Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-14 / 86. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IV. évfolyam, 86. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1959. április 14. Á megye egészségügyi helyzetéről tanácskozott a Tolna megyei képviselőcsoport A pincehelyi kórházban rendezték meg a csoport áprilisi ülését I Tolna megyei állami Erdőgazdaság kongresszusi felajánlása »Az erdőgazdaságok teljesítsék túl az idén meginduló nyárfaültetési tér veket. Terven felül adjanak bányafát, szőlőkarót és épületfát! — mond ja a Szakszervezetek Országos Tanácsának határozata. E határozat szellemében tették meg vállalásukat a Tolna megyei Állami Erdőgazdaság dolgozói akkor, amikor 775 000 forint értékű munka- felajánlást tettek a pártkongresszus tiszteletére. A munkafelajánlásban nagy jelentősége van a nyárfatelepítési tervnek, amelynek teljesítését 103 százalékra vállalták. Ipari termelési tervüket 114 százalékra, épületfa termelési tervüket 132 százalékra, szőlőkaró termelési tervüket 118 százalékra, bányászati faanyag termelési tervük teljesítését pedig 123 százalékra vállalták. A vállalások az önköltség csökkentésével együtt 775 000 forint, terven felüli jövedelmet jelentenek a népgazdaság számára. Az erdőgazdaság dolgozói mun- kásöntudattal tették meg vállalásukat, hozzáfogtak a teljesítéshez is. Ezzel államunk behozatali kiadásait csökkentik és jelentős deviza megtakarítását segítik elő. Hussonhéteser kilogramm gyapjú terven felül A Tolna megyei képviselőcsoport április havi ülését a pincehelyi kórházban tartotta, ahol megvitatta a megye egészségügyi helyzetét. A csoport ülésén részt vett Tömpe István, a Központi Bizottság tagja, a földművelésügyi miniszter első helyettese is. A csoportülésen, melyet Kaszás Imre nyitott meg, dr. Gujás János főorvos, a Megyei Tanács Egészség- ügyi Osztályának vezetője számolt be a megye egészségügyi helyzetéről, s ismertette azt a fejlődést, amit a megye egészségügye a felszabadulás óta elért. Megkétszereződött a biztosítottak száma, jelentősen fejlődött a szekszárdi kórház, Pincehelyen és Bonyhádon pedig új kórház nyílt. A jó gyógyító munka eredménye, hogy csökkent a fertőző megbetegedések száma, a megye kórházaiban pedig az országos átlag alatt van a halálozási arányszám. A megye egészségügyének fejlesztésével kapcsolatban elmondotta, hogy indokolt lenne új járási kórház létesítése Dombóvárott, fejleszteni kell a bonyhádi és a pincehelyi kórházat, Szekszárdon pedig nővérszállást kell építeni. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével kapcsolatban rámutatott arra, hogy erősíteni kell a körzeti orvosi hálózatot, mert bár a megye a legjobban ellátott megyék közé tartozik, egyes helyeken túlterheltek az orvosi körzetek. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése azt is szükségessé teszi, hogy növeljék a bölcsődék es a bölcsődei férőhelyek számát. Befejezésül kérte á megyei képviselőcsoportot, támogassák a megye egészségügyének fejlesztését. A beszámolót követő vitában dr. Lukovich László körzeti orvos a pincehelyi kórház fejlesztésének fontosságára hívta fel a figyelmet, majd arról beszélt, hogy a termelő- szövetkezetekben egészségügyi megbízottakat kell kinevezni. Grill Ferenc, a járási tanács elnöke arról beszélt, hogy a járási anya- és cse- csemogondozó egy épületben van a tüdőbeteg gondozóval, s ezen mielőbb változtatni kell. Dr. Pilaszanovich Tivadar, a pin-_ cehelyi kórház igazgató főorvosa számadatokat közölt a kórház életéből s többek között elmondotta, hogy a halálozási arányszámot a túlzsúfoltság ellenére is 1,4 százalékra sikerült csökkenteniük. Kérte, hogy a fejlesztés során ne feledkezzenek meg a pincehelyi kórházról sem, amelynek 80 000-es lélekszámú körzetben kell ellátnia feladatát. Prantner József, az MSZMP Megyei Bizottságának első titkára felszólalásában rámutatott arra, hogy a megye egészségügyi fejlődése jelentős, ez szocialista rendszerünk mély humanizmusa mellett orvosaink becsületes, önfeláldozó munkáját is tükrözi. Hangsúlyozta: orvosaink többsége önfeláldozó munkát végez és ezért minden megbecsülést megérdemel. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy — bár szórványosan — még mindig vannak olyan jelenségek, amelyek etikai szempontból kifogásolhatók, s ezt annyival is inkább el kell ítélnünk, hogy ne adjunk tápot igazságtalan általánosításoknak. Bár a fejlődés nagy — mondotta a továbbiakban Prantner József elvtárs —, mégsem lehetünk elégedettek. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban pedig növekszik az egészségüggyel szemben támasztott igény. Felhívta a figyelmet a dolgozók egészségügyi műveltségének fejlesztésére, aminek nagy szerepe lehet a betegségmegelőzésben, majd a fejlesztéssel kapcsolatban utalt arra, hogy a termelőszövetkezeteknek, főleg a termelőszövetkezeti községeknek számos lehetőségük van arra, hogy egyes egészségügyi kérdéseket önállóan is megoldjanak. Péti János a tsz-ek és a körzeti orvosok kapcsolatáról szólt, s nagy elismeréssel szólt a pincehelyi kórház munkájáról. Dr. Gujás János főorvos válaszolt az egyes felszólalásokra, majd dr. Olay Andor a közegészség- és járványügyi állomás munkájáról számolt be. A beszámoló és a vita alapján a képviselőcsoport elhatározta, Tiogy támogatja a megye egészségügyi fejlesztési terveit, s különös gondot fordít a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti községek fejlesztésére. Segíti az egészségügyi ismeretterjesztő előadások megrendezését, amelyek az egészségügyi műveltség terjesztését szolgálják, s támogatja azt a javaslatot is, amely a mezőgazdasági lakosság általáno* tetanuszoltását célozza. A' képviselőcsoport végezetül elhatározta, hogy legközelebbi ülését Pakson tartja, ahol az ifjúság helyzetét vitatja meg. (cs) A Hőgyészi Gyapjútermelő Vállalat területe és a dolgozók foglalkoztatása tekintetében Tolna megye egyik legnagyobb célgazdasága. Évekre visszatekintve egyik legfontosabb feladatának azt tekintette a vezetőség, hogy a kevert juhfajtá- kat egységes merinó fajtára alakítsák ki. Ezzel a munkával egyidőben foglalkoztak a szakemberek és a juhászok szakmai nevelésével is, amelynek következtében növelni tudták a gyapjúhozamot, a tervezett elhullás terén pedig 60 százalékos javulást értek el. Az eredmények, különösen az egy állatra jutó gyapjúhozam növelésénél mutatkoznak meg. Az egy juhról lenyírt, tervezett 4,56 kilogramm átlag helyett 30 000 juh átlagot fi- gyelembevéve 5,33 kilogramm gyapjút nyírtak le. Ezen belül országosan is kiemelkedő eredményeket ért el Oroszló-major, 6,21 kilogramm, Ru- dolf-major 6,6, Tárkány 5,78 és Mu- csi 5,57 kilogramm juhonkénti gyapjú átlagával. Az eredmények azt jelentik, hogy a Hőgyészi Gyapjútermelő Vállalat 27 000 kilogramm gyapjúval többet adott a népgazdaságnak. Dr. Polgár Ferenc nyilatkozata a dolgozók panaszaival foglalkozó kormányhatározatról A közelmúltban kormányhatározat jelent meg, amely szabályozza a dolgozók panaszaival való foglalkozás ügymenetét. Ezzel kapcsolatban dr. Polgár Ferenc, a Tolna megyei tanács v. b. titkára a következő nyilatkozatot adta szerkesztőségünknek: — A rendeletnek az egyik fő célja, hogy a megyei tanácsok v. b. elnökei személy szerint legyenek felelősek a dolgozók panaszainak elintézéséért. Most hathatósabb szervezeti jellege lesz ennek a munkának, mint eddig volt és ez nagyon fontos a tömegkapcsolat szélesítése érdekében. A v. b. elnök egy személyt köteles megbízni, aki nyilvántartja a beérkező panaszokat, jelzéseket és ellenőrzi azok sorsát. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a panaszokat kiadták az illetékes szakosztályoknak. A beérkező összes panaszok további sorsa azonban éppen ezért nehezen volt áttekinthető. Az ellenőrzéseknél nem tapasztaltunk ugyan e téren komolyabb hiányosságokat megyénkben, de ha előfordulna, azt nem biztos, hogy időben észrevennénk és intézkedni tudnánk. A rendelkezés végrehajtásával tehát elejét tudjuk venni minden visszásságnak a dolgozók panaszaival kapcsolatban. Most van fo lyamatban annak a személynek a ki választása, aki a panaszokat nyilvántartja és rendszeresen ellenőrzi azok intézését az osztályoknál. Még nincs kijelölve ennek a személye, de annyi bizonyos, csak nagy köz- igazgatási gyakorlattal és széles politikai látókörrel rendelkező dolgozót állítunk be ebbe a munkakörbe. — A bejelentést, panaszt 30 napon belül, a közérdekű bejelentést soron kívül kell elintézni. A végrehajtó bizottság legkésőbb a panasz beadásától számított 30 napot meghaladó legközelebbi v. b. ülésen dön teni köteles. A végrehajtó bizottság köteles évente egyszer v. b. ülésen megtárgyalni a bejelentések és panaszok intézését és szükség esetén határozatot hozni. Nem kétséges, hogy ezek az intézkedések tovább fejlesztik és hathatósabbá teszik az eddigi panaszügyekkel kapcsolatos gyakorlatot. Éppen ezért a Tolna megyei tanács v. b. is a határozat megjelenése után nyomban hozzálátott a megvalósításhoz — mondotta befejezésül dr. Polgár Ferenc elvtárs. B. F. Vásárban jártunk... Az időnként szemerkélő eső sem riasztotta el az embereket és így talán a tegnapi vásár volt a legnépesebb az idén. Csupán a Keselyüsi út mellett »parkírozott« vagy száz lovaskocsi... A bejáratnál szembeötlik már az egyik keresett idény-cikk, a szőlővessző. Jónéhány köteg sima- és gyö keres szőlővesszőt hoztak vásárra az ország különböző vidékeiről. A gyökeres vessző egy-másfél forintért kelt szálanként. A sportpálya sarkán ott trónolt egy kis ládióban egy — tengerima- lac. A tengerimalachoz termetes asz- szonyság tartozott, aki a járókelőket egyre biztatta: Április — tisztasági hónap Nem hiába nevezik az április hónapot tisztasági hónapnak. Nálunk is, Tolnán közös munkával megkezdődött a dunapart rendezése, takarítása. Önkéntesen összeálltunk, fel nőttek és gyerekek egyaránt, hogy szebbé varázsoljuk a partot. Tavaly már fákat ültettünk, most pedig azon fáradoztunk, hogy a felhalmozott szemetet eltakarítsuk. Ásóval és kapával felszerelve álltunk neki a munkának. Nehéz és fáradságos munka voT, de megérte annál kellemesebben tölthetjük szabadidőnket a megtisztított parton. A munkában résztvevők közül külön ki kell emelni Bakó Miklósné, Varga Mihályné, Varga József és Győri István nevét, valamint a gyerekek részéről Merk Mária, Bakó Jutka, Varga Katalin és Tegyei Hajnal nevét, akik fáradságos munkájukkal igyekeztek minél szebbé, tisztábbá varázsolni a partot. P. M. A versenybe! legjobb eredményt elért üzemegység 15 000 forint pénzjutalmat ésversenyzászlét kapa? Uséteperdl Állami Gazdaságban Az Alsóleperdi Állami Gazdaság dolgozói versenyt indítottak a magasabb terméseredmények elérése érdekében. A verseny feltételeit az üzemegységek dolgozói összevont tanácskozáson vitatták meg. A helyi adottságok felmérésén alapuló reális felajánlások alapján a tavalyi 9,6 mázsa holdankénti búzatermés helyett 13,5 mázsát, a holdankénti 21 mázsa májusi morzsolt kukorica helyett 22 mázsát és az elmúlt év 135 mázsás holdankénti cukorrépa termése helyett pedig 145 mázsa cukorrépát akarnak termelni az Alsóleperdi Állami Gazdaság munkásai. Ezenkívül célul tűzték ki, hogy az állattenyésztés 1959-re tervezett költségeit 10 százalékkal csökkentik, továbbá, hogy a munkaszervezési tervbe vett normálholdak és munkanapok számát is 10 százalékkal csökkentik. A versenyben első helyezést elért üzemegység vándorzászlót és 15 000 forint pénzjutalmat kap. A második helyre kerülő üzemegység 10 000 forintot és oklevelet kap. A harmadik díj pedig elismerő oklevél és 5000 forint pénzjutalom. A verseny első értékelése augusztus 20-án történik, a második pedig december 15-én. Ha a verseny sikeres lesz, a gazdaság jövedelme jelentős mértékben emelkedik. Ugyanis, ha holdanként egy mázsával magasabb búzatermést érnek el, akkor 466 000 forinttal nő a gazdaság jövedelme, a kukorica- termés holdankénti egy mázsával való növelése pedig 228 000 forintot eredményez és ha a cukorrépa-termeléssel kapcsolatos felajánlást teljesítik, 113 000 forinttal több jövedelemhez jutnak a tervezettnél. Az állattenyésztés terén történt felajánlások is jelentősek. A tehenészek 182 literrel több tejet akarnak fejni az idén tehenenként, mint az elmúlt évben. Ha a tehenészek közötti versejjj sikerrel jár, 338 000 forinttal nagyobbodik a tejtermelésből származó bevétel. A naponkénti 2 dekagrammal nagyobb súlygyarapodás az itatásos borjúnevelésnél 33 000 forint, a marhahizlalásnál 153 000 forint, a süldőnevelésnél 87 000 forint, a sertéshizlalásnál 183 000 forint terven felüli jövedelmet jelent. Az időjárás kedvező volta következtében a verseny reális alapokon nyugszik. Jelenleg már a cukorrépa sarabolása folyik, tavaly viszont április első hetében vetették a cukorrépát. A gabonaneműek 30 százalékkal több nitrogén műtrágyát kaptak az idén, mint tavaly. Az állattenyésztésnek pedig az elmúlt év takarmányalapjának kétszerese áll majd rendelkezésére. Ugyanis tavaly 700 holdon termelt pillangós növényeket a gazdaság. Az idén viszont 1800 hold a pillangósokkal bevetett terület. — Mindenkinek megmutatja a sze rencséjét, a sorsát, a jövendőjét! Egy hetven év körüli néni végül is rászánja magát. Az asszonyság felveszi a tengerimalacot, megmutatja neki az öregasszonyt, elébe tartja a planétákkal telt ládikót, az találomra kihúz egy cédulát. Az öregasszony néhány lépéssel arrább megállít egy menyecskét: — Olvassa már el, mit mond ez a planéta? Mit is mondhatna? Szerencsét, örö met jósol az az öregasszonynak a szokásos jóakaróval fűszerezve. Töb bek között: »Sorsa jobbra fordul, ha teljes erejével beleveti magát a munkába«. (Nem rossz jóslat egy hét ven éves öregasszonynak.) A kirakodóvásárban nagy a forgalom. Kelendő portéka a szandál. Baksa János kalocsai cipész éppen egy nagybajuszu bácsinak magyaráz szandálpróba közben: — Látja kérem, ez a szandál éppen jó a maga lábára. Tudom én, mit kell a vásárra hozni, ötven éve már, hogy vásárokra járok... A sok bátyus árus között ott gubbaszt két — nyilván decsi — néni, előttük egy-egy göngyöleg rongypokróc. A két néni arról folytat eszmecserét, hogy nem akad vásárló. i— Már pedig tizenhat forinton alul nem adom... Még jobban jártunk volna, ha elmegyünk Pestre, és nem kellene áztatnunk magunkat... — Bizony, legközelebb jobb lesz Pestre mennünk... Az állatvásár is nagyobb, mint az előzőek. Legalábbis a felhajtás tekintetében. Egy kisborjas tehénért 5700 forintot számol le a vásárló a volt gazda kezébe... Talán az idei vásárok közül a legtöbb malacot, szarvasmarhát árulják ezúttal. A ma lac párjáért 500—700 forintot kérnek. És még egy jellegzetesség a vásárról. Talán minden második kosárban kislibák zsibongnak. 25—30 forint az ára egynek-egynek...