovább a szocialista országok a konminizmns felé? Egy esztendővel ezelőtt Hruscsov elvtárs vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség tartózkodott ha­zánkban. A szovjet elvtársak sok­sok nagygyűlésen, üzemlátogatáson és más egyéb találkozókon beszélget­tek a magyar dolgozókkal. Egy al­kalommal Hruscsov elvtárs elmon­dotta, hogy a szocialista tábor or­szágai, a Szovjetunió és népi de­mokráciák — figyelembe véve a ter­melési viszonyok gazdaságtörvé­nyeit — minden valószínűség sze­rint együtt jutnak majd el a kommu­nizmusba. Már akkor jelentős érdek­lődés volt tapasztalható e kijelentés iránt, de a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa után — a hétéves terv célkitűzéseinek ismere­tében —, méginkább az érdeklődés középpontjába került. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresz- szusa alapos elemzés alapján állapí­totta meg a marxizmus—leniniz- musnak ezt az új tételét, amely újabb erőt, lelkesedést kölcsönzött a szocializmus híveinek szerte a vi­lágon. A kongresszuson ismertetett refe­rátumban ezzel a kérdéssel kapcso­latban a következő hangzott el: „Ho­gyan fejlődnek tovább a szocialista országok a kommunizmus felé? El­képzelhetünk-e olyan helyzetet, hogy az egyik szocialista ország eléri a kommunizmust, megvalósítja a ter­melés és az elosztás kommunista el­veit, a többi pedig nagyon mögötte marad, valahol a szocialista társada­lom építésének kezdeti szakaszán? Ha tekintetbe vesszük a szocialista rendszer gazdasági fejlődés-törvé­nyét, ez a perspektíva nem való­színű. Elméletileg inkább helytálló az a feltételezés, hogy .a szocializ­mus országai a szocialista rend­szer lehetőségeinek sikeres fel- használásával többé-kevésbé egy- időben mennek át a kommunista társadalom felsőbb szakaszába.” Nagyszerű távlatokat tár fel, ad a marxizmus—leninizmusnak ez az al­kotó továbbfejlesztése, amit nem el­vont következtetések, hanem a gya­korlat mindennapi tapasztalatai és a gazdasági törvények működése alap­ján állapított meg a XXI. kongresz- szus. Véletlen műve volt-e e törvény felfedezése? Nem, ez közvetlen függ­vénye az adott nemzetközi viszo­nyoknak. A nemzetközi viszonyok alapos megváltozásának legszembe­tűnőbb megnyilvánulása a második világháború előtti időkhöz képest az, hogy két világrendszer létezik a Föl­dön. Jelen van még a halódó kapi­talizmus, amely az általános válsá­gát éli, de él, virágzik, egyre erősö­dik a szocialista társadalmi rend is, amely a népi demokráciák létrejöt­tével és Kína felszabadulásával vi­lágrendszerré lett. A két világrend- szer gazdasági törvényei hatnak az adott területen, s e törvények ten­denciájukban lehetővé tesznek félre­érthetetlen következtetéseket. Lehetséges, hogy egy elmaradott ország utolérje egy iparilag fejlettebb országot? Az elmúlt évszázadok ta­núsága szerint ez lehetséges, de alig néhány országnak sikerült ezt meg­valósítania. A feltörő kapitalista államok hatalmas gyarmatbirodalom mai rendelkeztek, s ezeknek erőfor­rásaira támaszkodva, valamint a leg­fejlettebb ország technikai színvona­lát lemásolva érhették el a legfejlet­tebb tőkés államot. A kapitalizmus gazdasági törvé­nyei eredményeként azonban ezek a feltörő országok egy sereg más országot, népet leigázva ki­szorítanak a versenyből, gátol­ják azok gazdasági fejlődését. Az elmúlt fél évszázadban annak volt tanúja az emberiség, miként érte utol, majd szorította egyre hátrább Németország Franciaországot, később Angliát a piacon. Japán hasonló pá­lyát futott be ez idő alatt. S a néhány tőkés vezető állam akkor még az ■ egész világ erőforrásaira támaszkod­hatott. A kapitalizmus idején is van tehát lehetőség arra, hogy egy vi­szonylag elmaradottabb ország utol­érje a fejlettebb országokat, de a kapitalizmus egyenlőtlen fejlő­désének törvénye egyúttal újabb ellentéteket szül, ami végsősoron nem az elmaradottabbak gyor­sabb fejlődéséhez, hanem azok visszavetéséhez és a termelő­erők nagyarányú pusztulásához vezet. Ha a kapitalizmus körülményei között lehetséges, hogy ha csak né­hány ország is, de utolérje a legfej­lettebbedet, akkor ez a lehetőség — természetesen jelentős módosulással — méginkább fennáll a baráti vi­szonyban élő, szocializmust építő or­szágok között. A jelentős módosulás oka a mindenoldalú, szoros gazda­sági kapcsolat, a szocializmust építő országok között fennálló és egyre erősödő őszinte barátság. Itt nem cél­ja és nem érdeke egyetlen népnek, egyetlen államnak sem, hogy a má­sik rovására gazdagodjék. Sőt, egy- egy elmaradott ország hátrányt je­lent a szocialista tábor többi orszá­ga számára. A szocialista világrendszer mind­azzal az anyagi eszközökkel rendelkezik, ami szükséges a kommunizmus megvalósításához. S mert a szocialista országok kapcsolata a kölcsönös előnyök és a baráti segítés alapján áll, érvényesül a legteljesebb mérté­kig a népgazdaságok gyors fej­lődése, hiszen nem kell a nehéz­ipar valamennyi ágát fejleszteni, s így az erőforrásokat a legszük­ségesebb iparágak fejlesztésére fordíthatják. A politikai egyenlőség, a rövidebb idejű és a távlati tervek összehan­golása, segítője a fejlődésnek, a végső cél elérésének. A szocialista országok nemzetközi munkamegosz­tása, valamint az erre támaszkodó szakosodás és kooperáció óriási táv­latokat nyit a munka termelékeny­ségének gyors ütemű és szakadatlan fejlődése, a beruházások leghatá­sosabb felhasználása előtt. Mi a mindennap gyakorlatából tudjuk, s ellenségeink, ha kénysze­redetten is, de ők is kezdik elismerni, hogy a szocialista országok között virágzó együttműködés alakult ki az elmúlt közel másfél évtized alatt. Az együttműködés során, mint idő­sebb testvér, a Szovjetunió élenjáró technikája révén jelentős segítséget nyújt az elmaradottabb, fiatalabb testvérnek. Ez az együttműködés lehetővé teszi, hogy minden szocialista or­szág az iparosítás során a leg­fejlettebb technikára támaszkod­jék, a legfejlettebb technikával szerelje fel iparát, népgazdasá­gát. S hogy ez mennyire így van, azt ép­pen Albánia, Bulgária és Kína lel­kesítő példája is bizonyítja. Ezek az országok voltak a legelmaradottab­bak a népi demokráciák közül. S az elmúlt néhány év alatt Kína szinte felmérhetetlenül gyorsan fejlődött. S e fejlődés eredményeképpen kiad­hatta a jelszót az egykori gyarmat — hét év alatt érjük utol Angliát. S nem kétséges, hogy nem hét eszten­dő, de öt év is elegendő lesz ahhoz, hogy elérjék a kínaiak Angliát. Bulgária a baráti együttműködésre támaszkodva kilencszeresére, Albá­nia pedig tizennyolcszorosára növel­te iparának termelését. A népi demokráciák együttvéve 1937-hez viszonyítva ötszörösére emelték a termelést. Ezek a tények letagadhatatlanok. Arról tanúskodnak a számok, hogy összehasonlíthatatlanul gyorsabb a fejlődés üteme a szocializmus or­szágaiban, mint a tőkés rend vezető országaiban — nem is szólva a gyar­matokról, ahol a fejlődés alig mér­hető. A testvérpártok legutóbbi kong­resszusain, értekezletein óriási ered­ményekről, nagyszerű gazdasági si­kerekről számolhattak be. E sikerek közé tartozik az a nagyszerű előre­haladás, amit a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésben elértek. Egyik-másik népi demokráciában oly jelentős volt a fordulat a mezőgazdaságban, hogy ezek a népek már a szocializmus építé­sének első szakaszának befeje­zése előtt állanak. A népi de­mokráciáknak — felhasználva és saját viszonyuknak megfele­lően alkalmazva a Szovjetunió történelmi tapasztalatait — rövi­debb idő szükséges a szocializ­mus felépítéséhez, mint kellett a Szovjetuniónak, amelynek nem állt még rendelkezésre megfelelő történelmi tapasztalat. Napjaink viszonyaira igen jellemző, hogy „kiegyenesedik, kiegyenlítő­dik az összes szocialista ország gaz­dasági és kulturális fejlődésének közös vonala. Nem kétséges, hogy a szocialista világrendszer további nö­vekedésével valamennyi szocialista ország egyre sikeresebben fejlődik majd. Ezekben az országokban gyor­sabb ütemben Alakulnak ki az előfeltételek a kommunizmus el­ső szakaszából a második sza­kaszba való átmenethez” — mondotta Hruscsov elvtárs a XXI. kongresszuson elhangzott beszámo­lójában. Együtt megyünk a kommunizmus­ba — ez a XXI. kongresszus egyik nagyszerű tanítása. S ez a tanítás új politikai és gazdasági sikerek ere­dője a Szovjetunióban és a népi de­mokráciákban egyaránt. Nekünk is erőnkhöz mérten a legtöbbet, a leg­jobbat kell nyújtanunk, hogy az a cél, amit a felszabadulás után a kom munista párt a nép elé tárt, s amit jelentősen közelebbre „hozott” a XXI. kongresszus, mielőbb megvaló­suljon. K. Balog János A világ ifjúsága készül a bécsi VIT-re ÁZSIA ÉS AFRIKA: Az afro—ázsiai ifjúsági kong­resszus határozatában kimondja, hogy »...az afro—ázsiai országok ifjúsági szervezetei elősegítik kü­lönböző helyi fesztiválok megren­dezését a nemzeti művészeti ha­gyományok ápolására és támogat­ják az ifjúság részvételét olyan nemzetközi találkozókon, mint amilyen a bécsi Világifjúsági Ta­lálkozó«. AUSZTRIA: Az osztrák ifjúság ezrével vesz vesz részt a VII. VIT-en. A meg­nyitó ünnepségen tízezer osztrák fiatal részvételével számolnak. NYU GAT-NÉMET ORSZÁG: A VII. VIT nyugat-német szer­vezőbizottságának néhány vezető személyisége Bécsbe látogatott. Megbeszélést folytattak az osztrák kancellári hivatal képviselőivel és más osztrák hatóságokkal, vala­mint ifjúsági szervezetekkel. A nyugat-német ifjúsági küldöttség a VII. VIT-en önálló kulturális programmal vesz részt. FRANCIAORSZÁG: Tíz különféle politikai és kultu­rális szervezet vesz részt a VIT előkészítő bizottságában. Külön­böző színjátszó csoportok is kife­jezték óhajukat, hogy részt akar­nak venni a francia kulturális program előkészítésében. ANGLIA: Az ország különböző városaiban nagy sikerrel vetítik a moszkvai VIT-ről készült színesfilmet. Skó­ciában az előkészítő bizottság há­rom találkozót szervez munkásif- jak és diákok számára. A találko­zó során előkészítik a VII. VIT angol kulturális programját. INDONÉZIA: Dr. Priono, az indonéz közokta­tási és kulturális ügyek minisz­tere beszédet mondott a VIT elő­készítő bizottságának gyűlésén. Hangsúlyozta, hogy az indonéz if­júság a bandungi egyezmény szel­lemében minél nagyobb számban vegyen részt külföldi ifjúsági tar lálkozókon: SVÉDORSZÁG: Már januárban megkezdődtek az előkészítő munkálatok, amelyek kidolgozzák a svéd ifjúság kultu­rális programját a VII. VIT-en. Különféle nemzeti szervezetek képviseletében közel 100 résztvevő vitatta meg a januári konferen­cián a VIT-tel kapcsolatos szer­vezési és kulturális kérdéseket. Nem az a fontos, hogy az ember hány éves Az újiregi tanyavilágot járjuk. A faluhoz közel az egyik dombhajlat­ban fehérre meszelt lakóház lapul. Messziről nem látni a dombtól, de ha közelebb megy az ember, meg­pillantja az udvart is, ahol apró ma lacok futkároznak, csirkék csipeget­nék, s egy idős bácsi a csűr előtt apró deszkaszéken ülve kosarat köt. — Hegedűs Sándor bácsi. Hetven- három éves, termelőszövetkezeti tag, •— mutat a csendben dolgozó fehér­hajú ember felé az újiregi tanácstit- kámő, akivel a határt járjuk. Amikor Sándor bácsihoz érünk, a kölcsönös üdvözlés után megjegy­zem. — Ilyenkor, amikor nyugdíjas va­laki a legszebb munka a kosárkötes. — Az igaz — nevet Sándor bácsi — csakhogy én nem vagyok nyug­díjas. — Nem? — Nem, mert most léptem be a termelőszövetkezetbe. Most is annak dolgozom. — Aztán mennyi kosarat készített már? — Pontosan harmincat. — És mennyire van szükség? — Ha százat csinálnék, az is ke­vés volna — nevet Sándor bácsi és ismét nekilát a munkának. — Hol tanulta Sándor bácsi a kosárkötést? — Csak úgy magamtól gyüttem rá. Értek én a házépítéshez is, ablakot is készítettem már, fúrck-faragok. Mindent megcsinálok én a magam módján, nem járt velem rosszul a termelőszövetkezet. Mert hát úgy van az tudja, mint ahogy a nóta mondja: »Nem az a fontos, hogy az ember hány éves, csak a szíve le­gyen fiatal«. (-H-) Megjelent a termelőszövetkezeti munkaegységkönyv A termelőszövetkezeti tagok kö­zül többen hiányolták az elmúlt hetekben, hogy nem lehet munka­egységkönyvet kapni. A reklamáció eljutott a legilletékesebbekhez és intézkedtek. Ismét kapható a mun- kaegységkönyv, melyet 11 forintért árusítanak a földművesszövetkeze­Tissta, érthető és igazságos A fűtőházi irodaépület előtt négy-öt üveg vitrint mos a tavaszi eső. A vitrinekben napszítta ira­tok értesítik az olvasót a legfris­sebb eseményekről, a munkaverseny győzteseinek névsoráról. Egy másik vitrinben meg azt. lehet elolvasni, hogy mi a mérce a javító brigádok versenyében... Amikor az iroda folyosóján a moz donyvezetők neveit böngészem, régi ismerősöm, Gyurisán Menyhért moz donyvezető szólít meg: — Régen volt már nálunk, azóta sok minden történt a fűtőházban... Most már jobb a verseny, mint hó­napokkal ezelőtt volt... — Miért i— talán valami új for­mát vezettek be? — Most olyan, amilyennek mi akartuk, tiszta és igazságos. És néz­ze a táblát: érthető. Az értékelésből meglátjuk mindazt, ami jellemzi a mozdonybrigádok munkáját... — A szerelőműhelyekben nem égé szén így vélekednek a munkaver­senyről — mondom Gyurisán elv­társnak... — Az nem baj, ha valaki azt mondja, hogy a verseny egy vagy két személynek nem a saját javas­lata alapján történik, de a többség fogadta el ezt a módot... S a többség ez alapján versenyez... Azután elmondja, hogy mennyi gond és töprengés után született meg a munkaversenynek az a for­mája, melyet most is használnak... A múltban előfordult néhány eset­ben igazságtalanság, jogtalanul hát­térbe szorítottak egyeseket. Akkor nem vezettek kimutatást arról, hogy ki takarít meg legtöbb szenet, ki­nek a gépe a legtisztább, ki javít legkevesebbet. Amióta ezt bevezet­ték, a versenynek más tartalma lett. — A márciusi párthatározat után sokat beszéltünk a versenyünkről — kapcsolódik a beszélgetésbe Kosa elvtárs, pártvezetőségi tag — es nemcsak beszéltek a kommunisták, hanem tettek is a verseny, a több és jobb munka érdekében... A párt­tag mozdonyvezetők érik el a leg­jobb eredményi s a pártonkívúiiek követik a legjobbakat... Negyedévenként és havonta ösz- szesítik a mozdonybrigádok verse­nyének eredményét. Havonta több száz tonna szenet takarítanak meg, és több ezer forinttal csökkentik a javítási költségeket. S ebben a mun kában érdekelve vannak anyagilag is a fűtőház dolgozói. Havonta jutal­mazzák például 200—500 forinttal a három első legjobb szénmegtakarí­tót, azokat, akik a késéscsökkentés­ben jó eredményt érnek el. Az ér­tékelés igazságos. Mindenki ellenőriz heti a vitrinben levő grafikonokon, az irodában a menetokmányokon és saját szemével: a mozdony üzemké­pességét, tisztaságát. A fűtőháziak kollektívája nemcsak a kapun be­lül folytat munkaversenyt. A pécsi igazgatóság legnagyobb fűtőházaival párosversenyben állnak, s ez is fél­évenként jelentős anyagi hasznot hoz a versenyben lévő dolgozóknak. Érthető és igazságos a fűtőháziak munkaversenye. Néhány munkate­rületen azonban még nem tudták tökéletesíteni a verseny értékelésé­nek és a legjobbak jutalmazásának módját. A pártvezetőség és a szak­vezetés most dolgozik azon, hogy az összes munkahelyen a verseny e módját bevezessék. A párt már­cius 6-i határozatának, végrehajtá­sához a fűtőház dolgozói szénmeg­takarítással, önköltségcsökkentéssel járulnak hozzá... A versenymozga­lom további eredményeiről a leg­közelebbi értékeléskor a vezetőség tájékoztatni fogja majd a munkáso­kat, s azok véleményének figyelem- bevételével szabják meg a határozat szelleméből eredő további feladato­kat. P. J. tek járási könyvesboltjaiban, vala­mint a falusi könyvbizományosok- nál: De a termelőszövetkezetek pos­tán is megrendelhetik a Földműves­szövetkezeti Könyvterjesztő Válla­latnál. A vállalat 2-3 napon belül az igényelt munkaegységkönyveket el­juttatja a megrendelőkhöz. Hz üzletek április 4-1 nyitvatartása Az ünnep előtti héten az iparcikk­boltok a rendes hétköznapi nyitva- tartás szerint üzemelnek. Április 3-án a kimondottan élel­miszerboltok — kivéve a kétműsza- kos élelmiszerboltokat — két órával tovább tartanak nyitva. A húsbol­tok ezen a napon szintén két órá­val tartanak tovább nyitva. A két- műszakos élelmiszerboltok a rendes hétköznapi nyitvatartás szerint üze­melnek. Április 4-én, hazánk felszabadulá­sának ünnepén minden üzlet zárva tart. Április 5-én, vasárnap a tejet és húst árusító boltok a megye-, illetve a járási székhelyeken reggel 7—9 óráig nyitvatartanak. A húsboltok nyitvatartásánál itt azt kell figye­lembe venni, hogy az adott helyzet­hez kell igazodni (rendelkezésre ál­ló húsmennyiség). A tejet árusító boltok ezen a napon szintén kötele­sek arról gondoskodni, hogy a bolt­ban megfelelő mennyiségű kenyér álljon a vásárlók rendelkezésére. Az édesség- és dohányboltok a rendes vasárnapi nyitvatartással üzemel­nek. A többi egység zárva tart. A vendéglátóipari egységek ápri- i lis 4-én a szokásos vasárnapi nyit- I vatartás szerint üzemelnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents